Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-09 / 252. szám

DÉLMAGYABÖRSZÁG SZOMBAT, 1946 NOVEMBER 9. EUlH Nemzetszolgálat vagy osztályvédelem Irta: Dániel György Andre Gide a nyugati világ egyik legnagyobb írója mondja afrikai napló­jában a „Voyage au Congo"-ban: Irigy­lem az újságírókat, akiknek szava hir­telen hangzik fel, hogy utána épp oly gyorsan elenyésszen. — A történelem nem igazolta a nagy francia haladó­szeLlemü írót, mert nem egy újságcikk maradandóbb írásműnek bizonyult, mint sok könyv. Korunlk hiriaplrása pedig sokkal nagyobb történelmi fele­lősséget követel a hírlapíróktól, mint a szépirodalmi munkák alkotóitól. Ezek a sorok is valószínűleg nem találnak meghallgatásra, de a „maradandóság vágyával" és a történelmi felelősségér­zettől indítva a holnap emberének íródnak. A demokrácia meghozta megfelleb­bezhetetlen íteletét; ami a múltban nemzetvezetés címén folyt, az kizárólag1 osztályvódelem volt. A nemzet megál­lapította a bűnösök személyét és ítéle­tet is mondott és mond felettük. Nem képezi már vita tárgyát és letagadha­tatlan, hogy Horthytól egészen az utol­só altisztig senki sem a nemzetet szol­gálta, hanem az uralkodó osztályt. Amig Horthynál és közvetlen környe­zetéhez tartozó cinkos társainál tudatos volt a bűnözés, addig a kisebb pozíci­ókban ülők csak bűnrészesek és tévely­gők voltak. A bűnösök elnyerik bünte­tésüket, mig a tévelygők megmarad­hatnak ha felismerve hibáikat a jövő­ben a nemzetet fogják szolgálni. A magyar pedagógusok nagy része is tévelygő volt. A nemzet elvetette a tankönyveket, melyekből tanítottak, módszert és formát is változtatott a de­mokrácia, mert a mult formái és mód-, szerei a félrenevelés szolgálatában áll­tak. A demokráciában is szolgálatot tel­jesítő pedagógusnak tettekkel kell be­bizonyítania, hogy felismerte a helyes utat, be kell bizonyítania haladó szel­lemű munkával, hogy nem tévelygő többé. A helyes út felismerése után a pedagógusok a nemzetet fogják szol­gálni, mert ha ezt nem teszik, úgy a tévelygőkből bűnözők lesznek! A szegedi tankerületi főigazgatóság rendezésében „világnézeti átképző" tan­folyamon nyernek a pedagógusok kor­szerű felvilágosítást. A tanfolyammal egyidejűleg a közoktatásügyi miniszter 13 Szegeden járt, hogy pártjának politikai gyűlésén felszólaljon. A „világnézeti tanfolyamon" és a kultuszminiszter politikai beszámolóján a pedagógusok részéről nyugtalanító megnyilatkozásoknak voltunk szem- és fültanúi. Már is megállapíthatjuk, hogy a (türelmetlenek részére ezzel az idő­szerűtlen megnyilatkozással újabb tá­madási felületet adott, az amúgy is ele­get támadott szegedi pedagógus kar. A „világnézeti (tanfolyam" felszóla­ló; —• majdnem kivétel nélkül — azt bizonyítgatják, hogy a múltban sze­mélyszerint mennyire demokraták vol­tak és nevelési módszerük mai igénye­ket is kielégítő demokratikus volt. Az úri Magyarország életében, hogy még .sem jelentkezett demokratikus tevé­kenykedésüknek gyümölcse, azt a ma­guk által is elitélt helytelen magyar életformára hárították át. Tárgyilagosan és szakszerűen megál­lapíthatjuk, hogy Horthyék alatt nem ldhetett demokratákat nevelni, mert az anyag, a módszer és a rendszer nem a felvilágosítást, hanem a félrevezetést célozta. Demokratikusan nem lehetett élni, mert akik ezt megkísérelték, „le­buktak". Pedagógusaink, akiket félre/neveltek és becsaptak, ma még nem tudnak ódáig felemelkedni, hogy elsődlegesen nemzeti érdekeket lássanak és szolgál­janak. Mikor a mult rendszer pedagó­gusa azt bizonyítgatja, hogy személy­szerint a múltban is helyesen nevelt, neon igazolja magát, hanem múltján kívül1 kompromittálja a jelenét is: mert múltja igazoltatásával, azt is bizonyít­ja, hogy továbbra is a magiévá teszi tévelygéseit Pedagógusaink türelmetlened és elé­gedetlenek. Minden alkalmat megra­gadnak, hogy igazolják a malijukat és Hétfőtől minden idők leg­nagyobb amerikai filmje York őrmester Garry Cooperrel a főszerepben a Mefirt Szchenyl lilnisziiiházban. ha úgy gondolják, hogy ez sikerült, magától értetődőnek (tartják, hogy anyagi helyzetük javítását követeljék. A maguk által igazolt mult — vélemé­nyük szerint — követeli meg, hogy a nemzet jutalmazza tévelygéseiket és ne legyenek részesei annak a néküiözés­nek, melyet a nemzet akkor válialt ma­gára, miikor a fasizmus anyagi és lelki pusztításait a demokrácia módszereivel igyekszik helyrehozni. Ezek a sorok nem akarnak ítéletet hirdető megnyilatkozássá formálódni. A bűnös magyar mult egy (tévelygője, aki felismerte a hibákat és megtért és sze­retné, ha az egész nemzet minden tag­ja is így tevékenykedne, hívja fel sors­társai figyelmét: helytelen ú.on járnak. Demokratikus életformánk végső cél­ja a nemzet gazdasági és kulturális fel­emelése. A demokratikus életforma ki­alakítása nevelési kérdés — a nemzet demokratikus élményhiányának követ­kezménye ez. Mikor pedagógusainkkal közlik, hogy demokratikus életformánk kialakítása nevelési kérdés, türelmetle­nül azt válaszolják: csodát a pedagógus sem tehet Ez igaz, de ezzel szemben megdönthetetlen igazság, hogy csak ar­Éljen a népbiróság! ra és csak azt lehet tanítani, amely anyagot már ismerünk. Ezért pedagó­gusainknak előbb maguknak kell demo­kratákká lenni, ezt várja ma tőlük a nemzőt. Tárgyilagosan megállapíthat­juk, a pedagógusok nagy része ma még nem demokrata és a „világnézeti tan­folyam" sem tette azokká őket. Ismerünk Szegeden sok pedagógust, közvetlen ismerőseinktől tudjuk, hogy elégedetlenek a lemondott kultuszminisz­ter tevékenységével, azt is tudjuk, hogy nem tagjai a kultuszminiszter pártjá­nak, Ezzel szemben a kultuszminiszter politikai előadásán a Üerem zsúfolva volt nem nemzetiparasztpárti pedagó­gusokkal és a kultuszminiszterrel elé­gedetlenkedő pedagógusok feltűnően ünnepelték — szolgalelküségből és nem demokratikus meggyőződésből — azt az embert, akinek eltávolítását uton-utfé­len — jogosan — követetik. Ha pedagógusaink elsősorban maguk is demokratákká válnak, úgy. munká­juk gyümölcseként megszületik a de­mokratikus életforma, ami annyit je­lent, hogy a nemzet gazdaságilag és kulturálisan felemelkedik. Ez pedig pe­dagógusaink gazdasági és kulturális felemelkedését is szolgálja. Egyetlen osztálynak sem mehet jobban, mint magának a nemzetnek. Aki a nemzet érdekeivel szembe helyezkedik, aki nem Vállalja a nemzdttel a megpróbáltatá­sokat, annak sorsa az elkerülhetetlen bukás. Keblünkre Vén Ferenc! A népbiróság tisztára mosta a fasiszta Vén Ferenc orvosezredest (Szeged, november 8.) A népbiróság Csaba-tanácsa pénteken hirdetett íté­letet a háborús és népellenes bűnökkel vádolt dr. Vén Ferenc orvosezredes ügyében. A népbiróság felmentő hatá­rozatot hozott. Az indokolás szerint azért kellett a népbir óságnak felmenteni a vádlottat, mert a tanúvallomásokból nem merült fel adat a bűnösség tekintetében és ki­derült, hogy a vádat vélt sérelméből két orvos emelte dr. Vén Ferenc ellen. A főtárgyaláson azonban a két korona­tanú is nagyrészt visszavonta terhelő vallomását. Megállapította a népbiró­ság, hogy Vén Ferenc a MONE-ba is kényszerből lépett be, de itteni műkö­dése során felekezeti, faji vagy demo­kráciaellenes magatartást nem tanusi-j tott. Kiderült, a tanúvallomásokból, hogy dr. Vén Ferenc demokratikus gondolkozású volt mindig és a zsidók és szerb munkaszolgálatosok érdekében az üldöztetések idején számtalanszor eredményesen közbenjárt. Végül pedig leszögezte a népbiróság, hogy ilyen egyéneket a demokráciának nem szabad kiközösítenie, hanem magához kell ölelnie. A népügyész fellebbezése folytán az iratokat megküldik a NOT-hoz. A városban minden gyermek tudja, hogy dr. Vén Ferenc közismert fasiszta volt. Felmentése és az itétet felháborító indokolása igazolja azt a sokat hangoz­tatott nézetünket, hogy a népbiróság annyira eljogászosodott, hogy nem tölt­heti be történelmi hivatását; a háborús bűnösök kikapcsolását a demokratikus közéletből. A népügyészség ez esetben is alulmaradt a védőügyvédekkel vi­vott küzdelemben és nem volt képes adatokat szerezni arról, amiről min­denki tud a városban. Igy születhetett meg ez a torz íté­let és annak nevetséges indokolása, •amely a demokrácia fedhetetlen lovag­jává üti a közismerten fasiszta Vén Fe­rencet, akit a keblére ölel. Nem tudjuk, hogy a demokratikus közvélemény meddig türi még a népbiróságok szinte provokáló szándékú ítéleteit, de a mun. kásság, amely éberen őrködik a demo­krácia védelmében, már torkig van a fasisztákat sorozatosaní felmentő nép­birósági ítéletekkel! Razziázih a gazdasági rendőrség A budapesti vonaton több engedélynélhüli élelmiszerszámlát találtak (Szeged, november 8.) A szegedi rendőrség gazdasági rendészeti osztá­lyának nyomozói pénteken reggel meg­lepetésszerűen ismét kimentek a Buda­pestre induló személyvonathoz, hogy ellenőrzést tartsanak az utasok csomag­jai között. Az utóbbi időben ugyanis igen elszaporodott azok száma, akik élelmiszerféléket alkarnak engedély nélkül kivinni Szeged területéről, hogy másutt, főként Budapesten feketézze­nek vele. Ezzel nemcsak a forint érté­két rontják, de nagymértékben veszé­lyeztetik a város téli közelíátását is. Jelentettük, hogy Szomjas Károly ál­lomásfőnök csütörtökön megakadályoz­ta a vonaton megtartandó razziát, de Gyöngyösy elvtárs, MAV üzletigazgató közbelépésére a rendőrség pénteken már zavartalanul végezhette ellenőrző munkáját. A reggeli razzia eredményre is vezetett, amennyiben több engedély­nélküli szállítót lepleztek le a nyomo­zók. Gonda István MAV nyugdíjas nyolc hizöít kacsát akart kivinni Sze­gedről engedély nélküL, Frank József szegedi lakos pedig 10 kiló zsirti Mind­kettőjüket őrizetbe vették és átadják a szegedi államügyészségnek. Ezenkívül eljárást indítanak Kállai János buda­pesti lakog ellen, mert 20 kiló fokhagy­mát akart Budapestre szállítani, vala­mint Kurucz Pál szolnoki MAV-altiszt ellen, mert 20 kiló vöröshagymát akart kivinni Szegedről. A gazdasági rendészeti osztály nyo­mozói pénteken másutt is eredményéi munkát végertek. Ennek során őrizet­be vették Gál József Kálvária-utca 94. szám alatti volt honvédfőhadnagyot, mert Tompán 15 mázsa kukoricát vett és azt jóval magasabban, a meghatáro­zott ár sokszoroséiért hozta forgalomba Szegeden. a Halálos mérgezés romlott disznósajttél (Szeged, november 8.) Széles í'erenc Somogyitelep 24. utca 89. szám alatti lakos legutóbb valamelyik szegedi üz­letben disznósajtot vásárolt, melynek elfogyasztása után annyira rosszul lett, hogy be kellett szállítani a belklinikára. A belklinikán husmérgezés tünetei mu­tatkoztak rajta1 és háromnapi szenve­dés' után meghalt. Az államügyészségen elrendelték a holttest felboncolását és megindult a nyomozás, hogy hol vásá­rolta) Szeles a romlott disznósajtot. P dkuQU Ai igazgató ár, aki „meg­ette" az iskola egyik épületet Kiszomborban mezőgazdaság; is­kola működik, melynek élén dr. Cs"' iag Lajos áti. fiz igazgató működé®^ cuen demokratikus rendünknek eok kivetnivalója van. Az igazgató ter­mészetesen nem hajtandó demokra­tikus célkitűzéseket szolgálni — kü­lönben kifogások sem merültek voma fe; ellene. Mind azokat, akik az igaz­gató antidemokratikus tevékenysége­rőt tudnak, dr. Csillag a lehetőség szerint eltávolítja, vagy. kompromi tátoi igyekszik. , Juhos Miktos, a község bírája, zig-vérig harcos demokrata, ak; tán­toríthatatlanul védelmezi a demokrá­ciát. A jobboldal; sajtóorgánumok tervszerű támadássorozatot indítottak a demokráciának nagy erteket jeienfő községi biró ei{en. A jelenségek azt mutatják, hogy a (támadások sugalma­zója minden valószínűség szerűit dr. Csillag Lajos gazdaságiskolai igaz­igazgató. Még a mult rendszer Kiszomborban nagyszabasu mezőgazdasági iskolát épített, melyet azonban nem fejeztek be. fiz épüiet még vakolattan, az építkezéshez szükséges anyag azonban mind a heiyszmea volt és azt a fel­szabadulás után* időkben részüeu a falu lakói széthordták. Felépült és használható állapotban vott a gaz­dasági iskola kertészeti rakása. An­nak ellenére, hogy az épületet sem bombakár, sem gcuyótaiáiat nem erre dr. Csillag. »háboruban megrongáló­dott épüaiu-nek tüntette fei es egyik részét lehordatta és az anyagot elcse­rélte élelmiszerre. Alkalmunk voit a faluban több emberrel beszéim, akik maguk is vasáro-tak élelmiszerért épületanyagot. Felhívjuk a kiszombori Járási rendőrkapitányság figye.mé* erre a körülményre es tudomá" sára hozzuk, hogy pontos személysze­rinti megnevezed*'az MKP kiszombori titkara adhat? 1 Dr. Csillag Lajos iryCnirányu te­vékenységének egyik 'tanuja Mo'nar János, az tskoia, szerződtetette gazda­sági cselédje. Molnárt ím április 1-től egészen 1947 március 31-ig szer­ződtették. Momar kiszombori szüle­tésű, az iskola berendezéséből négy széket megőrzőt* e® mikor az ís&oia* ismét üzembe heiyezték, visszaszár­maztatta a székeket. Ennek é-.icnere dr. Csihag feljelentést tett Mo®áJC MJános Kaen é® bíróságilag feimoqüta a iakast. Amennyiben Molnár jáno® valóban lopott, ugy bírósági ítéletre nincs szükség, hogy kidobj ók a ia­kasból, mert a hütien cseJédOt fd­mondas nélkül is ellehet bocsátani. Felhivjuk ezenkívül a kiszombori járás; rendőrkapitányság figyeunet, hogy dr. csillag másirát\yu tevéjteny" ségerő* is sokac oeszélnen a faluban. Van egy jó közmondás, .amely azt mondja »nem zörög a haraszt, ha nem fújja a széle. Jó volna kivizs­gálni, hogy mi az ami annyira moz­gatja az igazgatót. Kütonben is ál mmi vagyont senki sem tuiajoonfc­hat ei, az igazgató pedig nem ille­tékes, hogy valamely épüietrő* meg áhapitsa, hogy. á háborús kárt szenvedett-e, főleg olyan épületrő» nem, amelyet az egész falu ismer és amelyről tudja, hogy uj építkezés volt, meiyét rcm ért háborús károsodás. ÍIS^'ÍSÍEffii a budapesti Vándor Kórus vendégtmcpel. Belépés díjtalan* Az MKP heti gyűlései Vasárnap: délelőtt 9 órakor Kis­templomtanyán a vendéglőben, előadó: Komócsin Zoltán. Árpádközponton 12 órakor a ven­déglőben, előadó: Komócsin Zol­tán. Röszkén délelőtt 11 órakor a kul­túrházban, előadó Bedő Kálmán. Szentmihályteleken délután 3 óra­kor az uj iskolában, előadó Be­dő Kálmán. Házfelügyelők gyűlése Kálvin­tér 6, délután 4 órakor. Előadó Kövi Béla. f^icUd Kötöttáruk mérték után is. HltHpU-utea 30,

Next

/
Oldalképek
Tartalom