Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-13 / 230. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946 október 13. vasárnap HL év! 230 (Z. ára: 40 fillér. MAGYARORSZÁG 49RSÉF ámMF mmm Wb 4m m> JP ^Wr wKb fSfe- <aP JHb 4HF TOF 4B ^MF flpeF Pb ^F SM MA a TAR itOjiMDIIHTit P A ií 1 I) ÉlM Adl A»»mifli W ft P11 ftfj Befejezték a magyar békeszerződés tárgyafását Éjszakai ülésen szavazlak a magyar békéről — Szerdán feloszlik a békekonferencia A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa fordulatot jelentett a koaiiciós válságoktól terhes belpolitikai életben. Rákosi Mátyás elvtárs kongresszusi beszédében élesen és határozott formában fogalmazta meg a magyar munkásosztály követelését, amely ebben a jelszóban fejeződik ki: „Távo litsák el a koalieióból a nép ellensé geit!" A munkásság, parasztság és haladó értelmiség nem tűri továb, hogy a Kisgazdapártban immár vezető szerepet játszó reakciós elemek és a nagytőke ügynökei akadályozzák a demokrácia fejlődését és lehetetlenné tegyék a koalíciós kormányzás célkitűzésének megvalósítását. Ez most a demokratikus Magyarország sorsdöntő, központi problémája. A Baloldali Blokkban tömörült pártok vezérei már a III. kongresszusunkon leszögezték álláspontjukat ebben a kérdésben, sőt testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt vezetője, Szakasits Árpád elvtárs már előzőleg is meglobogtatta a reakció elleni egységes harc zászlaját. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédére a Kisgazdapárt s annak vezetője, Nagy Ferenc miniszterelnök válaszolt és noha elismeri a Kommunista Párt kiáltványában és a kongresszusi határozatban foglaltak helyes voltát, mégis mereven elzárkózik a Baloldali Blokk követeléseinek teljesítése elől. Rákosi Mátyás legutóbbi kőbányai beszédében megállapította, hogy nem folytathatjuk tovább azt a koalíciós politikát, amely a Kisgazdapártba beszivárgott reakciós elemeket is kíeiégiti és nem történhetik meg a álasztójog reakciós kiszélesítése. Erről kezeskedik a Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt, a Baloldali Blokk és az egész magyar demokrácia. Ebben a kiélesedett belpolitikai helyzetben hangzik el ma Szegeden a Szociáldemokrata testvérpárt vezetőjének, Szakasits Árpád elvtársnak a beszéde, amelyben félreérthetetlen módon adja majd tudtára a reakciónak, hogy a munkásosztály harci ereje egységesen, szervezetten s törhetetlen akarattal veti magát ebbe a küzdelembe. Arról van szó, hogy kinek a részére épitjük újjá az országot? A reakciós nagytőke uralkodjék-e vagy a dolgozó kisemberek milliói? A nagytőke, amely a fasizmus szolgálatában tevékeny részt vett az ország elpusztitásában, vagy a munkásság, parasztság, a kisemberek dolgos tömege, amely éhezve, fázva, elcsigá-. zottan építi ujjá a romokat és viseli a nemzeti tragédia minden szenvedését? Erre a kérdésre kell válaszolni az ország népének és nem engedhetjük, hogy a demokratikus Magyarországinak ezt a jövőt alakító problémáját ismét a reak ció dönthesse el. A népi demokrácia alapján újjáépülő Magyarországot ne a bankárok, a Horthy-rezsim levitézlett urai. ne a nagybirtokot sirató klérus és a malmosokat védő reakció vezesse, hanem a haladó szellemű dolgozó nép, amely be akar illeszkedni a bennünket környező demokratikus államok alkotó közösségébe. Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha a valóban demokratikus pártok kivetik soraikból az együttmükö. dést tervszerűen akadályozó elemeket és kirekesztik a reakció még mindig virulens táborát az ország sorsának további intézéséből. A munkásosztály másik nagy pártiának vezetője a mai Szociáldemokrata Honvédnap keretéber. válaszol majd Nagy Ferencnek ebben a kérdésben kinyilvánított álláspontjára. A Magyar kommunista Párt szegedi szervezetei örömmel üdvözlik a testvérpárt országos vezetőjét Szegeden, ahol a munkásegység abban a szellemben- él, ahogsen az a mi Hl. kongresszusunkon oly fraooáns módon megnyilvánult. A szegedi kommunista dolgozók felkészülten, elszántan s lelkesen indulnak harcba és test vérpártunk tömegeivel együtt küzdenek majd a népi demokráciáért, a szocialista Magvarország megvalósításáért! Barátság! (Páris, október 12.) A huszonegy nemet párisi békeértekezlete szombaton délelőtt magyar szempontból utolsó fázisához érkezett. A konferencia plénuma ezen a napon vette tárgyalás alá a magyar területi és politikai bizottság jelentését a magyar békeszerződés tervezetéről. A magyar béketervezet tárgyalása iránt a huszonegy nemzet részéről élénk érdeklődés nyilvánult meg. A Luxemburg-palota tágas termei és az ülésterem szük folyosói már jóvgl 10 óra előtt megteltek a föld minden részéből Párisba sereglett delegátusokkal. Az elnöki emelvénnyel szemben levő diplomata páholyok egyikéből végighallgatta az ülést Gyöngyösi János külügyminiszter, a magyar békeküldöttseg vezetője, Sebestyén Pál, Aucr Pál és Szekfü Gyula követek társaságában. Byrnes elnök 10 óra 15 perckor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy annak napü-endjén a Magyarországra vonatkozó békeszerződéstervezet általános vitája szerepel. Tárgyilagos jugoszláv megjegyzések A vita első szónoka Simics jugoszláv külügyminiszter volt, aki beszéde elején hangoztatta, hogy a Magyarországgal kapcsolatos békeszerződéstervezetről szólva, nem lehet figyelmen kívül. hagyni a dunai államok sorsterhes múltját és egymásközötti kapcsolatait. A jugoszláv delegáció egyáltalán nem akarja csökkenteni a csatlósállamok fasiszta vagy fasisztabarát rendszerének felelősségét. A hitleri háborúban való részvételért mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a fasizmus elleni záradékot nem vették fel az Olaszországgal kapcsolatos békeszerződésbe, holott a dunamenti csatlósállamok békeszerződés)! er vezetőben benne van. Simics külügyminiszter ezután Magyarország felelősségéről beszélt a dunamenti államok Icinos útjáért és a legutóbbi háborúban való részvételéért. Magyarország a szomszédos államok felé revizionista és imperialista politikát folytatott. Ez a politika volt az, amely Magyarországot a német és az olasz imperializmus dunai bástyájává tette. A magyar nép azonban nem az egyedüli, amelyet felelősség terhel a mai helyzetért. Éppen a felelősségben osztoznak azok a nyugati államok is, amelyek politikája a múltban megkömynyitette a „pro fasiszta" rendszer uralmát és amely Magyarországot a tengelyhatalmak oldalára sodorta. München például nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nagy Duna völgyében ilyen helyzet állhatott elő, a felelősséget tehát meg kell osztani. Jugoszlávia az első világháború után abban a reményben élt, hogy a nemzetközi szervezet meg tudja valósítani a dunai népele együttes biztonságát a Duna-medencében megmutatkozó Drang vei eh Osten ellen. Az Anschluss azonban megmutatta, hogy a Népszövetség paszsziv és néma intézmény maradt. így következett be München s nyugaton harangszóval ünnepelték ezt a napot, mint a béke ünnepét. Magyarország nem rendelkezett elég demokratikus erővel ahhoz, hog*/ megakadályozza vrofasiszta kormányát abban, hogy Hitler oldalára álljon. Horthy uralomrajutásának eiső napjától kezdve, amelyben egyes nyugati' körök is segítséget nyújtottak, Magyarország bahorsa meg voft pecsételve. Magyarország történelme során '5 izben került háborúba a dunai áliamokkai és a történelem azt mutatta, hogy 5 izben volt idegen imperializmus oastyája a szláv népekkei zcmhen. Fzek a háborúk Magyaroszágra nézve mindig vere3éggei" vég. ződtek. Mostantól kezeivé Magyarorszag és szomszédai közötti kapcsolatoknak uj irányt keh venniük. Csehszlovákia es Magyarország elsőnek irt ala olyan egyezményt, amely a kisebbségek kicserélésére vonatkozik. Jugoszlávia is megegyezést létesített Magyarország gai a kisebbségek önkéntes xicscréu vízügyekre vonatkozóan. Jugoszlávia éberen őrködik azon, hogy Magyarország teljesítse a Jugoszláviával és Csehszlovákiával szemben vall alt köt elezettségeit é3 hogy a kitűzött határidőre megegyezéshez jusson Csehszlovákiával a szíovákiai 200 ezer magyar ügyében ís. Simics külügyminiszter a továbbiakban annak a szilárd reményének adott kifejezést, hogy a magyar kormány megérti Csehszlovákia óhajtását és kétoldali egyezménnyel a kérdést sikerült megoldani. Beszéde végén a jugoszláv nép nevében deklarációt olvasott fel, amelyben ' hangoztatta, hogy Jugoszlávia a békeértekezletben, mélységesen csalódott. A jugoszláv delegáció kételkedik a békeértekezletek által hozott határozatokból folyó kötelezettségek értékében és ezért megújítja azt a kérését. hogy a külügyminiszterek tanácsa ne hozzon végleges döntéseket a jugoszláv érdéket érintő kérdésekben anélkül, hogy előzetesen ne egyezzék Jugoszláviával. A csehszlovák delegátus felszólalása A következő felszólaló Clementis, Csehszlovákia képviselője volt. — Két dolgot kértünk ettől az értekezlettől — kezdte beszédét —, a müncheni és bécsi dönltés logikus és teljes felszámolását. Másodszor olyan döntést kértünk a konferenciától, amely megakadályozza, hogy szuverén államunkon belül olyan felforgató tevékenység megismétlődhessék, amely külső ellenséget államunk feldarabolásához segíthetett. Ezért óhajtjuk, hogy kötelezzék Magyarországot 200.000 magyar visszafogadására, akik száméra tázásukhor valamennyi gazdasági és emberi jogot biztosítjuk. A viták során valamennyi delegációtól azt a biztosítékot kaptuk, hogy igazságosnak tartják c céljainkat és elismerik a cseh és szlovák népnek azt a jogát, hogy anynyi keserves tapasztalat után homogén nemzeti államot létesítsen. A vita során azonban módosítani kellett az erre vonatkozó eredet; javaslatot. E problémánknak ezt a megoldását abban a reményben fogadjuk el, hogttj a magyar kormány hajlandó lesz lojálisán keresni annak lehetőségét, hogy befogadja és elhelyezi ezeket a magyarokat Magyarországon és hognj a magyar kormány végül is elismeri azt. amit barátaink és szövetségeseink világosan elismertek és elfogadtak. Clementis ezután elutasította a világsajtó egyes csoportjainak azt a beállítását, hogv a szláv államok a Szovjetunió csatlósai. A kétoldalú tárgyalásóVmellett Ezután Bedell Smith, az amerikai delegátus szólt hozzá a magyar békeszerződéshez. — Teljes mértékben elismerjük azokat az okokat — mondotta —, amelyek miatt Csehszlovákia azt kívánja, hogiy egyszersmindenkorra megoldja a magyar kisebbség kérdését, de humanitárius okokból nem lehetünk amellett, hogy a magyar békeszerződésbe a lakosságra egyoldalú ép erőszakos áttelepítésnek elvét beiktassák. Az Egyesült Államok felfogása szerint, ha a kérdést nem kétoldali és mindkét felet kielégítő megoldással oldják meg, ez csak súrlódás oka lenne a jövőre nézve és gátolná a baráti kapcsolatok leifejlődését, amelyre oly nagy szükség van Középeurópa békés fejlődésében. Felfogásunk szerint a leghatározottabban alá kell húzni az önkéntes áttelepítés elvét és mindent el kell követni, szükség esetén kisebb jelentőségű határkiigazitást is, hogy a minimálisra csökkentsük azoknak a személyeknek számát, akiket áttelepítenek egyik országból, amelyben már emberöltők óta laktak. A csehszlovák-magyar megállapodás kielégítő megkötése azt a reményt ébreszti az Egyesült Államokban. hogy Magyarország és Románia kétoldali tárgyalások csatornáján keresztül szintén keresheti bizonyos nehézségek megoldását, amelyeket eddig nem oldottak meg. Amerika adia vissza a magyar tavakat l Manuilszki Ukrajna nevében szólt hozzá a magyar békeszerződéshez. Sajnos — mondotta —. a magyar bizottság egyik ülésén az Egyesült Államok javaslatot! nyújtott be a magyar jóvátételnek 300 millióról 200 millió dollárra való csökkentésére. A Jóvátétel csökkentésének kértt*-* olyan országtól származik, amely nemcsak hogy ousrtitaSokat nem szenvedett, hanem a háború aiatc meggazdagodott. A történelem során ellenséges [egyőzött országra még liyen csekély jóvátételt nem róttak ki. Az Egyesült AUamok gesztust nem erkölcsi megfontol:)3, hanem gyakorlati Bzamitfte» diktálta. El akarják hitetni Mngyarországgar, hogv Kelteni akarnak rajt" az Egyesült Államok és einézéssei hajolnak je Magyarország betegágyrához. D« ha tényleg akarják segíteni Magyarországot, más es /közök vannak erre. Először ts adják vissza Magvarországnak azokat a jav-dcaL amelyek tulajdonát képezik Meg van a lehetőséé, hogv lemondjanak azokról a javakról, amelyek az Fgyesü't AUamok tulajdonát alkotják s amelyek Magyarország terüK't'n vannak. Vé<riit ott van az a lehetőség, hogv ne kényszerítsék Ma gvar o r-s ? á gQt olyan tartozások megfizetésére, amelyek a háhoru eiőtt kötö'-t megállapodásokból származnak. Szavazás a magyar békeszerződésről (Páris, október 12) A párisi értekezlet szombat éjjei Szavaz a magvgr békeszerződésről. Ugy tudják, hőgy az értekezlet vasárnap nem tart ülést. Hé'főn a Finnországgal kötendö békeszerződést tárgyalják s ezzei a párisi békeértekezlet befejezi feladatár. Az utolsó ülés szerdán lesz, amikor a záróbeszédek hangzanak d. Ezután a békeértekezlet feloszlik, a delegátusok nagyrész« elhagyja Pártat, ahol két cf félhónapig dolgozott es Newyorkba megy az Egyesült Nemzei-ek közgyűlésének megnyiJtasára. > ' Nagybaconl Nagy Vilmos Szegedre érkezett (Szeged, október 12.) Jelentettük, hogy a Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt 11 órakor Szegeden, a városháza közgyűlési termében tartja nagygyűlését. A nagygyűlés ünnepi szónoka nagybaezoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszüer lesz, aki minisztersége idején, amint emlékezetes, igen gerincesen viselkedett a munkaszolgálatosok helyzetének könynyitése érdekében. Nag-baczoni Nagy Vilmos szombaton délután Szegedre érkezett, ahol a Munkaszolgálatosok Szövetségének vezetősége fogadta.