Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

sz«eda. d£cub!dbhb 25. DÉLMAGYAROKSZÁG AK MKP zenei szeeün&ríuma Hogyan hallgassunk operát? Irta: Várady László, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya. ii. A« cnek szerepe * dramábaa Miután tisztáztuk az opera, mint drámai műfaj lényegét, most vegyük ©orra a műforma összes hatóelemeit, melyek az ének, zenekar, mozdulatgesztus és diszletvilágitás és vizsgáljuk; meg, mennyiben szolgálják ezek a hatóelemek a drámát, mi az egyes elemeknek az egyéni kifejező eszköze, amelylye! résztvesz az együttes törekvésben, hogy különböző hatósugara művészi fonnák egységes . drámai hatásban egyesüljenek. Előre kell bocsáj tanunk, hogy az elemeknek ez a kivánt egyensúlya ideális törekvés, mely átlagos operaelőadásokon nem mindig valósul meg, hanem gyakori eset, hogy valamelyik elem a többi rovására túlsúlyba kerül. Ilyen esetek pl. ha valamelyik énekes nem törődve sem szerepének szövegi értelmezésével, sem pedig játékának, mozdulatainak kifejezésével, feladatát csupán szép és hatástkeltő hangok megformálásában látja. Egyes karmesterek is gyakran esnek abba a hibába, hogy minden figyelmüket a zenekarnak szentelik, igy "a hangszeres együttes produkciója kerül előtérbe, szintén az egységes drámai hatás rovására. További gyakori hiba az optikai, dekoratív elemek (díszlet, jelmez, világítás) túlsúlya. Vannak operaelőadások, amelyeken a diszletek, jelmezek, függetlenül a drámai hatásuktól öncélunkká válnak és csupán dekoratív festőiségükkel igyekeznek hatni. Mindezek az egyéni hatástörekvések hibák a műfaj egységes drámai hatásának szempontjából. Egy ideális operaelőadás irányítóinak (karmester, rendező, díszlettervező) bölcs önmérséklettel kell rendelkezniük, amellyel a legmesszebbmenő módon tekintettel vannak egymás szándékaira és minden igyekezetükkel alárendelik egyéni érvényesülésüket a legmagasabbrendü kollektív művészi feladat: egy ideális operaelőadás céljainak. Az opera drámai megjelenítésének legfontosabb hatóeleme az ének, hiszen az énekelt szöveg jelzi azt az érzelmi alapot, amely a drámai cselekmény elindítója. A szövegben kristályosodik ki az érzelmek egymásrahatása, az indulatok összecsapásából fejlődő konfliktus. A drámában szereplő figurák emberek, érzelmek, indulatok képviselői, akik érzelmeiknek énekké felfokozott szavakban adnak kifejezést. A szavakat, mondatokat a mögöttük izzó szenvedély énekké magasztosítja, az emberi hang és a zene ezt az izzó szenvedélyt töretlen erővel viszi a hallgató elé. A hallgató tehát kettős hatással találja magát szemben: a zene és ének dinamikája sokszorosari felfokozott erővel érzékeltet valamely indulatot (lángoló szerelem, gyűlölet, tüzes lelkesedés stb.) azt, hogy ezek közül melyik lebeg az alakitóban, az egyidejű szöveg világítja meg. Tehát, h® egy operának csupán a szövegét hallanánk, tudnánk j ugyan, hogy milyen érzelem füti a szin- j padi figurát, az érzelem nagyságáról, intenzitásáról azonban nem lenne fogalmunk, vagyis azt teljes mértékben csak megérteni tudnánk, de nem átérezni. Az együttérzés intenzitásához van segítségünkre a szöveggel egyidőben megszólaló zene és emberi énekhang szuggesztiy varázsa. Ezért fontos követelmény, hogy a hallgató egy elénekelt operarészlet szövegét is pontosan ismerje, mert csak igy érezheti át teljesen a drámai szenvedély tartalmát és intenzitását is. Az operák cselekményének felépítése dramaturgiai szabályok szerint történik. Ezek legfontosabbika, hogy a cselekmény szerkezete fokozódó feszültségek és nyugvópontok váltakozását mutassa. Vagyis a prózai színmű dialógusadnak megfelelően, zenei párbeszédekben fejlődjön a cselekmény egy emelkedett pontig, ahol azután a dráma szereplője a cselekmény közben elért érzelmi állapotát monológ (ária) formájában adja tudtul, vagy pedig két vagy több szereplő együtt ad kifejezést érzelmi állapotának (duett, tercett, együttes). Ilyen tetőpont: után megint elindul a cselekmény, hogy megfelelő fokozás után újra egy érzelmi tetőpontban kulmináljon. A legtöbb operában világosan követhető ez a szerkesztési mód. Legegyszerűbb formája az operaszerkesztések (főleg vigoperákbam alkalmazták), hogy a cselekmény prózai párbeszédek formájában folyik (Szöktetés a szerályból, Varázsfuvola, Sevillai borbély), mig a cselekmény fejlődése és fokozása az érzelmi tetőpontokon zenében és énekben kulminál (zárt zenei számok, áriák, duettek, együttesek). További lépés a tiszta zenei szerkesztés felé, amikor a párbeszédek u. n. recitativ (énekbeszéd) formájában zajlanak le. Ilyen szerkesztési móddal találkozunk pl. a Carmenben. Végül a legfejlettebb operai szerkesztési mód, amikor a cselekményt állandóan követni tudjuk. Ajánlatos ilyen müvekkel (főleg a szőve® és zene kapcsolatával) behatóan foglalkozni, mielőtt a színpadi előadást meghallgatjuk, mert csak üyen módon juthatunk a teljes drámai átéléshez. A drámai hatás elérésében az énekhang dinamikáján kivül annak szine is döntő jelentőségű. Világos hangszínek (női hangnál szoprán, férfi hangnál tenor) a felsőbbrendűség, tisztaság, emelkedettség érzését keltik, ezért van hogy elenyésző kivételtel az operák jelző párbeszéd és az érzelmi állapotot! szimpátiát keltő főhősei (a közönség kifejező ária határai elmosódnak és a ] sajátmagát mindig a szimpatikus hőscselekmény is melódikusan énekelt pár-) sel azonosítja) magas hangsinre írott beszédekben folyik (Wagner). Ez a faj- • szerepek (tenor, szoprán), mig az intritája az operának igényli a legnagyobb: kusok, akik a magasratörő hősi igyeelmélyedést a hallgató részéről, mert keznek lerántani a mélységbe, mély nagyon pontosan kell ismerni a mü teljes szövegét ahhoz, hogy a cselekmény, a drámai kifejlődés menetét hangszínű szerepet kapnak (alt vagy basszus). Ami az egyéni érzelem ban történő megjelenítésére vonatkozik, ugyanúgy érvényes a tömeg éraelmeinek érzékeltetésénél is. A kórus, mint a hős mellett, vagy velo szembenálló tömeg érzelmeinek kifejezője, már hangerőben is nagy hatás kifejtésére alkalmas és az opera drámai menetének fontos tényezője. A drámai hős mint az átlagon felülemelkedő egyéniség, mindig ellentétbe kerül az átlagot képviselő tömeggel és azt vagy felemeli magához, vagy annak ellenállásón bukik el. A tömeg tehát a drámában alapvető fontosságú tényező. Igy az operában is jelentős szerepe van éa a nagy hangerő pompás alkalmat ad a tömegindulat érzékeltetésére. A magas és •mély hangszinbeli különbségek drámai ereje itt még fokozottan érvényesülhet. Összefoglalóan látjuk tehát, hogy em operai műfaj drámai tartalmának megjelenítésére a leghatásosabb momentum az éneit, amely a szöveg segítségével tömör szuggesztivitásban közvetíti az élményt. A következő fejezetekben ismertetésre kerülő részletmomentumai ae ' operaelőadásnak már csak ezt az alapj építményt vannak hivatva alátámaszénekhang-1 tani, kibővíteni és felfokozni. Mozduljon meg Szeged demokratikus társadalmai Somegyltelepeu ruhátlanul, fagyoskodva, éhesen tengődik Szeded egyetlen ellenállási mártírjának kilenc hozzátartozója Ördögh András elvtárs, aki felgyújtotta a Back-malom hadiüzeméi és akit % readsrkapók h<<iálrakinoziak, számonkéri a demokráciáiéi családja sorsát Látogatás az Ördí^h család saroogyifelepi nyom oriany áfást 1944 február 20. Sürü füstoszlopok szállnak az ég felé ... Tűz van! Tűz van! Halló tűzoltóság! Ég a Back-malom! Özönlik a kíváncsiak serege, hisz a tűz mindig érdekes látnivaló annak, akit közelről nem érint. A Back-malom hadiüzem volt, amely a Szovjetunió ellen harcoló német és Horthy-hadsereg számára szállította az élelmet. Mindenki érezte, hogy ez a tűzvész nem véletlen műve hanem szabótázscseLékedet. Az elnyomott magyar munkásság tiltakozik eképen a fasizmus zsarnoksága ellen és fejezi ki szolidaritását a diadalmasan közeledő Vörös Hadsereg iránt. Jól tudta ezt a hatóság is és azonnal megkezdte a tettes nyomozását. Tűzoltóság, katonaság, rendőrség lepi el a malmot és környékét s rövidesen előállítják Ördögh András szervezett munkást, a tűzveszély okozóját. Március 13-ig faggatják a Horthysta rendőrök és detektívek. Ördögh András mé- nem ördögh András, csak egy deformált húscafat, körmei letépve, csontjai összetörve, mozdulatlanul, földre roskadva hallatja utolsó vallomásként: „Én voltam egyedül, társaim nem voltak, nem akartam, hogy még ezt a lisztkészletet is kivigyék Németországba ..." 1944 március 14. Anyakönyvi hirek: Meghaltak ... Ördögh András, élt 52 évet... Igy él Ördögh András családja 1946 december 20. Tíz fok hideget mutat a hőmérő, mikor a gedói villamosra felszállunk, hogy a szegedi gondolattól átitatott város egyetlen ellenállási mozgalmi mártírjának özvegyét túlzsúfoltságára, ahol még télen is ventillátor után kiált a nép s alig vártuk, hogy Szeged nagy halottjának özvegyével duruzsoló kályha mellett elmélkedjünk a hálás utókorról. Somogyitelepen, olt is a legelhagyatottabb utcák egyikében találomra bekopogtatunk az első házba, ahonnan tiszta gyermekszoprán szűrődik ki s tudtukra adják, hogy jó helyen járunk. Gorkij Menedékhelye fejedelmi lakosztály ehhez képesi. Tétovázva nézünk körül, tény Nagy a család, kilenc éhező szájról keU gondoskodni. Ruha, cipő, tüzelő és étel nélkül... Van ugyan Somogyitelepen egy „étkeztetési akció", amit a város tart fenn és apácák bonyolítanak le. Ördöghék öt ebédet kapnak, ha ördöghné 20 napot dolgozik. Hol itt a segítség? Ha & családfő 20 napot tölt el az ebédosztás az óhitozott duruzsoló kályháról — és szembenézünk a valósággal. Bámészan nézünk 'egymásra két kis „sráccal", nem tudnak hova tenni. Ezt szószerint kell érteni, nincs egy szék az egész szobában. Két ágy a berendezés és egy asztal, később felfedezünk még egy ágyfélét. A mi elképzelésünkben az ágy legfőbb kelléke a matrac s aztán jöhet az ágynemű. Itt valami üres zsákféle anyag pótolja a matracot s csak centiméterben kifejezhető rongyok- összevisszasága az ágyneműt. Ha felgombolyítanánk a rongyokat, két futball talán kitelnék belőle. A földön is ilyen rongyok a sarokban, ott a kicsik alszanak. Az asztalon lukas lábosok és fazekak, látszik, hogy használaton kívüli tárgyak. A két kicsi ül a sarokban, egy parányi dobkályha mellett. Fő az illúzió. Tél van, jó a kályha mellett ülni. Hogy nincs fűtve? Leszoktak már róla. Á fél ablak papírral beragasztva, lábukon nincs cipő. de a kályha környékét nem hagyják el. Az bérelt helyük. Megtudjuk, hogy özv. ördögh Andr ásnának sikerült „kifogni" egy .. „„ __ nagymosást s lázas izgalommal várják otthonában meglátogassuk. Irigykedve] haza, mert ez vacsorát jelent, ami itt gondoltunk a híres pesti 6-os villamos a legnagyobb ritkaságszámba megy. leg jó helyen járunk? Elfelejtjük szép j felett diszponáló apácák keze alatt, miálmunkat a hálás utókorról — no meg j bői teremti elő a lakbért, a petrólaSzegedi Kereskedelmi és Iparbank Klanz&f-tér 2 sfásn és Kárász ntca 4. sarok Alapítva 1867-ben. Telefonsam: 389 & Foglalkozik a banküzlet minden ágával, betéteket igen előnyösen gyümölcsöztet, kölcsönök folyósítása a legkedvezőbb feltételek mellett. Anyaintézetei : a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank utján közvetlen összeköttetések a tőzsdepáhollyal. Értékpapír vételi és eladási megbízások azonnali lebonyolitása. Safefülkék olcsón bérelhetők. ==== umot a világításhoz — Szeged külvárosának ebben az utcájában meg nincs villany világítás — szóval mindazt, amit megélhetésnek nevezünk? Mária férjnél van, férje orosz fogságban, 2 éves kisfiával ő is ennek a háztartásnak szenvedő hőse, Ilona eddig kenyérkereső volt, az üzem jövő héten megszűnik, Gizella, aki később hazajött, tipusa a szervezett munkás öntudatos gyermekének. Már megvan a véleménye a hálás utókorról, ö tart rendet a gyermekek közt. András és István a hideg kályha szerelmesei. Mihály és Piroska délelőtt jár iskolába. Hét éves a legkisebb, orgonasipként következnek a többiek. Egyiknek sincs cipője. Harisnya nélkül, rongyokba csavarják lábukat az iskolások s a délelőttiek még ezt is levetik otthon, hogy átadják a délután elmenőknek. Tehát nem cipőt cserélnek az iskolába felváltva járó gyerekek, hanem rongyokat. Testüket nem ruha fedi, csak folt hátán folt zsákdarab. Mesebeli álom előttük egy pár cipő, amit felváltva hordhatnának. A lányok a háziiparban szeretnének elhelyezkedni, bár oda ruha is kellene, ami jelenleg nincs. Meg kell menteni Ördögh András családját Kimondhatatlan az a tragédia, ami ezt a családot érte. Ördögh András gyermekein az öntudatos, szervezett munkás nevelése érzik. Ezek a' gyermekek viszonylagosan jó körülmények közt éltek. Nem ismerték a ruhátlanságot, szobában didergést s a; gyötrő éhséget. Tudjuk, hogy ezt megszokni sohasem lehet, de aki kezdettől fogva így él, könnyebben viseli el s ez a család azelőtt sohasem nélkülözött, AgyerBoldog karácsonyi ünnepeket és boldog a tévét kiván Také András paprikakereskedő