Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-17 / 233. szám

2 DELMAGYABOBSZAG CSÜTÖRTÖK, 1946 OKTÓBER 17. «k óta általáno® a panasz a város­ban, amit maga is .személyesen ta­paszt ap, hogy Szegeden minden árui cikknél, de különösen textilben é® börnemüben lényegesen magasabbak az arak, mint Budapesten, vagy az or­szág más városában. Pár nappal ez­'-'lőt- Hódmezővásárhelyen járt és meglepetéssel tapasztalta, hogy az a szövet, ami kevéssei azelőtt Szegé­in a kezében volt, Hódmezővásárhe­lyen husz forinttal olcsóbb méteren­ként, mint ná'unk. így van <-'z majd­nem az egész vonalon. Ennek a ie­hete.ien állapotnak a megszüntetése végett van Szükseg az areilenőrzö bi­zottság kinevezésére. Szc'ke y László elvtárs, a Délvidéki iparotok é® Kereskedők Szabadszérvt­zrtének főtitkára a kereskedők védel­mében felhozta, hogy a szegedi keres­K**dők Budapesten csak ugy tudnak v;£áro(ni, ha a kelendő árucikkek mellé nehezen eladható selymét i3 vesznek, ezért kénytelenek felárral arusitani. A közellátási bizottság ugy határo­zott, felkéri a közellátási kormány­biztost, alakítsa meg az ájeJK'nőrző bizottságot a jenn Sándor áttai in­dítványozott formában. Sipos Bálint, a Kiskereskedők Szö­vetkezetének einöke kécSkéméti ut­jának tapasztalatairól számolt be. El­mondotta, hogy a kecskeméti piacon nincsenek armizériák, a gazdaság; rendőrség, a közellátási felügyelőség és a kö-ellatási hivatal karöltve in­Uzik a piac* ügyeit es a terme'ök • rdekeineic Szfim elgt. taitásával, néha a hatósági árakat is túllépve, ha az szükSége-. Kecskeméten az idevonat­kozó rendelet érelmében• megterem­tették az úgynevezett jóvátételi ala­pot, ameiyvre havi egy forintot ti­zet be a varos minden adói ize lője. Eb­bő' az alapból nagymennyiségű <Mei­miszert tudnak időnként vásáro.ni az ellátatlanok Számára. Ezt a példát Szegeden is követni keiiené. Ugyan­o-Sak példaként emiitette SipoS a kecs. I,«méti bankokat, amelyek, ha nagytö­megű élelmiszer beszerzésről van szö, készséggti sietnek hi'eliej a városi hatóság, vagy a kereskedők segítsé­gére. Szegeden a bankok a Magyar­Oiasz Bank kivételével mereven elzár­kózunk a hitelnyújtás elöl, ezért esiK ej Szeged sok élelmiszertől, amü> meg lehetne kapni, ha előre kifizetnék az arát. Ha pár héttei ezelőtt, amikor curgonyaban nagy volt a kínálat, a bankok hiteit nyújtottak volna a bur­gonya megvételére, ma nem (ennének Szegeden burgonyabeszerzési gondok. Az ülés végén dr. Simon József lanacsnok számolt be budapesti ut­jának eredményéről, amelyet már is­mertetett a Délmagyarorsz^íg. i Károlyi Mihály hazajön és Magyarországon marad (Budapest, október 16) A Magyar Nemzet értesülése szerint Károlyi Mi­hály még e hét folyamán hazaérkezik és most már állandóan Magyaror­szágon fog lakni. Baross Étterem heti vacsorája: Csütörtök: Flekken sült és lángos Péntek: Harcsás halászlé, turóscsusza Szombat Kolozsvári rakott káposzta Személyautó járat Budapestre Indul minden reggel 5 órakor a Bagolyvártól (Kigyó-utca 4 ) Ér­kezés Budapestre 8 órakor. Utasfelvétel előjegyzés ugyanott o Hírlapterjesztő Szövet kezetnél. Ugy látszik jó üzlet lenne! A postatakarékpénztár szorgalmazza a városi pénzkezelés és a zálogház átvételét A város Nagykanizsán tanulmány oztatja a helyzetet (Szeged, október 16.) Jelentettük, hogy a Postatakarékpénztár ajánlatot tett Szeged vezetőségiének a városi pénzkezelés és a zálogház átvételére. Ezzel szemben felajánlották, hogy a Postatakarék Szegeden fiókot létesít, ami nagyban megkönnyíti a postataka­rékpénztári kifizetéseket. A -postataka­kiküldöttek, akik kedden Róna Béla pénzügyi tanácsnoknak terjesztet­ték elő ajánlatukat, szerdán Dénes Leó elvtárs polgármesternél tárgyaltak és megismételték ajánlatukat. A polgármester. kijelentette a Pos­tatakarékpénztár megbizottainak, hogy ha valami effektív haszonnal járó el­lenszolgáltatást; tudnak nyújtani a vá­rosnak a pénzkezelés és a városi zá­logház átadásáért, ugy meg lehet kez­deni az érdemi tárgyalásokat. A kiküldöttek kijelentették, hogy két-három hét múlva részletes tervezet­lel jönnek vissza Szegedre. Közben a város tanulmányoztatja a helyzetet Nagykanizsán, ahol a város pímzkeze­lése és zálogháza már a Postatakarék­pénztár kezelésében működik. A népbiróság megkezdte Szilágyi Ferenc voit MAV. üzletigazgató ás Uy Sándor osztályfőnök ügyének tárgyalását (Szeged, október 16.) A népbiróság Csaba-tanacsa kedden kéza tó tár­gyaim a nepeljenes bűncselekmények­kel vadolt dr. Szilágyi Ferenc, a MAV szegedi üzletve.eiősége vou igazgatójanak és Uy Sándor íőta­naotos, az üzletvezetőség volt szám­oSztaiyfönökének ügyé*. A tárgyalá-tt különösen a demokratikus vasutasság kisérte nagy figyelemmel, úgyhogy a kis tárgyalóterem ®zinüítig meg­telt, hallgatókkal. A vadiratban a népügyétó-tóg azzai vádolja Szilágyit és uyt, hogy 1944 október s-an nem intézkedtek afelől, hogy a visszamaradó vasutasságnak a rendeletben toiőirt 3 havi fizetést foiyósitsak, hanem ehelyett uy Sán­dor ugy rendelkezem, hogy a 383.566 pengő 15 fillért kitevő készpénzt Kis­kunfélegyházára vigyék. Dr. Szilágy; Ferenc üzletigazgató németbaratságá­naa állandó hangoztatásában any­nyira m«nt hogy nem egyszer Kijeién* tette, csak a németek nyerhetik meg a habomt. Egyizben Magyari Nándor műszaki tanacsost, aki a kiürítési rendeletnek vonakodott elegét ténn.i, megfenyegette, hogy fegyveres ?rő­\-ci viteii ci. A népbiróság nagyszámban hallga­tó. t ki tanukat. Többek között ki­hallgatták cserta Lászlót, az Jziet-, vezetöscg B-ü"*hozott üzletigazgatóját i®, aki a többi tanukkal együtt igye­kezett a vádlottakat tisztára mosni. Érthetetlenül nyilvánult meg a ta­nukiballgaátsoknál cgyes népbfrák magatartasa is. Védőügyvédeket meg­szégyenítő hévvel szálltak sokszor a vádlottak védelmére. Ezúttal legfel­tűnőbb volt Szabó Lászlónak, a Kis­gazdapárt nípfcir ájának ügyködését. Kérdéseivel egyenesen a Tanuk szá jaba igyekezett adni a válaszokat. Természetesen olyan válaszokat, ame­lyek a vádlottakat »demokratikus* színekben tüntetik fei. Szerinte ugy. látszik demokratikus cselekedet volt az, amikor a vádlottak az üzletveze­tőség pénzét magukkal vitték, hogy azza* további ellenállásra buzdítsák a Horthyhoz é® fasiszta társaikhoz hütoges reakef-ja asutosozj*. A targyalá-st csütörtök délelőtt foly­tatják- 1 i A bigamista feleség gyilkossággal vádolja hadifogságból hazatért férjét Megölte-e Hideg József a szegedi nagyállomáson Reísínger Mór munkaszolgálatos!? <Szeged, októbsr 16.) A balassagyar­mati rendőrségről most kisérték át Sze­gedre Hideg József balassagyarmati la­kost, aki áŰitólag még 1944 év őszén a szegedi nagyóllomásofn rablógyilkossár got követett el. Hideg 1941 év óta katonai szolgála­tot teljesített és alig három hete tért vissza orosz hadifogságból Balassagyar­matra. Amikor hazaérkezett, közölték vele, hogy felesége, aki elveszettnek hitte öt, időközben törvényesen házas­ságot kötött Szabó István balassagyar­mati lakossal. Hideget volt felesége kiutasította lakásából és nem volt haj­landó ruhaneműit és egyéb értéketi sem kiadni, azzal az indokolással, hogy azokat a németek elhurcolták. A volt házastársak ezen összevesztek, ennek az lett a következménye, hogy Szabó Istvánná a rendőrségen feljelentette Hideg Istvánt és rablógyilkossággal vá­dolta meg. Szabóné előadta, hogy mi­előtt volt férje hadifogságba esett, egy Ízben szabadságon volt és akkor elme­sélte neki, hogy Szegeden a nagyállo­máson felfedezett egy Reisinger Mór nevű szökött munkaszolgálatost, akit a sötétség leple alatt kicsalt az állo­másról és boxerrel agiyonverte, majd egy csomagban levő értéktárgyait, kö­zöttük egy aranyórát és ruhaneműit magához vette, a holttestet pedig egy szennyvizgödörbe dobta. Annakidején az értékeket Ajnácskőn — akkori lak­helyükön — befalazták, de ezek a há­ború folyamán eltűntek. A feljelentés után Hidegi Józsefet a balassagyarmati rendőrség nyomban őrizetbe vette és elrendelték átkiséré­sőt a szegedi államügyészségre. Hideg tagadja, hogy a rablógyilkosságot el­követte volna. Határozottan azt állítja, hogy a gyilkosság időpontjában Kistar­csán volt katona és Szegeden nem is járt. Szerinte az egész feljelentés azért történt, mert felesége, aki bigámiát kö­vetett el és felesége törvénytelen férje igy akarják őt otthonából eltávolitani. Az államügyészség elrendelte Hideg József letartóztatását. Az ügy iratait áttették az vizsgálóbíróhoz, uhol hama­rosan megkezdik kihallgatását és igye­keznek világosságot deríteni a rejtélyes ügyre, hogy megölte-e Reisinger Mórt, vagy pedig alaptalanul jelenttette-e fel felesége. A pedagógusoknak hinniök kell a demokrácia jövőjében Karácsony Sándor két előadása Szegeden (Szeged, október 16.) Szerdán -Sze­gedre érkezett Karácsony Sándor iró, egyetemi tanár, a Szabadművelődési Tanács országos elnöke. Délben az Ady­téri egyetem nagy előadótermében a szegedi pedagógus szakszervezet demo­kratikus átképző tanfolyamán tartott előadást a termet zsúfolásig megtöltő, igen nagyszámú érdeklődő közönség előtt. Előadása előtt Gábor Jenő festő­müvész-tanár beszélt „Demokratikus szemlélet a művészetben" cimmeL Hangsúlyozta, hogy a müv.észettanitás­nak ma kettős feladata van. Ez pedig irodalomban és más művészi téren egy­aránt, a valódi müvészetszemléíetre va­ló nevelés, valamint a korszerű világ­nézeti szemlélet fejlesztése és szinte észrevétlen felhasználása. Végül kije­lentette, hogy amint a vallásos élettel Feketebors helyeit Fregoll fíiszerkeverék nagykereskedőknek is eredeti gyári áron Szeredal nái Cserzy Miháiy-u. 3. — Kaiász-u, 10. kapcsolatos tárgyak foglalkoztatták a múlt művészeit és lefestették a tanul­ságos, szent eseményeket, éppúgy ter­mészetes és érthető, ha azok a mai mű­vészek. aldk az emberiség általános gazdasági és társadalmi felemelésének, tervét megvalósíthatónak tartják, eztas hitüket művészetükkel is igyekeznék kifejezésre juttatni. Felszabadultunk a német szellemi zsarnóksag alól i& Gábor Jenő nagy tetszéssel fogadott, előadása után dr. Janson Vilmos fő­igazgató köszöntötte Karácsony Sán­dort, majd Karácsony professzor kezdte meg előadását a magyar pedagógusok mai és holnapi feladatairól. Előadásá­nak fő tárisya az volt, hogy miként ne­vel és nevelhet ma az igazi pedagógus a demokráciára. Ma a demokrácia dia­dalmas világnézete átvette az őt meg­illető helyet, de ezt a magyar nép nem a jaját küzdelme árán kapta meg. így azután a. pedagógusok között is vannak olyanok, akik nem feltétlenül jó demo­kraták még ma. A jó pedagógusnak tehát elsősorban azt kell elhinni, hogy megvan a demokrácia lehetősége és en­nek alapján teljes erejét a demokrácia szolgálatába keli állítania. A pedagó­gustársadalomnak azonban nemcsak arra kell törekednie, hogy maga jó de­•mokratává váljék, hanem magatartása­ival meg kell győznie másokat, is a de­mokratikus gondolat helyességéről. A továbbiakban a magyarságnak az elmúlt évszázadok során kialakult gyári mati helyzetével foglalkozott és bebizo. nyitotta, hogy az ország nemcsak gaz­daságilag, de főként szellemiekben a. riyugati népek, elsősorban a németség, gyarmata, volt. Ebben a gyarmatosítás­ban azután sokszor maguk a bennszü­lött magyarok is segítettek. Számos példát említett meg ennek igazolására/, és kijelentette, hogy ayarmati sorsunk­ból csak ugy .tudunk igazán kiemelked­ni, ha műveltségünket és egész kultú­ránkat volkloristikus, népi alapokra h. lyezzük. Magas kuliura igazán csal: ott lehetséges, ahol az népi gyökerekből sarjadzik, szökken szárba és él tovább. ' Végül különösen azt hangsúlyozta, hogy higyjenek a pedagógusok a demo­krácia jövőjében és bizonyosságként tudjanak élni vele, mert csak igy vál­Hatik valóra az igazán demokratikus nevelés. A demokratikus Magyaror­szágon érdemes művelődni és tanulni Délután Karácsony professzor dx. Kalmár László egyetemi tanárral, a Móricz Zsigmond Népi Kollégium elnö­kével meglátogatta a népi kollégistá­kat. Közvetlenül elbeszélgetett a Mó-. ricz Zsiemond Népi Kollégium lakóival, meghallgatta kérdéseiket és továbbra is lehelőség szerinti támogatását igérte meg nekik. Délután 5 órakor a városháza ugyan­csak zsúfolásig megtöltött közgyűlési iérmében a szegedi szabadművelődési tanács meghívására tartott előadást 0 szabadmüvelődés kérdéseiről. Itt dr. Madácsy László, Szeged- szabadművelő­dési felügyelője köszöntötte, majd Ka­rácsony professzor előadásában hang­súlyozta, hogy a műveltségre tanitani igazán csak azokat lehet, akik valóban, akarnak is művelődni, akik igénylik a műveltséget. A művelődés munkásainak tehát ezért elsősorban az a feladatuk, hogy közvetlen kapcsolatot teremtse nek a művelődni akaró tömegekkel. Ha pedig nem mindenütt van meg ez az igény, akkor be kell bizonyítani a magyar népnek, hogy a. demokratikus Magyarországon érdemes művelődni és tanulni. Meg kell látnia a magyar nép­nek, hogy nemcsak érdemes, de lehet­séges is élnie és tanulnia. Végül hangsúlyozta, hogy a szabad művelődés ügyét a társadalomnak ma . gáévá kell tenni. Megnyílt a Kis Kass! A Hungária-szálló régi, békebeli hires Kis Kassa a közeli napokban ismét a közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom