Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-28 / 292. szám

ilás proietáfjii m^üMm Szeged. IS48 decsad® 28, szobai. Ili. éü. 292. ix. írfl; 40 fillér. DELMAÜYA A MAGYAR KOMMUNISTA F A R T B É L M A 8 Y A E OH S X A C1 NAPILAPJA Benes közeledést keres Magyarország felé Károlyi Mihály levelet kapott a cseh köztársasági elnöktől Ssnes továbbra is rágalmazza a magyar demokráciái (Budapest, december 27.) Mint ismeretes, Károlyi Mihály a ueehszlovákiai magyarok ügyében táviratot és levelet intézett Benes\ csehszlovák elnökhöz. A csehszlovák köztársasági elnök a következő vá'aszt adta Károlyi Mihály levelére: Elnök Ur! Folyó évi november 28-iki táviratát köszönettel megkaptam. Ön jól tudja, hogy nincs életemnek hőbb vágya és politikai működésemnek őszintébb törekvése, mint az, hogy népeink fennálló problémáit- véglegesen megoldhassuk, necsak a múltból fennmaradt ellentéteket kiküszöbölve, hanem olyan bázis alapján is. amelyre n konszolidált és békés együttműködés a jövőben felépülhet. Sajnos, a két világháború lcö-1 zöttt időben nem sok közös alapot találtunk- a fennálló kérdések megoldására. A kisebbségvédelem amely Középeurópa legnehezebb politikai problémája, és különféle középeurópai államok terü'etén élő idegen nemzetiségek kérdését igyekeztek megoldani, nem bizonyult gyakorlatilag megoldhatónak. Ez a probléma ahelyett, hogy nyugalmat ós békét hozott volna, német és magyar részről olyan visszaélésekre vezetett (revizionista célok szolgálatában á'lva), amelyek egyenesen a két világháborút eredményezték. Ennek folyamán Középeurópa ismét egyike lett a legtöbbet szenvedett csatatereknek. Ilyen tragikus mult után a kisebbségvédelemmel nem lehet ismét kísérletezői. Ellenséges befolyások után mi természetesen becsülettel és őszintén keres »ük a megoldási alapokat. Meggyőződésem az, ha a megkezdett uton haladunk tovább, mindkét fél jóindulatával, ez sikerülni fog. Ez! »z ut a népességcserére vonatkozó egyezmény megkötésének az utjmj Azoknak az akcióknak, amelyek Csehszlovákiában november 6-án kezdődtek, nincsen semmi köze a csehszlovákiai magyar népesség ottléte által felvetett problémák megoldásához. Ismeretes előttünk, hogy a magyar propaganda olybá minősíti ezt az akciót, mintha ez a mgyaljoknak Csehszlovákiáiból való eltávolítását jelentené. Valóságban a jelenleg Csehszlovákiában keresztülvitt akció nem más, mint a munkaerők mozgósítására vonatkozó törvényes rendelkezéseknek a magyarokkal szemben való alkalmazása. Ha egyes helyeken a csehszlovákiai magyar népességekkel szemben kényszereszközökhöz folyamodtunk abbóí a fsílból, hogy teljesítsék kötelessé i " güket az iránt az álUun iránt, amelyben érnek, ugy ennek okát a jóakarat hiányában kell keresni. Sajnálom, hogy egyes, a csehszlovák törvénnyel ellentétben álló [ incidensek megtörténtek. Komoly j megelégedésenne szolgálna, ha ün, Elnök ur befolyásának felhaszná-, lá sóval előmozdítaná az orszá-, gaink közötti eredményes együtt- j működést. Különösen felhivom figyelmét arra a nagyfontosságú! tényre, hogy a magyar hatóságok módszeresen a csehszlovák magyar Jakosságcsereegyezmény legfontosabb kikötéseit megszegve, szabotálják annak végrehajtását, holott ez a kát fél által szabadon aláirt egyezmény a két ország között végleges megoldáshoz vezethetne. TJogadja Elnök ur személyes üdvözleteimmel baráti érzésem kifejezését: Benes Eduárd. Moszkvai beszámoló a magyar reakció gazdasági szabotálásáró! Moszkvai megállapítás szerint a reakció maáerUedcsa • fiíoútntnvlc'an maraf! (Moszkva, december 27.) A moszkvai rádió „a magyar reakció gazdasági ozabotábísn" ciruen beszámolót közöl, amelyben hangsúlyozza. hogy a magyar dolgozók megszilárdították a magyar gaz dasági helyzetet és véget vetettek az inflációnak. A magyar reakció ezzel szemben mindent elkövet, hogy a demokrácia alapját, a gazdasági egyensúlyt megbontsa. Külföldi segítségre számítva, pénzromlást és munkanélküliséget szerelnének előidézni, hogy a spekuláló tőke szolgálatában az ország mielőbb elveszítse gazdasági függetlenségül. A demokratikus Magyarország vezetői statáriális rendelkezésekkel védik a dolgozók érdekeit és az eddig elért eredményeket. A spekuláló nagytőke és a politikai reakció mesterkedése eredménytelen fog maradni. Héttőn dönt a kormány a szegedi hid sorsáról A kultúrpalotánál már hözlakedik a személyszállító komp (Szeged, december 27.) Szeged város közönségét változatlanul a hid kérdése érdekli. Alkalmunk, vo<t információt kapni Dénes Leó polgármesteritől, aki elmondta, hogy az ideiglenes hid költségeire a négymillió forint sorsa* még nem dőlt eh Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Dénes elvtárs az illetékes! kormánytényezőkkel, ahol ugy értesült, hogy a kór- j mánysat csak hétfőn dönt, hogy megadja-e Szegednek, a négymillió forintot vagy sem. Közölte még Dénes elvtárs, hogy okult árpalotánál már közlekedik a személyi komp. A kőrútnál a teherkomp csak akkor indul meg, ha a hidat elbontják. Egyébként a pontonok leusztatását már megkezdték az ujszegedi kendergyárhoz és azt hamarosan üzembe helyezik. A vasúti hidat egyébként január 2-án feltétlenül lebontják. Kommunista pártházavatás Alsóközponton Tombácz Imre, Dénes Leó, Komócsin Zoltán és Komócsin Mihály tartottak beszédet az avató ünnepségen (Szeged, december 27.) Az alsóközponti MKP szervezet régi álma és vágya volt, hogy pártházat szerezzen magának. Az agilis kommunisták munkája sikerrel is járt és karácsony másodnapján felavatták párt házukat. A község plébánosa végezte el az egyházi szertartást, amely után Tombácz Imre nemzetgyűlési képviselő tartotta meg ünnepi beszédét, Tombácz Imre beszédében rámutatott, hogy mennyi harc, szenvedés és áldozatos munka után jutott el a Kommunista Párt. odáig, hogy a földalatti mozgalom után pártházába költözhetett. Beszédében röviden vázolta, hogy milyen tegyen ez a pártház: a jogkeresők otthona, a tanyai parasztság tanuló és szórakozó helye. Beszéde további részében leltért arra, hogy Szeged környékén a »ház« szónak más értelmezése van. Szegeden és környékén a »ház« nem az épületet jelenti, hanem a tiszta szobát, ahová csak a legkedvesebb vendéget viszik be. Ilyen háza legyen a tanya parasztságának az MKP uj otthona. Ezen túlmenően azonban vára legyen ez a ház a demokráciának, ahol ne csak a kommunisták, de minden ós/in e demokrata otthonra találjon. Ezen az otthonon nútidig büszkén lengjen az MKP szabadságot hirdető vörös zászlaja — fejezte be beszédéi Tombácz Imre. Dénes Leó elvtárs polgármester beszédében rámutatott, hogv a stabilizáció: is az MKP harcolta ki a nemzet és haza érdekében. Ugyanúgy nem ismer a párt megalkuvást a nemzet érdekében készült három éves terv megvalósítása tárgyában is. Komócsin Zoltán beszédében foglalkozott az MKP tanyai szervezetének és a pártiház avatásának jelentőségével. Komócsin Mihály szakszervezeti tit+4" rámutatott a numkás-paraStt eg'-iség jelentőségére. A szegedi vendégek után az MKP és alsó tanya demokraíiiikus pártjainak szónokai méltatták még a házavatás jelentőségét. A há/ava o-ünncpély során szavalatok és énekszámok szórakoztatták a nagyszámban összegyűlt közönséget, majd reggelig tartó bál kezdődött. Szabályozták a szilveszteri zárórát (Budapest, december 27.) A Magyar Közlöny szombati száma közli a belügyminiszter rendeletét, amely szerint 194ő. december 31-én mindennemű nyilvános étkező és szórakozó helyiség nyitvatartásit, továbbá az emiitett helyeken szokásos szórakoztató zenélést reggel 6 óráig engedélyezi. Egyben a belügyminiszter felhatalmazza az elsőfokú rendőrhatóságokat, hogv e napon színi-, mozgófénykép, hangvesenry és egyéb előadások, továbbá táncmulatságok é$ össztáncok tartását előzetes engedély 1 alapján szintén reggel 6 óráig engedélyezhessék. Magyar írók Párásban (Páris, december 27.) A francia küiügyiTÚnisztériunihoz közelálló Une Semaine dans le Monde c. hetilap ezt írja: Páris két magyar iró, Illés Gyula és Márai Sándor érkezését várja, akiknek munkái már megjelentek francia fordításban. Nem ez az első alkalom, hogy ez a két magyar író Itórisban tartózkodik. Több évet töltöttek már itt és egyes könyveiknek témáját Párásban találták meg, A két magyar írónak párisi tartózkodásakor módjában tesz tanulmányoznia azt a nagy változást, amely a francia müv£szi és politikai életben azóta végbement, mióta utoljára itt valtak — irja végfcl a fraifija ttps