Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-20 / 236. szám

VASÁRNAP, 1948 OKTÓBER 20. DEL'MAGYARGH9ZAG t\ FALUEf r Éljen a munkások, parasztok, értelmiségiek harci egysége! A dorozsmai plébános Kiskundorozsmán vagyunk, a helyi iiteTIigenciát, a község vezetőit kerestük fel, hogy megbeszéljük közös dolgunkat: a vasárnapi „Város a faluért" •••apót. A tisztesség' úgy kívánja, hogy erről a nagy eseményről tájékoztatni kell a község köztiszteletben áiló plébánosát, Sztriha Kálmán kanonokot. Meglepő kedvességgel és közvetlenséggel fogad bennünket. Amikor előadjuk, mit akarunk csinálni, rögtön helyesel i s biztosít támogatásáról. A hivatalos '•üggyel gyorsan végeztünk, de még nem távozunk. Hallgatjuk a kanonok roronszenves, egyszerű, de jelentős fejtegetéseit. — így kell csinálni, — kezdi a bezédet Sztriha Kálmán — jól mondta Rákosi Mátyás, nem nagy hanggal, f rázisokkal, hanem hasznos cselekedeteiz"ccl kell megszerettetni magunkat a néppel. Legyen már végre nyugalom •és megbékélés. Most itt va'n a kistemplomtanyai pap esete. Hozzám jött, oogy mit csináljon? Azt mondottam, ecki, maradjon nyugodtan a helyén. Magyar fiuk és leányok vannak a MaDISz-ban, miért ne lehetne az elnökük. Hálás vagyok a „Déimagyarorízág"-nak, hogy olyan bátor férfiassággal kiállt a klstemplomtanyai p P mellett. A feljelentője már vissza is vonta a feljelentést és bocsánatot kéri tőle. Másra tereljük a szót. Hírből már '•smerjük, a felszabadulást követő napokban milyen bátran viselkedett és hogyan mutatott- példát népének Dorozsma plébánosa. Ny ugodtan, cigarettázva, pár pillanatnyi gondolkozás után kezd hozzá emlékei felelevenítéséhez. — A propaganda/az újságok, a rádió, mindenki azt íujla: jönnek az oroszok, leeszik a fülünket, ez leíz, az lesz. Amikor az oroszok már itt voltak a kanális partján, akna esőben átmsntem a templomba, hogy megkérjem a toronyban elhelyezkedett tüzéreket, nagyják abba a géppuskázást. Törölc •Sándor nevű százados azt felelte: távozzam, mert felrobbantja az egész templomot. Az oroszok kilőtték a toronyból a tüzért és abbahagyták, röglön a tüzelést. Amikor a magyar csapatok visszavonultak, már elkezdték eszeveszetten tüzelni a templomot. Az oroszok nem bántották a templomot. Hat hétig itt laktak nálam, nagyon jól megvoltunk egymással. Az ezredes a második napon magéhoz hivatott ós elrendelte az istentiszteletek megtartását. Sokszor kiprédikáltam már, kellemesen családiunk, az oroszokban. Nem véletlen, hogy Sztriha Kábpán kanonok-plébános olyan nagy népszerűségnek örvend. Híveihez, népéhez való ragaszkodása meglátszik más vonatkozásban is. Látható megelégedéssel 'beszéli el, hogy jelentősen hozzájárult a Kunsági Szövőüzem megalapításához. — Nagy szó az kérem, hogy háromszáz embernek itl helyben kenyeret tudunk aclni. Fon(os ez különösen a •fejlődés szempontjából. Ez az utolsó mondata nagyon lényeges. A fejlődés fontossága, nehéz helyzetben hűség a néphez, a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg héLyes értékelése. Ezek jellemzik Sztriha Kálmán egyéniségét. Amikor közölj ült, hogy ezt a beszélgetést megírjuk az újságban, mosolyogva, szerényen tiltakozik, nem akar a nyilvánosság előtt szerepelni, hiszen természetes, hogy ennek így kell lenni. Bár minden község dicsekedhcthie olyan plébánossal, minit Kiskundoh'ozsma. _ • i • ' K1SKUNDORQZSMA NEPE! 1946 október 20-án, vasárnap Dorozsmán „Város a faluért" napot rendezünk, melyre szeretettel meghívunk mindenkit. Ezen a napon a szegedi kommunista értelmiségiek orvosi, nevelési, adóügyi tanácsokkal, a panaszok meghallgatásával és megoldásával akarnak segíteni. — Ipari munkáselvtársaink, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói ingyen apró javítási munkák elvégzésével keresik fel Kiskundorozsma lakosait. — A leözség kisebb és nagyobb gondjáról-bajáról és az országos politikai kérdésekről beszélnek előadóink a délelőtti nagygyűlésünkön. — A gyermekekről sem feledkeztünk meg! Délután uzsonnával vendégeljük meg őket, meséket fognak hallani és gyermekszinészektől versikéket. — A tanitók, tisztviselők és egyéb értelmiségiek s a szegedi kommunista értelmiségiek baráti találkozóját is megrendezzük. Saját problémáink és általános értelmiségi kérdések kerülnek megvitatásra esti megbeszélésünkön. — Jól tudjuk, hogy Dorozsma dolgozó népe kulturára és szórakozásra is vágyakozik. A legkitűnőbb szegedi munkásszinjátszók , előadásával kívánjuk ezt a megérdemelt szomjúságot kielégíteni. — Meggyőződésünk, hogy „Város a faluért"-napunk segítséget jelent hétköznapi gondjában-bajában Dorozsma dolgozóinak. Műsorunk kulturális részével hosszú időre felejthetetlenné kívánjuk tenni ezt a napot. Ezentúl október 20-át olyan kezdetnek tekintjük, amit folytatni kell. Szabadság! MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT NAGYSZEGEDI PÁRTBIZOTTSÁGA. CukDika ét csúk&íádé és A dorozsmai szegéoyparasziság a kisemberek a Kommunista Párt mögé tömörülnek Sok a gond, sok a baj, de csak a Kommunista Párt törődik a dorozsmaiak ügy evei törődik Az ország legnagyobb kubikos városa Szentes. Nem túlzás, ha azt állítjuk: utána Kiskundorozsma község következik. Dorozsma már jóval az első világháború előtit nagy agrártuinépesedéssel küzdött. Megtörtónt a földosztás, sőt most már az országos lapács által kiküldött bizottság felülvizsgálta az első osztást és kijavította az esetleges hibákat. Az igénylőknek még mindig csak kis százaléka jutott földhöz. A nagy tömeg ott áll föld. kenyér, megélhetés nélkül. Nincs más tennivaló, mint nekivágni az országútnak. Tolni a talicskát oda, ahol dolgozni, kubikolni lehet. Mint a vándor fecskék, tavasszal elmennek a kubikosok Dorozsmáról, kiürül a község, s csak ősszel, amikor már befagy a munka, térnek ismét vissza otthonukba. A férfiak és fiatalok java odavan kubikolni, de mindenki nem mehet el. Azoíthonmaradottak, főleg nők, — napszámba járnak, mezőgazdasági munkát vállainak. A lakosság másik fele Szeged. e jár be gyárakba és egyéb helyekre dolgozni. A község életének, küzködésének keresztmetszetét kapjuk a kommunista pártszervezet munkájának elemzésén keresztül, Mint a legtöbb falusi és tanyai helyen, Dorozsmán fg az embereket a nagy politikai kérdések helyett sokkal inkább érdekli: milyen módon kapnak segítséget apró gondjaik orvoslására. A Kommunista Párt székháza egyszeriben és visszavonhatatlanul a község központjává lett. Hová menjen a szegényember — igy gondolkoznak a legtöbben — qondjával-panaszával, ha nem a Kommunista Pártba? Míndena ut a Kommunista Pártba vezet Mindegy, hogy pártvezetőt, tagot, yagy kívülállót kérdezünk meg, a feleict egyforma: a Kommunista Párt legfőbb tevékenysége segíteni mindenkin, akinek szüksége van rá. Fontos nagy kérdésekben és apró hétköznapi gondjuk-bajukban ott találják maguk meilett Dorozsma dolgozói a Kommunista Pártot. A szervezet titkára, Bodor Kétely, elvtárs, nigycsaládos kubikos. Mindenki ismeri Dorozsmán gyerekkora óta, vagy a csendőrüídözéses Világból. Szerénységével, becsületességével, a néphez, fajtájához való hűsegével nagy tekintélyt és megbecsülést szerzett pártunknak. Lakásának ajtaja állandóan, éjjel-nappal minden időben nyitva áll mindenki előtt, aki tanácsra. segítségre van szorulva. Bodor elvtársat a falu népének élste és a pártszervezet tevékenysége felől kérdezzük; Lassan, szinte mindén szót megrágva, eladása nagyban és kicsinyben a legnagyobb választékban és legolcsóbban KOVÁCS IMRE "cukorka nagykereskedőnél. Tisza Lajos-körűt 48. szám Telefon: 2-45. A dorozsmai „Város a faluért" mp írrsiisora: délelőtt fél 10 órától délután 4 óráig az Egészségházban ingyenes orvosi vizsgálatot, délelőtt fél 9.-től fél 11 óráig a MKP székházában panasznapot tartunk. Ugyanott nevelésügyi, adóügyi, jogügyi tanácsadás. Délelőtt fél 11 órakor a Piac-téren (rossz idő esetén a Kultúrházban) N AGYGYŰL É!S délután 3 órakor a Kultúrházban' ingyenes gyermekuzsonnáztatás és mescdélután. Délután 6 órakor a községháza tanácstermében értelmiségi ankét. Este fél 8 órakor a Gyuris-vendéglőben Darvas József „Szakadék" c. színművét előadják a Szegedi Kendergyár munkásszinjátszói. Utána reggelig tartó bál, tombolával és egyéb szórakozásokkal. Belépődíj a vasárnapi „Délinagyarország"-gal együtt 1.50 Fit. A tiszta jövedelmet a hadifoglyok megsegítésére fordítjuk. beszél. Elbeszéléséből az ország egyik .legnagyobb községének nyomorúsága, küzdelmei, egy kommunista pártgzo. vezet munkás hétköznapjai bontakoznak ki. Legnagyobb gond: , az áttelepülés 1 — Nagyon szegény a dorozsmai nép, ez a legnagyobb bajunk, minden mái problémának kútforrása. Nagyot segítene rajtunk, ha az áttelepülésre jelentkezettek végre átköltözhetnének a Dunántulra. Akik elmennek és akik ittmaradnak. mindnek egyformán megkönnyebbülést jelenten?. Mindjárt több munkaalkalom volna az ittmaradot faltnak. Mar majdnem egy esztendeje próbálkoznak az áttelepülést dűlőre •vinni. Nem sikerült. Jó pár hónappal ezalőlt bekapcsolódott és segítségükre Sic tett ebben pártunk. így azután elértük. hogy egyrészének, — kisebbik feliének — sikerült uj otthonába átköltözni. Most állandó küldöttségjárásban jVagyunk, hogy véglegesen elintézzük ' ?t a súlyos problémát. A nyár derekán már komoly éhség veszély fenyegette a község szegény lakóit, a munkanélküliség már akkor elkezdődött 'itt. Most egy nagyobb kubikoscsoport ibda van Zircen földmunkán. Amig) az 4dő engedi, talán be tudják keresni a család téli élelem-szükségletét. Bizony (nehéz sors ez, de mit tegyünk? Muszáj valamit csinálni, ha meg akarunk |Élni. „Len&zik a hadifogoly botzáiarlozóhaí" — Amúgy is elég rók a baj s akkor még vannak összeférhetetlenek, akik szüják, mesterségesen koholt dolgokkal az ellentétekét. Panasszal fordultak hozzánk, hogy egyesek lenézik, piszkálják a hadifogoly-hoz:átarfozó kát, mintha ők tehetnének róla, hogy így történt. Tudja mindenki Dorozsmán, hogy a Kommunista Párt menynyit dolgozik a hadifoglyok és hozzá tartozóik érdekéber.. így minden aszszonv, vagy nyugatról hazatért hadifogoly bizalommal fordul hozzánk, mert tudja, hogy megkapja a szükséges védelmet. Pártestélyeinkkel, kultureiőadásainkkal és egyéb megnyilvánulásainkkal az emberek megbékélését is elősegítjük, a tanításon, felvilágosításon tul. Azt akarjuk, hogy az emberek ne egymást marják, szapulják, rág bennünket, mindnyájunkat épp eléggé a nyomorúság. A mi tagjaink még is férnek széper. egymás mellett. Nálunk baráti fogadtatásra talál mindenkiTermészetesen azokat a hadigondozott talmi, akiket egyesek — kiknek jobban megy dolguk — piszkálnak, vexálnak, elsősorban fogadjuk be kis közösségünkbe. Máj* többel akarunk segíteni ... A pártszervezet jövőbeni terveiről kérdezzük még meg Bodor elvtársat. — A III. kongresszus határozata értelmében most fordulat következik be a pártszervezetek munkájában. Többet kell törődni az emberek apró, kis problémáival. Mi itt dorozsmai viszonylatban már megtettük ezt a fordulatot A kongresszus megmutatta a követendő irányt. Mi még többet akarunk segíteni a dorozsmai népen, mint amenynyi eddig sikerüli. A városi elvtársak, de különösen a kívülállók, nem tudják, milyen nagy segítség nekünk, amikor kijönnek ide iparimunkás és értelmiségi elvtársaink segíteni. Hálásak vagyunk nekik és kérjük, hogy a jövőben még sűrűbben látogassanak el hozzánk, különösen a javítási munkái: végzők és az orvosi csoportok. — Foglalkoztunk azzal is, hogyan lehet kulturális vonalon segíteni a népen. Tervbevettük, hogy a moziban filléres belépődíj mellett, tanulságos, szórakoztató kulturfilrneket fogunk lepergetni. — A dorozsmai nép anyagi helyzete most sem sokkal jobb, mint a múltban volt. A mu-lttal szembeni azon ban van egy óriási módon döntő vél tozás: most van eg hely, ahová min den bajukkal elmehetnek, segítséget kapnak. Nincsenek esysdül, hatalmaipártfogójuk, támaszuk van: a Kommunista Párt.