Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-17 / 259. szám

9 DELMAGYAROR8ZAÜ VASÁRNAP, 1948 NOVEMBER 17. DCBMÁQVARBIBBZO VASÁRNAP, 1946 NOVEMBER 17. Hogyan nevelik az Hiúságot a szegedi iskolákban? Látogatás a középiskolákban a „mindennapi kérdések" óráján — A lelsőbbosztályos diák­ság lelkesen és izgatottan vitatkozik kedvenc óráján világnézeti kérdésekről Az egykázi isfcoláfcban ugylálszik „nem mindennapi" vátaszohal adnak a mindennapi (Szcgea, november i6.) Múltkoriban élénk, vita utót te meg a xu.ünk'tt az egyik szegem iskola közeiében, peifo® diákok vitatkoztak vajam iró* é® ami­Kor a hosszú vi ca sehogyan sem ve­zcce?-fc erecunenyrt, az egyus Kivörösö­uötix arccal vagca oda: — Majd megkérdezzük ezt a >niui­oi'nuupi Kérde®eKent ea meglátjátok, hogy, n?kem van igazam! Ennek a rejtciyes mondatnak meg­ér teoéhez tudnunk kep/hogy a ku»­tus*mmisziériiun valamennyi közép­iskolában bevezetíQ az úgynevezett, »muidennapl kérdések, óráját, ahol a cuak-ág tanárjávaLmegbészéibeci es megvitatiiatja az őkec legjobban er. ü?k.ö kerdc-ekex. Elbeszélgettünk er­rói néhány szegeai oiákkai ea minu­annyian ez? mondtak iegkcaveseob órájuknak. Lehet, hogy egyrészt az­ért, mtr? érje nem kep ,kész(Uai«, d<- kétsegteteu az is, hogy ®oí erae­k«s prob.émat tudnak itt megbeazcmi egyiua®között es a tanárjukkal. Vita az újjáépítésről es a szocializmusról A bar« s Gábor gyakorlógimnázium N'eget^ stí.cjc a nuuoru szörnyű pusz­iua®ait Aírocti meg, <j,e a földszinten mar szorgauuas inunkáSRc-ztíR vég­zik uz újjáépítése, amikor a Qéima­gyarorézag muukatarea bejép a gim­názium VI. osztályába, hogy meg­hapga-sa a mindennapi Kerti<-®ek Ola­jat. Dr. Berky. inir« elVlárö tanár ép­pen kefuez a Lukból: — Hogyan gondoljatok az ujjáépi­test? Mi is tmajdonképpén az újjá­építés tartalmi es formai Szempont­ból? Latszik a Lukon, hogy, egy-két min­denütt megwiaihdó szüféuctt .nem­törődöm-ember* kivételével, érdekli őket a probléma, izegnek-mozognak, vaiaszoUil akar mindegyik, mig vegie uz egyik gyorsabb gondolkodású rö­viden eimoiidja a véleményét — Ugy. gondolom, — kezdi hogy tuian nem i» aunyira ujjái-pites. roi, mint jobbaépitésrői K?ite,ia in­kább beszéini... Hiszen ez lenne ma - legionosabb teiadatt- jobbat aum a regük hejyc be. Egy masiK kiegészíteni próbálja társa véleményét; — Hiába beszeilink különböző tar­sádainu rendszerekről addig, amig az egyes emberek terkölcsi ujjaaú'vektee nem történik meg, Iiogy be.e i® tud­jon illeszkedni a társadalomba. — Anyagi ö® szellemi újjáépítésnek együtt k«n haladnia — veti kózcc is­me? valaki. Sok érdekes norzaszólassa* toiyik meg tovább a beszcige,es, míg egy­szerre csak a tanár reiveti a szocia­lizmus gondolatait. \ gyeraiék-K megkísérlik megíoguimazni a szocia­lizmus lényegét, yan, aki az alta* lanos emgeri jóié? gondolatának mondja, egy. másik pedig az fcgyenio eioBztas tehetőséget iája oénne. Akad egy. okoskodó ejienveto is, aki kije­lenti, szerinte nem lehetséges nogy mindenből mindenkinek egyformán jusson, inert eiőbb-utóbb ügyi® meg­bomlik ismét az egyensúly, azeren­csére rögtéin akadnak, akut megma­gyarázzák nt'ki e® fierky tanár is beieszói, hogy a szocializmus nem a javak cgyénlo eiosztasara törek­szik, haneni egyenlő lehetőségeké? akar butosituni mindenkinek, hegy tehetségéhez kepest igazságosan bol­dogulhasson. — A szociaíjzmus erkölcsi állásfog­lalást is jeitíh? — magyarázz l U«Kik a tanar ur. Mély erkölcsi meggyőző­kérdésekre désre van szükség, hogy n« csak megcsináljuk elgondolásait, nanem fenn is tartsuk^ > i A Luk azonban inkább a gyakor­lati, konkrét feladatokban tudjak megérteni ennek lényégét. Mindjárt jobban megvilágosodik eiüUüs a do­log, amikor, * földreform, a? üzer.u bizottságok kerülnek szóba. Alta^oan az egész ox a aiatt láthattuk. hagy jobban szeiecnw gyakorlati kérdése*­rői beszélgetni cs ezeken kereszta» ti-Txaxroun eljutna* a megoldású.rz t®. A kereszténység nincs ellentélben a szocializmussal EDESITSE MEG ÉLETÉT W ADAS édescsőkkai ADAS édeskeksszei AOAS édességekkel A VII. osztáiban Nikidy. Ferenc ta­núi; v<-*.é?oSfcvci vaiosago3 ki® uiák­purlament íogau uenuunbtót. Az t>ra ^ejen ugyanis az egyik i'iU reazienység e® szocializmus* cuxrutei tanot? 1'ó.via efődaast. Itt ugyanis az a szokás, hogy mindig egy ónként vaiiaiRQzo diák íőviu előadást tar?, anú egyoen megindítja u vitat, az ed­dig. orakon a legkü-aaoözóbo aerac­se* vetődtek íei. Megvitattak pei­dí ui a középosztály ne.yze?e? a múlt­ban e® jeieaben, a nepi irokio- is be­szélgettek magarói a demokrácvarsi, 'öt dtinokratikus azepemben felve­tetté*. a zsidókérdés-"í®. a je*ean.gi eioaua® eredetaeg íiyea cimmei uang­/•0H: ^Kereszténység vagy szocializ­mus.. Most tehát eioszo?" azon xo­lyik a vitd, nogy euenteu van-u ' a ketiö között. { , — A -'-bciaiizmus' gyűjtőneve azuk­na* a niOigaundknaiv, _ mouuja ?gy uiuk — aa.1 tgycükcn? niau; s«.ov;iaa->. tanuk, d>- meg nem marxistának vaitja maga?' — aintiye*ae* az' a ceijuk, no0y, a iu'üi jav^nu? nunoénki szamara b-ztosiisák. A Kéie*,?iooyseg viszont eis0®orban a tuivnagi etet ja­vuld akarja mindenkinek biztosítani. "^Végül 't®-""megállapodnak abban mindannyian, no0y a *et?o kózott et­icntet egyaitaian nincsen, so? a kettő kiégészitojö is tene? cgyma°naKt "te­hát a vagy. ®zo neiye?u az eiaadas címében ntoyeaebű 'esz az »ée« Kötő­szó. valaki azonban megjegyzi még: A papság resztről azonoan vo»­tak n?ui éppen szociális ©zenemű megnyilatkozások is. A nomoiy, fegyelmezett hangú, m­kabb együttes gondolkodás kepeO mu­tató vitának a esenge?es vet vt^et. A Luk azonoan meg oia utan i® "ki" sebb csoportokban beszélgetnek a kérdésről, jeieü? annak, nogy vamom érdt'kii őket a probléma- Niklay. ta­nár ur pedig eimondja nekunn, pogy az órana* i,yen paiiámentszerü íneg­té»r?asavai touiwi joaoan síuerúi i^i­ké?teiu az ci'uékioucS? a v*ioi)an inmai-nnapi ktiuesek. u'mic es c m?,­ict.? a i-uk uieg.uuifpiiak. jegytiui'-­zttten vttaoiom., egymás Vciem-őj e. ny?k t.sz.e1e?üentar?asavai. MezOgazdasigj és ipari termelés előmozdítására szolgáló h itelekel állandóan folyósít > Szeged-Csongrádi Takarékpénztár JLeanygtmmizi&tait a „Nagy Peter" iilm erhötcsi lanumugutrot .Minden íliszerüzietben kap­ható MareM-ttlca 12. Telefon; 6-75. bok erüékCs tupasztaUtia? gazua­gaouaii m?utuUk -ovaDb, hogy nűg­u-Su* a i-ariyguuiiazis?ak ve.e­menyci i®. j\£ Atlaini bztnt Erzodtói léduygiinnáziun, v lu- osztályában. a tuduiuu a®z?u,an apró ossti-iiaj?oáa­to.? papircétliket) vizünk esz*?*, aiiiiij? o-*epui** a teiemue. A leányok ugydnis ugyiatszik oa^gyűmo­s?übe'k a LUkiiai es igy, Kon«z ta' narno, aki a mindennapi keraeseae? vezeti, uzc a módszer? multa ki, hogy óra t'iot? egy ceüuiara sunr­hatja mindenki, m* eraekefne icgjoa­ouu es erről lu'ym az utan a ueszei­getes. Ezen az oran dr. Kalmár Caszióna tmarno netye.tesiti koitegi­nujat és maga is etaeklödvá nonio­gatja ki a ceuuiakic. Az a kerae®, asneiyik a legnagj o'.V eruckiQüfiSi vaitot?a ki és ante.y körűi az egész ora megoeszeié®e ie2ajiott, a következő volt; — Hogyan Itfic? iiyen fiimnéz, mint a 'Nagy. Béter* -ívuini a diákságok? A növendékek ugyanis testületileg nézték meg a fiunet és az osztálybol sokan akadtak, akik erkölcsi szempont­ból kifogásolták a diákságnak való be­mutatását. — Több olyan jelenet volt, — pa­naszolja valaki — amelyiket nem lett volna szabad különösen a kisebb lá nyok előtt bemutatni. Az osztály nagyrésze fejbólintóként helyesel és sajnos csak nagy nehezen akad valaki, aki megmagyarázza, hogy. a film célja a valóság bemutaiasa veit, a aoigok o?z*nte leitarasa. va.aki megjegyzi, hogy a háború a végső ceiok erdciteDen bizony nem vu­íogatos az eszkozőKD?n. isire egy cso­port szin.e korukban vágja rá: — A cel nem szentesíti az eszközt! Elénk vita a.akul k*. *iz osztály egy resze semmikeppe* seni akarja megérteni, hogy az előbbi jeienet i>e­muiaiása es a löboi „erkölcstelen" resz talán a haboru brutalitasat akarta szem*éltetni es művészi eszközökkel tokeieus emberábxazolást adni. — Iiyen a háború! — jegyzi meg valaki. A tanárnő is hozzásegít: — Éppen az volt enr.éi a darabnál a cel, hogy a való élethez közelebb vi­gyen, mégpedig a valóságos élet valódi megoldásaihoz. Nagy Péternek ahn«z, hogy alkotni tudjon és népét közelebb hozni a kulturához, olyan harcokat kel­lett elóbb megyivnia. Volt persze olyan is, alti csak íele­útig jutott el ebben a látásban és ki­jelentette: — Legalább iáthattuk, hogy miiyen volt az orosz erkölcs! Gyorsan meg is kap<a rá a választ: — Nem az orosz erkölcsöt láttuk meg ebből, hanem a háború vadságát — mondta neki egy osztálytársa. Én kinn voltam Németországban és láttam, hogy az „agyonkulturált" mai, modern germánok pontosan ugyanazt tették, amit a filmben láthattunk. Ezt mindenki elismerte. A háború utálatos, akármelyik náció is csinálja. jó lenne megvizsgálni ezt a kérdést ott abban az iskolában, ahol a demokrati­kus pártok ifjuságanak plakatjait sem engedik kitenni, csaki na „mvaidloS heiyrői" érkezik, mert mi lenne, ha az ifjúság vegre egyszer szabádaoban is tájékozódna. Az alsóvárosi tanítónőképző osztá­lyaiba tehát nem jutottunk be, de az igazgatónővel folytatott beszéJgetesünk meggyőzött róla, hogy valószínű.eg nem mindennapi dolgokrol. folyhat a beszél­getés a mindennapi kerdések óráján, Ajánlatosnak tartanánk, ha egyszer valaki azzal a bizonyos nehezen meg­szerezhető engedéllyel áttörne magát a zárdai tanítóképzőt őrző konzervativiz­musból és merev magatartásból épített falakon és közelebbről megvizsgálná az ottani tanítást. Néhány szegedi iskola ifjúsága ilyen változatos képet mutat tehát számunk­ra. Sok tennivaló van móg, de hisszük, nem reménytelen a küzdelem. Valóban demokratikus gondolkodású, tanárok vezetésével az eredmény kétségtelen. (tökös) Az egyházi iskolába tilos a bemenet Az iskola padjait nemsokára elhagyó tettük ellene. A többi iskolában ezt lányok meghallgatása után kíváncsiak voltunk a jövő tanltónőjeinek gondol­kozására. Az alsóvárosi tanítónőképző igazgatónője: Nacsa Mária Adalbert a apácafőnöknő azonban igen furcsa fo­gadtatásban részesített bennünket. Ki­jelentette, hogy az osztályba senki nem léphe be, csak a katolikus főigazgató engedélyével. Megdöbbentünk ugyan ezen a merevségen, dehát mégis meg­kérdeztük, hova kell akkor fordulnunk. — Budapest, Vörösmarty-tér 3. III. emelet 4 ajtó — hangzott a pontos vá­lasz, mintha csak öt percnyire kellene átszaladnunk. Próbáltunk mégis ellenvetéssket fel­tenni, hogy szerintünk nem lehet sem­mi titkolni valója egy megfelelően működő iskolának. Nem értjük tehát ezt a rideg elzárkózást. Rövidesen azon­ban mégiscsak kezdtük megérteni! Az igazgatónő ugyanis így szólt: — Nincsen kérem semmi titkolni valónk, de ez a szabály. Különben Is a kislányok úgysem mernének nyugod­tan beszélni. — Ezt nem egészen értjük, — ve­egyáltalán nem tapasztaltuk és külön­ben is becsületes ember nyugodtan megmondhatja véleményét a másik be­csületes ember előtt. Őszintén megdöbbentő válasz volt erre a felelet; — Kérem, talán éppen a becsületes emberek nem mernek ma beszélni. Ezután szeretnénk a nyilvánosság előtt is megkérdezni az igazgatónőt ar­ról, amit további beszélgetésünk so­rán ügyesen igyekezett elkerülni, de ami éppen ezért mégsem kétséges előt­tünk, hogy hát kit is tart ő tulajdon­képpen becsületes embernek manapság és ugy általában. Gondoljuk, nagyon Polgári beleseket is felvesz a szegedi nonvedKútfiaz ( Szeged, november 16.) A szegedi honvéd kerületi parancsnoksag kozh, hogy a honvédelmi miniszier a hon­veoiiói házaliba, igy a szegedi 3. non­vedkórhuzba is polgári es liaúttogoiy­betegek lelve.elét megengedte. Polgári betegeiének a népjóléti miniszter áual megaüapitoit ápo*ási dijat kell fizet­niük. A hadifoglyok ápolási dijat a nép„ jóléti minisztérium, illetve u$. Orszá­gos Betegápolási'Alap teríti meg. A rendeikezes szerint a honvédkor­hazak csak olyan hadifoglyot vehetn?J» kórházi ápolás alá, akik liazatértüktőf számított 3 hónapon belül jelentkeznek kórházi ápolásra. Sürgős, illetve életveszély esetén ha­difoglyot a honvédkórház azonnal fel­vesz, egyébként kórházi felvétel csak a városi tiszti főorvos mellett müködö hadigondozó bizottság vezető orvosá­nak beutaló jegye alapján lehetséges. A kórházi ápolást kérő hadifogoly sa­ját érdekében hozza magával hadifo­goly igazolványát és szerezzen be va­gyoni állapotát igazoló bizonyítványt. Az Ujzágiróotklioa hírei November 17-én, vasárnap délutáq fél G órakor tea-tánc. (Csak tagoknak és hozzátartozóinak). November 21-én délután 6 órakor Hegedűs Tibor főrendező és Lévay Béla filmrendező előadása a színházról és a filmről nyilvános vitával. November 24-én klasszikus operett­est. Szondy Biri primadonna és Le­vitzky Andor bonviván bemutatkozása az otthonban. December 1-én Horti Hilda, Lázár Málta és Lánczi Éva ösztöndíjas opera­énekesnők ária- és dalestje. Közremű­ködik Várady László karnagy. December 14-én József Attila-ünne­pély a Nemzeti Színház tagjainak rész­vételével. József Attiláról Szász Ferenc szerkesztő tart előadást. Import írógépszalag sweizi anyag kizárólag SZENESI Irodagép Vállalat SzeTch'ny?-Íen 74szím á ildék legnagyobb Irodagép Import vállalati MEGBÍZHATÓ kitűnő kombinált személy és teherautó pótkocsival vagy anélkül OLCSÓ anysg, rendelést előjegyezünk MARKOVICS autó műszaki üzlet, Tisza Lajos-körut 44- Telefon: 7—12. A dollárkölcsönökből származó amerikai gépkocsik kijelölt föbizományosa Benzin, olaj olcsón, kiváló minőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom