Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)
1946-11-29 / 269. szám
Világ proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1941 november 29. péntek, Ili. ivt. 269.1L Ára; fiilét. DÉLMA6YAR0RSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA P A R DÉLMAGYARORSZAGI NAP I LA P J A Héiíőn életbelép a statárium az árdrágítók, a valutázóh és csempészek ellen A haláfos iíéfef órákon brtül végrehajtandó — Legkisebb büntetés: tO év („Budapest, november 28.) Az igazságügyminisztériumban elkészült a rendelet, amely statáriumot hirdet minden olyan ügyben, amely az ország gazdasági életét veszélyezteti. Statáriális eljárás a statárium bünsegédi bünrészességre is. A rendelet pénteken kerül a minisztertanács elé és amennyiben a minisztertanács elfogadja, szombaton kihirdetik és hétfőtől kezdve minden árdrágitó, elé kerül nemcsak az árdrágitó, j valutázó és csempész ügye statávalutázó és csempész, de kiterjed i riális eljárás alá kerül. A rögtönitélő biróság a súlyos bűncselekményt halállal bünteti és az Ítéletet órákon belül végrehajtják. A statárium a legkisebb bűncselekmény elkövetéséért is szigorú büntetést szab ki, mert 10 évnél kisebb büntetés nem szabható ki. Molotov az atombomba törvényen kívül helyezését javasolta A szovjet külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek politikai bizottságában az általános leszerelésről (Newyork, november 28.) Az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága csütörtökön fo-lytat'.a a katonai adatszolgáltatás kérdésének megvitatását. Molotov a bizottság feszült érdsklödése közepette emelkedett szólásra és programbeszéd kíséretében terjesztette elő a szovjet kormány javaslatát a leszerelésről és az atombomba törvényen kívül helyezéséről. Kifejtette Molotov hogy a leszerelésnek nemcsupán a sorlatonaság létszámcsökkentésében, hanem a tengeri és légihaderek leszerelésében és a haditechnika megfelelő korlátozásában is még kell nyilvánulnia. Majd kérte a politikai bizottságot, szólítsa fel az alapokmány szellemében a közgyűlést, dolgoztasson ki a biztonsági tanáccsal gyakorlati tervezetet a nemzetközi leszerelés megvalósítására. A leszerelésre vonatkozó nemzetközi egyezménynek természetesen rendeznie kell az atombomba kérdését is. A Szovjetunió véleménye szerint az atomrombolás óriási jelentőségű felfedezés lehet az egész emberiség szolgálatában, de háborús alkalmazása nem a hadseregeket. inkább a városok békés lakosságát sújtaná. — Nem tudni, hogyan döntheti el a rxmm.tf ni.—ím iiniiinMMiaimi'iwr^ háború sorsát az a'.ombomba — folytatta Molotov —, de kétségtelen, hogy használata súlyos következményekkel járhat az emberiségre. Molotov ezután ismertette a szovjet kormány javaslatát az atombomba előállításának és felhasználásának törvényen kiviil való helyezésére, továbbá az ellenőrzés megvalósításának rendszerét, amit Sztálin elengedhetetlennek minősített Emlékeztette a bizottságot,, S2á kö.öm sziikséges jószomszédi vihpgy a kerdes megoldasa tortenelmi J sJnyU hanem Jszélle2teti Európa lyosan megrontják a légkört a két nemzet között és alkalmatlanná teszi a hangulatot arra, hogy a párisi békekonferencia által elhatározott utasítás alapján közvetlen tárgyalások folyjanak a két. ország között. — Felvilágosítást csak annyiban tudtam kapni, hogy itt a közmunkarendelet végrehajtásáról van szó, s a közmunkára való igénybevételt az tette szükségessé, hogy a németek kitelepítése következtében munkaerőhiány támadt Csehszlovákiában, továbbá, hogy ezt a rendeletet már előzőleg nagymértékben alkalmazták a cseh és szlovák nemzetiségű polgárokkal szemben is. Sajnálatos, hogy a délszlovákiai magyarok elleni üldözés nem szűnt meg, egyre több jelentés érkezett a deportálásokról. — E hónap 23-án a csehszlovák kormányhoz jegyzéket intéztünk, amelyben konkréten felsoroltuk azokat a sajnálatos eseményeket, amelyek Délszlovákiában a magyarsággal szemben lejátszódtak. A további lépés az volt, hogy november 25-én utasítottuk washingtoni követünket, hogy mindazokat a sérelmeket, amelyek a csehszlovák kormányhoz intézett jegyzékben benne vannak, hozza a külügyminiszterek tanácsának tudomására. — Azt hiszsm, senki előtt nem kétséges — fejezte be szavait a külügyminiszter —, hogy a'mi Csesszlovákiában történik, nem szolgálja a két orfontosságu, hjs-.en a Népszövetség kudarcát is a leszerelés elodázása okozta. Gyöngyösi külügyminiszter a nemzetgyűlésen ismertette a szlovákiai eseményeket (Budapest, november 28.) A nemzetgyűlés hosszas szünet után csütörtökön újból összeült. Az ülés iránt rendkivü nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert híre terjedt, högy a délszlovákiai magyarság elleni eseményekről napirend előtti felszólalás formájában szó lesz. Varga Béla elnök bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi törvény alapján mely képviselők mandátuma szűnik meg és kik azok a képviselők, akik le mondtak érdekeltségükről és megtartják mandátumukat. „Ilyen módszereket a nácik használtak" Ezután Bereczky Albert a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke szólalt fel napirend előtt. Meg vagyok győződve — mondotta —, hogy a nemzetgyűlésnek 'a szünet utáni első ülésén komoly felelősségének .tudatában hangot kell. adnia a mélységes megdöbbenésnek, amely minden magyar ember lelkét eltölti azoknak az eseményeknek hatása alatt, amelyek Délszlovákiában történtek és fájdalmas, történnek. Egynek kell azonban lenni ebben az érzésben a világ minden békeszerető népének és elsősorban azoknak a nagyhatalmaknak. amelyek a nagy és egyetevagy legalább is Európa eme részének jövendő békéjét. Ilyen nagy nemzeti tömegeket erőszakos, kényszerítő módon deportálni, veszélyes jelenség. Ez az eljárás nem szolgálja Európa békéjét. Ezzel a kérdéssel már két éve foglalkozom és remélem, hogy ha nehezen is, a kibontakozás útjára lépünk. Bárhol, bárki kifogásolja a magyarság magatartását, nem fogunk lemondani ar'tói a jogunkról, hogy a határon tul élő magyarság sorsával törődjünk, annak emberi és nemzeti jogaiért küzdjünk bárhol és bármely fórum el itt minden megengedett békés eszközzel. A külügyminiszter szavai után Varmes emberi célokért győzelmesen vé-t faimi erőfc között. Ezekről az esemégigharcolták a háborút a fasizmussal, nyékről értesülve, magamhoz kérettem szemben, hogy ne csúfoltassák meg j a csehszlovák misszió vezetőjét, tájénsok a nagy eszmények, amelyeket az, koztattam ői azokról az eseményekről, Atlanti Chartában foglaltatnak. amelyek tudomásomra jutottak és fel-. Bereczky Albert ezután áttért a , világosítást kértem, és egyben arra kér. í ga Béla eínök javasolta? hogy "a" nemDélcsehszlovákiában történt események 1 -em. hogy kormányát tájékoztassa olyan • zetgyülés legközelebbi ülését pénteken ismertetésére. Sajnálattal mutatott rá : formában, hogy ezek az események su- ] tartsa. Az elnök javaslatát elfogadták arra, hogy Csehszlovákia a békeértekez. i un iw« iujllih——.i... let után nem járt el a megfontolás szellemében. A deportálás módszere nem' ismeretlen a magyarság előtt, mert i ugyanilyen módszereket használtak a német megszállás idején a nácik és j cimboráik. Akkor is a humanitás elvére ' mertek hivatkozni. Délcsehszlovákiában Jugfosstlivía megerősíts csapatait a görög határ mentén (London, november 28.) Görögországban polgárháború dul, amely nemzetközi bonyodalmakkal fenyeget 1 c ' i • . •„ •• a magyarokat ugyanígy deportálják. Nem revizionizmus az, ha a határon tul élő magyarság sorsának életéért, szabadságáért és emberi jogaiért szavunkat felemeljük. Nem lennénk méltók a nemzet bizalmára, ha' nem tennénk meg mindent, hogy ezt megakadályozzuk. A szónok ezután a magyar kormányhoz fordult, hogy mit tett és rádió jelenti; Hivatalos görög forrásból megerősítették azt a hkt, amely szerint a jugoszláv kormány bejelentette a görög kormánynak, hogy csapatait a görög határ mentén megei ősiti, tekintettel arra, hogy a görög-jugoszláv határ mentén tömegesen menekülnek át a görögök Jugoszláviába Az angol átlépték az albán határt és albán kato. mit tesz a délesehszlovákiai magyarság az északgörögországi terror elől Az üldözésének megszűntetése érdekében ; alban kormány ugyancsak jegyzéket Altalános helyesles közepstte hang- j intézett a görög kormányhoz, amelyben súlyozta, hogy a magyar kormány min- megállapítja, hogy den lépése mellett, az egész magyar j ' nemzet pártkülönbség nélkül egyember- ! ként áll. a görög csapatok nákra tüzeltek. Mint a londoni rádió közli, szerdán este Macedóniából fokozott gerillatevékenységről szóló hirek érkeztek Athénbe. A Times athéni tudósítójának jelentése szerint a helyzet egyes körzetekben határozottan polgárháborúnak felel meg, amely nemzetközi bonyodalmakkal fenyeget. A kormány számára a helyzet mind kénvesebbé válik. A kíitügymímszter beszámolója Gyöngyösi János külügyminiszter azonnal válaszolt a felszólalásra. Bereczky Albert mint a külügyi bizottság elnöke — mondotta — a demokratikus pártok bizalmának letéteményese, olyan üggyel' foglalkozott, amely jó néhány nap óta a hazai közxéleményt állandóan izgalomban tartja. Ez az izgalom tul<terjedt a határainkon ic és nemcsak a csehszlovákiai magyarságnál, de a szomszéd erdélyi magyarságnál is visszhangra talált, Ugy érzem, hogy kötelességem haladéktalanul tájékoztatni a nemzetgyűlést tárgyilagosan e kérdés állásáról, bár azt hiszem, nem kell kihangsúlyoznom, hogy igen nehéz feladat ez. — November 16-án érkezett az első nyugtalanító hir a dunamelletti Délszlovákiából, hogy több csehszlovákiai községet karhatalommal vesznek körül és szóló behivójegyei kap. Ezeken a behivójí.gyeken a családtagok is fel voltak tüntetve. A behivottaknak a jegyek alapján jelentkezniük kellett a községházán. Az azonnali elszállítások erőszakosan folytak le. Gépkocsikon Csehszlovákia azon részeibe szállították őket. ahonnan a németeket kitelepítették. Az izgalom csak növekedett, mert jelentős karhatalmi erők hajtatták végre .az öszszefogásokat. Majd arról kaptam jelentést, hogy a Dunamentén a Dunán keresztül a délszlovákiai lakosság átmenekül magyar területre. A menekülést, a csehszlovák karhatalmi erők igyekeztek megakadályozni és például a gutori menekültek esetében rálőttek a mene. külőkre, minek következtében egy embert nyakszirten találtak, többen megsebesültek, majd tüzelésre került « a lakosság egy ideiglenes közmunkára sor a magyar és a csehszlovák karhaUj zérőramegállapltást kérnek a kereskedik-' {v v" (Szeged, november 28.) Csütörtökön délután 6 órakor a Kamarában a kereskedők értekezletet tartottak Legelőször az üzleti záróra kérdését tárgyalták és azt határozták, hogy a polgármestertől a nyitási, és zárási időnek a következő ' megállapítását kérik: élelmiszer, továbbá tüzelóanvagkereskedések regget 7-tői délután 4-ig, szombati napon délután 5-ig tarthassanak nyitva egvfoiviában, détt záróra nélkül. A nem élelmiszerüzletek tél 8 órától délután 4 óráig egyfolytában, virágkereskedések regg'ei fél 8-tói délután ö óráig, nagykereskedések tél S-tól délután 4-ig, szombaton délután 2-ig tarthassanak nyitva. A kereskedők azért hívet az egy. totytában való nyitvatartásnak, mert a délutáni korábbi zárással 'jelentős tanak meg. Kérték a kereskedők, hogy a kamara az áruellátás Kérdését a december 3-án tartandó miniszteri napon tegye szóvá. Ugyanezen a kamarai napon a kamara meglógja sürgetni a kamarai választások elrendelését Negyvennyolcórás határidőt szabott a munkásság az árak leszállítására (Budapest, november 28.) Az áremelkedéssel kapcsolatban számos budapesti gyár munkássága táviratot intézett a Szakszervezeti Tanácshoz, amelyben követelik az árak leszállítását, 48 óra időt adva a kormányszerveknek a leszállítás végrehajtására, mert ellenkező esetben a munkásság a felelősséget fittes e« világítás költséget takin- elhárítja magától.