Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-15 / 257. szám

DBEMAGYABOBSZÁQ PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 15. Előszó a zsaroló és kalandor Berey Géza leleplezéséhez A Magyar Kommunista Párt legális megalakulása óta — és már azelőtt is — hangoztatta és gyakorlati politikájá­ba is belevitte az összes demokratikus i>ártok nemzeti összefogására irányuló fölfogását. A felszabadulás után mi se­gítettünk a többi demokratikus páriok­nak abban, hogy megalakuljanak és •zervezeteiket kiépítsék. Kezdettől fog­va hirdetjük, hogy az uj népi demokra­tikus Magyarország kormányzását az ország nagy parasztpártyának, a Kis­gazdapártnak közreműködésével, velük szövetségben akarjuk végezni. Erős, de­mokratikus Kisgazdapártra éppúgy szükség volt és van, mint erős mun­káspártokra. A demokratikus pártok koalícióba tömörülését mindegyik part szükségesnek tartja. Legutóbb Nagy Ferenc miniszterelnök jelentette ki, hogy a koalíciós kormányzás a legsze­rencsésebb forma a magyar nép ré­szére. A koalíciós kormányzás zavartalan­ságában nem is volt addig baj, amig a reakció be nem furakodott a Kisgazda­pártba és azon keresztül az állami élet és helyi politika irányításába. A Kom­munista Párt vezetői rögtön felhívták a figyelmet arra, milyen veszélyt rejt magában ez a Kisgazdapártra cs a ma­gyar demokráciára nézve. A Baloldali Blokk fellépésére a tavasszal a legreui;­•iósabb hangadókat kizárta soraiból a Kisgazdapárt. Ezzel azonban a veszély nem mult el. Népgyűlések, a nemzet­gyűlés ülései, kisgazdapárti kézoen levő minisztériumok intézkedései, a Kisgaz­dapárt vidéki szervezeteinek vezetősé­gei bizonyítják, hogy a Szabadságpárt­ba szorult jobboldaliak a Kisgazda­pártban maradt reakciósokra és azon keresztül az egész pártra milyen káros befolyást gyakorolnak. A hónapok óta vajúdó koalíciós válság erre a reakciós befolyásra vezethető vissza. A most folyó tárgyalások a Baloldali Blokk pártjai és a Kisgazdapárt között a gaz­dasági kérdések mellett a politikai hely­zetet. vannak hivatva tisztázni. Ponto­sabban-. meggyőzni a Kisgazdapárt, pa­roszti, demokratikus, haladó erőit ar­ról, milyen megerősödést jelent a Kis­gazdapártnak, általában a magyar de­mokráciának, ha eltávolítják soraikból a befurakodott demokrácia-, kommu­nista- és szovjctellenes elemeket. Ami érvényes fent, az érvényes lent is. A Kisgazdapártot nemcsak felső, ha­nem alsó vezetésében is meg kell tisz­títani azoktól, akik féllábukkal már a Szabadságpártban vannak és egyik sze­mükkel a fasizmus felé kacsintgatnak. Szegeden a munkáspártok és a Kisgaz­dapart között mindaddig harmonikus volt az együttműködés, amig nem áll­tak az együttműködés utjaba az ismert ur; reakciósok, a Shvoy Kálmán és Be­rey Géza-féle urak. Számtalanszor be­bizonyosodott, hogy a Kommunista Párt és Török Ferenc-féle kisgazdapárti parasztok, a dr. Tóth László-fele haladó demokraták között az együttműködés nemcsak! kívánatos, de lehetséges is. A Madarász Jánosokkal, a Dobó ignácok­kal, a dr. Pálfy Györgyökkel és Szé­kelyhidy Antalokkal nem -tegnap, ha­nem a felszabadulás első órájától kezd­ve dolgoztunk, ós dolgozunk együtt pártjaink, városunk lakosságának ja vára. Nincs semmi kétségünk afelől, hogy ezekkel,, a próbákat lúállott de­mokratákkal, kisgazdapárti vezetőem­berekkel mint eddig, a jövőben is együtt tudunk haladni. A helyi koalíció megszilárdítása, de nem utolsó sorbon a Kisgazdapárt he­lyi szervezetének megerősödése szem­pontjából is tisztulásra van szükség. A kommunisták és munkásvezetők ellen gátlás nélkül uszitó Berey Gézát poli­tikai és erkölcsi múltjánál fogva cl kell lávolitani a Kisgazdapárt soraiból. Be­rey urnák el kell tűnnie Szeged közéle­téből. Sem a munkáspártok, sem a de­mokratikus kisgazdák nem ehetnek egy tálból -azzal a Bereyvel, aki az ellen­forradalmat és Horthyt dicsőítette cik­keiben. Demokratikus pártlap felelős vezetője nem lehet olyan felelőtlen em­ber, aki ellen Nagyváradon zsarolás miatt, indult eljárás. Nem tudjuk el­képzelni, hogy a Kisgazdapárt becsüle­tes parasztjai és polgárai szívesen vol­nának együtt egy pártban egy zsaroló ujságiróval. De egyetlen szegedi demo­krata sem veszi jószivvcl, nem tudja erkölcsi szempontból sem helyeselni, hogy még ma is ilyen alakok irányítsak a közvéleményt. Á szegcdi demokrati­kus sajtó munkásai és olvasói a Kis­gazdapárt becsületes parasztjaival együtt tiltakoznak az ellen, hogy ilyen Berey-féle zsaroló továbbra is kom­promittálja a szegedi demokrácia jóhir­nevét. Berey Géza karrierista, politikailag és erkölcsileg egyaránt megbízhatatlan jellemét bizonyilja múltja mellett a demokráciában történt pályafutása is. Dachauból visszatérve — a szegediek jól emlékeznek még rá — radikálisabb volt — legalább is szavakban — a leg­többet szenvedett, legjobban üldözött baloldalinál. Nagy felhevülésével a Kommunista Pártba vetette magát, mondván, hogy ez a párt küzd legéle­sebben a fasiszta maradványok meg­semmisítése érdekében. Csakhamar M­tünt, hogy kutyából nem lesz szalonnai Berey a demokráciában ott akarta foly­tatni, ahol dachaui kirándulása előtt abbahagyta. Mindent és mindenkit gán­csolt és taposott, hogy egyéni karrier­vágyait érvényesítse. Amikor látta, hogy a Kommunista Párt nem teljesíti követeléseit, nem nyújt lehetőségeket a kizárólagosan egyéni érvényesülésre, jobbnak vélte más vizekre evezni. A Kommunista Pártból való távozásával ismételten bebizonyította kalandorjelle­mét, megbízhatatlanságát. A távozás óta Berey Géza politikai és erkölcsi vonatkozásban is nullának számit. Tudjuk, hogy kinek kell Berey Gé­za: a szegedi uri reakció ismert alakjai­nak. Azt is tudjuk, hogy a Kisgazdapárt parasztjai, demokratikus polgárai nem kívánják Bereyt. Itt- az ideje, hogy a Kis­gazdapárt és Szeged közülete megsza­baduljon ettől ai zsaroló Horthy-imádó közírótól. Távozását sénki sem fogja siratni, ellenben ezzel újra megnyilika lehetőség ahhoz, hogy a munkáspártok és a Kisgazdapárt jó egyetértésben dol­gozzanak együtt Szeged népének ja­vára. o Ne csak a munkás, de a tőkés is tanulja meg a munkafegyelmet Ki kell terjeszteni az üzemi bízottságok hatáskörét — mondotta Lóránt Gyula elvtárs az üzemi bizottsági vezetők tanfolyamán tisztviselői fizetésekkel szemoen arány­talanul nagy igazgatói fizetesek vannak.­Eztk a hatalmas fizetései; pedig nem­csak igazságtalanok, de a stabilizáció eredmenyeit is veszélyeztet is. Kitért ezután Lóránt elvtárs a ma­gyar ipar eddigi eredményeire, amely­iyel a béketermelés 60 százalékát máris elérte. — A múltban csak az volt a fon­tos — jelentette ki ezzel kapcsolatosan •—, hogy az egyes iparágak mennyi pro­fitot hajtanak a tőkéseknek. Ezentúl azonban a szükségleti cikkek iparát kell előtérbe állítani és olyan gazda­ságpolitikára van szükség, amely a dol­gozók fogyasztását tartja szem előtt és igy életszínvonalának emelését teszi lehetővé. Ennek érdekében ki kell ter­jeszteni az üzemi bizottságok hatáskö­rét és a fokozott munkából származó nemzeti jövedelmet igazságosan kell el­osztani, különösen a most olyan ala­csony munkabérek feljavítására. Ehhez „ —- --.viszont elengedhetetlenül szükséges a kell mondaniok megszokott, aránytala-1 munkáspártok államosítási programja­iul l nagy fizetésükről. Azt látják ugyan-Inak minél előbbi végrehajtása, is, hogy az alacsony munkabérekkel és| Összeüli a diáhparlamení (Szeged, november 14.) A Szegcdi Kereskedelmi és Iparkamara díszterme­ben csütörtökön az üzemi bizottsági vezetők részére rendezett tanfolyam keretében Lóránt Gyula elvtárs, az iparügyi miniszteri biztosok országos vezetője tartott előadást „Munkafegye­lem a termelésben" cimmel. MegaKapi­totta, hogy a munkafegyelem elenged­hetetlen tenyezője a termelésnek. Eddig azonban mindig csak a munkás fe­gyelméről beszeltek, de elfelejtették, hogy ugyanolyan fontos a munkaadói fegyelem, vagyis a tőkés fegyelmezett­sége. Az üzemi bizottságok feladat; el­hárítani az akadályokat — mondotta Lóránt elvtárs — és eltávolítani a fe­gyelmezetleneket. Ezenkívül rá keii bírni a munkaadókat, hogy ők is vállal­ják a munkafegyelmet. Többet termel­ni és a termelés eredményét igazságo­san elosztani; ez ma a feladat! a mun­kásság vállalja átmenetileg az alacsony béreket, de a tőkéseknek viszont le (Budapest, november 14.) A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szö­vetsége a főiskolai hallgatók problé­máinak megtárgyalása céljából diákpar­lamentet hivott össze, amelyen az or­szág valamennyi főiskolájának és ifjú­sági szövetségének képviselői megjelen­képviseletében Jékely László miniszter, a kormány részéről dr. Kies István igazságiügyminiszter és Molnár Erik népjóléti miniszter, a kultuszminiszté­rium megbízásából Zsebők Miklós mi­niszteri osztályfőnök jelentek meg. Jó­nás Pál, a MEFHESz elnöke megnyitó­jában üdvözölte a megjelenteket, majd Jékely László miniszter olvasta fel a köztársasági elnök üzenetet. A lelkes tapssal fogadott beszéd után tek. Tildy Zoltán köztársasági elnök*Peliícarits Josip, a jugoszláv ifjúság és Tito tábornagy üzenetét tolmácsolta, majd a vidéki delegátusok szóltak a megjelentekhez. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Tizenöt százalékkal mérséklik a villany egységárát Szeged a gáz egységárára is kitevjedő, a 15 szá­zalékon túlmenő mérséklést akar — Növekszik a gázfogyasztók száma (Szeged, november 14.) Miután a villany és a gáz egységára leszállításá­nál; kérdését a Központi Gáz- és Vil­lamossági Rt. kiküldött igazgatóival letárgyalni nem lehetett, mivel az egy­ségárak megállapítása kormányrendele­ten nyugszik, Róna Béla elvtárs pénz­Ügyi tanácsnoki Budapestre utazott, hogy az iparügyi minisztériumban kísé­relje meg az egységárak leszállittatását. Róna elvtárs előadta az iparügyi mi­nisztérium illetékes osztályán, hogy a szegcdi villany- és gázegységárak mél­tánytalanul magasabbak, mint bárhol az országban, ezért a szegedi fogyasz­tók kívánsága az, hogy az iparügyi mi­nisztérium mérsékelje az egységárakat. A minisztérium illetékes közegei kije­lentették, Róna elvtárs előtt, hogy a villanyegységárakat néhány napon be­llii 15 százalékkal általánosan mérsék­lik. Róna tanácsnok ennek a mérsék­lésnek a- bekövetkezése után terjeszti elő ismét Szeged külön mérséklési ké­relmét. A gázgyár ellen különben hivatalból tovább folyik az a vizsgálat, amelyet az ügyészség indított meg a gázgyár által szedni szándékolt magas bekapcso­lási dijak és óvadék miatt. Ez ügyben az ügyészség pénteken hallgatja ki Tar­ján Tibor iparügyi miniszteri biztost, a gázgyár miniszteri biztosát. Valószínű­nek látszik, liogy miután a gázgyár mérsékelte a mellékdíjakat, részben pe­dig teljesen elállt azoktól, az ügyész­ség megszünteti a további vizsgálatot. Különben arról értesülünk, hogy amióta a gázgyár, eltekint a magas óva­déktól és nagyösszegü bekapcsolási díj­tól, a gázfogyasztók száma sokszorosan megnövekedett. Naponta százával ké­rik a fogyasztók a gyártól a gáz be­kapcsolását. Károlyi Mihály Sopron díszpolgára (Sopron, november 14.) Sopron vá­ros és Sopron vármegye nemzeti bizott­sága csütörtökön délután a Városháza közgyűlési termében díszközgyűlést tar­tott, amelyen Károlyi Mihályt díszpol­gárrá választották. Rendet a tejfronton! A tej forgalmát és arát a közellá­tási miniszter egyik legutóbbi rende­lete szabályozza és mióta ez a rende­let megjelent, teljes anarchia mutatko­zik a tejellátás kérdésében. A rendelet megszüntette a tej szabadforgalmát 60 filléres beszolgáitatási ár mellett álta­lában megdrágította a tejet a fogyasztó részére. A tejet be kell szolgáltatni a termelőnek, de ugyanakkor a városi dolgozók gyermekei nem tudnak tejhez jutni, mert nem bírják megfizetni a tej magas árát. A rendelet a szabadfor­galom megszüntetésével egy csomó köz­beeső szervet iktat be, nzonkivüi köte­lezővé teszi, hogy a Tejtermelők Or­szágos Szövetkezetének minden liter tej után dijakat fizessenek, amely di­jak állítólag ennek a rendeletnek az el­lenőrzésére szolgálnak. Az a- helyzet alakult ki, hogy az olcsó áron beszol­gáltatott tejet drágábban vásároljuk meg, mintha azt a termelőtől közvetle­nül vásárolnánk. Még furcsább a ren­deletnek az az intézkedése, hogy a tej paszterizálási diját 25 fillérben állapít­ja meg npm önellátó városokban, mint amilyen Szeged is. Ugyanez a paszteri­zálási dij önellátó községben pl. csak 10 fillér. Mindezek utáni nem csodál­kozhatunk rajta, hogy Szegeden csak paszterizált tejet hoznak forgalomba a tejipari vállalatok. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a tejet biztosítani tudjuk az igény­jogosultak számára. Most a tél küszö­bén a tejellátás rosszabbodásával kell számolni, éppen azért a rendelet adta lehetőségek határain belül kell biztosí­tani a csecsemőknek, gyermekeknek, szoptatós és terhes anyáknak a tejellá,­tását, A rendelet kellő hasznot biztosit a tejipari vállalatoknak, Uehát gyorsítsák meg a tej összeszedését és szállítását, hozzanak forgalomba 1.10 forintos nem pásztori zálti teljes tejet és osszál; szét jegyre az igényjogosultaknak. Be kell vezetni budapesti mintára, hogy csak 11 óra után, ha már a jeggyel rendel­kezők megvásárolták a tejet, árusít­hassák jegy nélkül is. A város közönsége elvárja, hogy sürgős intézkedések történjenek Véres tűzharcban megölték a vadirt és egy vadorzót (Szeged, november 14.) A szegedi rendőrség bünügyi osztályának Tf­gycimét felhívták Gazdag János t7 eves fiúra, aki a szegedkörnyeki ta­nyákon menekültnek adja ki magát é® fgy szamos visszaélést követ ct. A rendőrség azonnal nyomozásba kez­dettr es~ ennek során kiderült, hogy Gazdag még április elején két -társá­val veresegyházán orvvadászatot roiytatotr. Farkas János vadőr azon­ban rajtakapta őket é® erre összetűz­te*. a vadSrrei. Farka® kénytoten volt fegyverét használni és agyonlőtte 'az egyik fiut. Gazdag erre hirtelen moz­dulattá* piszrotynvai rálőtt a vadőrre, ugyhogv az nyomban meghalt, Gazda. go" mos; öri.'.etbe vették és átadják az uietékes államügyészségnek.. Ma halászlé — turóscsusza a Kis Kassban Ebéd. Polgári árak. VecsorB. Zene: Szabadkai Rfifz Laios Szerdán este nagyszabású razzia volt Szegeden (Szeged, november 14.) Szerdán cste a szegedi rendőrség oünügyi osztálya nagyszabású razziát tartott a város­ban. Az eacfe 10-kor kezdődő razzia 11 150 nyomozó, valamint 7q rendőr rá rendőrtiszt vett részt. 'Nyolc cso­portra oszolva végeztek munkájukat a varos műiden részében é® ennek s0ran igazoltatták a járókelőket. "El­lenőriztek az éjjeli mulatókat, ven­déglőket, Korcsmákat is <5® különösen a feltűnően költekező emberekét iga­zoltattak, valamint munkaadói "iga­zolványát kérték. A razzia során 13 eiőá'iitás történi. Az 'clőálíitotlak kö­zött". igen sok részeg ember ja'szere­pelt. őrizetbe n személyt vettek, egy-­rész* erkölcsrendészeti okokból, más­rész* pedig bűncselekmények gya­núja miatt. FEKETEBORS VFREGOLI™-'­keverék, nagykereskedőknek is eredeti gyári áron SZEREDAI-nál Cserzy M.-u. 3. — Kárász-u. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom