Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-14 / 256. szám

ülág proletárjai egyesüljelek i szeged, 194« novemöer u. csütörtök, ni in. 256. sz. in: 40 fillér. DHMAGYABORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLM AOTABO»llÁOI NAPHAPJÁ Választások Európában Európában három nagyjelentőségű választás zajlott le vasárnap. A válasz­tások mindenütt a baloldal nagy győ­zelmével végződtek. A fiatal jugo­szláv népi köztársaságban, a független kisnemzetek vezető és példamutató or­szágában a baloldali pártok koalíciója, a Népfront 90 százalékon felüli hatal­mas giyőzelmet aratott. A Vajdaság­ban, ahol a jugoszláviai magyarok nagy többsége él, egyemberként állt a jugo­szláviai népfront mögé. Megmutatta a jugoszláviai magyarság politikai érett­ségét. bebizonyította, hogy megbecsüli a népfelszabadító harc vívmányait és Jugoszlávia többi népeivel együtt, váll­vetve akarja tovább épiteni a demo­krácia országát. A belgrádi rádió jelentése szerint a szerbiai alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon a Népfront jelöltjei a sza­vazó jogosultai; több mint 90 százaléká­nak bizalmát nyerték el. A francia választásokból legnagyobb pártként a nemzet vezető pártja, a francia kommunista párt került ki a francia történelemben eddig nem ta­pasztalt óriási mandátum- és szavazat­mennyiséggel. A munkáspártok együt­tes ereje — hála a kommunisták ha­talmas győzelmének — megnövekedett, noha a szocialista párt jelentékenyen meggyengült. A francia szocialisták je­lentős része a kommunistákra szava­zott, fi kommunistaellenesek nagy szá­ma pedig valamelyik jobboldali pártra. Világszerte kutatják a szavazatok elto­lódásának okát. Áz eddigi legnagyobb Párt: a Népi Köztársasági Mozgalom több mint félmillió szavazatot vesztett annak ellenére, hogy ez a párt a reak­ció erős támogatását élvezte. A francia népellenes erők a választások előtt a francia frank aláaknázásával. panamák ég botrányok kirobbanásával igyekez­tek demokráciaellenes hangulatot te­remteni — elhitetni a néppel, hogy Franciaországnak ..erős kézre": de Gaulle diktatúrájára van szüksége. Franciaország legnagyobb pártja a re­akció összpontosított támadása ellenére mégis a Kommunista Párt lett, amely közel félmillió szavazattal kapott töb­bet. mint legutóbb. Mig a többi párt szavazóinak száma az egymást követő választások során erős ingadozást mu­tatott, az egymillió párttagot számláló kommunista párt. ötmillión felüli tá­bora szilárdan követi pártját A francia munkások, parasztok és az értelmisé­giek egyre nagyobb csoportja ismeri feL hogy a francia kommunista párt a francia nép igazi pártja. A francia kommunista párt előtt minden tárgyi­lagos biráló meghajtja az elismerés zászlaját. ..Az a tény — írja a News Chronicle —, hogy Franciaország eddig elkerülte a belső válságot, csak annak köszönhető, hogy a kommunisták részt vettek a kormányzásban". Az angol-amerikai megszállás alatt levő Olaszországban is nagy előretö rést értek el a munkáspártok. Közös listájuk, a ..Népi Blokk" több mint két szerannyi szavazatot kapott, mint az utánuk következő legnagyobb párt. A választásokkal kapcsolatban az angol rádió is megállapítja, hogy Gasperri miniszterelnök pártja, a keresztény de­mokrata párt jelentékeny vereséget szenvedet^, a munkásnártok befolyása pedig napról-napra nő. Európában keleten, nyugaton és dé­len a választások a baloldal győzelmé­vel végződtek. De a diadaluk még nem ért véget. Jövő kedden Romania vá­laszt. majd a lengyel népen a sor. Az eddigi jelentések alapján valós/;nü, hogy ezek a választások is a demokra­tikus erők döntő 'győzelmével végződ­nek. Európa tehát balra tart ugyanak­kor, amikor Északamerikában a trösz­tök és a nagytőke pártja legyőzte az ingadozó politikájú és Roosevelt tőke­ellenes vonaláról letért demokrata pár­tot. Európa nagyrészében viszont mun­káspárti kormányok uralkodnak. Ez a helyzet most a vasárnapi választások után. * * • '-•'•'« Moiotov: Le kell mondani arról, ho^y Magyarországra nyomást gyakorolfanak A külügyminiszterek nem egyeztek meg a magyar jóvátétel kérdésében (London, november 13.) A Londoi rá­dió kedden éijej közötte, hogy a kül­ügyminiszterek befejezték a magyar, bolgár é® finn békeszerződések felül­vizsgálását. Mint az AFP jelenti, a parisj érteke/jei ajánlásai megvizs­gálásának eredménye az lett, hogy újra megállapíthatták, sem az olasz, román, magyar é® bolgár jóvátétel, sem a dunai hajőzas szabályzata, a görög—bolgár batár é® Trieszt sta­tútuma tekintetében nincs egyetértés. (Moszkva, november 13.) A külügy­miniszterek tanácsa befejezte a boi­gar, román, magyar békeszerződc3­terve/er átvizsgálását. A magyar Bé­keszerződés-tervezer targyalftsá soran Moiotov kijelentette, hogy vissza kell adni a magyar dunai hajókat. A szov­jet delegátus nézete az, hogy ha eze­ket a hajókat és mas magyar vagyo­nokat, anteiyCk az amerikai övezetben vannak visszaadják ^/Iagyaror­szagnak nagy mértékben segítenek rajta, egyébként csafc nyomást gya­korolnak Magyarországra és politi­kájára. Ezáltai' Magyarország gazda­sági és politikai heiyzete nehezebbé vaiik. Le ken mondani arrön hogy Magyarorszagra nyomás* gyakorol­janak. Byrnes azt válaszolta, hogy Egvesült Államok néhány nanpa! eiött kifejezésre juttatta, hogy k ír taz el­juttatta, hogy kész visszaadni azokat a magyar és ma® nemzetiségű hajókat, amelyet Né­metország amerikai megszállási öve­zetében vannak. Moiotov megelégedéssel fogadta ezt a közlés* es azc a reményét féjezce ki, hogy Magyarországnak nemcsak hajóin hanem vasuti kocsijait és moz­donyán- js visszaadjak. Azonban a kérdésben feimerüic nezetefterésoket n«m tudták kiküszöbölni. Az értelmiséget paraszti és munkás származásuakkal keii felfrissiteni Gerő elvtárs* az értelmiséf* szerepéről az újjáépítésben (Budapest, november 13.) A műegye­temi szakszervezet politikai akadémiá­jának előadássorozatában szerdán dél­után Gerő Erriő közlekedésügyi minisz­ter tartott előadást „Az értemiség sze­repe az újjáépítésben" cimmel. Gerő Ernő miniszter arról beszélt, hogy nagyon sokan voltak és vannak olyanok, akik az értelmiséget a mult bűneiért egyetemlegesen felelőssé te­szik. Ezt a felfogást súlyosan hibáztat­ja. mert ez a súlyos ítélet csak arra vezetne, hogy a nagyuraknak és nagy­birtokosoknak adnának menlevelet. Az értelmiségi rétegben nagy számmal voltak olyanok, akik a demokratikus rendszer eljöveteléért dolgoztak. Értel­miség nélkül újjáépítés nincs. A miniszter ezután arról beszélt, hogy az értelmiséget paraszti és mun­k ásszá rmazásuakkal kell felfrissiteni, de bün volna az értelmiség gyermekeit kizárni. Meg kell alkotni a régi és az uj értelmiség szintézisét. Ezután arról beszélt a miniszter, hogy 1950-re a termelésnek, a közleke­désnek, de a fogyasztásnak is el kell érnie, sőt több vonatkozásban tul kell haladnia a legutolsó békeév, az 1938-as es'tendu színvonalát. — A munkásságnak, a parasztság­nak és a haladó értelmiségnek széttép­hetetlen szövetségbe kell tömörülnie, mert csak ez biztosithatja azt, hogy hazánk virágzó ország, nemzetünk kul­turnemzet. népünk jólétben élő és elé­gedett nép legyen. Első évében 200 uj tisztet ad a demokratikus magyar hadseregnek az uiiáéoült Ludovika Akadémia IBudapest. november 13.) Rarlha Al­bert- honvédelmi miniszter ünnepélyes keretek között nyitotta meg az ujja­énült Ludovika Akadémia tiszti át. kénző tanfolyamat. Az ünnepélyes megnvító utan pe­jeznay istvnn vezérezredes, a honvé­delmi minisztérium nevelés és kikép­zési osztályának vezetője sajtófogadás keretében adott tájékoztatást. 'A hon­védség a honvédelmi minisztérium­ból, a kerületi parancsnokságokból, az aiajuk tartozó kerületi szervekbői es két hadosztályból áfi. A jelenlegi lét­szám 12 ezer fő- A kiképzés két ágra oszlik: egyik a szűkebb 'értelemben vettt katonai kikénzrá. a maslR a demokratikus nevelés. A béketervezet szerint Magvarország számára 65000 fónyi hadsereget engedélyeznének. na 3 millió lakost veszünk alapul, eb­bői évente 45 000 fö kerüi besorozasra, ehhez 15—20 ezer főnyi áfiandő keret Szükséges. E kettő együtt kiadja a 65 ezer főt. Amennviben az ország min­őén hadköteles férfit ki akar képezni, ehhez tisztekre van szükség. Az ^Pb évben ?oo. a második évben 500 ú.i tisztet keh kiképezni'. Ha tisztképzés ideje 9 esztendő, akkor 2 év alatt Kö­rülbeiül ez«r tisztet képezhetünk ki. A Ludovika Akadémia befegadőké­nessége 500 tiszt évenként — fejezte be tájékoztatóját Belezney István ve­zérezredes. '-„r»|"; Magyarországnak be kell kapcsolódnia a szláv közösségbe Bibó István professzor érdekes előadása a „pánszláv mamutról" és a „tagállam" rémképről (Szeged, november 13.) Bibó István professzor, a szegedi tudományegyetem kiváló politika tanára szerdán délután a központi egyetem aulájában nagy ér­deklődés mellett tartott előadást ..Ma­gyarország nemzetközi helyzete" cim­mel. Igen érdekes történeti átpillantás után szembeszállt a különösen az utób­bi negyedszázadban kialakult rémké­pekkel, amelyek között különösen a pánszlávizmus töltötte be nagy szere­pét. Kifejtette, hogy nemcsak a mai Szovjetunió, de még a régi Oroszország­nak sem volt szándékában semmiféle politikai egyesítése a bennünket kör­nyező szláv államoknak. Magyarország mégis mint egy fiktív hivatást csinált abból, hogy a szláv államok közé éke­lődik, de ezt Európában senki sem ér­tékelte semmire, mert merőben filoló­gus elképzelés volt csupán, végül pedig a német politikába való tragikus sod­ródást jelentette. — Végeredményben a szláv kultur­közösség olyan közösség — mondotta Bibó professzor —, amelyben a magyar­ságnak rengeteg keresni valója van, mert ebben a közösségben nőtt fel és nem a német, olasz vágj/ francia kö­zösségben. Nekünk ebbe a közösségbe a legnagyobb mértékben bele kell kap­csolódnunk, bele kell tartoznunk, ha nem akarunk teljesen fiktív, levegőben való kv.lturéletet élni. — Mindezek alapján hibás az az el­gondolás is, hogy nekünk kelet és nyu­gat között hidnak kell lennünk. Minden ilyen próbálkozás ugyanis csak a hid eltörését jelentheti. Az elképzelések he­lyett inkább tényekkel kell foglalkoz­nunk. Sorra megcáfolta Bibó professzor a többi felállított rémképet és illúziót, mint például a szovjet tagállam lehető­ségének hangoztatását. Megállapította, hom Lenin olyan ország számára, mint Lengyelország volt, amely pedig Orosz­országgal erős történeti kapcsolatban állt. annak számára is természetesnek tartotta a külön nemzeti államiságot. Éppen a marxizmus éles realizmusán keresztül a Szovjetunió mai vezetői, is tisztában vannak azzal, hogy a törté­netileg kialakult államoknak erős té­nyei nem olyan egyszerűen áthárítható valamik. A ma nagyon komplikált. de tartósnak ígérkező világpolitikai egyen­súlyt sem akarja egyetlen állam sem bekebelezési tendenciákkal megboly­gatni. A 25 éves külön szovjet állami lét után nedig a Szovjetunió a maga államiságába, egyébként sem akar ide­gen nemzeteket bevonni. Bibó professzorrak a magyarság mai helyzetével ös7intén számot vető kitűnő előadását a közönség nagy taps­sal köszönte meg. Ujabb UNRRA-adomány Svepednek (Szeged, november 13.1 A közejlá­ta®* minisztérium szerdán arrót ér­tesítette Dénes Leó elvtárs polgár­mestert, hogy az UNRRA adományi, ból 126 darab 3 kilós, 5422 darab 00 dekás és 2605 darab 45 dekás hús­konzervet, valamint 3Q4 kiló tarka­babot utalu KI a szegedi szociális in­tézményeknek és napközi otthonok­nak. A szegedi Móricz Zsigmond népi kollégiumnak 150 darab 45 dekás bus­konzervet és 30 kiló tarkababot utalt ki a minisztérium ugyanebből az ado­mányból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom