Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

SZERDA, DECEMBER 25. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Árszínvonal — életszínvonal Irta: Gyöngyös! Jórsei máv A munkásság két évi hősles erő­fesziiesevel elértük azt, hogy gazda* -sági étetünk minden vonalon meg­áidulrí Az infláció szörnyű hónap­jai után értékálló pénzre tettünk szert és az árszínvonal nagyjában kialakulhatott. Most lássuk, hogy ez az önfeláldozó és hősies erőfeszí­tés a dolgozók részére milyen ered­ményeket hozott. Mert azt látjuk, hogy gyáraink, üzemeink pompásan prosperálnak, az infláció alatt telje­sen magukhoz tértek, sőt a stabili­záció sem rázkódtatta meg őket ez­zel szemben azt is látjuk, hogy dol­gozóink a kezdeti nívó után az élet­színvonal síkján ismét lefelé halad­nak. Az inflációban az árszínvonal telje­sen anarchikus képet mutatott s az életszínvonal ennek megfelelően szin­tén napról-napra csökkent. A tisz­tességes munka teljesen elvesztette a megbecsülést és a pénz azok zse­bébe vándorolt, akik az újjáépítésben egyáltalán nem vettek részt, hanem parazita életet folytattak. A forint be­vezetcsévél az elrejtett késztetek elő­kerültek és kiderült, hogy igenis megfelelő élelmiszerrel rendelkezik az ország, sőt iparcikkek is kapha­tók. Parasztjaink a legnagyobb öröm­mel fogadiák az értékálló pénzt, noha nyerstermékeik jórészt jelentéktelen árszínvonalon mozogtak. Mit lát­tunk ezzel szemben az iparcikkek frontján? Azt. hogy ezek ára a sta­bilizáció alkalmával a reális árak kétszeresére, háromszorosára, sőt egyes cikkeknél 5—10-szeresére álla­píttattak meg. Ennek' a bőkezűség­nek volt a következménye az, hogy a stabilizáció alkalmával egyetlen üzem sem ment tönkre, de nemcsak, hogy nem ir.ent tönkre, de az üzletek száma oly rohamosan szaporodott, hogy azokat az aránylag kevés árúval meg­tölteni nem lehetett. Megkezdődött a fölös számú üzletek versenyfutása az árúért és minthogy így mester­ségesen növelték a keresletet, az iparcikkek árát az élelmiszerek lefelé tendáló áraival szemben felhajtották. Az ipari árak felhajtását a pénz­éé hitelhiány csak alig volt képes korlátozni s ígv állott elő az a fur­csa és a 'termelők részére tragikus helyzet, hogy lefelé tendáló élelmi­szer árak mellett felfelé emelkedő ipari árak alakultak lei. A különös ebben főleg az, hogy az áremelkedés­ből az ipari munkásság 9ehol sem részesült béremelésben, mert az ár­töibbJetet mindenütt a tőkés gyáros és nagykereskedő tette zsebre. Igen érdekes jelenség ebben az árharcban az a tény, hogy a szállí­tási költségek csökkentése végett a MÁV. 20 százalékkal leszállított ta­rifájának ismét csak a tőkés gyáro­sok és nagykereskedők vették hasz­nááit, mert a csökkentés hatására az ipari árnívónál sehol sem tehetett látni csökkentést. Az ipari árak csök­kentésére hivatalos akciót kelteit szervezni és rendeletileg kellett az az alacsonyabb árakat kierőszakolni. Ez az árcsökkentés bizonyítéka an­nak, hogy a dolgozók összefogása és az indokolatlanul magas árak kol­lektív harc útján való letörésére fel­tétlenül szükséges, mert a tőkétől ilyen árcsökkentést nem várhatunk. Ennek egyetlen vezéreszméje van, a minél nagyobb profit, s ha a leg­szélesebb dolgozórétegek az árcsök­ken'ést hivatalos fórumokon keresztül nem tudnák keresztülvinni, a fakések ilyen árcsökkentéssel maguktól soha­sem jönnének. Láttuk tehát, hogy a magas árak elleni harcra szükség van. Folytassuk ezt a harcot egységesen, mert enél­kül életszínvonalunkat javítani nem lehetíéges. j Ez is megtorlás ? Két év alatt mindössze 371 fasisztát ítéltek el a szegedi népbiróság1 területén Mi az oka a sok felmentő és enyhe Ítéletnek ? — Tanulságos mérleg a sze­gedi népbiróság kétévos működéséről menynek nyílvánított« — mondja a büntető törvénykönyv és — a népbí­róság előtt védekező vádlott, az u'óbbi arra célozva, hogy az általa elkövetett háborús és népellenes bűn­cselekmény az elkövetés időpontjá­ban nem volt bűn, igy elítélése a népbirósági törvény svisszaható < ere­jénél fogva sérti a magyar büntető­;og ma is érvényben lévő alapelvét. Kiragadunk néhány ilyen »új:> bűn­cselekményt s megmutatjuk, hogy a népbírósági törvény nélkül is bűnte­tőtörvénykönyvbe ütköztek annak el­követő'. Vegyük mindjárt a Vo'ks­bund-tagságot. A Volksbund egy külföldről irányított szervezet, mely­nek végcélja a Dunántúlnak Magyar­országtól való elszakítását és a' bi­rodalomba való bekebelezését készí­»Büncselekmény az, amit a törvény J »Felségsértést követ el az, aki köz­az elkövetés időpontjában bűncselek- rcmüködik abban, hogy Magyaror­szág egyrésze idegen uralom alá jus­som. Hazaáru'ás az, ha háború ide­jén idegen áljam hadseregébe lépünk. Tehát az SS-be való belépésnél sincs visszaható érő? A nyilas bűncselek­ményekre vonatkozólag gondoljunk okóber 15. utánra, amikor a fel­fegyverzett söpredék az üldözötteket »|;o!i'ikai párt« ét ve alatt összeterelte, kivégezte, megkínozta, kifosztotta, te­hát mint nyilas párttag gyilkolt, ra­bolt. fosztogatott. Felsorolhatnánk még további példákat is -a háborús és népellenes bűncselekményekre, amelyeknek alapját olyan cselekmé­nyek képezik, amelyeket a büntető törvénykönyv már akkor büncscTek­nténvnek nyilvánított. A népbirósági törvény inkább célszerűséget szolgái, mikor uj definícióját adja a háborús letíe elő. A Btk. szerint ugyanez: és népellenes bűncselekményeknek. A szegedi népbiróság' kél éves mérlege A népbirőságok működése orszár j életfogytiglani kényszermunkát 2-en gos, igy Szegeden is 1945. év március kaptak, két halálos ítélet is hangzott 14-én indult meg. Ez időponttól 1946 , el, csupán egyet hajtottak végre, november 30-ig 967 ügydarab érke- i Ugy a népbíróságnál, mint az ötösta­zett 1029 személy elten a rz-gedL ácsnál a felmentések és marasztaló nepbíróságra, amiből 790-et fejeztek j-feteetk k'egvenlítődnek. A szegedi be 833 személy ellen. 371 esetben ' népbíróság és ötöstanács területén 380 személy ellen marasztaló, 356 . közel két év alatt csak 371 esetben ecetben 390 személy ellen felmentő : állapították meg tehát a vádlott bű­» eletet hozott a népbíróság Ebben nösfé ét is: Szegeden, Makón, US?l ?Sy~ Vá á+elven, Csongrádon, Szentesen darabja: s bentfoglaltatnak. Lényo- €zenkívül az ötöstanács! ügyekben dC Baján. Gyulán, Békéscsabán hatókörébe a demokratikus f^- ös7zesen 371 fasiszta működött, be­rend ellen irányuló buncse ekmenyek kértve a ))kfe<< és nyilasokat tartoznak, amelyeket a köztársaság !. J , . , védelmi törvény életbelépése (1946 :ak ket a demokrac.a nevében ­március 23.) óta követtek el. A sze- a demokracia szamara a nepbirosa­gedi ötöstanács 1946 augusztus 26. Sokn:,k "ie§ fellett® menteni - ma­- - • - - gyárul felmenteni —, mert »a!any t bűnösségük és cselekményük tárgyi1 óta működik. November 30-ig 94 ügydarab érkezett 128 9zemély el­len. Ebből befejeződött 37 ügy 45 személy elten, marasztaló ítéletet 17 esetben 17 személy ellen hoztak, míg. súlya« oly csekély, hogy megbünte­tésük nem kívánatos. A törvényalko­tónak azonban nem az volt a célja, felmentettek 17 ügyben 25 vádlottat I hgoy a kis és nagy ügyek közölt kü- [ ítélkezés jogát. 1 -1 — -*—1• „Magyarországon egy vértelen for­. tanuk a legfőbb kerékkötői az igaz­ságszolgáltatásnak, különösen abban a gyakori esetben, ha terhelő vallo­másukat, amiket pedig ugyancsak hatóság előtt tették, a főtárgyaláson visszavonják. Így aztán nyilvánvaló, liogy vagy a rendőrségen hazudtak, vagy a főtárgyaláson. Ezeket a ta­nukat a népiigyészek figyelmébe ajánljuk. Le kell tartóztatni az ilyen megbízhatatlan tanukat és akkor majd lani. A mentőtanukra kár szót vesz­el megy a kedvük kétféleképpen val­tegetni és kár tucat jával ide mi őket. Ha már elkerülhetetlen, 2—3 untig klég belőlük: »nem láttam®, vnern hallottam® val'omásukkal semrn'tsem mondanak, mert hiszen többmilliő embert lehetne megidézni, akik szín" tén nem látták s nem hallották' a bűncselekményt. Van sok eset pél­dául, ahol a fasizmus oly alapos munkát végzett, hogy élő tanu nem maradt s a tömeggyilkos tagadásávil szemben bizonyíték nem áll rendel­kezésre; vagy a besúgásról, amikor az, hacsak nem írásbeli volt a íer­jelen'.és, mindig négyszemközt tőr­tént. Ez csak okszerű logikai követ­keztetéssel érzékeltethető, amit a nép­bíróság a legritkább esetben fogad el s a nép ügyész alul marad ebben a harcban. A közvélemény az idők múlásával mindinkább a megfcocsájtás felé haj­lik s nem nyújt segítőkezet a nép­bíróságoknak, pedig a népügyész és népbíróság csak úgy végezhet ered­ményes munkát, ha a közönség tnrin­den rétegéből megkapja azt a támo­gatóst, ami munkája eredményességé­hez nélkülözhetetlen. Senki se várja, hogy a másik menjen tanúskodni, mindenkinek kötelessége a népbírósá­got munkájában segíteni'. Ne felejtsük el, hogy mily nagy­lelkű megbecsülésben részesítettek minket a győztes szövetséges ha­talmak, mikor saját bíróságainkra ruházták háborús bűnöseink felett az Az elítéltek szabadságvesztésbünte- | lönbséget tegyen, mert tudta nagyon lése az egv éven aluliakban kulminál, ; Jól> hőgy a kis ügyekből keletkeznek 231 személyt büntettek egy évnél j a nagyok, a lázításból a lázadások, kevesebb szabadságvesztésre, míg az izgatásból a pogromok. Tehát az 1—5 évig 96' személyt, 5—10 évig { úgynevezett »kis ügyekben® is hozza­11 személyt, 10—15 évig tényleg go- nak elrettentő Ítéletet, hogy a kis noszak tehettek, mert 7-en vannak, izgatók, a kis lázítók, a felekezeti életfogytiglan két elítélt van, 5 évi gyűlöletre keltők is vegyék íudo­kényszermunkával 24-en bűnhődtek, másul, hogy van megtorlás. Megfélemlítik a vád tanait A népbiróság megtorló bíróság, Hűnkben. Kiforszírozzák a vádlottból, amit nemcsak tételes jogunk, de a [melyik politikai párt tagja s úgy a fegyverszüneti egyezményben vállalt .vádlotthoz, mint a kihallgatandó ta­nemzetközi kötelezettségünk és a köz-inukhoz intézett kérdésekből a lei­vélemény is kíván. Nehéz az út a jvülálló is azonnal ráismer a kérdező megtorlásig, de gondosan kell ké- .népbíró politikai pártállására. A bún­szübii rá. A népbírósági eljárás a [ügy keretébe nem tartozó kérdések­népügyész vádiratán alapszik. A : kel zavarba hozzák az amúgy is el­népügyész a nyomozati iratokból ké- !fogódott egyszerű tanút;, a vád ta­szító vádiratát, vagy a nyomozás ;nuja, aki állampolgári kötelességét szüntetését rendeli el. A népbírósá- [teljesíti, sokszor megdöbbenve érzi, gon hat, az ötöstanácsban 4 népbíró j hogy ellenséges légkörbe került, nem működik l-l tanácsvezető — szak- [tudja, mit akarnak tőle, nem akarja bíró - irányításával. A számszerű elhinni, hogy terhelő vallomása idézte adatok és megfigyeléseink alapján |elő a hangulatváltozást s nem egy­kénytelenek vagyunk tárgyilagosan megállapítani, hogy a szegedi nép­bíróság nem állt mjndig hivatása magaslatán. Hibájául rójuk fel, hogy a koalíció a népbírák közt is olyan akadozva működik, mint politikai ele­Boldog karácsonyi és újévi ünnepeket kiván TEMKÓ JÁNOS reczelőváeó üzeme jszer hallottuk a vád tanujától: »Én • vagyok a vádlott ?« Majd polémiába j bocsátkoznak a vádlottal újólag S jegyéni ízű, egyoldalú diskurzusok közt az ügy lényege elsikkad. ! A vád és védelem tanúi érzik fe­lelősségük súlyát, midőn a terembe i belépnek. Emberi sorsok függnek val­lomásuktól s sok esetben visszaélnek s vele. A legtöbb baj a főtárgyaláson | visszavont vallomással van. Ezek a vadalom zajlott le és e vértelenséget az elkövetett bűnök tekintetében az igazságszolgáltatásnak kell pótolnia® — mondta ki egy NOT-itélet indo­kolása s ha ez tényleg bekövetkezik, az ítéletek közmegnyugvást keltenek s maga a népbiróság a demokratikus nemzeti élet egyik fundamentuma lesz. Lippay Irma Szegedi Közúti Vaspálya SZEGED Külső Pislc-utca Telefon: 476. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom