Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-20 / 236. szám

VASÁRNAP, 1948 OKTÓBER 20. DEL'MAGYARGH9ZAG t\ FALUEf r Éljen a munkások, parasztok, értelmiségiek harci egysége! A dorozsmai plébános Kiskundorozsmán vagyunk, a helyi iiteTIigenciát, a község vezetőit keres­tük fel, hogy megbeszéljük közös dol­gunkat: a vasárnapi „Város a faluért" •••apót. A tisztesség' úgy kívánja, hogy erről a nagy eseményről tájékoztatni kell a község köztiszteletben áiló plé­bánosát, Sztriha Kálmán kanonokot. Meglepő kedvességgel és közvetlenség­gel fogad bennünket. Amikor előadjuk, mit akarunk csinálni, rögtön helyesel i s biztosít támogatásáról. A hivatalos '•üggyel gyorsan végeztünk, de még nem távozunk. Hallgatjuk a kanonok ro­ronszenves, egyszerű, de jelentős fej­tegetéseit. — így kell csinálni, — kezdi a be­zédet Sztriha Kálmán — jól mondta Rákosi Mátyás, nem nagy hanggal, f rá­zisokkal, hanem hasznos cselekedeteiz­"ccl kell megszerettetni magunkat a néppel. Legyen már végre nyugalom •és megbékélés. Most itt va'n a kis­templomtanyai pap esete. Hozzám jött, oogy mit csináljon? Azt mondottam, ecki, maradjon nyugodtan a helyén. Magyar fiuk és leányok vannak a MaDISz-ban, miért ne lehetne az el­nökük. Hálás vagyok a „Déimagyaror­ízág"-nak, hogy olyan bátor férfias­sággal kiállt a klstemplomtanyai p P mellett. A feljelentője már vissza is vonta a feljelentést és bocsánatot kéri tőle. Másra tereljük a szót. Hírből már '•smerjük, a felszabadulást követő na­pokban milyen bátran viselkedett és hogyan mutatott- példát népének Do­rozsma plébánosa. Ny ugodtan, cigaret­tázva, pár pillanatnyi gondolkozás után kezd hozzá emlékei felelevenítéséhez. — A propaganda/az újságok, a rá­dió, mindenki azt íujla: jönnek az oroszok, leeszik a fülünket, ez leíz, az lesz. Amikor az oroszok már itt voltak a kanális partján, akna esőben átmsn­tem a templomba, hogy megkérjem a toronyban elhelyezkedett tüzéreket, nagyják abba a géppuskázást. Törölc •Sándor nevű százados azt felelte: tá­vozzam, mert felrobbantja az egész templomot. Az oroszok kilőtték a to­ronyból a tüzért és abbahagyták, rög­lön a tüzelést. Amikor a magyar csa­patok visszavonultak, már elkezdték eszeveszetten tüzelni a templomot. Az oroszok nem bántották a templomot. Hat hétig itt laktak nálam, nagyon jól megvoltunk egymással. Az ezredes a második napon magéhoz hivatott ós elrendelte az istentiszteletek megtartá­sát. Sokszor kiprédikáltam már, kelle­mesen családiunk, az oroszokban. Nem véletlen, hogy Sztriha Kábpán kanonok-plébános olyan nagy népsze­rűségnek örvend. Híveihez, népéhez való ragaszkodása meglátszik más vo­natkozásban is. Látható megelégedés­sel 'beszéli el, hogy jelentősen hozzájá­rult a Kunsági Szövőüzem megalapítá­sához. — Nagy szó az kérem, hogy három­száz embernek itl helyben kenyeret tudunk aclni. Fon(os ez különösen a •fejlődés szempontjából. Ez az utolsó mondata nagyon lé­nyeges. A fejlődés fontossága, nehéz helyzetben hűség a néphez, a Szovjet­unió, a Vörös Hadsereg héLyes értéke­lése. Ezek jellemzik Sztriha Kálmán egyéniségét. Amikor közölj ült, hogy ezt a beszélgetést megírjuk az újságban, mosolyogva, szerényen tiltakozik, nem akar a nyilvánosság előtt szerepelni, hiszen természetes, hogy ennek így kell lenni. Bár minden község dicsekedhct­hie olyan plébánossal, minit Kiskundo­h'ozsma. _ • i • ' K1SKUNDORQZSMA NEPE! 1946 október 20-án, vasárnap Dorozsmán „Város a faluért" ­napot rendezünk, melyre szeretettel meghívunk mindenkit. Ezen a napon a szegedi kommunista értelmiségiek orvosi, nevelési, adó­ügyi tanácsokkal, a panaszok meghallgatásával és megoldásával akarnak segíteni. — Ipari munkáselvtársaink, a Szegedi Kenderfo­nógyár dolgozói ingyen apró javítási munkák elvégzésével keresik fel Kiskundorozsma lakosait. — A leözség kisebb és nagyobb gond­járól-bajáról és az országos politikai kérdésekről beszélnek előadó­ink a délelőtti nagygyűlésünkön. — A gyermekekről sem feledkez­tünk meg! Délután uzsonnával vendégeljük meg őket, meséket fog­nak hallani és gyermekszinészektől versikéket. — A tanitók, tiszt­viselők és egyéb értelmiségiek s a szegedi kommunista értelmiségiek baráti találkozóját is megrendezzük. Saját problémáink és általá­nos értelmiségi kérdések kerülnek megvitatásra esti megbeszélésün­kön. — Jól tudjuk, hogy Dorozsma dolgozó népe kulturára és szó­rakozásra is vágyakozik. A legkitűnőbb szegedi munkásszinjátszók , előadásával kívánjuk ezt a megérdemelt szomjúságot kielégíteni. — Meggyőződésünk, hogy „Város a faluért"-napunk segítséget je­lent hétköznapi gondjában-bajában Dorozsma dolgozóinak. Műso­runk kulturális részével hosszú időre felejthetetlenné kívánjuk tenni ezt a napot. Ezentúl október 20-át olyan kezdetnek tekint­jük, amit folytatni kell. Szabadság! MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT NAGYSZEGEDI PÁRTBIZOTTSÁGA. CukDika ét csúk&íádé és A dorozsmai szegéoyparasziság a kisemberek a Kommunista Párt mögé tömörülnek Sok a gond, sok a baj, de csak a Kommunista Párt törődik a dorozsmaiak ügy evei törődik Az ország legnagyobb kubikos vá­rosa Szentes. Nem túlzás, ha azt állít­juk: utána Kiskundorozsma község kö­vetkezik. Dorozsma már jóval az első világháború előtit nagy agrártuinépe­sedéssel küzdött. Megtörtónt a föld­osztás, sőt most már az országos la­pács által kiküldött bizottság felülvizs­gálta az első osztást és kijavította az esetleges hibákat. Az igénylőknek még mindig csak kis százaléka jutott föld­höz. A nagy tömeg ott áll föld. kenyér, megélhetés nélkül. Nincs más tenni­való, mint nekivágni az országútnak. Tolni a talicskát oda, ahol dolgozni, kubikolni lehet. Mint a vándor fecs­kék, tavasszal elmennek a kubikosok Dorozsmáról, kiürül a község, s csak ősszel, amikor már befagy a munka, térnek ismét vissza otthonukba. A fér­fiak és fiatalok java odavan kubikol­ni, de mindenki nem mehet el. Azoít­honmaradottak, főleg nők, — nap­számba járnak, mezőgazdasági munkát vállainak. A lakosság másik fele Sze­ged. e jár be gyárakba és egyéb he­lyekre dolgozni. A község életének, küzködésének keresztmetszetét kapjuk a kommunista pártszervezet munkájá­nak elemzésén keresztül, Mint a leg­több falusi és tanyai helyen, Dorozs­mán fg az embereket a nagy politikai kérdések helyett sokkal inkább érdek­li: milyen módon kapnak segítséget apró gondjaik orvoslására. A Kommu­nista Párt székháza egyszeriben és visszavonhatatlanul a község központ­jává lett. Hová menjen a szegényem­ber — igy gondolkoznak a legtöbben — qondjával-panaszával, ha nem a Kommunista Pártba? Míndena ut a Kommunista Pártba vezet Mindegy, hogy pártvezetőt, tagot, yagy kívülállót kérdezünk meg, a fe­leict egyforma: a Kommunista Párt legfőbb tevékenysége segíteni minden­kin, akinek szüksége van rá. Fontos nagy kérdésekben és apró hétköznapi gondjuk-bajukban ott találják maguk meilett Dorozsma dolgozói a Kommu­nista Pártot. A szervezet titkára, Bo­dor Kétely, elvtárs, nigycsaládos kubi­kos. Mindenki ismeri Dorozsmán gye­rekkora óta, vagy a csendőrüídözéses Világból. Szerénységével, becsületessé­gével, a néphez, fajtájához való hűse­gével nagy tekintélyt és megbecsülést szerzett pártunknak. Lakásának ajtaja állandóan, éjjel-nappal minden időben nyitva áll mindenki előtt, aki tanács­ra. segítségre van szorulva. Bodor elv­társat a falu népének élste és a párt­szervezet tevékenysége felől kérdezzük; Lassan, szinte mindén szót megrágva, eladása nagyban és kicsinyben a legnagyobb választékban és legolcsóbban KOVÁCS IMRE "cukorka nagykereskedőnél. Tisza Lajos-körűt 48. szám Telefon: 2-45. A dorozsmai „Város a faluért" mp írrsiisora: délelőtt fél 10 órától délután 4 óráig az Egészségházban ingye­nes orvosi vizsgálatot, délelőtt fél 9.-től fél 11 óráig a MKP székházában panasznapot tartunk. Ugyanott nevelésügyi, adó­ügyi, jogügyi tanácsadás. Délelőtt fél 11 órakor a Piac-téren (rossz idő esetén a Kultúrházban) N AGYGYŰL É!S délután 3 órakor a Kultúrházban' ingyenes gyermekuzsonnáz­tatás és mescdélután. Délután 6 órakor a községháza tanács­termében értelmiségi ankét. Este fél 8 órakor a Gyuris-ven­déglőben Darvas József „Szakadék" c. színművét előadják a Szegedi Kendergyár munkásszinjátszói. Utána reggelig tartó bál, tombolával és egyéb szórakozásokkal. Belépődíj a vasárnapi „Délinagyarország"-gal együtt 1.50 Fit. A tiszta jövedelmet a hadifoglyok megsegítésére fordítjuk. beszél. Elbeszéléséből az ország egyik .legnagyobb községének nyomorúsága, küzdelmei, egy kommunista pártgzo. vezet munkás hétköznapjai bontakoz­nak ki. Legnagyobb gond: , az áttelepülés 1 — Nagyon szegény a dorozsmai nép, ez a legnagyobb bajunk, minden mái problémának kútforrása. Nagyot segí­tene rajtunk, ha az áttelepülésre je­lentkezettek végre átköltözhetnének a Dunántulra. Akik elmennek és akik itt­maradnak. mindnek egyformán meg­könnyebbülést jelenten?. Mindjárt több munkaalkalom volna az ittmaradot ­faltnak. Mar majdnem egy esztendeje próbálkoznak az áttelepülést dűlőre •vinni. Nem sikerült. Jó pár hónappal ezalőlt bekapcsolódott és segítségükre Sic tett ebben pártunk. így azután elér­tük. hogy egyrészének, — kisebbik fe­liének — sikerült uj otthonába átköl­tözni. Most állandó küldöttségjárásban jVagyunk, hogy véglegesen elintézzük ' ?t a súlyos problémát. A nyár dere­kán már komoly éhség veszély fenye­gette a község szegény lakóit, a mun­kanélküliség már akkor elkezdődött 'itt. Most egy nagyobb kubikoscsoport ibda van Zircen földmunkán. Amig) az 4dő engedi, talán be tudják keresni a család téli élelem-szükségletét. Bizony (nehéz sors ez, de mit tegyünk? Mu­száj valamit csinálni, ha meg akarunk |Élni. „Len&zik a hadifogoly botzáiarlozóhaí" — Amúgy is elég rók a baj s akkor még vannak összeférhetetlenek, akik szüják, mesterségesen koholt dolgok­kal az ellentétekét. Panasszal fordul­tak hozzánk, hogy egyesek lenézik, piszkálják a hadifogoly-hoz:átarfozó kát, mintha ők tehetnének róla, hogy így történt. Tudja mindenki Dorozs­mán, hogy a Kommunista Párt meny­nyit dolgozik a hadifoglyok és hozzá tartozóik érdekéber.. így minden asz­szonv, vagy nyugatról hazatért hadi­fogoly bizalommal fordul hozzánk, mert tudja, hogy megkapja a szüksé­ges védelmet. Pártestélyeinkkel, kul­tureiőadásainkkal és egyéb megnyilvá­nulásainkkal az emberek megbékélését is elősegítjük, a tanításon, felvilágosí­táson tul. Azt akarjuk, hogy az embe­rek ne egymást marják, szapulják, rág bennünket, mindnyájunkat épp eléggé a nyomorúság. A mi tagjaink még is férnek széper. egymás mellett. Nálunk baráti fogadtatásra talál mindenki­Természetesen azokat a hadigondozott talmi, akiket egyesek — kiknek jobban megy dolguk — piszkálnak, vexálnak, elsősorban fogadjuk be kis közössé­günkbe. Máj* többel akarunk segíteni ... A pártszervezet jövőbeni terveiről kérdezzük még meg Bodor elvtársat. — A III. kongresszus határozata ér­telmében most fordulat következik be a pártszervezetek munkájában. Töb­bet kell törődni az emberek apró, kis problémáival. Mi itt dorozsmai viszony­latban már megtettük ezt a fordulatot A kongresszus megmutatta a követen­dő irányt. Mi még többet akarunk se­gíteni a dorozsmai népen, mint ameny­nyi eddig sikerüli. A városi elvtársak, de különösen a kívülállók, nem tud­ják, milyen nagy segítség nekünk, ami­kor kijönnek ide iparimunkás és értel­miségi elvtársaink segíteni. Hálásak vagyunk nekik és kérjük, hogy a jö­vőben még sűrűbben látogassanak el hozzánk, különösen a javítási munkái: végzők és az orvosi csoportok. — Foglalkoztunk azzal is, hogyan lehet kulturális vonalon segíteni a né­pen. Tervbevettük, hogy a moziban filléres belépődíj mellett, tanulságos, szórakoztató kulturfilrneket fogunk le­pergetni. — A dorozsmai nép anyagi hely­zete most sem sokkal jobb, mint a múltban volt. A mu-lttal szembeni azon ban van egy óriási módon döntő vél tozás: most van eg hely, ahová min den bajukkal elmehetnek, segítséget kapnak. Nincsenek esysdül, hatalmai­pártfogójuk, támaszuk van: a Kom­munista Párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom