Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-22 / 237. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946 október 22, kedd, 111 évi. 237. n. Ára: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART D ÉLM AGY ARORSZ ÁGI NAPILAPJA elvtárs miskolci beszédében hat ponttal kiegészítette a Baloldali Blokk követeléseit ,!6fosf a Kisgazdapárton a sor, hogy cselekedjék" tfi (Miskolc, október 21.) A miskolci vasutas- és postásnap alkalmából Miskolcra érkezett Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter és felszólal; a Kommunista Párt által rendezett _vasutas- és postásgyülésen. — Olyan helyzetbe jutottunk — mondotta a miniszter —, amikor nemcsak a stabilizáció első két és félhónapjának mérlegét állíthatjuk fel, hanem amikor kül- ós belpolitikában egyaránt olyan helyzet adódott, hogy azt kell kérdeznünk: Merre tovább? Helyes irány! kell venr.i külpolitikánkban és ez nem valami uj ut, hanem az, amelyet már régen követnünk kellett volna. Igyekeznünk kell azokkal a nemzetekkel szoros kapcsolatba lépni, ahol népi demokrácia van. Mindenekelőtt ilven nagy szomszédunk, a hazánkat felszabadító Szovjetunió, továbbá ilyen ország déli szomszédunk is, Tito marsátl Jugoszláviája. A miniszter ezután párhuzamot vont a magyar és külföldi újjáépítés irama között és megállapította, hogy Magyarország erőfeszítéseiben felette áll más, nyugati országoknak. A továbbiakban a reakcióról beszélt, megállapítva, hogy a reakció kiválasztotta magának a Kisgazdapártot, bár vannak a pártnak jóhiszemű emberei is. Bizonyítékok vannak arra, hogy a Kisgazdapárt képviselői végigjárták az országot és agitáltak a jó forint ellen. Ezután azokat a gondolatokat ismertette, amelyek a Kommunista Pártot arra késztették, hogy a Szociáldemokrata Párttal, a Parasztpártlal és a szakszervezetekkel együtt memorandumba foglalja követeléseit. Ezt a memorandumot kiegészítette még hat ponttal: Követeli a párt, hogy vaskézzel letörjenek minden kísérletet, amelyek a dolgozók életlehetőségének csökkentésére irányulnak, a textiláruknál vezessék be az utalványrendszert, amig ezt be nem vezetik, csak megszabott menynyiséget szolgálhassanak ki egy-egy vevőnek. Az iparügyi és honvédelmi miniszterek biztosítsák a legszigorúbb ellenőrzést a határon a csempészés megakadályozására. Záros határidőn belül vizsgálják felül az ipari árakat és azokat átlag 25 százalékkal szállitsák le. Végül teremtsenek munkaalkalmat, még pedig ipari munkaalkalmakat a munkanélküliség leküzdésére. Most a Kisgazdapárt vezetőin a sor, hogy nyilatkozzanak, de necsak nyilatkozzanak, hanem cselekedjenek is. A Kommunsta P&rl vasárnapi népsryülése1 Magyarország nem képes megfizetni a kártérítést, amit a nyugati hatalmak igényelnek Mód Aladár elvtárs beszéde a Kommunista Párt belvárosi szervezetének népgyűlésen Kisajátítjuk a nagytőke szabotáló vállalatait! (Szeged, október 21). Hatalmas érdeklődő közönség töltötte meg vasárnap délelőtt a Széchenyi Mozit a Magyar Kommunista Párt belvárosi szervezetének nagygyűlésén. A nemzetiszínű és vörös zászlókkal feldíszített moziban nagy táblái; hirdették az MKP időszerű követeléseit:-„Ki a nép ellenségeivel a koalícióból.'" és „Nem a tőkéseknek, hanem a népne/c építjük az országot!" A nagygyűlést a belvárosi szervezet nevében dr. Bánfalvy Gyula elvtárs nyitotta meg, majd Láng Károly elvtárs, a belvárosi szervezet vezetőségi tagja a hallgatóságot különösen érdeklő aktuális kérdésekről beszélt. Ezekkel kapcsolatban ismertette az MKP III. országos kongresszusának állásfoglalásait és külön kitért a speciálisan szegedi problémákra is. Részletesen foglalkozott a. kereskedőtársadalom égető kérdéseinek megoldásával és ismertette a Magyar Kommunista Párt. állásfoglalását az adózás mai rendszere ellen, valamint a túlmagas ipari árak leszállítása érdekében. Államosítsák a szegedi gázervárak! Nagy tetszés mellett sürgette Láng elvtárs a szegedi gázgyár házi kezelésbe vételét és. követelésének alátámasztására világosan rámutatott azokra az ujabb kizsákmányolási törekvésekre, amelyek a gázszolgáltatás bejelentésével máris megindultak. Kifejtette, hogy raeg van a lehetősége a gázgyár államosításának és a Magyar Kommunista Párt mindent el is követ ennek érdekében. Felszólította egyben a város lakosságát, hogy minden szegedi dolgozó is a legerélyesebben utasítsa vissza a gázgyár esetleges ujabb manővereit és legyen segítségére ezen a téren is az MKP közérdekű munkájának. Végül hangsúlyozta Láng elvtárs, hogy a Magyar Kommunista Párt most a kongTesszus után. versenyen kívül is segítségére akar lenni minden dolgozónak pártkülönbség nélkül. Ugyanakkor azonbani természetesen felkérik a város lakosságát, hogy vessen számot magával és lelkiismeretesen vizsgálja meg, kik a nép ellenségei és hol harcolnak igazán a nép érdekeiért. Az ipari árak 25 százalékos csökkentésére van szükség Láng Károly elvtárs nagy tapssal fogadott felszólalása után Mód Aladár elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a Társadalmi Szemle szerkesztője, az országosan jól ismert kiváló közgazdász szólt az egybegyűltekhez. Foglalkozott két év nehéz ujjáépitési munkájának eredményeivel és megállapította, hogy az elért nagyszerű eredmények mégsem jártak a dolgozó nép jóléténei; párhuzamos emelkedésével és a politikai feszültség is egyre erősödött. — Ennek oka abban kereshető. — mondotta — hogy a magyar demokráciának még mindig nem sikerült tökéletesen leszámolnia a közöttünk élő reakcióval. A földosztással megszűnt ugyan a magyar reakció egyik tartó oszlopa, de az ittmaradt nagytőkések továbbra is irányító szerepet játszanak. Ez a reakciós csoport ismét szembe akarja állítani a magyar parasztságot és értelmiséget az ipari munkássággal, hogy igy biztosithassák a banktőke és a nagybirtokosok uralmát. Ennek érdekében igyekeznek kihasználni az országra szakadt súlyos békét is, amely nehéz feladat, elé állította a magyar demokráciát, d: amely elsősorban az elmúlt évek reakciós, fasiszta politikájának gyászos eredménye. A békét nem a magyar demokrácia készítette élő, hanem a Horthy, Kállay, Szálasi-féle politika és sajnos a magyar demokrácia a, háború után alapvetően már nem változtathatott ezen a helyzeten. A továbbiakban foglalkozott az angolszász jóvátételi követelésekkel és kijelentette, hogy tinnak végrehajtása Magyarország teljes anyagi bukásával járna. Ezért Magyarország nem is fizetheti meg azt a kártérítést, amire a jóvátételi terheken felül kötelezték. Ezzel kapcsolatosan; rámutatott arra. hogy a magyar reakció összefogott a nemzetközi reakcióval és így az angol és amerikai kapitalista érdekeltségek igyekeznek Magyarországra politikai befolyást nyerni. Mód elvtárs beszéde során szembeszállt a túlmagas ipari árakkal is, mert ezek mellett nem tud megindulni a gazdasági forgalom és megbénul a gazdasági élet is. Éppen ezért az árak 25 százalékkal való csökkentésére van szülcség. — A magyar demokrácia lehetőséget nyújt a tőkés vállalkozások számára, — mondotta Mód elvtárs — hogy hozzájáruljanak az ország újjáépítéséhez. Ha azonban önszántukból erre nem hajlandók és hajlandók saját áldozatukkal hozzájárulni az újjáépítéshez, akkor az ország dolgozó népe és az őket vezető baloldali pártok megmutatják. hogy a szabotáló vállalatokat kisajátítják és megvédik az ország újjáépítésének nehéz munkáját. Igv va a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot!" Ennek alapvető feltételeazonban, hogy a koalícióból sürgősen távolítsák el a nagytőkés érdekeltségeket. Követelte végül Mód elvtárs, hogy a Kisgazdapárt maga is lépjen fel határozottan azokkal az elemekkel szemben, akik az ország stabilizációját és általános megerősödését önző érdekekből gátolják és aknamunkát folytatnak a magyar demokrácia ellen. Mód Aladár elvtárs beszédét mindvégig nagy figyelemmel hallgatták a megjelentek és gyakran szakították félbe helyeslő közbeszólásaikkal. A beszédét fogadó lelkes tapsok után dr. Bánfalvy Gyula zárószavaival ért véget a Magyar Kommunista Párt belvárosi szervezeténele nagygyűlése. Mód Aladár a tápéi népgyűlésen Vasárnap délután tartotta pártunk gyűlését Tápén. Az ördögh-vendéglő nagytermét zsúfolásig megtöltötte az egybegyűlt közönség és lelkes éljcr.zéssel fogadták Mód Aladár elvtársat, a központi vezetőség küldöttét. Mód elvtárs jól felépilett beszédében kitért a magyar demokrácia mai, legégetőbb kérdéseire, de különösen időszerű mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott és részletesen ismertette a Magyar Kommunista Pártnak a dolgozó parasztság széles rétegei érdekében kidolgozott parasztprogramját. Sürgette a földreform befejezésének minél előbbi végrehajtását és a parasztság o! toanyaggal, mezőgazdasági gépekkel való ellátása érdekében a vegyiipari gyárai; és. mezőgazdasági gépgyárak államosítását, illetve állami felügyelet alá helyezését. A nagyszámban egybegyűlt hallgatóság lelkes tapsokkal köszönte meg Mód elvtárs nagyjelentőségű beszédét. Krajkó András elvtárs a falu problémáiról beszélt. Kifogás tárgyává tette, hogy azt- a búzát, amit 37.20 forintjával vették be tőlük, most vetőmag céljaira ugyanabból a raktárból 47.60 forintért adják. Szóvátette a földreform befejezése körül észrevehető visszásságokat és a hallgatóság élénk derültsége közben jelentette ki, hogy mo6t azok, akik a földosztást támadták. Tápén, a megyei és az országos tanács felülbírálása után szívesen belemennének, hogy minden maradjon ugy, ahogy azt annakidején a földigénylő bizottság kiosztotta. Követelte, hogy az UNRRA csomagokból a falusi lakosság részére is juttassanak és hogy az állandóan növekvő ellátatlanok részére közellátást biztosítsanak. Az iskoláztatás hiányosa faluban, miután a 406 gyermekre öszszesen három tanító jut. A gyűlésen felszólalt Parragi Róza tanítónő is és kérte a pártot, hasson oda, hogy a tantermek fűtését biztosítsák télire. A gyűlés az Internacionale és a Himlóban valóra válik majd a jelszó; „nem'nusz hangjaival ért véget Tombácz elvtárs beszélt a rókusi népgyűlésen Vasárnap délelőtt nagyszámú résztvevő jelenlétében zajlott le Rókus kerület néogyűlése. A gyűlés szónoka Tombácz lmre eivtars nemzetgyűlési képviselő volt. Szeles alapokra fektetett, nagyvonalú beszédében rámutatott a demokrácia válságára. A reakció ádáz harcaira, melyekben a legaljasabb eazkocökis jók, ha ütni lehet velük a gyűlölt demokrácián. Rámutatott a Magyar Kommunista Pátrt fáradhatatlan, lelkes munkájára, melyet kifejt a <Jo>gozók demokráciájának: • megszilárdításáért. ismertette a Kisgazdapártnak a reakció főfészkének átnvujtbct Baloldali Blokk követeléseit. "Ezekben a követelésekben a kiSparaszcság es a munkásság érdekeiért szál'aak sikra a demokrácia ellenségeivel, a reakciósokkal. Végül rámutatott a demokráciának eddig elért eredményeire, meliyei sikerült az ország szekerét abbó' a feneketlen ingoványbó. kihúzni, ahová a németek embertelen önzése barátaik a nyilasok őrültségei taszították. Az elért eredményekkel sikerült az egész világ elismerését és csodálatát kivívni. A gyűlés második szónoka Simovics Mihály kisiparos elvtárs volt. Ecsetelte Rókus kerület dolgozóinak speciális helyi bajait. Felemlítette az egészségtelen pincelakásokat, a kövezetlen utcákat, a hiányzó szennycsatornákat, stb. Rámutatott, hogy helyes várospolitikával aránylag rövid idő alatt orvosolni lehet a bajokat. Beszélt a kisiparosok és kiskereskedők helyzetéről, a demokrácia iskolaügyeiről, a méregdrága tankönyvekről. A demokrácia iskolapolitikájának leginkább homloktérben álló ügye a nép tehetséges fiainak iskoláztatása. A gyűlést nerz Pál elnök zárta ue idézve József Attila, munkásköltő szavait: »Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; es nem is kev鮫. A népgyűlés résztvevői élénk figyelemmel kisérték a Szónokok beszédeit, helyeslésük vagy nemtetszésük zugasávai mintegy aláfestve azokat.