Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-15 / 231. szám

í»® i:m AG Y ASQKSZA'G B«ammMniMaMManBMl Szakasits Árpád szegedi beszédében megállapította a Kisgazdapárttal való további együttműködés feltételeit (Szeged, október 14). A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete vasárnap honvódnapot ünnepelt, amelyre különvonat hozta le Budapestről a párt vezető korifeusait, a honvédség küldöttségét. és a rendezőgárda egy tekintélyes csoportját. Délelőtt 10 órakor a Klauzál-téren nagygyűlés volt, amelyre felvonultak a szegedi szociáldemokrata szervezetek tagjai, a Magyar Kommunista Párt száztagú küldöttsége élén Tombácz Imre elvtárs, képviselővel és a pártbizottság tagjaival, ezenkívül a honvédség és rendőrség alakulatai is. Az emelvényen Szakasits Árpád államminiszter mellett ott. láttuk Bán Antal iparügyi, dr. Ries István igazságügymlnisztert, Böhm Vilmos stockholRá térve a belpolitikai helyzetre, Szakasits elvtárs a következőket mondotta-. — A magyar demokrácia sorsa Magyarország sorsa. Mi jól emlékszünk Szegedre, a szegedi gondolatra, a bethleni konszolidációra ós Nagyatádi végzetére. Mindez végül is országunk es népünk végzeles katasztrófájához vezet. Egyszer már elherdálták a magyar parasztság értékes erőit, s ezzel megpecsételték a magyar sorsot. Még egyszer ennek megtörténnie nem szabad es biztosíthatok mindenkit arról, hogy nem is történhetik meg. — Meg kell mondanom nyíltan és őszintén, hogy u bethlmi úgynevezett konszolidáció széljárását érezzük most i& Kísértetiesen hasonló jelenségeket látunk, kísértetiesen hasonló frázisokat hallunk, mint amivel a bethleni konszolidáció kábította el a magyar népet. Megint halljuk, hogy a tőkének biztonságra van szüksége. Véleményünk szerint nem a tőkének, hanem a munkának van szüksége biztonságra. Megint halljuk, hogy az országnak rendre és nyugalomra, van szüksége. Megint találkozunk azzal a törekvéssel, hogy a. szakszervezet jogkörét megnyirbálni akarják. Ez nem valami csodálatos véletlen. A régi úri Magyarország még nem tünt el. Igaz. hogy végrehajtottuk a földreformot, államasíiottuk a szénbányákat, feloszlattuk a csendőrséget, megsemmisült a Horthy hadsereg, szóval történt egy és más ebben az országban. Nem tagadható, hogy elsősorban a földreform következtében megváltozott az ország gazdasági struktúrája. De vájjon megváltozott a politikai és szellemi struktúrája is? Teljesen uj lélek költözött az országba? Szó sincs róla. — A földjüket vesztett nagy és középbirtokosok, az ezerholdasok jogtanácsosai, jószágigazgatói és kasznárai, csendőrtisztek és főszolgabirák, bankárok és fezörök spekulálnak -s igyekeznek kihasználni azt a hajlandóságot, amely kétségtelenül megvan a népben a sok keserű esztendő után a békére, nyugalomra és felejtesre. A nép valóban békére és nyugalomra vágyik. Éppen ezt a természetes emberi hajlamot akarják kihasználni a reakció ügynökei, a rési uri Magyarország számban nem is jelentéktelen és mindenre elszánt szabadon járkáló képviselői. — Konszolidációt szeretnének az urak. Bevalljuk, mi is rendet, fegyelmet, biztonságot és nyugalmat akarunk. De nem a régi rend konszolidációját, nem a csendörszuronyos, báráwyfoörbekecses, zergetollas, ezerholdas, júszolgabirós, úri Magyarország konszolidációját, nem a bankárok és főpapok, földesurak és zsirosparasztok, nem a mágnások és piszkos spekulánsok, nem a gyárak és kartellek eldorádóját, hanem a szabadság szilárd rendjét, a demokrácia önkéntes fegyelmét, s a dolgozó magyar nép biztonságát és jólétét akarjuk. — Veszélyben látjuk a magyar demokráciát és bármennyire szeretjük is a békességet, harcról, ellenállásról, utcáról és ökölről kellett beszélnünk, mi magyar követet, több államtitkárt és pártvezetőségi tagot, valamint a helyi hatóságéi!: képviselőit. A nagygyűlést dr. Czibula Antal nyitotta meg és átadta a szót Szakasits Árpád elvtárnak, aki csaknem két óra hosszat tartó beszédben kimerítően ismertette a Szociáldemokrata Párt álláspont ját a mostani belpolitikai válsággal kapcsolatosan. Beszéde bevezetőjeképen a demokratikus magyar honvédségről szólt, majd a súlyos békefeltételek kapcsán megáilapitotta, hogy a magyarságnak történelmi hivatása, van a Dunamedencében és békekötés után barátsággal kell együttműködnie a Dunamentén élő szomszédos államokkal. mert még a békességnél is jobban szeretjük népünket és országunkat és nem akarjuk, hogy újra Bethlen és Nagyatádi útjára, a katasztrófa útjára kerüljön nemzetünk. Igenis, mi féltjük a Kisgazdapárt jobboldalától az országol és a magyar demokráciát. Mi a nemzetért harcolunk a Kisgazdapart — pozicioert — Nagy Ferenc kecskeméti beszéde óta még az eddiginél is jobban féltjük, mert a miniszterelnök úr ebben a beszédében a Kisgazdapárt minden egyes tagjával azonosította magát, tehát a rég. uri Magyarország embereivel is, a jobboldali reakciósokkal, mindazokkal, akik egy esztendővel ezelőtt a kisgazdapártra voksoltak. Mi szemben Nagy Ferenc kijelentésével, nem vagyunk hajlandók arra, hogy a Kisgazdapártot ezekkel a hordalék elemekkei azonosítsuk. De hajlandók vagyunk feltételezni, hogy a miniszterelnök urat is csupán a szónoki lendület vitte túl azon a határon, amelyet ő nagyon is jól ismer. Nem is akarunk vitatkozni a kecskeméti beszéddel, sem Nagy Ferenc egyéb megnyilatkozásaival, még kevésbbé Kovács Béla1 szerencsétlen nyilatkozataival. És nem megyünk most bele annak a vitatásába sem, hogy ki akar ebben az országban munkát és ki akar harcot. — Ml az elmúlt 20 hónap alatt valóban nem páholyból néztük, hogy mi megy végige ebber. az országban, hanem megfogtuk a dolog végét, s ha már felelősséget vállaltunk népünkért és országunkért az ország kormányzásában, ennek a roppant felelősségnek súlya alatt mindent megtettünk becsületesen odaadó buzgalommal, ami csak tőlünk tellett. S mondjuk meg őszin tén, hogy a másik munkáspárt sem ült páholyban, ugyancsak kivette részét az újjáépítés munkájából. Azt merjük allitani, hogy ebben az országban minden valamirevaló dolgot a két munkáspárt kezdeményezett és hajtott végre. — Rajtunk tehát nem reklamálhatja senki sem a munkát. De vájjon elmondható-e ez az egész Kisgazdapártról is? Elmondható-e róluk, hogy mindent megtettek, amit megtelhettek volna? Vájjon a Kisgazdapárt dolgozott, vagy harcolt? Igen, harcolt: a pozíciókért. — A magyar politikai életben egy esztendő óta újra és újra válságok keletkeznek, minduntalan súlyos feszültségek lámadnak. Mi az oka a válságoknak? Annii bizonyos, hogy a válságokat nem mi okozzuk, nem a munkások éa nem a munkáspártok. Meg kell tehát keresni az okát annak, hogy miért kerül bele az ország újra és újra belpolitikai válságokba és ki kell küszöbölni ezeket az okokat, hogy békességet tudjunk teremteni a belpolitikában, hogy nekiláthassunk a munkának, felépíthessük az országot és megteremthessük a jövő fejlődésnek szilárd alapjait. Később így folytatta beszédét: — A Kisgazdapárt trójai őrsége úgylátszik, elaludt és íg> vitték be a pártba a falovat. De ha már a falovat észrevették és a reakciót nemcsak észrevették, hanem meglehetősen sok baj is támadt ezzel a reakcióval, akkor miért nem kergették vissza a falóba és miért nem vitték ki a pártból? Mindez azonban nem változtat a tényeken. A tény tudniillik az; a választásokon nem a Kisgazdapárt kapott többséget, hanem a demokrácia. Es ezt a tényt újra és újra tó kell szögeznünk. A demokratikus érzésű választók nem tehetnek arról, hogy olyan elemek kerültek a nemzetgyűlésbe, akikért még a Kisgazdapárt régi kipróbált demokratái sem vállalhatják a felelősséget s akik nem a demokráciát, hanem a maguk hatalmi és aniuagi érdekeit követik. — Túlról arra hivatkoznak, hogy tiszta demokratikus választáson nyertek többséget. A választások a munkáspártok érdeméből csakugyan tisztáit voltai: és a választójogi törvény valóban a világ legdemokratikusabb választótörvénye máig is. De ebből az követ, kezik talán, hogy most szolgáltassuk ki weimari módra országunkat a demokrácia segítségével a nemzetgyűlésbe bekerült reakciónak, hogy weimari módra túlérte! mezziik a demokráciát és kiszolgáltassuk országunkat az ellenforradalomnak és nem az; hogy érvényrejuttassuk a demokrácia igazi értelmét? Számunkra a demokrácia nemcsak szavazócédula, hanem politikai magatartás is. Szavazócédulával jutott hatalomra Hitler is. Mi vein akarunk nyájdemokráciát, hanem igazi demokráciát akarunk, amely a népért van, és amelyet nem lehet a nép ellen fordítani. Mi 1942-ben arra szövetkeztünk a Kisgazdapárttal, hogy nj világot teremtünk ebben az országban, amelynek alapja a városi és falusi dolgozók összefogása és egysége. 1944-ben a földalatt új szövetség jött létre a magyar jövő átalakítására a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt között. Ezt a szövetséget, annak céljait ma is változatlanul hirdetjük mi munkáspártok és meghoztunk érte minden elképzelhető áldozatot és emberfeletti erőfeszítéseket vittünk véghez érette. Ki vonhatná kétségbe, hogy a felszabadulás óta eltelt 20 hónap alatt a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt tömegjei óriási erkölcsi emelkedettségről tettek tanúbizonyságot? Hatalmas munkát végezlek éhesen, rongyosan, fagyoskodva. Vájjon Tildy Zoltán és NapFerenc elmondhatják-e ugyanezt a Kisgazdapártról? Sajátmagukról bizonyára igen. de nem a vártjukról. Nem engedjük, hogy a választáson szava legyeit a reakciónain \ — A nagytőke a feudalizmus, a fasiszta reakció nem jelentkezik nyíltan és nem alakított külön pártot, hanem befurakodott oda, ahol a legtöbb remény kínálkozott számára. Senki, sem tagadhatja, hogy a régi Magyarország a Kisgazdapártban keresett és talált menedéket. — A munkások és szegény parasztok joggal kérdezhetik: Meddig még? És az egész ország dolgozó, demokratikus népe joggal vetheti fel a kérdést a munkáspártokkal és a Kisgazdapárt demokratikus vezetőivel szemben: Lesz-e már végre rend ebben a.z országban? Olyan, amilyet mi akarunk és kapunk-e világos feleletet minden kérdésre, amely bennünk aggodalomteljesen jelentkezik. Jogosan kiált fel a munkás és szegény paraszt; Kié lesz az ország és milyenné akarjátok ezt ez országot építeni? Szakasits elvtárs ezután részletesen ismertette azt a programot, amelynek alapján a Baloldali Blokk hajlandó lenne együttműködni a reakciótól megtisztított. demokratikus Kisgazdapárttal. Rávilágított a nagytőke kiuzsorázó manővereire, amellyel a népi demokrácia kifejlődését igyekszik akadályozni. Majd így folytatja: — Ezt akarjuk mi és ezekben a kérdésekben kell megegyeznünk. Ha ezekben a kérdésekben velünk jön a Kisgazdapárt, akkor valóban demokráciát akar és akkor felesleges vitatkoznunk vele. Mi hiszünk abban, hogy Nagy Ferenc ezt akarja, de ebben az esetben mondjon le arról, hagy kisgazda KEDD, 1946 OKTÓBER 15. többséggel kormányozzon, kormányozzon a demokrácia többségével, akkor jó, egészséges magyar politikát fogunk csinálni és akkor beszélhetünk eok 'minden másról is. — A gazdasági kérdések a döntőek. Ha a kisgazdák a szegényember politikáját akarják folytatni és nem a bankárok, kapitalisták politikáját, akkor minden másról is beszélhetünk. — Mi nem félünk a községi választásoktól. Mi jól sáfárkodtunk a magyar nép bizalmával, megtettük a magún két, azt hiszem szerénytelenség nélkül állithatom, hogy jól tettük meg kötelességünket. A Kisgazdapárt nagyon forszírozza a községi választásokat. Mi nem akarjuk a választásokat eltolni, de azt meg lcejl mondanunk, hogy nem vagyunk hajlandók arra, hogy az önkormányzatok testületeinek megválasztásánál szavuk legyen a fasisztáknak és a reakciósoknak. A demokrácia csal: annak adjon jogot, aki a demokráciát akarja építeni és szolgálni, de ne adjon jogot azoknak, akik a demokrácia fegyvereivel hátulról belé akarnak döfni a demokrácia testébe. Zentat Vilmos a demokratikus honvédségről Szakasits Árpád miniszterelnökbelyettes nagy tapssal fogadott beszéde után Zentai Vilmos elvtárs, államtitkár emelkedett szólásra. Az államtitkár leszögezte, hogy a mai honvédség nem jogutódja a régi honvédségnek sem szellembén. sem életformáiban. A mai honvédségben nincs kasztszellem, nincs becsületvédel. mi fegyverhasználat, nincs házassági óvadék, nincs faji és felekezeti különbség. Nagy feladatok állnak előttünk. Meg kell szüntetnünk a régi honvédség csökevényeit, a céL nélkül virtus kodó katonai szellemet. Arra keli ránevelni az új honvédség tagjait, hogy a háború nem öncél és nem lovagi toi namutatvány, hogy a magyar vér a legdrágább értékünk, amit sohasem szabad felhasználni imperialista kalandorpolitika céljaira. — Meg kell mondanom, a honvédség felé azt is, hogy a szolgálat, helyén nincs politizálás, hanem csak szolgálat és munka van. A szolgálati hely elhagyása után azonban: minden magyar honvédnek, közlegénynek és magasrangu tisztnek egyaránt joga és kötelessége állampolgári jogaival élni. Honvédségünk — igen helyesen állapította meg Szakasits elvtárs beszédében — nem párthadsereg, hanem az egész demokratikus Magyarország védereje. Az államtitkár végül arra kérte a magyar társadalmat, legyen segítségére v. magyar honvédségnek újjáépítő munkájában. Újjáalakult a Dugonics Társaság; (Szeged, október 14.) A Dug-uucTársaság élére a belügyminiszter mód februárban dr. Marót Károly egyterűi tanárt nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy egyrészt az egyesület alapszabályait, másrészt a tagjainait névsorát vegye revízió ata< A miniszteri biztos munkájút befejezte ós vasárnap 11 órára a városháza tanácstermébe összehívta a Társaság tagjait újjáalakuló és tisztújító közgyűlésre. Az alapszabályok módosítása után a közgyűlés a következő tisztikart választotta meg; elnök: dr. Sik Sándor, alelnök: Reretzk péter, Sz. Szigethy VHmo* és Bálint Sándor, Főtitkár: dr. Madácsi László, titkár: Aldoboly Nagy Miklós, pénztáros: Kovács József. £;ienőr: Czogter Lajos, számvizsgálók: BucSi József és dr. Szöghy András, igazgatósági tagok: Ábrahám Ambrus, Bartucz Lajos, Cseffkó Gyula, Eperjessy Kálmán, Ilalasy Nagy József, Halász Pál, Kanyó Béla, Kiss Ferenc, Koítai-KaSztner Jenő é* Poiner ödön, póttagok: Mátray Ferenc és Kutasy ödön. Az újonnan megválasztott tisztikar elfoglalta a hdyét. Dr. Sik Sándor köszönetet mondott a oizTomén és rámutatott, hogy programadásra nlnc- Szükség, mert a társaság alap. szabályai Kimondják, hogy a tanyavilag e* u íaiu látogatásával annak kultúráját igyekszik emeini. A nagy tet&zéssei fogadou einöki beszéd után a tisztújító közgyűlés meghatározta, hogy az afapitói tag. dij '300 forint. Végűt a közgyülé* megválasztotta uj tagjait 'a-megüresedett helyekre- Dr. Marót Károlyt, dr. Tóth Lászlók Gárdos Sápdort, Magyar Lászlót, Aldoholyi Nagy Mikló<»", Be+ey Gézát és BUt? Pált MA NYÍLIK MEG Szeged kedvenc étterme és szórakozó | | helye a D O ÁCC T A ebédek, vacsovák és italok. Békélj X\ V/ r fa 1 ri ball Porter-sSr állandóan csapolva. Kitűnő KSlcaav.atca A. fajborok. Szolid árak. Esténkint Zsigmond Bandi 7 muzsikál CSISZÁR ANDOR voadéglft* Féltjük a demokráciát és az országot a Kisgazdapárt jobbszárnyától