Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-02 / 220. szám

Világ oroletárial egyesüljetek! Szeged, 1946 október 2 s'.erda m. év(. 220* Óra: 40 fillér. DÍLMAGYARORSZAG A M A< IÁI MMMMMBWBHMMWMMWW itl 'Vl i lillMiaBMydi IliliaMMaBllÉMIIMMWMOII^ ítélet Nürnbergben A magyar dolgozók követelései a Kommunista Párt kongresszusi kiáltványában (Budapest, október 1.) A Kommu rásta Párt kongresszusánál: hétfői nap­ián felszólalások hangzottak el Rákosi Mátyás politikai beszámolójához, majd szűnni nem akaró lelkes taps köze­pette Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­lyettes válaszolt a felszólalásokra. A rendőrségen, a postán, a pénzügymi­nisztériumban történt kommunista- el­Iwcsátásakkul kapcsolatban hangoztat­ta, hogy a minisztériumokban éppen azzal vádolják a kommunistákat, hogy a leépítések a többi pártok rovására történtek. Az olyan kommunistákat, akik a pártot sógorság-komaság cs ba­rátság alapján szervezik, el kell távo­lítani. Az üzemi bizottságok jogait erélyesen meg keli védeni. Az élelem­beszerzés helyett c szerveknek most a munkásság és a termelés érdekeinek megvédésével kell foglalkozni Rákosi Mátyás ezután rámutatott az úgynevezett vad sztrájkok helytelen, ségére, majd lei jelentette: — Bármennyire emlegetik a reak­ciósok a kisgazdapárti gyűléseken, hogy a kommunisták pallérokat és asztalos­mestereket küldenek vezető pozíciókba. mi ezt a szokásunkat még fejleszteni fogjuk, meri' olyan Magyarországot akarunk, ahol minden fontos ponton a miniszterelnökségtől kezdve munkások, fMirasztok és haladó értelmiségiek kép­viselői és tagjai állanak Nem a tőké­seknek, a népnek akarunk boldog és virágzó országot építeni. A zsiros parasztság kizsákmányolja a dolgozó parasztságot Ezután a földreform minisztere, Nagy Imre lépett a szónold emelvény­re, hogy Ixiszámoijon a paraszti és me­zőgazdasági programról. A szocializ­mus megszünteti a termelőeszközök magántulajdonát és nagyüzemi kollek­tív gazdaságokat létesít. Mi azonban nem ezt tettük. 050.000 uj kisparaszti földtulajdont teremtettünk annak elle­nére, hogy az úgynevezett történelmi osztály mindent elkövetett, hogy ezt megakadályozza. Nagy nemzeti jelentő­sége mellett a földreformnak nemzet­közi jelentősége volt, hogy az európai reakció egyik oszlopát, a magyar feu­dális nagybirtokrendszert összetörve, csapást mért a nemzetközi reakcióra. Azonban minden radikalizmus ellenére sem tudta valamennyi nincstelen jogo­sult igényét kielégíteni. Ezért rendkí­vül fontos a svábkérdés megoldása és a nincstelen mezőgazdasági munkások tervszerű telepítéssel való földhözjutta­tása. A földreformot nyomon kell kö­vetnie a mezőgazdasági termelés re­formjának, a sokoldalú belterjes gaz­dálkodásra való áttérésnek. Az MKP parasztprogramja ennek a hatalmas fel­adatnak irányelveit és módjait hatá­rozza meg. Fokozatosan át kell térni az ipari növények és takarmányfélék termelé­sére. A szövetkezet megerősíti a pa­rasztság magántulajdonát s elősegíti vagyongyarapodását. A kormánynál: és az államhatalomnak a bankok és kar­telel: uralma helyett a dolgozó paraszt­ság szövetkezeti mozgalmát kell támo­gatni. Az MKP tovább folytatja küz­delmét a dézsma mérsékléséért, az ipar­éi likek áránál: csökkentéseért és az ag­rárolló szűkítéséért. A párt kezdemé­nyezésérc és harcos fellépésére a föld­művelésügyi minisztérium megszöve­gezte a kishaszonbérletékről szóló ren­deletet. A jó éi-t.ékesités és a hatósági­lag megállapított áraknak a parasztság számára való biztosítása szintén a párt elsőrangú követelései közé tartozik. A malmöi: községesitésénel: törvény­javaslata országos népmozgalmat indí­tott el. A földreformból kirekedt mun­kanélküli mezőgazdasági dolgozók és falusi ellátatlanok megsegítésére a párt hasznos közmunkák megindítását, szo­ciális védelmet és gondozást követel. A Kisgazdapártban két, egymással ellentétes érdekű paraszti réteg foglal helyet: a falusi burzsoázia, a zsiros pa­rasztság és a dolgozó parasztság. A zsiros parasztság kizsákmányolja, kiszi­polyozza a dolgozó parasztságot. Pár­tunk döntő feladata, hogy megkönnyít­se a középparasztság elhatározását, hogy a munkásosztály és a szegényparaszt­ság mellett a demokrácia őrei közé áll­jon. A Kommunista Párt minden ere­jével azon lesz, hogy a parasztság ne jobbra tartson, hanem a munkásosz­tállyal együtt a népi demokráciát való­sítsa meg az országban. Nagy Imre volt földmüvelésügyi mi­niszter előadása után megkezdődött a vita. Az első szónok Erdei Mihály nem­zetgyűlési képviselő volt, aki tiltako­zott az ellen, hogy ez állam a szövet­kezeti központot hitellel segiti, ugyan­akkor a földművelési szövetkezeteknek nem ad semmiféle támogatást. Kovács Antal felszólalása után Szögi Imre az uj gazdák ós földhözjuttatottak nevében hangoztatta, hogy a saját föld­iét művelő paraszt épp oly proletár, mint a földmunkás. Kakuk Jánosné a parasztasszonyok­nak a községi politikai életben vitt sze­repéről beszélt. Pete László, a szabolcsi parasztok kiküldötte kijelentette, hogy Szabolcs­megye 21.000 kommunistái követelik, hogy kevesebb profitot kapjanak az or­szágban a tőkések. Di\ Donát Ferenc földmüvelésügyi államtitkár rámutatott arra, hogy a népi demokrácia győzelmétől függ 630 ezer uj birtokos sorsa. A demokrácia a parasztságnak a földreformon kivül az adóterhektől való felszabadulást is hozta. Veres József a falujárás jelentőségé­ről szólt, majd Berezeg Mária földmü­vesasszony és Rácz Gyula földműves szólalt fel. A Magvar Kommunista Párt hatalmas fejlődése Az MKP harmadik kongresszusa vál­tozatlanul nagy és élénk érdeklődés mellett folytatta kedden délelőtt ülé­sét. Elsőnek Kádár János a párt nagy­budapesti szervezetének titkára számolt be a párt helyzetéről. A Magyar Kom­munista Pár1' 26 éves és a második kongresszus óta eltelt 16 év alatt a sú­lyos illegális harcok után most nagy 'ömegpárttá alakult át. 1945 májusában a pártnak 150.000 tagja volt. Jelenleg a tagok száma 650.300. Ötvennyolc vá­rosban 2845 községben, 409 tanyacso­portban 4800 működő alapszervezete van a pártnak. A tagok összetétele a következő: 42.6 százalék munkás, bá­nyász, vasutas 39.4, földműves, kisbir­tokos, paraszt. Több mint 31.000 tag az értelmiséghez tartozik. 19.000 kisbirto­kos és 10.000 kiskereskedő. Ezután az elnöklő Kossá István mondott beszédet. — A kongresszuson elhangzott min­den szónak súlyos viszhangja van — mondotta. — Éppen ezért különösen nagyjelentőségű, hogy testvérpártunk képviselői állandóan résztvesznek ta­nácskozásain kon. Kéthly Anna felsiólalása Tomboló taps és lelkesedés szakí­totta meg az elnök szavait. A kongresz­szus tagjai felállva, lelkesen ünnepel­ték a testvér Szociá' demokrata Pártot ós jelenlevő képvise őit. A kiküldöttek és a vendégek tapsvihara közben Kéthly Anna lépett a szónoki emelvényre. — Ha körülnézek ezen. a kongresszu­son — mondotta — és azt keresem, mi adja meg ennél: különös jellegét, ezt abban kell látnom, hogy itt annyi nö ül, amennyit semilyen más gyűlésen rem láttam. Abban a munkában, ame­lyet a nők felszabadításáért folytatnak a munkáspártok, a nőknek sem szabad közömbösek lenniök és támogatniok k:ll a férfiak gazdasági és politikai harcát. • A kongresszus közönsége hosszan tartó, lelkes tapssal és éljenzéssel ki­sérte Kéthly Anna felszólalását. Szünet után a kongresszus részt­vevőinek nagy tapsa közben Giano Carlo Pajetta, az olasz kommunista párt kiküldötte szólalt fel, — Országolok és a nu országunk is tolyos nemzetközi helyzetben van, de örömmei látom, hogy kongresszus­tok jelentő® mértékben járut hozza az európai bóké biztosításához. Egymillió 200 ezer szervezett munkás A kongresszus kedci délelőtti ülé­sének következő szónoka Kosai Ist­ván, a Szakszervezeti Tanáé® főtit­kára volt, aki Beszéde erején fog­lalkozott azzai a nagyjelentőségű szereppel, amelyet a szakszervezetek töltenek be a munkásosztály egységé­nek megvaiositasa terén. Megáitap.­tolta, l:ogy a felszabadulás óta eitm másfél év Uau/a szervezett munkás­ság száma elérlt az egymillió 200 ezret Ezután ismertette azt a mun­kát, ameiyet a szakszervezetek az ország újjáépítésé érdekében feltet­tek ki s hangsúlyozta mindezeket a.-, creaményékét az üzemi bizottság jo munkájának köszönhetjük. Az üzemi bizottságok munkáján még van javí­tani vató, de meg keii állapítani, hogy a próbát kiáltották. A továb­biak oan a kollektív szerződősek 'kér­désére tőrt át a szónok. Vannak. akik nem értékelik kellőképpen a ko'iektiv szerződéseket és szeretik ugy beállítani a kérdést, hogy a kollektív sserződés akadályozza őket a maga­sabb bér elérésében. Kijelentette, nogy egyes szalunak helyzetében ja­vulást hozott a kollektív szerződés. Kongresszusi kiáltvány (Budapest, október 1.) Az MKP har­madik kongresszusán kiáltványt bocsá­tott lei, amely többi között ezeket, mond­ja: — 650.000 kommunista képviseleté­ben ült össze az MKP harmadik kon­gresszusa. hogy megtárgyalja az ország problémáit és megtalálja a kivezető utat a magyar demokrácia, válságos helyzetéből. Pártunk tett a legtöbbet a súlyos béke elhárításáért. Pártunk vet­te ki legtevékeny ebben részét a föld­reform nagy történelmi müvéből, amelynek köszönheti a parasztság, hogy megkapta ezeréves jussát. Pártunk küz­dött a 1 egerék-esebben a pénzromlás ellen, amely korbács volt a népnek, aranyeső cz üzérkedőknek. —• Tovább küzdve a termelés növe­léséért, az értékálló forint biztosításá­ért, az MKP harmadik kongresszusa a dolgozók életszínvonalának emelése ér­dekében követeli: Az iparcikkek és köz­szolgáltatások árának "Üeszállitását, a munkásság legrosszabbul díjazott réte­ge, az alsó fizetési osztályba tartozó köztisztviselők fizetésétiek felemelését, a munkások számára családi pótlék be­vezetését, a termelést feleslegesen drá­gító igazgatók és egyéb vezető tisztvi­selők fizetésének csökkentését, létszá­muk apasztását, erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a munkanélkü­liség leküzdésére. • — A parasztság megsegítésére kö­veteljük; a földreform befejezését, a telekkönyvezés végrehajtását 1947 jú­niusáig, termelési hitelt a• mezőgazda­ság számára, a rnalomuzsora (megszün­tetését, a malmok községesítését. — Az állami szervezet további de­n okratizálása érdekében követeljük: Feudális szerkezetű közigazgatásunk demokratikus reformját és a központi kormányhatalom tekintélyének további erősítését, közoktatásügyünk demokra­tizálása ügyében követeljük: az általá­nos iskola kiépítésének meggyorsítá­sát, egységes állami tankönyvek köte­lező használatát az összes iskolában. — Hazánk felemelkedésének áh út­jaiban, áki a népi demokrácia útjá­ban áJ- Az MKP harmadik kongresz. szusa harcoa szólítja a magyar né­pet, munkátokat, parasztokat, haladó értelmiségiekéi a reakció ®ö: .-t ter­vei euen. — Az MKP harmadik kongresszusa hitet tesz a megbonthatatlan húr cos imniKásegySég mellett, hitrt tesz a munkásság és parasztság testvéri szövetsége meuett. üzenjük a Kisgaz­dapárt demokratikus parasztjainak ne hallgassanak azokra, akik "<ei akar­ják hitetni velük, hogy a munkások ellenségeik. .Fogjanak össze a mun­kásság szervezeteivel, a Baloldali Biok kai. az MKP azt akarja, hogy a pa­rasztság jeléntőségének és számará­nyának megfelelően érvényesüljön a köz- és az aUaméiét minden terüle­tén: nepi demokráciában erős paraszt demokráciát! — Munkások, parasztok, arteimtsé­giek álljatok készen hivó szavunkra, Sorakozzatok fei az MKP mögé a de­mokrácia vívmányainak védelmére, a reakció letörésére, a népi demokrá­cia győzelmének kivivására. A kiáltvány i a Magyar Kommu­nista Párt ni. kongresszusa irta alá. Tildy elnSk átadta Tolbukinnak a Szabadságrendet (Budapest, október 1.) Tildy Zol­tán köztársasági elnök kedden dél­ben fogadta Tolbuktn marsain, hogy átadja neki a korábban adományozott M'gyar szabadságrend ezüstérmét. TÜdy Zoltán köztársasági elnök üd­vözölte a Magyarországra érkezett marsalit, mellére tűzte a Magyar Sza­bad®ágrena ezüstérmé; és aláírásává* eífatoti diszokmánj-t, valamint dísz­tőr; auott át. —ooo

Next

/
Oldalképek
Tartalom