Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

S2B3RDA, DECEMBER 25. Szellemi ujjáépitést! Irta. ár. Sztodelsik L**cI6 D EL MAG YARORSZÁG ——wjj i———w——weanwct Az érteim, égi tagozat munkájáról írni annyi, mint. az értelmiség ezerszer megvitatott kérdéséről szólni. Pállunk annyi nagyjának hozzászólása után ujat mondani erről a kérdésről nehéz. De éppen ez a mindig ujat mondani akarás értelmiségünk igazi valóját leplezi le — ® polgárságnak szinte beteges önkereséséi, mert legyünk tisztában: az értelmiségünk gondolkozásában, erkölcseiben, egész ideológiájában a polgári osztályhoz tartozónak érzi és tudja magát még akkor is, ha mint dolgozó, nem kapja meg munkája ellenért ékét Legjobban illusztrálható ez a most megejtett közalkalmazotti szakszervezeti elek'or választásokkal. Az anyagilag egészen a legalsó kategóriákba tartozó értelmiségi réteg a. kifejezetten polgári gondolkozású Független Kisgazda Pártra adta szavazatait legnagyobb .„igámban — pártunk legkevesebb elektort tudott behozni. A Szociáldemokrata Párt elektorainak száma is majdnem eléri a Kisgazdapártét, — az értelmiség ugy érzi. hogy a mi pártunk felől fenyegeti a. veszély „polgári létét", helyesebben azt az egész, a néptől különálló, önálló vjlágot, melyet a termelő munkában, az államigazgatásban elfoglalt különleges helyzeténél fogjva felépített magának. Mondhatják, hogy a közalkalmazott nem az egész értelmiség, sőt egy tekintélyes részében nem is sorozható ahhoz a' társadalmi rétegmz. mely a fokozottabb szellemi munkával keresi a kenyerét. De ugyanezt az állásfoglalást észlellietjük pártunkkal -szemben a legmagasabb szellemi munkával foglalkozóknál, a tudomány embereinél, a szabadfoglalkozású érteimiségieknél, g műszaki értelmiségnél is, ha talán nem Ls olyan nagy mértékben. A tény, amellyel szembe keli nézni, melyre munkánkat alapozni kell: kevesen vagyunk. A múltban értelmiségiek közül csak néhányan, voltunk kommunisták — legtöbb csak szimpatizáns. — A marxi szellemiség, a lenini-sztálini építőmunka a Szovjetunióban- az emberi szolidaritáson (mondhatjuk szereteten) felépülő erkölcs lenyűgözte a nyughatatlan, az emberi boldogság után vágyódó szellemet. Nagyon kevés, volt azonban közülünk azoknak a száma, aki egész életét az emberiség felszabadítása munkájának szentelte. Már pedig kommunistának lenni azt -az erkölcsös embert jelenti, -aki élete minden megnyilvánulásába, munkájába beleviszi a minden emberi teremtés alapját: a közösséggel és a közösségért való "cselekvést, a. közösségi érzést, tudatot. Kommunistának lenni: a múltban és jelenben, egyaránt a közösségi munka' tudatos vállalását jelenti. Éppen ezért helyezte pártunk harmadik kongresszusa a pártmunka előterébe áz u. n. apró munkát. Az emberi élet nem nagy eseményekben realizálódik. Az ember a mindennap nak él. Ebben a mindennapjában; ke'.l segíteni, ezt a mindennapot kelt fel építeni ugy, hogy mindenki érezze: megváltoztak az idők, megváltozott a értelmiség is. Itt van a jelentősége a ..falujárásnak". Nem a nép közé vaio romantikus kimeneteiről van szó, hanem a parasztság, munkásság, értelmiség munkán alapuló egységének kiépi léséről. Ezen a téren értelmiségi csoportunk, különösen orvosaink, elismerésre méltót teljesítettek. A beteg és afimak hozzátartozója érzi a közvetlen segítést, amit az orvos nyújt, amint hogv közvetlenül segít a szerszámoltat, iskolákat- javító munkás elvtárs is. A falujárás jelenti -az értelmiség közvetlen érintkezését, a többi dolgozókkal. „De hiszen mindig is érintkezett- az értelmiség -a néppel" — halljuk a választ. Igen, de ebben az érintkezésben benne volt az „ur", a ..népviszonya. A falujárás pedig pontosan azt a célt is szol-gátja, hagy a mindennapokban az a baráti, az egymásert v-aló munka szelleme éljen a dolgozók között, ami a falujárással kifejlődött. A falujárásba kevésbé kapcsolódott be a jogiszértetmiség, de hiszen éppen ez a leggyengébb csoportunk, alig egy pár jogász, ügyvéd, bíró tagja van a szegedi pártszervezetnek. A jogveggetí köz. ós magánalkalmazottak száma sem nagv, ez összefügg azzal is, hogy a jogban — az állam rendjében: és a • magánosok közötti remiben nyer leginkább kifejezést —- a polgári gondomt. Nagyfontosságú dolog volna az értelmiségnek ezt a rétegét megnyerni pártunk számára. Itt rengeteg a teendő. Az állami (igazságszolgáltatás) városi alkalmazott párttagokat jobban bete kell vonni az értelmiségi munkaközösségbe, aktivizálni kell. Kell, hagy a jogász csoport :s megalakuljon. I-.t nem csupán a jogvégzettekre gondolok, hanem azokat is bele kellene vonni a munkába — tanulásba —, akik főkép jogászi munkát végeznek (közigazgatásban, rendőrségnél, pénzügyigazgatásban), ha nincs is meg a jogi képesítésük, szükségünk van jogászokra, akik ideológiailag is kommunisták. Hiszen az államigazgatásban és igazságszolgáltatásban dolgozó értelmi ségi az, aki az államhatalmat gyakorlatban megvalósítja — már pedig lényeges, hogy ezt a hatalmat ki gyakorolja. Itt is nem annyira az irányító szerveken, hanem az apró munkát vég ző szerveken van a suly. A nép a hivatalokban, bíróságokon találkozik az államhatalommal. Az uj államrendszerünk, a demokrácia csak demokratikus gondolkozású elemekkel valósitható meg. Ma mái- jóformán minden élet megnyilvánulásba belenyúl az ailamA nép közvetlen és állandó érintkezésben van az értelmiséggel, egy fordított „falujárás", a falu jár a hivatalokba. Itt a hivatalokban kell megteremteni á közösségi szellemet, mely csak akkor eleven, ha az egyenlőség egy másért való munka- elvén épül. S itt nagyon sok a tennivaló. A hivatalok ">an, bíróságoknál megfordulóknak érezniök kell: a pártunk tagjával állnak Szemben s abból kell azt kiérezniok, hogy ezek -a hivatalnokok különbek a hető, A társadalmi viszonyok és az azok alapját képező gazdasági viszonyok változása még egészen uj keletű — és a változás, különösen az utóbbi területen még nem olyan mérvű, hogy egész gondolkodásmódunk, erkölcsiségünk átalakuljon. Nagy szervező munka vár ránk. Magunkénak kellene mondanunk a pedagógusokat, kezdve a kis gyermekekkel foglalkozó óvónőktől — az értelmiség világát kialakító professzorokig. Ez megint csak nincs igy. Ezen a téren is mulasztottunk s hatalmi őrhelyekre helyeztük a fősúlyt, pedig a nevelő munka jelenti a fiatalságot — Pedagógus csoportunk mindinkább hallat magáról. Megrendezte a peda gógus naggyülést Ott van minden munkában, a falujárásban, a szabad parlament vitaestjén. Az orvosok mellett ők a legagilisabbak. De még nagyobb súlyt kell helyeznünk a tanítóságra, melynek jelentősége az általános iskolával nőtt meg. De nemcsak a tanítókra, hanem a tanítványokra is szüfctégünk van. Az egyetemekre, népi kollégiumokra ke riiíő munkás és paraszt fiukból kell kialakítani az uj értelmiséget. Azzá kell lenníök és nem osztály áru! ás utján a másik tábor erői „öserőivé" válni, mint a múltban történt sok népi származású értelmiségivel. Ez a fiatalság a mienk — belőlünk való s a felszabadulásnak köszönheti létét. Nekik kell magukkal ragadniak a többieket, azokat, a kiír apáik sorsát féltik az uj élettől — a társadalmi átalakulástól. De — féltik többinél, többet törődnek a kisernbe-. magukat is attól a szörnyű anyagi terekkel, másképen bánnak vele. I romlástól, melyet saját húsúkon és szeL Szükség van az uj típusú kis állami I lemi előrehaladásuk megtorpanásán is hivatalnokra. Hogy még nincs itt, ért- * éreztek. Mert ne feledjük, a2 értelmiség is materialista, mint minden társadalmi osztály és gazdasági jólétéhez lképest méri valamely társadalmi átalakulással szembtni állásfoglalását. A feudális osztályok, a polgárság és azok, akiknek valami morzsa jut a gazdagok asztaláról — szembefordulnak a jövővel és ragaszkodnak a múlthoz, amely pedig nekik sem jelentett boldogulást. Az értelmiség különbnek, többnek érzi magát a tömegembernél és ha már elvesztené „uri" pozícióját, bezárkózik eszmét közé és körülbástyázza magát kultúrájával. Ez elten az eszmékben és kultúrában gyökeredző mult ellen eszmékkel és kultúrával kell harcolni, azzal, hogy mi mindenkinek akarunk kultúrát adni és senki sem veszít azzal, -ha minden embertársának egyenlő lesz az indulási tehetősége és ebből kifolyólag az emberiség szellemi alkotása i közkincsekké lesznek. A kommunista értelmiség egyik feladata a materiális újjáépítésen tul a szellemű újjáépítés. Átszerelni magunkat, hogy kommunistának lenni folytonos harc embertársainkért és meggyőzni azokat, akik nem- a mi táborunkban vannak. Ezért „Politikai akadémia", kuiturünnelyek, szabad parlament — ezért politikai harc, vagy szellemi alkotások | tömegek közé vitele, ezért szellemi vita. Kell, hogy mi értelmiségiek a személyes meggyőzéshez folyamodjunk, mindannyiunk kötelessége, hogy barátaink. hivataltársainík, kollegáink felé forduljunk — baráti beszélgetések, szakmai megbeszélések mind alkalma^ sak arra, hagy valakit a mi utunikra vezessünk. De hogy ezt megtehessük, magunknak kell nagyon, de nagyon sokat tanulnunk és dolgoznunk. A szegedi mérnökszakszervezet nagyjelentőségű akciója Nár 1947-ben kezdjék meg a Tisza csatornázását a szegedi duzzasztó megépítésével Beláthatatlan fejlődési lehetőség nyílna a te>v megvalésitásáral Szegedi és az egész Tisza-völgye előtt Irta; BERÉNYI ÁRPÁD, a mérnökszakszervezet elnöke. (Szeged, december 24 ) Éppen 100 esztendeje annak, nagy Széchenyi István megalakította a Tiszavölgyi Társulatot Ős megindította -a Tisza-szabályozás munkálatait. Meg lehet állapítani, hogy 100 év alatt nemzetünk világviszonylatban is hatalmas munkát végzett. 111 átvágás készült, ami által az Alföldön a Tisza 40 százalékkal rövidebb mederben foiyik, mint a szabályozás előtt. 2400 kilométer hosszú véd'iöltés épült és 11.400 kilométernyi bel vízlevezető csatorna létesült 113 szivattyúteleppel. Hazánk mai határai között a tiszai társulatok kerekem 3 millió kat. holdat mentesítenek ár- és belvizektől. Az elmúlt 100 év munkája a szabályozási és men-tesi'tesi feladatokat nagyjából befejezte, most uj korszaknak keli kezdőődnie a Ti-sz-a törtenetében. Az uj korszak; a Tisza csatornázása. A Tisza fizé*«U luszaoau<iaia A folyó csatornázása alatt azt értjük, hogy a mederbe beépített duzzasztóművel; segítségével a vizet tároljuk, szintjét céljainknak megfelelően szabályozzuk, hogy a vizhasznori - ás szem" pontjából függetlenítsük magunkát a folyo szeszélyes és előre nem látott viz állásáról. A mérnökszakszervezet elérkezettnek látja az időt arra, hogy a Tisza-csatornázás problémáját, napirendre tűzze és a megvalósításig szorgalmazza. Ezért meghívtuk Markó Iván műszaki tanácsost, aki a földmüvelésügyi kor mányzat erre vonatkozó elgondolása ismertette Szeged műszaki érteímisegeeiőtt. Szükségesnek Látszik. azonban, hogy ezü a rendkívül fontos, megoldásra váró kérdést a nagyközönség is megiamerje. Nemcsak Szeged város, hanem 02 egész magyar Tiszavölgy lakosságának meg kell tudnia, hogy milyen fellendülést jelentene ennek az országrésznek a Tisza vizének hasznosítása. A problémának a széles néprétegek által való megismerése és a megoldás követelése nagy mértékben gyorsítja a megvalósítási. A magyar Tisza vizének- a hasznosítása — amint azt Markó -kifejtette — hámtas célt szolgálna: hajózás, öntözés, és villamos energia, az u. n. „fehér szén'- termelésének céljait. Mi az a duzzasztó mi A cél elérésére négy nagy duzzasztóőr öv el mozgatott erős zsiliptáblák vannak. A zsilipek nyiiasainuK. szabályozásával biztosítani tudjuk a folyo vízszintjének ál-iarídóság'át. A duzzasztó csak a rövid deig .ártó árhullámok idejére kapcsolódik ki a szolgálatból. A duzzasztómű vízlépcsőt alkot, mely fölött magasabb, alatta pedig alacsonyabb a viz szín je. (A magyar Tiszán eszerint öt különböző vízszint lenne: Tiszaiök fölött, Tiszalök—Tiszafüred, Tiszafüred—Szolnok, Szolnok—Szeged között és Szeged alatt.) Első kérdés; hogyan halatinak át a hajók, a vízlépcsőkön? A duzzasztóval kapcsolatos a hajózó, vagy „kamara zsilip". Ez hajók befogadására alkalmas nagy medence, lcét végén kapuval. Egyik kapu az alsó, másik a felső vízlépcsőbe nyílik. Ha például alulról érkezik a hajó, kinyitják az alsó kaput s azon át beúszik a hajó a medencébe. Most az alsó kapu lezárul, a kamra vize felemelkedik a felső lépcső szintjére, a hajó tehát kiúszhat a felső vízlépcsőbe, a felső kapu kinyitása után. bauxitot alumíniummá). Addig, amig a városnak olcsó energia nem áü rendelkezésiére, Szeged nem is iparosodhat. Az állandó vízszint mellett a vasúti ós viziszálldtást össze tehetne kapcsolni, tehát a városban nagy kereskedelmi, kikötő épülhetne. Olcsóbb és egysze rűbb -lenne a Duna-Tisza-csatorna megépítése. A Maros egyrésze hajózhatóvá válna. További felbecsülhetetlen előnyt jelentene az olcsó vízi szállítás a most már minőségi termelést folytató gazdáknak és ipartelepeknek. Nem jelentéktelen előny lenne a városnak, hogy o duzzasztómű csekély költségtöbblettel közúti hídnak is kiképezhető. Megemlíthető az is, hogy a csatornázás a Fehértó vízellátását bizto. sítaná és magának a folyónak több vizében is több volna a- hal. Esetétikai szempontból is nyerne a város azáltal, ha a medrét állandóan kitöltő folyó szelné keresztül. Végül-, de nem utolsó sorban felhívjuk a figyelmet arra, hogy városunkban már az építés alatt okvetA duzzasztóval kapcsolatos egy „viz- len megszűnne minden munkanélküli kivételi" mü is, amelyen át a vízsugár a felső vízlépcsőből az alsóba zuhan. seg. A folyó csatornázása alulról kezdőA vízsugár esési ereje turbina hajtására Hik, először tehát a szegedi duzzasztóés ezáltal villamos energia termelésére j nak kell megépülnie. Á mérnökszak alkalmas Ami az öntözést illeti, az eljárás nyilvánvaló: a megduzzasztott folyóból a viz nyílt árkokban gravitációs utón vezethető be a földükre és otf felhasználható. Szeged és vidéke •iképzefkotetlen fejlődésnek indulási Nézzük meg most már, hogy a négy duzzasztómű megépitése mit jelent számokban kifejezve — a Tisza völgyének. Létesüt 535 k-ilométer hajózó üfc — termelhető (óvatosan számítva) 125 millió kilowattóra áram. Végül beszerezhetünk 500 ezer kat. hold öntözésére elegendő vizet. Meg kell még azt vizsgálnunk, mi a Túsza csatornázásának jelentősége speciálisan Szeszed szempontjából. A váró- alatt jttttilei'.i duzzasztómű állal a M; y-oatél délre és a Tisza jobb partján. l&VBtte SzegSd környékén húsz . ezer kat. h<&d öntözése válik lehetővé. Ekkora energia előállítására 8—10 ezer szervezet minden rendelkezésére álló eszközzel szorgalmazza a- munka megindítását. A legközelebbi törvényhatósági közgyűlés utján felirattal fordul a kormányhoz, hogy a mü építését már 1947ben kezdjék meg és a hároméves gazdasági tervbe illesszék be. Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szolnok érdekelt társtői-vényhatóságait csatlakozásra kéri fel. Felhivjuk Szeged közönségét, hogy á város jólétet előmozdító munkálatok megindítására irányuló törekvéseinket támogassa. müvet kellene létesíteni Szeged, Szol-1 vagon szénre lenne szükség. Az olcsón nok. Tiszafüred és Tiszalök mellett. Aj termelt energia hatalmas ipartelepek _ duzzasztómű hidiábakhoz hasonló me- j létesítését tenné lehetővé, (pl. nem kelderpilMrekből áll, melyek • között gépi' lene külföldön feldolgozni a magyar MAJORANNA kifogástalan árut nagy tételekben állandóan veszünk. Kedvező árajánlatokat URÁNIA vegyipari ét k«r«*kedelnú rl. Budapest li, Fő-utca 19. kérünk.