Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

S2B3RDA, DECEMBER 25. Szellemi ujjáépitést! Irta. ár. Sztodelsik L**cI6 D EL MAG YARORSZÁG ——wjj i———w——weanwct Az érteim, égi tagozat munkájáról írni annyi, mint. az értelmiség ezer­szer megvitatott kérdéséről szólni. Pál­lunk annyi nagyjának hozzászólása után ujat mondani erről a kérdésről nehéz. De éppen ez a mindig ujat mon­dani akarás értelmiségünk igazi való­ját leplezi le — ® polgárságnak szinte beteges önkereséséi, mert legyünk tisz­tában: az értelmiségünk gondolkozásá­ban, erkölcseiben, egész ideológiájában a polgári osztályhoz tartozónak érzi és tudja magát még akkor is, ha mint dolgozó, nem kapja meg munkája ellen­ért ékét Legjobban illusztrálható ez a most megejtett közalkalmazotti szakszerve­zeti elek'or választásokkal. Az anyagi­lag egészen a legalsó kategóriákba tar­tozó értelmiségi réteg a. kifejezetten polgári gondolkozású Független Kis­gazda Pártra adta szavazatait legna­gyobb .„igámban — pártunk legkevesebb elektort tudott behozni. A Szociál­demokrata Párt elektorainak száma is majdnem eléri a Kisgazdapártét, — az értelmiség ugy érzi. hogy a mi pár­tunk felől fenyegeti a. veszély „polgári létét", helyesebben azt az egész, a néptől különálló, önálló vjlágot, melyet a termelő munkában, az államigazga­tásban elfoglalt különleges helyzeténél fogjva felépített magának. Mondhatják, hogy a közalkalmazott nem az egész értelmiség, sőt egy tekintélyes részé­ben nem is sorozható ahhoz a' társa­dalmi rétegmz. mely a fokozottabb szellemi munkával keresi a kenyerét. De ugyanezt az állásfoglalást észlelliet­jük pártunkkal -szemben a legmagasabb szellemi munkával foglalkozóknál, a tudomány embereinél, a szabadfoglal­kozású érteimiségieknél, g műszaki ér­telmiségnél is, ha talán nem Ls olyan nagy mértékben. A tény, amellyel szembe keli nézni, melyre munkánkat alapozni kell: keve­sen vagyunk. A múltban értelmiségiek közül csak néhányan, voltunk kommu­nisták — legtöbb csak szimpatizáns. — A marxi szellemiség, a lenini-sztálini építőmunka a Szovjetunióban- az em­beri szolidaritáson (mondhatjuk szere­teten) felépülő erkölcs lenyűgözte a nyughatatlan, az emberi boldogság után vágyódó szellemet. Nagyon kevés, volt azonban közülünk azoknak a száma, aki egész életét az emberiség felszaba­dítása munkájának szentelte. Már pe­dig kommunistának lenni azt -az erköl­csös embert jelenti, -aki élete minden megnyilvánulásába, munkájába bele­viszi a minden emberi teremtés alap­ját: a közösséggel és a közösségért való "cselekvést, a. közösségi érzést, tudatot. Kommunistának lenni: a múltban és jelenben, egyaránt a közösségi munka' tudatos vállalását jelenti. Éppen ezért helyezte pártunk harmadik kongresszusa a pártmunka előterébe áz u. n. apró munkát. Az emberi élet nem nagy eseményekben realizálódik. Az ember a mindennap nak él. Ebben a mindennapjában; ke'.l segíteni, ezt a mindennapot kelt fel építeni ugy, hogy mindenki érezze: megváltoztak az idők, megváltozott a értelmiség is. Itt van a jelentősége a ..falujárásnak". Nem a nép közé vaio romantikus kimeneteiről van szó, ha­nem a parasztság, munkásság, értelmi­ség munkán alapuló egységének kiépi léséről. Ezen a téren értelmiségi csoportunk, különösen orvosaink, elismerésre mél­tót teljesítettek. A beteg és afimak hoz­zátartozója érzi a közvetlen segítést, amit az orvos nyújt, amint hogv köz­vetlenül segít a szerszámoltat, iskolá­kat- javító munkás elvtárs is. A falujárás jelenti -az értelmiség közvetlen érintkezését, a többi dolgo­zókkal. „De hiszen mindig is érintke­zett- az értelmiség -a néppel" — hall­juk a választ. Igen, de ebben az érint­kezésben benne volt az „ur", a ..nép­viszonya. A falujárás pedig pontosan azt a célt is szol-gátja, hagy a minden­napokban az a baráti, az egymásert v-aló munka szelleme éljen a dolgozók között, ami a falujárással kifejlődött. A falujárásba kevésbé kapcsolódott be a jogiszértetmiség, de hiszen éppen ez a leggyengébb csoportunk, alig egy pár jogász, ügyvéd, bíró tagja van a szegedi pártszervezetnek. A jogveggetí köz. ós magánalkalmazottak száma sem nagv, ez összefügg azzal is, hogy a jogban — az állam rendjében: és a • magánosok közötti remiben nyer leg­inkább kifejezést —- a polgári gondomt. Nagyfontosságú dolog volna az ér­telmiségnek ezt a rétegét megnyerni pártunk számára. Itt rengeteg a teendő. Az állami (igazságszolgáltatás) városi alkalmazott párttagokat jobban bete kell vonni az értelmiségi munkaközös­ségbe, aktivizálni kell. Kell, hagy a jogász csoport :s meg­alakuljon. I-.t nem csupán a jogvégzet­tekre gondolok, hanem azokat is bele kellene vonni a munkába — tanulás­ba —, akik főkép jogászi munkát vé­geznek (közigazgatásban, rendőrségnél, pénzügyigazgatásban), ha nincs is meg a jogi képesítésük, szükségünk van jo­gászokra, akik ideológiailag is kommu­nisták. Hiszen az államigazgatásban és igazságszolgáltatásban dolgozó értelmi ségi az, aki az államhatalmat gyakor­latban megvalósítja — már pedig lé­nyeges, hogy ezt a hatalmat ki gyako­rolja. Itt is nem annyira az irányító szerveken, hanem az apró munkát vég ző szerveken van a suly. A nép a hiva­talokban, bíróságokon találkozik az ál­lamhatalommal. Az uj államrendsze­rünk, a demokrácia csak demokratikus gondolkozású elemekkel valósitható meg. Ma mái- jóformán minden élet megnyilvánulásba belenyúl az ailam­A nép közvetlen és állandó érintkezés­ben van az értelmiséggel, egy fordított „falujárás", a falu jár a hivatalokba. Itt a hivatalokban kell megterem­teni á közösségi szellemet, mely csak akkor eleven, ha az egyenlőség egy másért való munka- elvén épül. S itt nagyon sok a tennivaló. A hivatalok ">an, bíróságoknál megfordulóknak érez­niök kell: a pártunk tagjával állnak Szemben s abból kell azt kiérezniok, hogy ezek -a hivatalnokok különbek a hető, A társadalmi viszonyok és az azok alapját képező gazdasági viszo­nyok változása még egészen uj keletű — és a változás, különösen az utóbbi területen még nem olyan mér­vű, hogy egész gondolkodásmódunk, er­kölcsiségünk átalakuljon. Nagy szervező munka vár ránk. Magunkénak kellene mondanunk a pe­dagógusokat, kezdve a kis gyermekek­kel foglalkozó óvónőktől — az értel­miség világát kialakító professzorok­ig. Ez megint csak nincs igy. Ezen a téren is mulasztottunk s hatalmi őr­helyekre helyeztük a fősúlyt, pedig a nevelő munka jelenti a fiatalságot — Pedagógus csoportunk mindinkább hallat magáról. Megrendezte a peda gógus naggyülést Ott van minden mun­kában, a falujárásban, a szabad parla­ment vitaestjén. Az orvosok mellett ők a legagilisabbak. De még nagyobb súlyt kell helyeznünk a tanítóságra, melynek jelentősége az általános iskolával nőtt meg. De nemcsak a tanítókra, hanem a tanítványokra is szüfctégünk van. Az egyetemekre, népi kollégiumokra ke riiíő munkás és paraszt fiukból kell ki­alakítani az uj értelmiséget. Azzá kell lenníök és nem osztály áru! ás utján a másik tábor erői „öserőivé" válni, mint a múltban történt sok népi származású értelmiségivel. Ez a fiatalság a mienk — belőlünk való s a felszabadulásnak köszönheti létét. Nekik kell magukkal ragadniak a többieket, azokat, a kiír apáik sorsát féltik az uj élettől — a társadalmi átalakulástól. De — féltik többinél, többet törődnek a kisernbe-. magukat is attól a szörnyű anyagi te­rekkel, másképen bánnak vele. I romlástól, melyet saját húsúkon és szeL Szükség van az uj típusú kis állami I lemi előrehaladásuk megtorpanásán is hivatalnokra. Hogy még nincs itt, ért- * éreztek. Mert ne feledjük, a2 értelmi­ség is materialista, mint minden társa­dalmi osztály és gazdasági jólétéhez lképest méri valamely társadalmi át­alakulással szembtni állásfoglalását. A feudális osztályok, a polgárság és azok, akiknek valami morzsa jut a gaz­dagok asztaláról — szembefordulnak a jövővel és ragaszkodnak a múlthoz, amely pedig nekik sem jelentett bol­dogulást. Az értelmiség különbnek, többnek érzi magát a tömegembernél és ha már elvesztené „uri" pozícióját, bezárkózik eszmét közé és körülbás­tyázza magát kultúrájával. Ez elten az eszmékben és kultúrá­ban gyökeredző mult ellen eszmékkel és kultúrával kell harcolni, azzal, hogy mi mindenkinek akarunk kultúrát adni és senki sem veszít azzal, -ha minden embertársának egyenlő lesz az indu­lási tehetősége és ebből kifolyólag az emberiség szellemi alkotása i közkin­csekké lesznek. A kommunista értelmiség egyik fel­adata a materiális újjáépítésen tul a szellemű újjáépítés. Átszerelni magun­kat, hogy kommunistának lenni folyto­nos harc embertársainkért és meggyőz­ni azokat, akik nem- a mi táborunkban vannak. Ezért „Politikai akadémia", kuiturün­nelyek, szabad parlament — ezért poli­tikai harc, vagy szellemi alkotások | tömegek közé vitele, ezért szellemi vita. Kell, hogy mi értelmiségiek a sze­mélyes meggyőzéshez folyamodjunk, mindannyiunk kötelessége, hogy bará­taink. hivataltársainík, kollegáink felé forduljunk — baráti beszélgetések, szakmai megbeszélések mind alkalma^ sak arra, hagy valakit a mi utunikra vezessünk. De hogy ezt megtehessük, magunknak kell nagyon, de nagyon sokat tanulnunk és dolgoznunk. A szegedi mérnökszakszervezet nagyjelentőségű akciója Nár 1947-ben kezdjék meg a Tisza csatornázását a szegedi duzzasztó megépítésével Beláthatatlan fejlődési lehetőség nyílna a te>v megvalésitásáral Szegedi és az egész Tisza-völgye előtt Irta; BERÉNYI ÁRPÁD, a mérnökszakszervezet elnöke. (Szeged, december 24 ) Éppen 100 esz­tendeje annak, nagy Széchenyi István megalakította a Tiszavölgyi Társulatot Ős megindította -a Tisza-szabályozás munkálatait. Meg lehet állapítani, hogy 100 év alatt nemzetünk világviszonylat­ban is hatalmas munkát végzett. 111 át­vágás készült, ami által az Alföldön a Tisza 40 százalékkal rövidebb mederben foiyik, mint a szabályozás előtt. 2400 ki­lométer hosszú véd'iöltés épült és 11.400 kilométernyi bel vízlevezető csatorna lé­tesült 113 szivattyúteleppel. Hazánk mai határai között a tiszai társulatok kere­kem 3 millió kat. holdat mentesítenek ár- és belvizektől. Az elmúlt 100 év munkája a szabá­lyozási és men-tesi'tesi feladatokat nagy­jából befejezte, most uj korszaknak keli kezdőődnie a Ti-sz-a törtenetében. Az uj korszak; a Tisza csatornázása. A Tisza fizé*«U luszaoau<iaia A folyó csatornázása alatt azt ért­jük, hogy a mederbe beépített duzzasz­tóművel; segítségével a vizet tároljuk, szintjét céljainknak megfelelően szabá­lyozzuk, hogy a vizhasznori - ás szem­" pontjából függetlenítsük magunkát a folyo szeszélyes és előre nem látott viz állásáról. A mérnökszakszervezet elérkezett­nek látja az időt arra, hogy a Tisza-csa­tornázás problémáját, napirendre tűzze és a megvalósításig szorgalmazza. Ez­ért meghívtuk Markó Iván műszaki tanácsost, aki a földmüvelésügyi kor mányzat erre vonatkozó elgondolása ismertette Szeged műszaki érteímisege­eiőtt. Szükségesnek Látszik. azonban, hogy ezü a rendkívül fontos, megoldás­ra váró kérdést a nagyközönség is meg­iamerje. Nemcsak Szeged város, hanem 02 egész magyar Tiszavölgy lakosságá­nak meg kell tudnia, hogy milyen fel­lendülést jelentene ennek az országrész­nek a Tisza vizének hasznosítása. A problémának a széles néprétegek által való megismerése és a megoldás köve­telése nagy mértékben gyorsítja a meg­valósítási. A magyar Tisza vizének- a haszno­sítása — amint azt Markó -kifejtette — hámtas célt szolgálna: hajózás, ön­tözés, és villamos energia, az u. n. „fe­hér szén'- termelésének céljait. Mi az a duzzasztó mi A cél elérésére négy nagy duzzasztó­őr öv el mozgatott erős zsiliptáblák van­nak. A zsilipek nyiiasainuK. szabályozá­sával biztosítani tudjuk a folyo víz­szintjének ál-iarídóság'át. A duzzasztó csak a rövid deig .ártó árhullámok idejére kapcsolódik ki a szolgálatból. A duzzasztómű vízlépcsőt alkot, mely fölött magasabb, alatta pedig alacso­nyabb a viz szín je. (A magyar Tiszán eszerint öt különböző vízszint lenne: Tiszaiök fölött, Tiszalök—Tiszafüred, Tiszafüred—Szolnok, Szolnok—Szeged között és Szeged alatt.) Első kérdés; hogyan halatinak át a hajók, a vízlép­csőkön? A duzzasztóval kapcsolatos a hajózó, vagy „kamara zsilip". Ez hajók befogadására alkalmas nagy medence, lcét végén kapuval. Egyik kapu az alsó, másik a felső vízlépcsőbe nyílik. Ha például alulról érkezik a hajó, kinyit­ják az alsó kaput s azon át beúszik a hajó a medencébe. Most az alsó kapu lezárul, a kamra vize felemelkedik a felső lépcső szintjére, a hajó tehát ki­úszhat a felső vízlépcsőbe, a felső kapu kinyitása után. bauxitot alumíniummá). Addig, amig a városnak olcsó energia nem áü rendel­kezésiére, Szeged nem is iparosodhat. Az állandó vízszint mellett a vasúti ós viziszálldtást össze tehetne kapcsolni, tehát a városban nagy kereskedelmi, kikötő épülhetne. Olcsóbb és egysze ­rűbb -lenne a Duna-Tisza-csatorna meg­építése. A Maros egyrésze hajózhatóvá válna. További felbecsülhetetlen előnyt jelentene az olcsó vízi szállítás a most már minőségi termelést folytató gaz­dáknak és ipartelepeknek. Nem jelentéktelen előny lenne a vá­rosnak, hogy o duzzasztómű csekély költségtöbblettel közúti hídnak is kiké­pezhető. Megemlíthető az is, hogy a csatornázás a Fehértó vízellátását bizto. sítaná és magának a folyónak több vi­zében is több volna a- hal. Esetétikai szempontból is nyerne a város azáltal, ha a medrét állandóan kitöltő folyó szelné keresztül. Végül-, de nem utolsó sorban felhívjuk a figyelmet arra, hogy városunkban már az építés alatt okvet­A duzzasztóval kapcsolatos egy „viz- len megszűnne minden munkanélküli ­kivételi" mü is, amelyen át a vízsugár a felső vízlépcsőből az alsóba zuhan. seg. A folyó csatornázása alulról kezdő­A vízsugár esési ereje turbina hajtására Hik, először tehát a szegedi duzzasztó­és ezáltal villamos energia termelésére j nak kell megépülnie. Á mérnökszak alkalmas Ami az öntözést illeti, az eljárás nyilvánvaló: a megduzzasztott folyóból a viz nyílt árkokban gravitációs utón vezethető be a földükre és otf felhasz­nálható. Szeged és vidéke •iképzefkotetlen fejlődésnek indulási Nézzük meg most már, hogy a négy duzzasztómű megépitése mit jelent szá­mokban kifejezve — a Tisza völgyé­nek. Létesüt 535 k-ilométer hajózó üfc — termelhető (óvatosan számítva) 125 mil­lió kilowattóra áram. Végül beszerez­hetünk 500 ezer kat. hold öntözésére elegendő vizet. Meg kell még azt vizsgálnunk, mi a Túsza csatornázásának jelentősége speciálisan Szeszed szempontjából. A váró- alatt jttttilei'.i duzzasztómű állal a M; y-oatél délre és a Tisza jobb part­ján. l&VBtte SzegSd környékén húsz . ezer kat. h<&d öntözése válik lehetővé. Ekkora energia előállítására 8—10 ezer szervezet minden rendelkezésére álló eszközzel szorgalmazza a- munka megin­dítását. A legközelebbi törvényhatósági közgyűlés utján felirattal fordul a kor­mányhoz, hogy a mü építését már 1947­ben kezdjék meg és a hároméves gaz­dasági tervbe illesszék be. Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szol­nok érdekelt társtői-vényhatóságait csat­lakozásra kéri fel. Felhivjuk Szeged közönségét, hogy á város jólétet előmozdító munkálatok megindítására irányuló törekvéseinket támogassa. müvet kellene létesíteni Szeged, Szol-1 vagon szénre lenne szükség. Az olcsón nok. Tiszafüred és Tiszalök mellett. Aj termelt energia hatalmas ipartelepek _ duzzasztómű hidiábakhoz hasonló me- j létesítését tenné lehetővé, (pl. nem kel­derpilMrekből áll, melyek • között gépi' lene külföldön feldolgozni a magyar MAJORANNA kifogástalan árut nagy tételekben állandóan veszünk. Ked­vező árajánla­tokat URÁNIA vegyipari ét k«r«*kedelnú rl. Budapest li, Fő-utca 19. kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom