Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-13 / 230. szám

VASÁRNAP. IMG OKTÓBER 13. 1> K L Al A G í A U O B & 2 A Q « • «l.«nWl.,l,ll|.rr „m ........^..,,.^,-.,,, hwbwm,—„irroi ww—wwniiiwrw ••• I I I — ME?" munkaszolgálatos emlékünnep és nagygyűlés ySsEüt Ünnepi beszédet mond: nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes. Munkaszolgálatosok és hozzátartozók jelenjetek meg! Hazugságokat terjeszt az Igazság! Van-e gazdag ember a Szovjetunióban? (Szeged, október 12). A Kisgazdapárt országos hetilapjának, amelyet a Kommunista Párt elleni uszításairól hírhedt Parragi György szerkeszt, furcsa módon „Igazság" a címe. Erről az Igazságról mái- többször kiderüli, hogy célzatos, nagytőkés irányzatúnak megfelelő hazugságokat közöl. Egyik legutóbbi számában a Szovjetunió elleui rágalomhadjáratba kapcsolódva terjeszt hazugságokat az Igazság. Amint a szovjetellenes rágalmazó kat egyik állásukból kiverik, azonnal új állásokba vonulnak. Közben azonban lehetetlen fel nem ismerniök, hogy szennyes munkájuk egyre több nehézségbe ütközik. A Szovjetunió megismerése, az igazság megismerése, egymás után üzi ki a gyalázkodókat megerősített állásaikból. Ezért új hazugságok közrebocsátásával kísérleteznek. Azelőtt azt a rágalmat terjesztették hogy a Szovjetunióban mindenki koldusszegény. Most viszont egy bizonyos PoU Winterton és nyomában a magyarországi „Igazság" azzal „vádolja" a Szovjetuniót, (hogy olt gazdagok is élnek. Ez a Winterton és — Uram bocsáss meg — az „Igazság" felfedezte a szovjetek országában a „gazdasági egyenlőtlenséget". Nézzük csak, kik ezek a gazdagok? Winterton írásai szerint balettáncosnők és néhány költő. Ezek kiválóan étkeznek, háztartási alkalmazottait tartanak, saját, nyaralójuk és autójuk van. Ugyanakkor azonban — állítja Winterton — vannak olyar. portások, akik a keresetükből éppenhogv megélnek. Ezért Wir.terton szerint a Szovjetunió nem nevezhető a szó szoros értelmében vett demokratikus országnak, Nem tudjuk, vájjon ostoba viccnek vagy pedig vicces ostobaságnak nevezzük-e a hasonló szószaporítást. Lehet komolvan válaszolni az ilyen „vádakra"? Már rámutattunk arra, hogy a Szovjetunióban nincsenek egymással ellenségesen szembenálló osztályok, nincsenek földbirtokosok és szegényparasztok, kapitalisták és munkások. Wirv terbon azonban felfedezte a portások és a balerinák osztályát. A por.ások éppenhogy, megélnek keresetükbői, bár nem halnak teljesen éhen. Ezzel szemben a balettáncosnők szerencsésebbek, mivel olyan életmódot folytathatnak, mint a jómódú angolok. Winterton szerint a szovjetek országában a fényűzés legfelsőbb határa a bőséges táplálkozás, a nyaraló és az automobil. Az amerikai és az angol milliomosok bizonyára el voltak ragadtatva, amikor megtudták, hogy a szovjet „gazdagok" ilyen „tékozló" életet élnek. Kétségtelenül vannak a Szovjetunióban balerinák és költők, akik jól táplálkoznak s vannak portások, akiknek táplálkozása kevésbé bőséges. Arról azonban kezeskedünk, hogy Winterton és az „Igazság" főszerkesztője a szovjetek országában egyetlen olyan költőt sem taláihat, akinek az. éhhalál elkerülése céljából portásnak kellett volna beállnia. Ugyanígy nem találhat balett-táncosr.őt sem. aki háztartási alkalmazottnak, szobalánynak vagy szakácsnőnek szegődött volna cl csak azért, hogy valahogyan megélhessen. A Szovjetunió szocialista rendszerétől távol áll a nyárspolgári egyenlősítés gondolata. A szovjet társadalomban mindenkit munkájának arányában javadalmaznak. A Szovjetunióban vannak sztachanovista munkások, a lük többet keresnek, mint a balerinák. A szocializmus nem hagyja figyelmen kívül a képzett szakerő és a szakképzetlen dolgozó munkája közötti különbséget. A szocializmus a termelőeszközöket néptulajdonná változtatta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tulajdont megszüntetett. Ellenkezőleg. A szocializmusban éppen azok jutnak tulajdonhoz, akik a kapitalista társadalomban minden tulajdonjogból ki voltak zárva. Ez mindennapi igazság a szovjet ember számára. A szovjetek országában megszűnt a létjogosultsága azoknak a fajankó mihasznáknak, akik beleszületnek a mérhetetlen gazdagságba, akik tucatnyi palotával, villával, parkkal, luxushajóval és főképpen gyárral, meg földbirtokkal rendelkeznek s így módjukban áll tízezernyi munkás verejtékével növelni vagyonukat, miközben ők maguk heneélet-et élnek. Minden józanul és elfogulatlanul gondolkozó embernek be kell látnia, hogy azoknak az országoknak, amelyekben a munkanélküliség és a prostitúció általános jelenség, kevesebb joguk van: magukat demokratikusnak nevezni, mint a szovjetele országának, ahol a költők verset írnak, a balerinák táncolnak, a portások a kaput nyitogatják, miközben mindenki becsülettel dolgozik saját maga s a köz érdekében. Szeged társadalmának vezetői nyilatkoznak a Kommunista Párt városiejlesztési programjáról Az a törekvésünk, hogy városfejlesztési tervünket Szeged minden dolgozója ismerje meg és legyen segítségünkre annak megvalósításában (Szeged, október 12). A Magyar Kommunista Párt na-gyszegedi pártbizottsága néhány héttel ezelőtt ízléses füzetben jelentette meg Szegedre vonatkozó városfejlesztési programját. Ebben részletesen foglalkozik mindazokkal az elgondolásokkal, tervekkel, amelyeknek megvalósítása a város dolgozóinak ttsll és kulturális jólétét a legelőnyösebben biztosítaná a mai szülereszabóu költségvetési keretek mellett is. Külön rész foglalkozik a mezőgazdaságban, az ipar és kereskedelem terén szükséges tennivalókkal, továbbá a lakáskérdés rendezésével, az újjáépítés közvetlen feladataival, a közlekedés, vízmüvek, az iskolakérdés és az egészségügyi problémák megoldásával. A Délmagyarország munkatársa sorrajárta a város politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőit, hogy megkérdezzo vélemény üköt a Magyar Kommunista Párt városfejlesztési programjáról. Az MKP-nek ugyanis az az elgondolása. hogy ezt a városfejlesztési programot minden szegedi dolgozó ismerje meg és észrevételeivel, esetleges hozzátoldásaival tegye még tökéletesebbé, hogy igy kialakuljon a legmegfelelőbb terv, amelyet azután a legrövidebb időn belül végre is lehet és végre is kell hajtani. lombácz Imrei „A város minden dolgozója tekintse magáénak az MKP tervezetét" Elsőnek Tombúez Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselőt kértük meg,,hógy mondjo el véleményét a városfejlesztési tervvel kapcsolatosan. — A Magyar Kommunista Párt..111. országos kongresszusa utat mutatott mindannyiunknak a további munkára, — mondotta Tombácz elvtárs. Az MKP nagyszegedi pártbizottsága által elkészített szegedi újjáépítési tervét is ezeknek a gondolatoknak jegyében dolgoztáig ki. A terv elkészítésénél nem az volt a főszempont, hogy városunk ges munkákat végezzük el. A Magyar Kommunista Párt, amikor ezt a városfejlesztési programját elkészítette, jól tudia, hogy abban lehetnek esetleges hibák, javítani valók. Éppen azért azt szeretné, ha a város minden dolgozója magáénak tekintené ezt a programot és hozzáadná a maga tudását, elgondolását, majdpedig erejét is a tervek megvalósításához. Épper. úgy. amint az MKP parasztprogramját a falvak dolgozó parasztságának segítségével készítjük et, az, szeretnénk, ha a városezer éves jövőjét rajzoljuk meg, ha-1 fejlesztési programot is a város lakosvem a mostani elesettségiinkben nehéz I .légiivel egyetértésben lehetne elkészí, hely zetünkben a legsürgetőbb szüksé-1 feni. Dr, Müller Manó: A Szociáldemokrata Párt együttműködik a Magyar Kommunista Párttal a terv megvalósításáért" Cukatka és c&oUdádé eladása nagyban és kicsinyben a legnagyobb választékban és legolcsóbban KOVÁCS IMRE cukorka nagykereskedőnél. Tisza Laios-kőrut 48. siwn TfMon: 2-45, A Szociáldemokrata Párt törvényhatósági bizottsági csoportjának elnöke: ar. Müller Manó elvtárs érdeklődésünkre kijelentette, hogy a városfejlesztési programot mindenben helyesnek és feltétlenül mugvalósítandónak tartja. — A munkáspártoknak feltétlenül együtt kell haladniok és együtt kell működniük ennek a tervnek megvalósításában is és minél előbbi sikeres végrehajtásában. A két munkáspárt egyébként is körülbelül azonos célokért dolgozik és ezek közé a célok közé tartozik a város fejlesztésének terve is. Kijelenthetem, hogy a Szociáldemokrata Párt törvényhatósági bizottsági csoportja összekötő bizottságai utján a legteljesebb együttműködésben dolgozik majd a Kommunista Párt törvényhatúsági bizottsági csoportjával ennek a kérdésnek megvitatásában és minél előbbi eredményes végrehajtásában. Müller Manó elvtárs egyébként különösen négy csoportba sorolja a legsürgősebb tennivalókat. Az egyik legfontosabb kérdés a lakáskérdés rendezése, hogy a dolgozó munkásság minél előbb egészséges lakásokhoz jusson Ez a kérdés szorosan összefügg általános gazdasági érdekekkel is, mert a munkásság megfelelő lakásokhoz juttatása révén fokozottabban tudna résztvenni az ország újjáépítésének nehéz feladatában is. Éppen ezért fontos a közélelmezés tökéletes biztosítása. Ezt a közellátás célszerű és a munkásság érdekeinek megfelelő rendezésével lehetne elérni. Ugyanilyen fontos a munkásság közegészségügyének rendezése és ezzel kapcsolatosan a család- és csecscmővédelemnek korszerű megoldása, szülőotthonok, napközi otthonok létesítésével. Ezek mellett elsőrendű feladat még az isicolázás kérdése is, hogy a munkásság és parasztsági tehetséges fiai anyagi okok miatt ezentúl ne szoruljanak ki a közép- és felsőiskolák padjaiból. Dr. Kerléaz Bélát leges pénzügyi és gazdasági adottságokkal számolva csak olyan tervek megvalósítását tűzte ki, amelyeket a város dolgozó népe észszerű irányítás mellett saját erejének latbavetésévei is meg tud valósítani. Dr. Kertész Béla a továbbiak során kifejtette, hogy valóban helytálló a tervezetnek az a kifejezése, amely Szegedet az ország első mezőgazdasági városának nevezi. Éppen ezért azonban fontosnak tartaná, hogy Szeged ezentúl az ország második iparos és kereskedő városává váljék. A város iparosodását természetesen a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló iparok fejlesztése hivatott előmozdítani. Az ipari növények, továbbá a gyümölcs és zöldségfélék, valamint az állati termékek feldolgozásával foglalkozó iparoknak Szegeden való magvalósítása, szivós és komoly munkával feltétlenül megvalósítható, Szegeden valóban nem „melegházi" iparokat kell létesíteni, nem nehéz ipar- vállalatokat, mivel a vasés szénlelőhelyektől messze vagyunk, haneír a város mezőgazdasági jellegével szorosan összefüggő gyárak létesítését indokolják a gazdasági előfeltételek. Dr. Kertész Béla egyébként igen helyesnek tartja, hogy a gazdasági feladatok mellett a tervezet bőséges teret ad a megvalósítandó kulturális feladatoknak is. Végül abba vetett hitét fejezte ki nekünk, hogy reméli, ezt a tervezetet valóban élettel töltik majd meg Szeged dolgozói, hogy ne csak üres keret legyen, hanem minél előbb valósággá is váljék. „Az MKP ferve teljesen reálisnak lehinlhelö" Dr. Kertész Béla a Polgári Demokrata Párt vezetőségi és törvényhatósági bizottsági tagja a városfejlesztési tervre vonatkozóan megállapította, hogy már az első pillantásra szembeötlik az a dicséretes mérséklet, amely az egész tervezeten végigvonul és kiíünik, hogy a program kétségtelenül számolt már az elkövetkezendő esztendők pénzügyi szükséghelyzetével. — A program teljesen reálisnak tekinthető, — mondotta — mert a tény— MEGNYÍLT A TOMBÁCZ-É7TEREM DARLING SZOBÁJA BA 1CS Y-ZSIL1NSZKY-UTCA (ZSÓTÉR-HÁZ) tEdaq vasiora. SzombatoséswsíraapÖIÍTSWM. ZoigorinálJkhlHtrSoltiTamis Ital Tetemes kár és a megbetegedések egész sorozata származik a patkányok és egerek nagymérvű elszaporodásából. Eaek ellen biztosan ható szer a COR A petkónyirtó paszta COR A egérirtó mag Gyárija: COItA VEGYÉSZETI GYÁR Budapest X.. Bihari-ut 2. szám Hatásáért szavatol a gyúr, A dolgozók harcos lapja a