Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-07 / 250. szám

üiág mjzWm zmwMM .. Szagad, 194S noranbef 7, csütörtök, JB. M 251 JZ. Ara: 40 fillér* DE L M fl GYAKQRS ZAG 4 MAGYAR KOMMUNISTA PÁM T DÉLMAOTAHO B S 2 A 01 NAPILAPJA Az orosz forradalom évfordulója A nag. októberi orosz forradalom •évfordulóját mindig megünnepelte a szovjet nép és az egész hatadó szellemű emberiség. Az októberi forradalom jelentősége azonban még sohasem jutott kifejezésre olyan világosan, mint most, mikor a Szovjetunió az emberiséget a fasiszta mételytől megszabadító ország szerepében áll a világ előtt. Milliók lelkes tekintete irányul a Szovjetunió fe'é, amely a rabló német imperializmus elleni harcban a legnagyobb terhet viselte vállain. Az októberi szovjet forradalom jelentősége mindenekelőtt az, hogy megmutatta a világnak a legelső helyen áló. legdemokratikusabb rendszert. Amint a bolsevikok elérték, hogy a ha^ talrrrat a nép vette a kezébe, mindenek, előtt az ország gazdasági elmaradottságának megszüntetésén igyekeztek. Az Októberi forradalom eltávolította a népellenes rezsimet, összezúzta az elmaradott államszervezetet és megteremtette a szovjet rendszert, a világ leghaladottabb és legdemokratikusabb politikai és társadalmi rendszerét, amelynek alapja a munkások és parasztok szoros szövetsége. Valóra vált az, amiről emberöltők álmodtak, amiért a nép érdekének képviselői életüket adták: egy olyan rendszer megteremtése, amelyben megszűnik az emberi munkaerő kizsákmányolása. A Szovjetunióban felszámolták a kizsákmányoló osztályokat és felépítették a szocialista társadalmat. Lelkesen csatlakozunk a Szovjetunió népének nagy ünnepéhez Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde a nagy orosz forradalom évfordulóján (Budapest, november 6.1 A MagyarSzovjet Művelődési Társaság szerdán este a nagy októberi forradalom 29 éves évfordulója alkalmából díszhangversenyt rendezett. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után dr. Pzent-Győrg A'bert a Magyar-Szovjet Művelődési Tarsaság elnöke mondott beszedet. Az e»nök szavai utan Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. Egy nagy nemzet ünnepéhez csatlakozunk a mai esten mi magyarok — kezdte beszédét a miniszterelnök. Holnap lesz 29. esztendeje annak, hogy az orosz munkás és parasztnép lerazta magáról'az elnyomás igáját és magához ragadta a hatalmat, hogy megkezdje saját szabad életének kialakítását. Most, negyed század elmultaval, a magvar nép szabadtoganak beteijesedesenek idején ugy adódik, hogy ki keli törnie belőlünk annak- az érzésnek, amelyet eddig magunkba fojtottunk és hálát kelj A szovjet hatalom, amelyet a bolse- f adnunk minden alkalommal a nép íeivisták pártja vezet, megszüntette a nép szabadításáért. jogfosztottságá: és a nemzetiségek egyenlőtlenségét. Sikerült a cárizmus másik örökségének, az elnyomott népek gazdasági és kulturális elmaradottságának is véget vetni. A szovjet hatalom szabad teret biztosított a népi alkotó erők megnyilatkozásának. Minden nép egyesült a bolsevikok és a szovjet hatalom körül a haza ellenségeivel folytatott küzdelemben. A népek egykori kölcsönös bizalmatlansága eltűnt, az egyenjogú népek között szilárd barátság jött létre és ez a barátság hatalmas erőforrásává vált a Szovjet Birodalomnak. Az októberi forradalom nemcsak politikai, gazdasági és kulturális, hanem katonai téren is lehetővé tette az ország elmaradottságának felszámolá•sét. Lenin és Sztálin már a szovjet uralom első napjaiban hozzáláttak, hogy megszervezzék a szovjet állam fegyveres erejét. A történelem tanulsága szerint egy hadsereg megszervezéséhez nemzedékek munkája és erőfeszítése szükséges. A szovjet hatalom ezt a feladatot a történelemben a • legrövidebb idő alatt oldotta meg. Megőrizte az orosz nép hősi hagyományait ugyanakkor azonban uj hadaereget teremtett meg, amely, a népből származott és hajlandó volt rendületlen önfeláldozással megvédelmezni a szovjet rendszert, a nép érdekeit szabadságát és függetlenségét. Az októberi forradalom megmutatta, milyen erőkifejtésre képes egy nép, ha élére vasfegyelmü, tapasztalt, marxista-leninista elmélet gránittalapzatára támaszkodó párt áll, olyan, amilyen Lenin-Sztálin, pártja. Lenin-Sztálin pártja megszervezte a rohamot a régi rend bástyái ellen és élére állt a küzdelemnek. A bolsevikok végigvezették a népet az építkezés nehéz évein, az országot hatalmassá és gazdaggá tették. Lenin-Sztálin pártja a nagy honvédelmi háború idején ugy állt a világ előtt, mint a szovjet nép lelkesítője és szervezője a német fasiszta rablókon aratott győzelemben. A Szovjetunió határain tul élő milliók, ha addig hitelt adtak a Szovjetunióval szemben ellenséges érzületű pártok rágalmainak, most saját szemeikkel láthatták felszabadító szerepét a szocialista forradalomból született birodalomnak. Akinek tehát drága a szabadság és a függetlenségi, a lcuituna és civilizáció, aki törődik a nép legelemibb érdekeivel, az most hálával és reménykedéssel fordul a Szovjetunió és nagy vezére, — Sztálin feíé. — Ez az egyik oka annak, hogv mi, magyarok, pártállásra való tekintet nélkül lelkesen csatlakozunk a Szovjetunió népének nagy ünnepéhez és őszinte szívvel kivonjuk, hogy a nagyi forradalom akkori eredményei ismétlődjenek meg a Szovjetunió népeinek életében és legyen boldogabb és céltudatosabb az a rendszer, amely a 29 év előtti forradalom nyomán kialakult. De nemcsak a szovjet nép számára hozott korszakos fordulatot az októberi forradalom, hanem eredményt hozott az egész emberiség számára is. Minden országban, még később a fasiszta irányzatú országban is megindult az erjedés a szocialista berendezkedések irányában. — 'Napjainkban érdemes a világ minden népének a figyelmét ráirányítani a Szovjetunió nemzetiségi politikájára. A szovjet hadsereg nyitotta k> véráldozattal a magyar börtönök ajtóit és tette szabaddá a magyar demokrácia eddig üldözött harcosait. Ennek védelmében alakult ki a magyar nép uj, vég. leges politikai életformája; a demokrácia. Ez a gesztus teremtette meg örök időkre a Szovjetunió népének és a magyar népnek barátságát. Éljen az októberi forradalom nagy harcosa és a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin generaliszszimusz! Éljen az őszinte magyar-szovjet barátság! — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Nagy Ferenc miniszterelnök. JVagy Ferenc iáviraia Szlálin generalisszimuszhoz (Budapest, november 6.) Nagy Ferenc miniszterelnök az októberi orosz forradalom évfordulója alkalmából táviratot intézett Sztálin generalisszimuszhoz. A Szovjetunió nagy nemzeti ünnepén. a győzelmes októberi forradalom évfordulóján hálával és tisztelettel gondolok önre és a felszabadító Vörös Hadsereere. Az elmúlt évek bízom ságát adták annak, hogy a szovjet nép az októberi forradalom eredményeit diadalra vitte, eszményeit meg is tudta védelmezni maga és az emberiség javára. Ezért ünnepelhettük meg egy évvel ezelőtt a szovjet népnek a fasizmus felett aratott győzelmét. Most az ujjáépitési munkában kívánjuk a háborús erőfeszítéseinek gyümölcsét, a bék« nyugalmát és a jólétét a nagy szovjet népnek. Üdvözlő táviratot küldött Moszkvába Tildiif elnök és Gyöngyösi külügyminiszter is. Zsdanov beszéde a háború után uira talpraállt Szovjetunió további fejlódéséról (Moszkva, november 6.) ZSd.2n0v I jet ipar termelése rövidesen ismét miniszterelnökhelyettes beszedet mon-1 meghaladja a háború előtti mennyi ... . . dott az októberi forradalom 29. éves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. zsdanov beszéde elején rövid történelmi visszapillantást vetett a fasiszta támadás súlyos eveire és az élet-halál harcra. A szovjet nép újra talpra állt és öntudatosan haladt tovább azon az uton, amelyet Lenin jelölt ki szamára ® amelyen Sztálin vezeti. Az ciső világháború utáni években a szovjet állam ismét megkezdte a békés tarsadalami fejlődési es életszínvonalának emelését. A szovséget és ezzei emeh a nép életszínvonalat és növcu a szovjet állam katorai erejét is. Zsdanov ezután utalt arra, hogy bár nagy volt a veszteség, a Szovjetunió nem küzd sem jáolitikai, sem gazdasági válsággal. Az uj ötéves terv további előrehaladást jelent. 'A szónok hivatkozott Sztálin kijelentésere, Ivogy a szovjet nép és a Kommunista Párt minden erejével azon resz, hogy felülmúlja az ötéves terv feladatait. /MAWWMMNM Miért nem adják vissza az amerikaiak Magyarország hajólt? Varga Jenő elvtárs cikke a Pravdában Rákosi Mátyásnak a dunai hajózás ügyében tett amerikai nyilatkozatáról (Moszkva, november 6.) A szovjet rádió ismertette Varga Jenőnek, a szovjet tudományos akadémia tagjának a Pravdában „Angolok, amerikaiak és az úgynevezett szabad dunai hajózás" cimü cikkét. A cikk többi között ezekét mondja; Rákosi Mátyást, a Magyar Kommunista Párt vezetőjének egyikét, amikor a magyar kormány küldöttségüeg Amerikába lítazott, amerikai részről folytonosan a dunai hajózás felől faggatták. Rákosi végül is a következőket mondotta; — Ér. fiz évet töltöttem a váci fegyházban, amely a Duna pariján van. Cellám ablakából állandóan figyeltem a Dunán közlekedő hajókat s biz én tiz értem, miért érdektődnek az amerikaiak oly melegen a dunai hajózás iránt. Valóban Amerika érdeklődését a dunai hajózás iránt, nem lehet gazdasági megfontolásokkal megmagyarázni. A logul őrzik ezeket a hajókat az amerikai polgárok esetleges igényeinek kielégítése céljából. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy a felsorolt dunai országok, a háború óta mélyreható szociális változásokon mentik keresztül és nyilvánvaló, hogy az amerikaiak a hajók viszszatartásával súlyos csapást mérnek ezeknek a válóban demokratikus országoknak gazdasági • életére. 'Ámde Amerika egyes na cj>/tőkéseinek érdekeit fölébe helyezi volt szövetségesei boldogulásának. Az úgynevezett szabad dunai hajózásra vonatkozó szólamok mögött az angolszász imperialista 'őkenek az a törekvése húzódik meg, amelynek célja a progresszív demokrata dunai államok fejlődésének és megerősödésének késleltetése. Ezeket az országokat az angolszász imperialisták legszívesebben gyen géknek és elesetteknek szeretnék látni, hogv könnyebben kapi'alista Icájukba hajthassák és kizsákmányolhassák őket. Megegv^és a pártközi értekezleten számos gazdasági kérdésben (Budapest, november 6.) Kedden •este 7 órakor az Országházban Varga Bélának, a nemzetgyűlés elnökének elnöklése alatt pártközi 'értekezlet volt, amóiv 11 óráig tartott Az értekezletről a -következő hivatalos közleményt adták .ki: »A pártközi értekezlet megkezdte a gazdasági problémák tárgyalását és számos gazdasági természeti fcérdesrika kivitelének csak igen jelentéktelen százaléka jut el a dunai országokba. Az angolszászok folyton hangoztatják, hogy szivükön viselik a dunai népek sorsát, de tetteik ellentmondanak szavaiknak. Miért nem adják ki az angolszászok a hajókat háborús szövetségeseiknek, a jugoszlávoknák és a csehszlovákoknak. Miért nem adják vissza hajóit Magyarországnak, amelynek mosév alatt egyetlen amerikai hajót sem I toha sorsa felett oly gyakran krokodilláttám a Dunán. Ezért tehát sebogyaem I k&nnti eket hullatnak. Az amerikaiak zá.Dunán nem úsznak amerikai hajók. Az I ben megegyezésre jutott. A targyaiaitteni hajózási vállalatokiba nem fektet- sokat folytatják.* tek be az amerikaiak tőkékét s Ame-1 A Hírlap irja: A pártközi konferencián kedden már a részletkérdések megvitatásába kezdtek. Megegyezés történt az ipari arak leszállítása és a kartellek feloszlatása ügyében, valamint a mezőgazdasági hitel és a földadó kérdéseiben is. A malmok államosítása ügyében élénk vitára került sor. A Kisgazdapárt határozottan ellenzi a malmok államosítását. A pénteki ülésen kerül tor a bankok ellenőrzésének kérdésére. amelynél S2fntén érősebb vita várható.