Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-01 / 271. szám

filág proiatáfjai egyasuljetekl Szeged, 1941 december 1. vasárnap. Hl. á»t, 271, u Ón: 40 fillér. DEL M AGYAROK SZAG ,, i -T~i—rrmTT-miuiriniiir - i —Ml—II——I— m-l • . k MAGYAR KOMMUNISTA FAHT DÉLM AGYARORSZÁGi NAPILAPJA Kiről és miről van szó Irta: Markos György A stabilizáció negyedik hónapjában már kétszer fordult elő, hogy egyik hétről a másikra a bankjegyforgalom nem emelkedett, hanem csökkent. Inflációról, tehát nem lehet szó. A forgalomban levő pénz mennyisége sem tulmagas, mert hiszen a jelenlegi nemzeti jövedelem, azaz. a mezőgazdasági és ipari termelés által létrehozott értékek összessége megfelel évi 12 milliárd forintnak. Ezzvl szemben- mindössze 850 millió forint értékű bankjegy van forgalomban s ennek a bankjegyforgalomnak biztos fedezete van valutákban, devizákban, külföldi fizetőeszközökben ts aranyban. Békében 5 milliárd pengős nemzeti jövedelemmel szemben 450 millió volt a bankjegyforgalom, tehát aránylag nagyobb mint most. Békében a bankjegyforgalom aránya -a nemzeti jövedelemhez 9:100 volt, most 7:100. Tehát ilt sincs baj. Máshol kell keresni a mai nehézségek okait. Magyarország nem szegény, de elsze. feényedett ország. A háború sok mindent pusztított el, amit ujjá kell épi-,eni, az ország régi felelőtlen urai olyan bűnöket követtek el, amelyet a mai demokratikus Magyarországnak kell jóvátenni. Az ezerhoidas nagyurak és a velük szövetséges bányabárók és iparmásfrások- dorbézoltak és most a magyar népnek kell fizetnie a számlát. Konkiet-bben: a mai termelés színvonala alig kétharmada -a békebelinek cs ebből a kétharmadrésznyi nemzeti jövedelemből minden takarékosság mellett is legalább ugyanannyit kell lefölöznie az államnak, mint amennyit békeben. Tehát fogyasztásra lényegesen k iesebb marad. Jóvátételt kell fizetni ujjá kell építeni az országot. Ez az állam feladata. Ez mindenkinek a fel adata és mindenkinek érdeke. De az ehhez szükséges összegeket az állam nem veheti máshonnan, mint a dolgo zók és a vállalkozók keresetéből, jövedelméből. Osztozkodnunk azon a kevésen amink van. Jóvá kell tennünk a rnult bűneit és építenünk ujjá. Tehát mérsékelnünk k:-U keresetünket, ez a vállalkozók és a dolgozó tömegek feladata. De élni, enni, ruházkodni és lakni is krli. cz a dolgozó tömegek joga. Az árak magasak. Magasak azért, mert kevés az áru és amikor kevés az áru, mindig magas az ára. De ezenfelül — mondják a GyOSz urai a vállalkozók '— azért magasak az árak, mert az állam sokat követel. Igen, az államnak sokat kell követelnie. Nem lehet másként. És vájjon a vállalkozók, az ipari termelők, a GyOSz keblében vagy azon kivül működő gyárak és üzemek, mindent megtettek-e azért, hogy az árakat leszállítsák? Merjük állítani, hogy jiem. Ma minden vállalkozó, mint a háború alatt, vagy közvetlenül a háború előtt is tette, összeadja az „önköltségedet" és ehhez hozzácsapja a hivatalosan megengedett 15—25 százalék hasznot. Mennél nagyobbak az önköltségek, annál nagyobb a haszon. Ki lesz bolond 80 forintos önköltség után 16 forintos haszonnal megelégedni, amikór 100 forintos önköltség után 20 forintos haszon jár neki. Csoda-e. ha ilyen módon az árak magasak, mert a GyOSz urai, a múltból ittfelejtett nagyipari vállalkozóknak nem érdekük, hogy csökkentsék az önköltségeket. Csoda-e az, hogy ma a magyar nagytőke, az ipari vállalkozás g-ondokkal küzd, mert nincs forgótőkéje, mert a tőke nem forog. mert nem is foroghat, mert ilyen árak melleit -nincs aki vásárolni tudjon. De mi történik akkor, ha nem forog az áru és nem forog a tőke? Termelni kell! Ez a jelszó. A kormány ma a legnagyobb hitelnyújtó. Csak olyanoknak nyújt hitelt, akik a kapott pénzért termelnek is. De mit ér az a hitel, amelyért csak termelnek, de a termelt áru •icm kerül forgalomba. Az ilyen hitel csak a pénzforgalmat növeli, csak -az infláció felé vezet. Mindig ujabb és ujabb hitetek és — változatlan árak. A tőke nem bánja, ha nem veszik meg a portékáját, mert az érték, amit belefektetett, az megmarad az áruban vagy a nyersanyagban, legfeljebb újra hitelt zsarol a kormánytól azzal az indokolással, hogy különben kénytelen leállítani az üzemét, ami a munkanélküliséget növelné, A -magyar ipar ma drágán termel, nem azért, mert az állam magas adókat követel — érthető okokból —, vagy legalább is nemcsak azért. Drágán termel azért, mert nem tud kalkulálni, mert nem érdeke, -hogy kalkuláljon. Nem érdeke, hogy megrágja a garast, hogy megkeresse azokat a szervezési módszereket, azokat a lehetőségeket, nyersanyag-, üzemanyag-, idő- és munkamegtakaritó módszereket, amelyek révén olcsóbban termelhet. Ettől már teljesen elszokott. A hirhedt győri program óta, U)38 tavasza óta nem kellett számolni, nem kelleti takarékoskodni. Mindent megfizettek, mert minden a háborúért volt. Most a békéért kell termelni és a demokrácia gazdasági megszilárdításáért. Egy okikai több, hogy az urak ne számoljanak és ne csökkentsék, hanem inkább emeljék az árakat. A vaskartel, a textiltrösztök és a magyar gazdasági élet egyéb haíalme-sságai nem hajlandók csökkenteni profitlehetőségeiket, legfeljebb arra -hajlandók, hogy ne fizessenek adót az államnak. De ilyen módon árleszállításról ázó sincs és szó sem lehet. Az állam nem engedhet, mert kötelességei és kötelezettségei vannak. A tömegek nem engedhetnek, mert élni akarnak — emberi módon élni, vásárolni elérhető árakért. Tehát a tőkének kell engednie, a túlméretezett profitból akár a saját jól felfogott érdekében is, mert ha nem enged, a profit egész lehetőségét teszi kockára. A kérdés világos. A kiebrudalt nagybirtokosokkal szövetkezett magyar ipari tőke hasznot akar vagy — akármilyen áron — meg akarja dönteni gazdasági oldalról a demokráciát. A tömegeik emberi módon akarnak élni a demokráciában. Ezek a kérdések rejtőznek a magasabb vagy alacsonyabb ' árak körüli harc mögött. Lehet, vagy nem lehet, de az árakat csökkenteni kell. Mert a dolgozók élni akarnak és a demokrácia élni fog. Hiszünk a Szovjetunió törekvésének őszinteségében * ' > mondotta Nagybritannia képviselője az Egyesült Nemzetek politikai bizottságában Moiotov leszerelési javaslatával kapcsolatban . (London, november 30.) Az Egyesült N"«flMi«k politikai bizottságának -zombati üiésén az első szónok ParOdi francia kiküldött volt, aki annak a reményének adott kifej :zést, hogy a- bizottság elfogadja a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot. A kanadai kiküldött után, aki kétségbe vonta a szovjet javaslat gyakorlata értékét, Wellington-Ku szólalt fel Kina nevében. Nagy derültséget keltve állapította meg, hogy Kina több mint 2000 éve foglalkozik a leszerelés gondolatával, de még mindig nem valósult meg a kinai közmondás, amely szerint n toll erősebb a kardnál. . V cngyelórszág képviselője támog^la a Szovjetunió javaslatát. Shavres Nagybritannia képviselője örömének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány ugyanarra törekszik, mint Nagybritannia. Ki kell jutni a gyanakvás és a cinizmus légköréből. A világsajtó egyrésze propagandának minősíti a Szovjet leszerelési javaslatát, mi azonban hiszünk a Szovjetunió törekvésének őszinteségében. Nagybritannia hadseregének négyötöd részét már leszerelte, bár egyes hatalmak nagy hadsereget t ax tanai: fegyverben. Anglia nem mehet messzebbre a leszerelés terc.:, na nem érti ni agái /biztonságban fc támadás esetleges megismétlődésétől. Javasolta: az UNO létesítsen bizottságot, ámely a leszerelés kérdésével foglalkozik és gyakorlati tervezetet dolgot ki az atome-llenőrzós kérdésében is. Ebben a bizottságban a nagyhatalmak nem gyakorolhatnák "vétójogukat. (Newyork, november 30.) Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette, hogy Bvmes esetleges lemondásáról forgalomba* kerülő hirek teljesen alaptalanok. A bolgár kormány felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal (Szófia, november 30-) A bolgár kormány elismeri a köztársasági spanyol kormányt és helyreállítja vele a diplomáciai viszonyt. Elhatározta továbbá, hogy ugyancsak felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal és Argebtinával. Rajk elvtárs Párssba érkezett a spanyol polgárháború harcosainak értekezletére (Páris, november 30.) Rajk László belngyminiizter, dr. Münnich Ferenc altábornagy, az államrendőrség budepesti főkapitánya és Szalvai Mihály alezredes pénteken déliben az Oríent-expresszel Párizsba' érkezteit. Üdvözlésükre megjelent a pályaudvaron a párizsi magyar követség valamennyi vezető tisztviselője. Ott volt a franciaországi magyar tüggetlensegi mozgalom vezetője és a panzsi magyar kolónia tagjai közül sokan. A belügyminiszter 'a-spanyol polgárháború szabadságharcosainak nemzetközi ertekezletére érkezett Parizsba. Befejeződött a B-!istázás felülvizsgálata Összesen 5.200 elbocsátott alkalmazott kerül vissza állásába (Budapest, november 30.) Szombaton ismét ülést tartott a közszolgálat körében történő • elbocsátások felülvizsgálására alakult bizottság. A bizottság Nagy Ferenc miniszterelnökből, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettesekből és Rácz Jenő pénzügyminiszterből áll. A bizottság mintegy '4600 közalkalmazottat vett vissza állásába s ezzel a felülvizsgálat lényegében már meg is történt. Csak kisebb intézkedések vannak még hátra, végeredményben azonban mintegy 5200 alkalmazott kerül vissza állásába. A hátralevő ügyeket rövidesen befejezik a kijelölt határidőre, amelyet a pénteki minisztertanács december 31-ig hosszabbított meg. A miniszterelnökségen ilyen ügyekben! felvilágosítást nem adnak. A döniő bizottság az összes figyelembe jöhető szempontokat mérlegelte, tekintettel természetesen az államháztartás egyensúlyára. Magyar iskolák a Vajdaságban (beigrád, november 30.) Az uj Jugoszláviában minden nemzetiségnek meg van az alkalma arra, hogy a'nyanyelvi iskolát létesítsen. A "magyar kisebbségnek a Vajdaságban azelőtt nem volt egyetlen középiskolája sem. Most van a magyar kisebbségnek elemi iskolája, középiskolája., tan.-tóképzője, óvónőképzője. Tobb iskola megszervezésén még csak most dolgoznak. •v ii lll»—iiiimhmwii Qmnesztia Romániában a tiltott határátlépőknek es katonaszökevényeknek (Kolozsvár, november 30.) A román hivatalos lapban megjelenő uj amnesz tiatörvény, amely széleskörű kegyelmet biztosit a tiltott határátlépés, szökés, bevonulási kötelezettség elmulasztása, katonai bűncselekmények elkövetői számára. A törvény rendelkezései értelmében a bűncselekmények elkövetői kegyelemben) részesülnek függetlenül attól, hogy tettük felderült-e, ügyük vizsgálat alatt áll-e, tárgyalás van-e kitűzve, vagy már jogerős ítéletet hoztak. A tiltott halárátlépés bűncselekményének elkövetői minden jelentkezési kötelezettség nélkül kegyelemben részesülnek, ha román állampolgárok s tettüket 1940 augusztus 30 után követték el és ha jelen törvény megjelenéséig az országba visszatértek. A szökést, vagy bevonulási kötelezettséget nem teljesítőket kegyelemben részesíti a törvény, amenyrvyiben az érdekeltek 60 napon belül jelentkeznek a katonai csapattestüknél vagy a hatóságoknál és ott katonakönyvüket láttamoztatják. Az amnesztia-nem vonatkozik azokra, ekik olyan országok hadseregében maradtak 1944 augusztus 23 után, amelyek Romániával hadiállapotban voltak.