Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-15 / 231. szám

Világ proletárjai egyesöljetek! Szeged, 1946 október 15, kedd ftvf. 231 sz, Óra: 40 fillér. DELMAüYAKOKSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Demokratikus ifjúság Irta = Révai József A demokratikus ifjúság szervezete, a MaDISz, kongresszust tartott Buda­pesten. A MaDISz a legnagyobb ma­gyar ifjúsági szervezet, 170.000 tagja van, ebből 60°/o paraszt, 30°/o munkás, 10%> diák. A kongresszusra összegyűlt 1500 vidéki, túlnyomórészt paraszti fia­talból 300 a lány. Ez magában véve is meglepő, szokatlan jelenség. Az ember a szemét dörzsöli: hát van ilyen ifjú­ság is Magyarországon? A MaDISz kongresszusa bizonyíték arra, hogy van. Ez az ifjúság Petőfire hivatkozik, a magyar szabadságharcok, a magyar haladás nagyjait.idézi. Az építő, dolgos hazafiasság szelleme hatja át, de éppen ezért ápolja és építi a testvéri kapcso­latokat a világ demokratikus ifjúsági mozgalmaival. Program-tervezetének élén, jelmondatként, Vörösmarty Mi­hály szavai állnak: „Legyen minden utód különb ember, mint apja volt". Nagy, komoly, szép cél. Az ifjúság birkózott, de megbirkóz­ni nem tudott a maga problémáival, így az ellenforradalom örökségét te­tézte mindaz, ami az ifjúsággal az in­fláció alatt és a stabilizáció óta tör­tént. Az ifjúság különváló szervezetei között — a nagy politika küzdelmei­nek árnyékában — dul a versengés, de az a réteg, amelyet ,az a versengés érint és érdekel, nem több, mint a magyar ifjúságnak legfeljebb egy tize­de. A túlnyomó többséget égés/, más protílémák gyötrik, mim. az, hogy a Független Ifjúság megkapja-e az 57 százalékot a népi kollégiumok vezető szervében, vagy az, hogy a katolikus Parasztifjusági Szövetségnek sikerül-e a KALOT-tól való származását részben eltitkolni, részben biztosítani. A magyar ifjúság zöme ma a min­dennapi, meztelen lét gondjaival küsz­ködik. Vonatkozik ez az ifjúság' min­den rétegére. Arról van szó, hogy a btlnözés és a prostitúció az ifjúság so­raiból szedi leginkább áldozatait. Ar­ról van szó, hogy a morális nihilizmus, az erkölcsi züllés az ifjúságot fenyege­ti legjobban. Arról van szó, hogy a demokratikus országépítés lendülete if­júságunkat ragadta meg legkevésbé. A közügyek iránti közömbösség' főleg az ifjúság betegsége. Pedig ha van ré­teg, mely nem élhet egyik napról a másikra, célok és perspektívák nékül a maga és a nemzet számára, altkor az ifjúság az. A MaDISz kongresszusa az ifjúság segélykiáltása a magyar demokrácia felé. Ez a több, mint 3000 lány és fiu, aki az ország minden részéből jött Bu­dapestre, azért valódi képviselete a magyar ifjúságnak, mert a magyar fia­talság igazi, gyötrő kérdéseire irányí­totta a figyelmet. Adjatok munkát a munkásifjuságnak! Mentsétek meg a tanoncokat a hajléktalanságtól és a zülléstől! Biztosítsátok a szakmunkás utánpótlást! Vigyetek kulturát a falu­ba! Nyissátok meg a művelődés útját a dolgozó nép gyermekei előtt! Szeret­tessétek meg a demokráciát a magyar ifjúsággal! Biztosítsatok számára em­beri életet, hogy törődhessék a közös­séggel, a nemzet nagy ügyeivel. A MaDESz kongresszusa a magyar ifjúság súlyos anyagi és gyötrő szelle­mi gondjaira irányította a figyelmet, de nem siránkozott, segítségért kiáltott a magyar demokráciához, de az ifjú­sági önsegély szellemében, felajánlva a nemzetnek az ifjúság segítségét is. A MaX>ISz-£iuk és lányok elmondták a kongresszuson az ifjúság minden pana­szát, de ez a panaszkodás tettvágyó, munkára és harcra kész fiatalok szójá­ból jött, akik tudják, hogy a nemzet magán segít, ha rajtuk segít. Ez a kongresszus a rongyos és éhes magyar ifjúság kongresszusa volt. de a magyar jövőbe vetett hittel, az alkotás vágyá­Ifjúsági szervezeteink szelleme rész­ben búsmagyar, részben reakciós, rész­ben szektárius. A MaDISz nem a med­dő honfibú, hanem optimista, építő hazafiasság szellemét ébreszti, a pa­rasztság romantikus idealizálása helyett tettekkel akarja szolgálni az egész dol­gozó népet, a demokrácia fogyatékos­ságait bírálja, de javító szándékkal. A MaDISz kongresszusán egy uj ifjúság­gal ismerkedtünk meg, melyet friss harci szellem, munkavágy és fiatalos optimizmus hat át. Ez az ifjúság részt akar venni, részt követel magának a mag ar demokrácia munkájában és harcaiban. A MaDISz jelszava az ifjú­sági egység. És hogy a magyar ifjúság gyógyulása csak ennek a jelszónak a jegyében mehet végbe, azt a MaDISz gyarapodása, az általa képviselt építő hazaíir.sság "szellemének terjedése bizo­nyítja. Mennyi gáncs, bírálat, rágalom érte a MaDISz'-t! Bírálták, mert az ő soraiba is behatolt az erkölcsi züllés mérge. De azt. a bírálók elhallgatták, hogy a MaDISz alkalmazta ezzel a mé­reggel szemben a legjobb ellenmérget: az uj munkaerkölcs, a közösségnek való szolgálat becsvágyának felkeltésével. A MaDISz-ifjak rohammunkája a bá­nyákban példája annak, hogyan kell a magyar ifjúságot erkölcsileg és szelle­mileg talpraállitani, a közérdek önzet­len szolgálatára, a haza és a haladás szeretetére nevelni. A MaDISz kongresszusa elé terjesz­tett uj program szerint: „a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség har­cot hirdet a szolgalelkűség, kishitűség, erkölcsi züllés, korrupció és önkényes­kedés ellen, a Magyar Köztársaság' új közéleti erkölcsének megteremtéséért legfontosabb feladatának tekinti, hogy demokratikus szellemű, szabadságszere­tő, müveit, tiszta erkölcsű, testben és lélekben egészséges ifjúságot neveljen a nemzet számára"! A cél hagy, méltó rá, hogy lelke­sedjék érte a magyar ifjúság. A MaDISz-nak hálával tartozik a magyar demokrácia, mert magára hagyatva is igyekszik lelket önteni ifjúságunkba, oly célok kitűzésével, melyekért érde­mes élni és halni. Joggal 'elvárja hát, hogy ne hagyjuk magára! Moiotov élesen bírálta a békeértekezlet nébány szakaszát Kedden este végetér az értekezlet (Páris, október 14.) A párisi érte­kezlet szombat éjszakai teljes ülését Byrnes elnök háromnegyed 10 órakor nyitotta meg. Bejelentette, hogy a ma­gyar békeszerződéstervezet általános vitája véget ért és most a békeszerző­dés egyes cikkelyei és szakaszai fölötti vitái-r kerül sqr. • . A békeértekezlet valamennyi cik­kelyt a bizottság előterjesztése értel­mében fogadta el. Ezzel a magyar ügy tárgyalása befejeződött. (Newyork, október 14.) Az amerikai rádió jelenti: Hacsak valami döntő esemény köz­be nem jön, a párisi békeértekezlet kedden este befejeződik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a volt csatlósál­lamokkal kötendő békeszerződés már aláírásra kész állapotban van, A béke­értekezlet befejezése után a külügymi­niszterek tanácsa sorra megvizsgálja a békeszerződéseket és a négy nagyhata­lom külügyminiszterei fogják majd megállapítani a végleges szöveget. Most már valószínűnek látszik, hog;> a béke­szerződések végleges formáját New­vorkban állapítják meg. Ezután térnek á' . • íí:no országi és <.-/.uák békeszer­ződések kidolgozására. Ezzel kapcso­latban erős küzdelemmel kell számolni a külügyminiszterek tanácsában. (London, október 14.) A békeérte­kezlet hétfőn délután elfogadta a finn békeszerződéstervezetet. Bevin beszédé­ben kijelentette, hogy az értekezlet jól végezte munkáját. Moiotov hasonló hangnemben nyi­latkozott, amikor leszögezte, hogy a párisi konferencia az első lépés volt a népek bölcs együttműködéséhez és a béke végleges megteremtéséhez. Beszé­de további során bírálattal illette az értekezlet néhány fázisát, különös te­kintettel azokra a kérdésekre, amelyek bén a négy külügyminiszter előzőleg nem tudott megegyezni. Megjegyezte, hogy gp értekezleten a kisállamoknak: sokkal aktívabban kellett volna rószt­venniök. A szavazás rendszerét igaz­ságtalannak minősítette és a legheve­sebben a plenáris ülések szavazási rend­szerét bírálta, amelyet inkorrektnek nyilvánított és amelyről megállapította, hogy azt a négy külügyminiszter taná­csa nem fogja elfogadni. Nagy politi Icai vita volt ez, amely semmiképp sem szolgálja az igazi béke érdekeit. Bul­gáriához intézett szavaiban Moiotov kijelentette: közlöm bolgár barátaink­kal, biztosithatom őket arról, hogy ha­táraik érintetlenek fognak maradni. A választók 31 százaléka tartózkodott a szavazástól a francia alkotmánytervezet feletti döntésnél (Páris, október 14.) A vasárnapi nép­szavazásban az anyaország 89 megyéi közül 58 megyében a többség igennel, 31 megyében a többség nemmel szava­zott. A választók száma 24,906.538 volt. A leadott szavazatok száma 17,129.645 volt. Igennel szavazott 9,204.076, nem­mel szavazott 7,719.676, a többi szava­zat érvénytelen volt. (London, október 14.) A párisi tu­dósítók hangoztatják, hogy a francia népszavazás legkiemelkedőbb ténye az, hogy igen sokan, mintegy hét és három­negyedmillió szavazó, tehát "' 31 száza­lék tartózkodott a szavazástól. Miután az alkotmányt a választók túlnyomó többsége nem szavazta meg, egész kü­lönleges helyzet állt elö. A szavazástól tartózkodók nagy számát elsősorban De Gaullenek, az alkotmánytervezet ellen intézett támadásával magyarázzák. A katolikus köztársasági párt hívei közül De Gaulle állásfoglalása miatt igen so­kan nem szavaztak. De Gaulle hivei kö­zül az eredményt a tábornagy erkölcsi győzelmének tekintik. (Páris. aktóber 14.) Az egész párisi nép nagy meglepetéssel fogadja azt a körülményt, hogy a vasárnapi népsza­vazás alkalmából a választók ilyen nagy száma tartózkodott a szavazástól. Ilyen nagymértékű tartózkodásra még egyetlen egjrszer sem volt példa a francia történelemben. A lapok hozzá teszik, hogy mindamellett korai volna még levonni a népszavazás politikai kö­vetkezményeit. Tildy Zoltán a dunai államok összefogásában látja Középeurópa jövőjét A köztársasági elnök nyilatkozata egy svájci lapban (Zürich, október 14.) A Natjoti cinvü svájci hetilap közli tudósítójá­nak beszélgetését Tildy Zoltán Köz­t trsasági eJnökfcei. Az etnök a beszélgetés során kije­lentette, hogy Magyarországon 3 ki­rályság eszméjét n«m eivi, hanem politikai okokbój kellett civetni Churchill iünert zürichi beszédévei ( kapcsolatban, amelyben az angoi ál­lamférfi az európai egyesült aÜamOK eszméjét vetette fei, a köztarsasági elnök rámutatott arra, hogy ma Ilyen kizárólagos európai s2ervezet gon­aogitanak felvetése nemcsak kilátás­talan, hanem politikailag és techni­kailag idejét multa, inkább az egiasz világot átfogó szervedet volna ir vanatoS- Gyakorlatilag ez volna az. első előfeltétele az európai összefo­gásnak. Ezzei szemben reménykedik a dunai országok összefogásában, amely vámunióra támaszkodhatnék. A tudósító egyik kérdésére va»a­szolva az. elnök kijelentette,, hogy h magyar papság tekintélyes része teljesen demokratikusan érez es cse­lekszik. Az elnök közölte, hogv segély tervet cioigozotr ki a tehetséges paraszt- es munkásifjak tanulmányainak meg­könnyítésére. Már az ssszei 50 népi kollégium nyílik meg Budapesten. A cionizmusról Szólva az elnök ki­jelentette, hogy véleménye erősén él­tér az általában uralkodó felfogástól. Azon a nézeten van, hogy az asizlrm­liáció lehetséges. Végűi a párisi értekezletről nyilat­kozott az elnök. A kisebb ncmwtci észrevehetően csalódtak, mert Paris­ban gyakran.egészen más eszmék vol­tak irányadók, mint amilyenek zász­laja alatt a háborút vezették. A nagy nemzeteknek be kelt ismerniök vere­ségüket, ami abban rejtik, hogy a nagy államférfiak áltai a háborúban hirdetett magasztos célokat most az ócskavas közé dobják. Nvitatkozatat igy fejezte be az ernök: — Nem is keli a puSztiló har­madik világháború lehetőségére gon­dolni. Eszméinek meghiúsulása miatt is tönkre kerten e menni az embéri­ségtiek. —oOo—

Next

/
Oldalképek
Tartalom