Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-16 / 258. szám

SZOMBAT, 1946 NOVEMBER 16. DÉLMAGYARÖRSZAG 3 Megrajzoljuk egy politikai szélhámos arcképét Berey Géza, mint Horthy-imádó és Antal István rajongója Miért és hogyan repült Berey a Kommunista Pártból Nem sokat számit a szegedi demo­krácia, vagy ha ugy tetszik, közélet szempontjából Berey Géza. Hogy mégis foglalkozunk a személyével, az azért történik, hogy azt akarjuk, végre tisz­tán lásson a közvélemény ebben a kér­désben. Ideje, hogy megmutassuk az igSizi arculatát annak a Berey Gézá­nak, aki hatalmaskodó, terrorisztikus fellépésével holmi kiskirálynak, vagy a város eszének szeretné kijátszani magát. Kötelességünk, hogy azt a Be­reyt, aki a demokrácia és erkölcs fel­kent bajnokának tünteti fel magát, végre leleplezzük. Hosszú ut vezetett a nagyváradi zsarolástól mind a mai napig. Az ügynek nem tulajdonítunk akkora jelentőséget, hogy egész utján végigkísérjük ezt a kiskaliberű karrie­ristát, csupán egynéhány jellegzetessé­get emelünk ki, ami pontosan rávilágit jellemére. Következő számunkban hi­teles jegyzökönyveket fogunk leközölni nagyváradi viselt dolgairól, a zsaro­lás részleteiről. Tegnapi cikkünknek egyik vádpontja volt, hogy Berey Géza a Délmagyaror­szágot kiszolgáltatta a horthysta kor­mányzat háborús politikai céljainak, mint jeles Horthy-imádó. Aki ismeri, a harmincas évek utolsó felében és a há­borús években megjelent Délmagyaro­szág-példányokat, az könnyen észre­vette, hogy Berey irányításával ho­gyan alakult át liberálisból „keresz­tény napilap"-pá. A háborus években a szovjetellenes cikkek egymásután je­lentek meg a Délmagyarország hasáb­jain. Még pedig nemcsak a „fentről" irányított közlemények, hanem olyanok is, amelyeket a szerkesztőség tagjai írtak. A Délmagyarországban sorozato­san megjelenő szovjetellenes riportok­ról nem lehet feltételezni, hogy azok Berey ellenzéseivel jelentek volna meg. De természetesen Berey sem ma­radt ki az ellenforradalmárokat és Horíhyt dicsőitők közül. Antal István­ról, az ellenforradalom egyik hírhedt alakjáról, a fő háborus uszítóról, akit a népbiróság halálra ítélt, igy ir: „Két­ségtelen, hogy Antal István a keresz­tény jobboldali politika egyik legérté­kesebb képviselője." Jellemző Berey ur politikai Ítélőképességére ez a sor, de még jellemzőbb, amit Horthyról ir: „Hány fordulata volt a történelem­nek, amikor egyetlen szó elvétése a nemzet balsorsát hozta volna ránk, egy pillanatnyi ingadozás a megsem­misülés örvényébe taszított volna le, de megtalálta a nemzet bölcs kor­mányzója mindig az egyetlen mentő szót s az egyetlen kivezető utat. Min­dig volt félteni valónk, csak attól nem kellett félni soha, hogy bölcses­sége, kormányzásra hivatottsága nem ér fel a megoldandó problémák mé­reteihez." Magyarul ez annyit jelentA hogy a „bölcs kormányzó" mindig megtalálta „az egyetlen mentő utat" mondjuk a Don-kanyartioz, vagy Voronyezshez. Ezek a sorok akkor láttak napvilágot, amikor a nemzeti katasztrófa már elő­revetette árnyékát. A hadiözvegyek és hadiárvák tízezrei bizonyára másképp vélekednek a bölcs kormányzóról, mint Berey ur. Minden józan eszű ember azt hinné, hogy a Horthyt imádó és rendszerét ki­szolgáló Berey lapulni fog és nem pró­bálkozik azzal, hogy a demokrácia nya­kába varrja magát. Nem igy történt. A felszabadulás után türelmetlen kar­riervágytól hajtva, újra csak az egyéni érvényesülés módja után törtetett. Teg­nap már megírtuk, hogy a Kommunista Pártba üzért lépett be annakidején, mert ugy vélte, hogy ez szolgálja egyé­ni érdekeit. Itt a bizonyítékunk róla, hogy ő nemcsak egyszerűen állást, meg­élhetést akart, hanem hirnévre, hata­lomra, politikai dicsőségre pályázott és hogyha ez nem megy, akkor változtat egyet „politikai meggyőződésén". 1946 március 9-i kelettel a következő levelet irta Berey Géza Révai József elvtárs­hoz: „Tisztelt Révai Elvtárs! Vessünk véget a „Berey-problémá­nak". Beszéljünk magyarul. Vagy van szüksége a pártnak rám, vagy nincs. Ha van, akkor magyar kommunista meggyőződésem és felkészültségem alapján a központi pártvezetőségben és az országos politikában van a he lyem. \ Ha nincs szükség rám, kérem ezt velem postafordultával közölni. Szabadság! Berey Géza sk." Természetesen nem kapott választ sem erre a szemtelenhangu levélre és igy kénytelen volt hirtelen megszün­tetni „magyar kommunista meggyőző­dését". Még pontosabban, kiállította magáról a bizonyítványt, hógy olyan hitvány minőségű emberről van szó, aki ezzel a levéllel nemcsak a Kommu­nista Pártból repült, de egyenesen a magyar demokrácia politikai szemét­dombjára esett. Tudjuk, hogy politikai kóklereknek, olyanoknak mint Berey, nincs elvük és meggyőződésük, nem ismerik a jó­zan ész és politikai erkölcs határát. Éppen ezért sulyuta és jelentőségük sem lehet, de súlytalanságuk és jelentékte­lenségük mellett fertőzhetnek és becsü­letes embereket félrevezethetnek. Ezért veszélyes ugy a demokráciára, mint a közerkölcsre, hogy egy olyan elvtelen politikai szélkakas irányítsa a szegedi demokratikus parasztok és polgárok lapját. Hisszük, hogy leleplezésünk után azt a nagyon kevés hitelét is elvesziti, ami eddig volt és elmerül közéletünk sülyesztőjében. Még csak annyit, hogy holnapi köz­leményünkben Berey nagyváradi viselt dolgaival kívánunk foglalkozni hiteles jegyzőkönyvek! alapján. Eiernél több pedagógus nyomorog Szegeden A „nemzet napszámosai", a tanítók kénytelenek valóban napszámos mun­kát vállalni, hogy megélhessenek — Segíteni kell a tűrhetetlen helyzetben levő pedagógusokon, de elsősorban ők segítsenek magukon azzal, hogy demokratizálják saját szervezetüket! (Szeged, november 15.V Nincs szakma, melynek kérdéseivel annyit foglalkozna a közvélemény, mint a pedagógusokéval. Közvetve vagy köz­vetlenül a legtöbb embernek vaiami kapcsolata van a pedagógus társada­lomhoz. Ha másképpen nem, ugy a csalaa vaiameiyik gyermeke jár ís­Kolaba, igy értesülném a hozzátar­tozók a pedagógusok problémáiról. Lapunk munkatarsa felkereste Konczné dr. Révész Mariát a peaa­SoguSoK szakszervezetének titkárát, hogy a (egiiietékesebb helyről sze­rezze be információit. A pedagógusok népszerű titkára elmondotta, nogy a szervezetnek majdnem kivétel nuku­minden szegedi pedagógus a tagja. Csak a nyugdijasok közül vannak, akik nem tudjak megfizetni a tag­sagi dijat, igy bármennyire f3 ®zu-. retnénCx a szervezet tagjai fenni, anyagilag nem bírjak. A pedagógusok szakszervezetének Szege a en íöbo mint ezer tagja van, a tagok több mint kétharmada tanító. . , Se könyv, se fizetés! — Hihetetlen nehézségeket ken a pedagógusoknak leküzdeni, — atzai nyilatkozatát Konczné ar. Ré­vész Mária. Ha a pedagógusok fize­tését nézzük, ugy megállapíthatjuk, hogy -az atiagban 230 formt. A demo­krácia nemcsak uj tankönyvekét, ae uj iskolatípust i® hozott, ez a peaa­gógusok részére nagyon s0k munkát jeient. Hiszén a főiskolákban e® az egyetemen a pedagógusok kiképzése sohasem volt demokratikus "a mult ban. A mult rendszer a demokrácia ellenségeinek igyekezett nevetni pe­dagógust és tanulót egyaránt. A fog­tobb pedagógus a feiszabaduia® as­kaimavai a feudalizmus által hirde­tett negatívumokat é® ragalmakat tu­dott csak a demokráciáról. Sokat, nagyon sokát ken tanumia a peda­gógusnak, hogy a nemzet era-neit uj elteformájában szolgáim tudják. Szükségtelen caian, hogy rámutassakj mire futja a fizetésbői, amit a peda­gógusok kapnak. A gazdasaguag meggyengült ország könyvkiadói nem küldenek többé a pedagógusoknak tiszteletpéldányt a könyvekből, a ti­zetésböi peuig nem futja könyvre, peimerült az a terv, hogy a peaagö­gu&oknak világnézeti kezikönryyéj ad­junk. Ha a legminimálisabb költsége, ket is számítjuk, ez a könyv 8 fo­rintba kerülne. f\Tem tulzas, "nogy ha azt mondom, hogy még ennyit sem tud 'áldozni könyvre az az emocr, akinek fé/adata, hogy megszeretvs®c a könyvet és hogy maga is afian­dóan fejlődjék. Az mfiációs yfőoen kartarsáim minden nélfcüiöznetö I101­mit eiadtak, hogy megélhetésükét biz­tosítsak. Tovább nincs mif e.aani, a kis fizetésből cSak nyomorogni «=­het. Véleményem Szerint ferteuenüi kep megold a® 1 lehetőségeket találni, hogy a tanügyi kormanyzat a leg­szükségesebb szakkönyvekkel ei-assc pedagógusainkat, ez nemzeti érdek. A világnézeti tanfolyam nem volt elégendő, hogy a kívánt célt etörjük. A Déimagyarország kü'önben is igen tárgyilagosan foglalkozott ezzei a kér­déssel egyik legutóbbi szamában. 140-180 növendékei tanít egy tanító Utunk ezután a tanfeiügyéiösogre v«=ztett, hogy érdeklődjünk a peda­gógusok mostohagyermeke, a tanító­Ság h'ejyzeta iránt, gán Ernő tan­ügyi előadó mutatott képet a tanító­ság vigasztalan heiyzetérön A tanító a tizennegyedik fizetési osztályban kezdi, ami szegedi városi viszony­latban hava J83 forint, mig tanyai viszonylatban 159 forintot jeient. E»­métetttén a tanító elérheti a nacotíik fizetési osztályt. Az idén azonban mindössz« tizet neveztek ki. A h«­dikCo mmden nehézség nélkül elér­heti a tanító, ez szegedi oefvarosi vi. szonylatban 336 forintot, mig tanyai viszonylatban 305 forintot jeient ná­vonta. Amennyiben a tanítónak ter­mészetbeni xakasa van, ugy fizetésé­nek husz százalékát vonjak ie. Egy fizetési osztályban a tanítóság kíienc évet tölt ex. hősi harcot vivnak a megélhetésért es a kuhurarert or­szágszerte a tanítók. Miután ®ohaseni vote valami nagy a tanitósag fizetése e® á jeieniegiböi nem tuu megérni, a legtöbben tat voltak kénytelenek ki­termelni, aratni, földet vállaltak rész­ben megmunkálni, de sokan meg napszamba is jártak föieg a nyári hónapokban. | ( > ( A stabilizáció és az erősen korláto­zott költségvetési hitelkeretet nom engedte meg, hogy elegendő ®?ámu tanítót nevezzenek la. Ez naiunk ta­nyai vonatkozasban azt jeienti, hogy nem egy tanítónak 140—180 növen­déke van. 1 , (. a, ' > Ha tekintetbe vesszük, hogy a mult rendszer ugy nevelte parasztjainkat,, hogy a fizikai munkát többre erte­ken a szenemi munkánál, pkkor meg tudjuk azt 1®' ertem, nogy a falust é® tanyai tanftósagnak milyen cr0­feszitéseket nep elkövetnie, nogy a gyermekeket, akiket könnyebb gazda­sági munkára teher már felhasználni a szülők még 19 elküldjék az iSfcotaba. A kormanyzat tegutóbb segítsegere jött a pedagógusoknak, amennyioen ismét megkapjak a lakbérükén, ami azonban nem több havi 15 fonntnai. Még tanyai vonatkozasban sem tettet tzéro a pénzért fakast Kapni, "sivár e® vigasztalan képet mutat a nedagó­gusok heiyzece. Az őszintén se iteni szerető és akaró <-»mDer nenez rrety­zetben van. Kíséreljük azonban meg, hogy ne csak a pillanatnyi neiyzetet vizsgáljuk, hanem kéressünk meg­oldási lehetőségeket. Demokratizálni! Egy ízben mar foglalkoztunk a pe-. dagógusok problémajávax. a napua­pokboi é® a kormanyzat megnyilat­kozásaiból azu látjuk, nogy. óriási erőfeszítéseket tesz a koalíciós kor­mány, hogy azoknak a munkásoknak, akik előbb termeitek :é® építettek, moSu már. fokozott mértékben nyut­son is valami többletet az '-tioigl ®zükös epatá®on kivüi. Pedagógusain kon segíteni kep, mert a legsötétebb nyomorrai küzködnek. véleményünk szerinu a pedagógus tarsaűaiomnak keresni. Sokan tamadják a pedagógu­maganak kep megoldási iehetösegoiiet sokat, hogy nem demokratak. Ktva­nat0s volna, hogy a pedagógusok ma­guk követeljék azoknak az eltávolí­tását, akikről bebizonyosodik^ hogy nem demokraták. Ha nyea vonatko­zató kezdeményezésekét jac a "nemzet, ugy megvagyunk győződve, hogy a vi­gasztalan helyzetre tálának maju megoldási lehetőségeket. Káros az egész társadalomra, ha a nemzeti érdekekké! szembeheiyezkédő pedagó­gusokat,- csak azért, mert aszakma­beH* igyéKSzénefc 'megvédeni kartár­sai. A másik sZOmoru tünet, hogy pedagógusaink még mindig nem ér­te ítéK meg az íuo szavat es rendsze­rint annak a parinak tagjai, arrtejy­ben »főnökük* van. Horthyék nteg­KövetepéK e® kény szenteltek az a*­iam> tisztviselőket, hogy .kormány­pártiak* tegyenek. Ma nem ez a heiy­z<fo, a pedagógusoknak állást keif ieg­iaimok a magyar éiet kergesc-iD^n. Ez azonban ne tegyen védekező állás­pont, hanem harcias épitő. a nemzet értteken célkitűzéseit "szoigalO. pe­dagógusaink ne várják, nogy nekik adjak fei a ieckét, hanem ónkéRtesen, a maguk toraiból kiindulva kezdemé­nyezzenek. gpitsék az uj életforma hogy az éjére eredményekre hivat­kozva, jogos követeléseik íehessenk. A demokrácia végsó célja az, nogy mindenkinek igazságot szolgáltasson, ma azonban mikor majdnem eivisei­hetetten terhektől roskadozik a nem. z+i, csak az épfto dolgozókat aenet jutalmazni, csak a demokráciát "erő­sítő harcosokon tehet segíteni, jja pedagógusaink a feiszabaduia®' ei®ó percétől kezdve, a íziutai dolgozókkal egyetemben reszt kertek volna ugyan­olyan mértékben az aiköto munkából, ugy ma erélyesebben s önérzetesebbn követelhetnék sereimeik azonnali or­voslását. 11 1", ; 1 Levelezőlapon értesítenek mindenKit, mikor es hol kapja meg az ÜNRRA-ruhasegélyt (Szeged, november 15.) Jelentettük, hogy a szociális felügyelőség hétfőn megkezdi az UNRRA által adományo­zott használt ruhák és cipők szétosztá­sát A hirre pénteken az igénylők va­lósággal megostromolták a szociális ügyosztályt. Mind a 8000 igénylő egy­szerre és legelőször akarta megkapni a számára juttatandó ruhaneműt. A fel­ügyelőség természetesen nem tud telje­siteni ilyen kívánságokat. A hivatal személyzete hetek óta azon dolgozik, hogy beossza; a 8000 juttatott egyen­letesen elosztva, fokozatosan megkap­hassa a részére szánt adományt. Na­ponta 200 igénylőt elégítenek ki. Éppen ezért a szociális felügyelőség felhívja az igénylőket, hogy ne türelmetlenked­jenek, ne járjanak a hivatal személy­zete nyakára, mert ezzel csak munká­jukban tartják fel őket. Mindenkire sor kerül, mindenki megkapja a nekiszánt ruhaneműt. Az igényjogosultakat leve­lezőlapon értesitik, hogy ki mikor és hol kaphatja meg az adományt. A leve­lezőlapon azt is feltüntetik, ki milyen ruhaneműt ikap. A szociális felügyelőség előre figyelmezteti a juttatottakat, hogy mindenki fogadja el azt a ruhadarabot, amit részére bemondott adatai alapján kiutaltak, ugyanis a próbálgatás, cse­reberélgetés technikai lebonyolítása le­hetetlen. A MaDISz belvárosi csoportja rendez a központi székházban november 16-án, szombaton Doiol (Vörösmarty-u.) Jazz.Büffó Mindenkit szeretettel vár a vezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom