Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-16 / 258. szám

SZOMBAT, 1946 NOVEMBER 16. DÉLMAGYARÖRSZAG 3 Megrajzoljuk egy politikai szélhámos arcképét Berey Géza, mint Horthy-imádó és Antal István rajongója Miért és hogyan repült Berey a Kommunista Pártból Nem sokat számit a szegedi demokrácia, vagy ha ugy tetszik, közélet szempontjából Berey Géza. Hogy mégis foglalkozunk a személyével, az azért történik, hogy azt akarjuk, végre tisztán lásson a közvélemény ebben a kérdésben. Ideje, hogy megmutassuk az igSizi arculatát annak a Berey Gézának, aki hatalmaskodó, terrorisztikus fellépésével holmi kiskirálynak, vagy a város eszének szeretné kijátszani magát. Kötelességünk, hogy azt a Bereyt, aki a demokrácia és erkölcs felkent bajnokának tünteti fel magát, végre leleplezzük. Hosszú ut vezetett a nagyváradi zsarolástól mind a mai napig. Az ügynek nem tulajdonítunk akkora jelentőséget, hogy egész utján végigkísérjük ezt a kiskaliberű karrieristát, csupán egynéhány jellegzetességet emelünk ki, ami pontosan rávilágit jellemére. Következő számunkban hiteles jegyzökönyveket fogunk leközölni nagyváradi viselt dolgairól, a zsarolás részleteiről. Tegnapi cikkünknek egyik vádpontja volt, hogy Berey Géza a Délmagyarországot kiszolgáltatta a horthysta kormányzat háborús politikai céljainak, mint jeles Horthy-imádó. Aki ismeri, a harmincas évek utolsó felében és a háborús években megjelent Délmagyaroszág-példányokat, az könnyen észrevette, hogy Berey irányításával hogyan alakult át liberálisból „keresztény napilap"-pá. A háborus években a szovjetellenes cikkek egymásután jelentek meg a Délmagyarország hasábjain. Még pedig nemcsak a „fentről" irányított közlemények, hanem olyanok is, amelyeket a szerkesztőség tagjai írtak. A Délmagyarországban sorozatosan megjelenő szovjetellenes riportokról nem lehet feltételezni, hogy azok Berey ellenzéseivel jelentek volna meg. De természetesen Berey sem maradt ki az ellenforradalmárokat és Horíhyt dicsőitők közül. Antal Istvánról, az ellenforradalom egyik hírhedt alakjáról, a fő háborus uszítóról, akit a népbiróság halálra ítélt, igy ir: „Kétségtelen, hogy Antal István a keresztény jobboldali politika egyik legértékesebb képviselője." Jellemző Berey ur politikai Ítélőképességére ez a sor, de még jellemzőbb, amit Horthyról ir: „Hány fordulata volt a történelemnek, amikor egyetlen szó elvétése a nemzet balsorsát hozta volna ránk, egy pillanatnyi ingadozás a megsemmisülés örvényébe taszított volna le, de megtalálta a nemzet bölcs kormányzója mindig az egyetlen mentő szót s az egyetlen kivezető utat. Mindig volt félteni valónk, csak attól nem kellett félni soha, hogy bölcsessége, kormányzásra hivatottsága nem ér fel a megoldandó problémák méreteihez." Magyarul ez annyit jelentA hogy a „bölcs kormányzó" mindig megtalálta „az egyetlen mentő utat" mondjuk a Don-kanyartioz, vagy Voronyezshez. Ezek a sorok akkor láttak napvilágot, amikor a nemzeti katasztrófa már előrevetette árnyékát. A hadiözvegyek és hadiárvák tízezrei bizonyára másképp vélekednek a bölcs kormányzóról, mint Berey ur. Minden józan eszű ember azt hinné, hogy a Horthyt imádó és rendszerét kiszolgáló Berey lapulni fog és nem próbálkozik azzal, hogy a demokrácia nyakába varrja magát. Nem igy történt. A felszabadulás után türelmetlen karriervágytól hajtva, újra csak az egyéni érvényesülés módja után törtetett. Tegnap már megírtuk, hogy a Kommunista Pártba üzért lépett be annakidején, mert ugy vélte, hogy ez szolgálja egyéni érdekeit. Itt a bizonyítékunk róla, hogy ő nemcsak egyszerűen állást, megélhetést akart, hanem hirnévre, hatalomra, politikai dicsőségre pályázott és hogyha ez nem megy, akkor változtat egyet „politikai meggyőződésén". 1946 március 9-i kelettel a következő levelet irta Berey Géza Révai József elvtárshoz: „Tisztelt Révai Elvtárs! Vessünk véget a „Berey-problémának". Beszéljünk magyarul. Vagy van szüksége a pártnak rám, vagy nincs. Ha van, akkor magyar kommunista meggyőződésem és felkészültségem alapján a központi pártvezetőségben és az országos politikában van a he lyem. \ Ha nincs szükség rám, kérem ezt velem postafordultával közölni. Szabadság! Berey Géza sk." Természetesen nem kapott választ sem erre a szemtelenhangu levélre és igy kénytelen volt hirtelen megszüntetni „magyar kommunista meggyőződését". Még pontosabban, kiállította magáról a bizonyítványt, hógy olyan hitvány minőségű emberről van szó, aki ezzel a levéllel nemcsak a Kommunista Pártból repült, de egyenesen a magyar demokrácia politikai szemétdombjára esett. Tudjuk, hogy politikai kóklereknek, olyanoknak mint Berey, nincs elvük és meggyőződésük, nem ismerik a józan ész és politikai erkölcs határát. Éppen ezért sulyuta és jelentőségük sem lehet, de súlytalanságuk és jelentéktelenségük mellett fertőzhetnek és becsületes embereket félrevezethetnek. Ezért veszélyes ugy a demokráciára, mint a közerkölcsre, hogy egy olyan elvtelen politikai szélkakas irányítsa a szegedi demokratikus parasztok és polgárok lapját. Hisszük, hogy leleplezésünk után azt a nagyon kevés hitelét is elvesziti, ami eddig volt és elmerül közéletünk sülyesztőjében. Még csak annyit, hogy holnapi közleményünkben Berey nagyváradi viselt dolgaival kívánunk foglalkozni hiteles jegyzőkönyvek! alapján. Eiernél több pedagógus nyomorog Szegeden A „nemzet napszámosai", a tanítók kénytelenek valóban napszámos munkát vállalni, hogy megélhessenek — Segíteni kell a tűrhetetlen helyzetben levő pedagógusokon, de elsősorban ők segítsenek magukon azzal, hogy demokratizálják saját szervezetüket! (Szeged, november 15.V Nincs szakma, melynek kérdéseivel annyit foglalkozna a közvélemény, mint a pedagógusokéval. Közvetve vagy közvetlenül a legtöbb embernek vaiami kapcsolata van a pedagógus társadalomhoz. Ha másképpen nem, ugy a csalaa vaiameiyik gyermeke jár ísKolaba, igy értesülném a hozzátartozók a pedagógusok problémáiról. Lapunk munkatarsa felkereste Konczné dr. Révész Mariát a peaaSoguSoK szakszervezetének titkárát, hogy a (egiiietékesebb helyről szerezze be információit. A pedagógusok népszerű titkára elmondotta, nogy a szervezetnek majdnem kivétel nukuminden szegedi pedagógus a tagja. Csak a nyugdijasok közül vannak, akik nem tudjak megfizetni a tagsagi dijat, igy bármennyire f3 ®zu-. retnénCx a szervezet tagjai fenni, anyagilag nem bírjak. A pedagógusok szakszervezetének Szege a en íöbo mint ezer tagja van, a tagok több mint kétharmada tanító. . , Se könyv, se fizetés! — Hihetetlen nehézségeket ken a pedagógusoknak leküzdeni, — atzai nyilatkozatát Konczné ar. Révész Mária. Ha a pedagógusok fizetését nézzük, ugy megállapíthatjuk, hogy -az atiagban 230 formt. A demokrácia nemcsak uj tankönyvekét, ae uj iskolatípust i® hozott, ez a peaagógusok részére nagyon s0k munkát jeient. Hiszén a főiskolákban e® az egyetemen a pedagógusok kiképzése sohasem volt demokratikus "a mult ban. A mult rendszer a demokrácia ellenségeinek igyekezett nevetni pedagógust és tanulót egyaránt. A fogtobb pedagógus a feiszabaduia® askaimavai a feudalizmus által hirdetett negatívumokat é® ragalmakat tudott csak a demokráciáról. Sokat, nagyon sokát ken tanumia a pedagógusnak, hogy a nemzet era-neit uj elteformájában szolgáim tudják. Szükségtelen caian, hogy rámutassakj mire futja a fizetésbői, amit a pedagógusok kapnak. A gazdasaguag meggyengült ország könyvkiadói nem küldenek többé a pedagógusoknak tiszteletpéldányt a könyvekből, a tizetésböi peuig nem futja könyvre, peimerült az a terv, hogy a peaagögu&oknak világnézeti kezikönryyéj adjunk. Ha a legminimálisabb költsége, ket is számítjuk, ez a könyv 8 forintba kerülne. f\Tem tulzas, "nogy ha azt mondom, hogy még ennyit sem tud 'áldozni könyvre az az emocr, akinek fé/adata, hogy megszeretvs®c a könyvet és hogy maga is afiandóan fejlődjék. Az mfiációs yfőoen kartarsáim minden nélfcüiöznetö I101mit eiadtak, hogy megélhetésükét biztosítsak. Tovább nincs mif e.aani, a kis fizetésből cSak nyomorogni «=het. Véleményem Szerint ferteuenüi kep megold a® 1 lehetőségeket találni, hogy a tanügyi kormanyzat a legszükségesebb szakkönyvekkel ei-assc pedagógusainkat, ez nemzeti érdek. A világnézeti tanfolyam nem volt elégendő, hogy a kívánt célt etörjük. A Déimagyarország kü'önben is igen tárgyilagosan foglalkozott ezzei a kérdéssel egyik legutóbbi szamában. 140-180 növendékei tanít egy tanító Utunk ezután a tanfeiügyéiösogre v«=ztett, hogy érdeklődjünk a pedagógusok mostohagyermeke, a tanítóSág h'ejyzeta iránt, gán Ernő tanügyi előadó mutatott képet a tanítóság vigasztalan heiyzetérön A tanító a tizennegyedik fizetési osztályban kezdi, ami szegedi városi viszonylatban hava J83 forint, mig tanyai viszonylatban 159 forintot jeient. E»métetttén a tanító elérheti a nacotíik fizetési osztályt. Az idén azonban mindössz« tizet neveztek ki. A h«dikCo mmden nehézség nélkül elérheti a tanító, ez szegedi oefvarosi vi. szonylatban 336 forintot, mig tanyai viszonylatban 305 forintot jeient návonta. Amennyiben a tanítónak természetbeni xakasa van, ugy fizetésének husz százalékát vonjak ie. Egy fizetési osztályban a tanítóság kíienc évet tölt ex. hősi harcot vivnak a megélhetésért es a kuhurarert országszerte a tanítók. Miután ®ohaseni vote valami nagy a tanitósag fizetése e® á jeieniegiböi nem tuu megérni, a legtöbben tat voltak kénytelenek kitermelni, aratni, földet vállaltak részben megmunkálni, de sokan meg napszamba is jártak föieg a nyári hónapokban. | ( > ( A stabilizáció és az erősen korlátozott költségvetési hitelkeretet nom engedte meg, hogy elegendő ®?ámu tanítót nevezzenek la. Ez naiunk tanyai vonatkozasban azt jeienti, hogy nem egy tanítónak 140—180 növendéke van. 1 , (. a, ' > Ha tekintetbe vesszük, hogy a mult rendszer ugy nevelte parasztjainkat,, hogy a fizikai munkát többre erteken a szenemi munkánál, pkkor meg tudjuk azt 1®' ertem, nogy a falust é® tanyai tanftósagnak milyen cr0feszitéseket nep elkövetnie, nogy a gyermekeket, akiket könnyebb gazdasági munkára teher már felhasználni a szülők még 19 elküldjék az iSfcotaba. A kormanyzat tegutóbb segítsegere jött a pedagógusoknak, amennyioen ismét megkapjak a lakbérükén, ami azonban nem több havi 15 fonntnai. Még tanyai vonatkozasban sem tettet tzéro a pénzért fakast Kapni, "sivár e® vigasztalan képet mutat a nedagógusok heiyzece. Az őszintén se iteni szerető és akaró <-»mDer nenez rretyzetben van. Kíséreljük azonban meg, hogy ne csak a pillanatnyi neiyzetet vizsgáljuk, hanem kéressünk megoldási lehetőségeket. Demokratizálni! Egy ízben mar foglalkoztunk a pe-. dagógusok problémajávax. a napuapokboi é® a kormanyzat megnyilatkozásaiból azu látjuk, nogy. óriási erőfeszítéseket tesz a koalíciós kormány, hogy azoknak a munkásoknak, akik előbb termeitek :é® építettek, moSu már. fokozott mértékben nyutson is valami többletet az '-tioigl ®zükös epatá®on kivüi. Pedagógusain kon segíteni kep, mert a legsötétebb nyomorrai küzködnek. véleményünk szerinu a pedagógus tarsaűaiomnak keresni. Sokan tamadják a pedagógumaganak kep megoldási iehetösegoiiet sokat, hogy nem demokratak. Ktvanat0s volna, hogy a pedagógusok maguk követeljék azoknak az eltávolítását, akikről bebizonyosodik^ hogy nem demokraták. Ha nyea vonatkozató kezdeményezésekét jac a "nemzet, ugy megvagyunk győződve, hogy a vigasztalan helyzetre tálának maju megoldási lehetőségeket. Káros az egész társadalomra, ha a nemzeti érdekekké! szembeheiyezkédő pedagógusokat,- csak azért, mert aszakmabeH* igyéKSzénefc 'megvédeni kartársai. A másik sZOmoru tünet, hogy pedagógusaink még mindig nem érte ítéK meg az íuo szavat es rendszerint annak a parinak tagjai, arrtejyben »főnökük* van. Horthyék ntegKövetepéK e® kény szenteltek az a*iam> tisztviselőket, hogy .kormánypártiak* tegyenek. Ma nem ez a heiyz<fo, a pedagógusoknak állást keif iegiaimok a magyar éiet kergesc-iD^n. Ez azonban ne tegyen védekező álláspont, hanem harcias épitő. a nemzet értteken célkitűzéseit "szoigalO. pedagógusaink ne várják, nogy nekik adjak fei a ieckét, hanem ónkéRtesen, a maguk toraiból kiindulva kezdeményezzenek. gpitsék az uj életforma hogy az éjére eredményekre hivatkozva, jogos követeléseik íehessenk. A demokrácia végsó célja az, nogy mindenkinek igazságot szolgáltasson, ma azonban mikor majdnem eiviseihetetten terhektől roskadozik a nem. z+i, csak az épfto dolgozókat aenet jutalmazni, csak a demokráciát "erősítő harcosokon tehet segíteni, jja pedagógusaink a feiszabaduia®' ei®ó percétől kezdve, a íziutai dolgozókkal egyetemben reszt kertek volna ugyanolyan mértékben az aiköto munkából, ugy ma erélyesebben s önérzetesebbn követelhetnék sereimeik azonnali orvoslását. 11 1", ; 1 Levelezőlapon értesítenek mindenKit, mikor es hol kapja meg az ÜNRRA-ruhasegélyt (Szeged, november 15.) Jelentettük, hogy a szociális felügyelőség hétfőn megkezdi az UNRRA által adományozott használt ruhák és cipők szétosztását A hirre pénteken az igénylők valósággal megostromolták a szociális ügyosztályt. Mind a 8000 igénylő egyszerre és legelőször akarta megkapni a számára juttatandó ruhaneműt. A felügyelőség természetesen nem tud teljesiteni ilyen kívánságokat. A hivatal személyzete hetek óta azon dolgozik, hogy beossza; a 8000 juttatott egyenletesen elosztva, fokozatosan megkaphassa a részére szánt adományt. Naponta 200 igénylőt elégítenek ki. Éppen ezért a szociális felügyelőség felhívja az igénylőket, hogy ne türelmetlenkedjenek, ne járjanak a hivatal személyzete nyakára, mert ezzel csak munkájukban tartják fel őket. Mindenkire sor kerül, mindenki megkapja a nekiszánt ruhaneműt. Az igényjogosultakat levelezőlapon értesitik, hogy ki mikor és hol kaphatja meg az adományt. A levelezőlapon azt is feltüntetik, ki milyen ruhaneműt ikap. A szociális felügyelőség előre figyelmezteti a juttatottakat, hogy mindenki fogadja el azt a ruhadarabot, amit részére bemondott adatai alapján kiutaltak, ugyanis a próbálgatás, csereberélgetés technikai lebonyolítása lehetetlen. A MaDISz belvárosi csoportja rendez a központi székházban november 16-án, szombaton Doiol (Vörösmarty-u.) Jazz.Büffó Mindenkit szeretettel vár a vezetőség.