Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-13 / 230. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946 október 13. vasárnap HL év! 230 (Z. ára: 40 fillér. MAGYARORSZÁG 49RSÉF ámMF mmm Wb 4m m> JP ^Wr wKb fSfe- <aP JHb 4HF TOF 4B ^MF flpeF Pb ^F SM MA a TAR itOjiMDIIHTit P A ií 1 I) ÉlM Adl A»»mifli W ft P11 ftfj Befejezték a magyar békeszerződés tárgyafását Éjszakai ülésen szavazlak a magyar békéről — Szerdán feloszlik a békekonferencia A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa fordulatot jelentett a koaiiciós válságoktól terhes belpolitikai életben. Rákosi Mátyás elvtárs kon­gresszusi beszédében élesen és határo­zott formában fogalmazta meg a ma­gyar munkásosztály követelését, amely ebben a jelszóban fejeződik ki: „Távo litsák el a koalieióból a nép ellensé geit!" A munkásság, parasztság és ha­ladó értelmiség nem tűri továb, hogy a Kisgazdapártban immár vezető sze­repet játszó reakciós elemek és a nagy­tőke ügynökei akadályozzák a demo­krácia fejlődését és lehetetlenné tegyék a koalíciós kormányzás célkitűzésének megvalósítását. Ez most a demokrati­kus Magyarország sorsdöntő, központi problémája. A Baloldali Blokkban tö­mörült pártok vezérei már a III. kon­gresszusunkon leszögezték álláspontju­kat ebben a kérdésben, sőt testvérpár­tunk, a Szociáldemokrata Párt vezető­je, Szakasits Árpád elvtárs már előző­leg is meglobogtatta a reakció elleni egységes harc zászlaját. Rákosi elvtárs kongresszusi beszé­dére a Kisgazdapárt s annak vezetője, Nagy Ferenc miniszterelnök válaszolt és noha elismeri a Kommunista Párt kiáltványában és a kongresszusi hatá­rozatban foglaltak helyes voltát, mégis mereven elzárkózik a Baloldali Blokk követeléseinek teljesítése elől. Rákosi Mátyás legutóbbi kőbányai beszédében megállapította, hogy nem folytathatjuk tovább azt a koalíciós politikát, amely a Kisgazdapártba beszivárgott reakciós elemeket is kíeiégiti és nem történhe­tik meg a álasztójog reakciós kiszéle­sítése. Erről kezeskedik a Magyar Kom­munista Párt. a Szociáldemokrata Párt, a Baloldali Blokk és az egész magyar demokrácia. Ebben a kiélesedett belpolitikai hely­zetben hangzik el ma Szegeden a Szo­ciáldemokrata testvérpárt vezetőjének, Szakasits Árpád elvtársnak a beszéde, amelyben félreérthetetlen módon adja majd tudtára a reakciónak, hogy a munkásosztály harci ereje egységesen, szervezetten s törhetetlen akarattal veti magát ebbe a küzdelembe. Arról van szó, hogy kinek a részére épitjük újjá az országot? A reakciós nagytőke ural­kodjék-e vagy a dolgozó kisemberek milliói? A nagytőke, amely a fasizmus szolgálatában tevékeny részt vett az ország elpusztitásában, vagy a mun­kásság, parasztság, a kisemberek dolgos tömege, amely éhezve, fázva, elcsigá-. zottan építi ujjá a romokat és viseli a nemzeti tragédia minden szenvedését? Erre a kérdésre kell válaszolni az or­szág népének és nem engedhetjük, hogy a demokratikus Magyarországinak ezt a jövőt alakító problémáját ismét a reak ció dönthesse el. A népi demokrácia alapján újjáépülő Magyarországot ne a bankárok, a Horthy-rezsim levitézlett urai. ne a nagybirtokot sirató klérus és a malmosokat védő reakció vezesse, hanem a haladó szellemű dolgozó nép, amely be akar illeszkedni a bennünket környező demokratikus államok alkotó közösségébe. Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha a valóban demokratikus pár­tok kivetik soraikból az együttmükö. dést tervszerűen akadályozó elemeket és kirekesztik a reakció még mindig virulens táborát az ország sorsának to­vábbi intézéséből. A munkásosztály másik nagy párt­iának vezetője a mai Szociáldemokrata Honvédnap keretéber. válaszol majd Nagy Ferencnek ebben a kérdésben ki­nyilvánított álláspontjára. A Magyar kommunista Párt szegedi szervezetei örömmel üdvözlik a testvérpárt orszá­gos vezetőjét Szegeden, ahol a munkás­egység abban a szellemben- él, ahogsen az a mi Hl. kongresszusunkon oly frao­oáns módon megnyilvánult. A szegedi kommunista dolgozók felkészülten, el­szántan s lelkesen indulnak harcba és test vérpártunk tömegeivel együtt küz­denek majd a népi demokráciáért, a szocialista Magvarország megvalósítá­sáért! Barátság! (Páris, október 12.) A huszonegy nemet párisi békeértekezlete szomba­ton délelőtt magyar szempontból utolsó fázisához érkezett. A konferencia plé­numa ezen a napon vette tárgyalás alá a magyar területi és politikai bizottság jelentését a magyar békeszerződés ter­vezetéről. A magyar béketervezet tár­gyalása iránt a huszonegy nemzet ré­széről élénk érdeklődés nyilvánult meg. A Luxemburg-palota tágas termei és az ülésterem szük folyosói már jóvgl 10 óra előtt megteltek a föld minden részéből Párisba sereglett delegátusok­kal. Az elnöki emelvénnyel szemben levő diplomata páholyok egyikéből vé­gighallgatta az ülést Gyöngyösi János külügyminiszter, a magyar békeküldött­seg vezetője, Sebestyén Pál, Aucr Pál és Szekfü Gyula követek társaságában. Byrnes elnök 10 óra 15 perckor nyi­totta meg az ülést és bejelentette, hogy annak napü-endjén a Magyarországra vonatkozó békeszerződéstervezet általá­nos vitája szerepel. Tárgyilagos jugoszláv megjegyzések A vita első szónoka Simics jugo­szláv külügyminiszter volt, aki beszéde elején hangoztatta, hogy a Magyaror­szággal kapcsolatos békeszerződésterve­zetről szólva, nem lehet figyelmen kí­vül. hagyni a dunai államok sorsterhes múltját és egymásközötti kapcsolatait. A jugoszláv delegáció egyáltalán nem akarja csökkenteni a csatlósállamok fasiszta vagy fasisztabarát rendszerének felelősségét. A hitleri háborúban való részvételért mindazonáltal meg kell je­gyezni, hogy a fasizmus elleni záradé­kot nem vették fel az Olaszországgal kapcsolatos békeszerződésbe, holott a dunamenti csatlósállamok békeszerző­dés)! er vezetőben benne van. Simics külügyminiszter ezután Ma­gyarország felelősségéről beszélt a du­namenti államok Icinos útjáért és a leg­utóbbi háborúban való részvételéért. Magyarország a szomszédos államok felé revizionista és imperialista politi­kát folytatott. Ez a politika volt az, amely Magyarországot a német és az olasz imperializmus dunai bástyájává tette. A magyar nép azonban nem az egyedüli, amelyet felelősség terhel a mai helyzetért. Éppen a felelősségben osztoznak azok a nyugati államok is, amelyek politikája a múltban megkömy­nyitette a „pro fasiszta" rendszer ural­mát és amely Magyarországot a ten­gelyhatalmak oldalára sodorta. Mün­chen például nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a nagy Duna völgyé­ben ilyen helyzet állhatott elő, a fele­lősséget tehát meg kell osztani. Jugo­szlávia az első világháború után abban a reményben élt, hogy a nemzetközi szervezet meg tudja valósítani a dunai népele együttes biztonságát a Duna-me­dencében megmutatkozó Drang vei eh Osten ellen. Az Anschluss azonban megmutatta, hogy a Népszövetség pasz­sziv és néma intézmény maradt. így következett be München s nyugaton harangszóval ünnepelték ezt a napot, mint a béke ünnepét. Magyarország nem rendelkezett elég demokratikus erővel ahhoz, hog*/ megakadályozza vrofasiszta kormányát abban, hogy Hit­ler oldalára álljon. Horthy uralomrajutásának eiső napjától kezdve, amelyben egyes nyu­gati' körök is segítséget nyújtottak, Magyarország bahorsa meg voft pe­csételve. Magyarország történelme so­rán '5 izben került háborúba a dunai áliamokkai és a történelem azt mu­tatta, hogy 5 izben volt idegen im­perializmus oastyája a szláv népekkei zcmhen. Fzek a háborúk Magyaro­szágra nézve mindig vere3éggei" vég. ződtek. Mostantól kezeivé Magyarorszag és szomszédai közötti kapcsolatoknak uj irányt keh venniük. Csehszlovákia es Magyarország elsőnek irt ala olyan egyezményt, amely a kisebbségek ki­cserélésére vonatkozik. Jugoszlávia is megegyezést létesített Magyarország gai a kisebbségek önkéntes xicscré­u vízügyekre vonatkozóan. Jugoszlávia éberen őrködik azon, hogy Magyarország teljesítse a Jugoszlá­viával és Csehszlovákiával szemben vall alt köt elezettségeit é3 hogy a ki­tűzött határidőre megegyezéshez jus­son Csehszlovákiával a szíovákiai 200 ezer magyar ügyében ís. Simics külügyminiszter a továbbiak­ban annak a szilárd reményének adott kifejezést, hogy a magyar kormány megérti Csehszlovákia óhajtását és két­oldali egyezménnyel a kérdést sikerült megoldani. Beszéde végén a jugoszláv nép nevében deklarációt olvasott fel, amelyben ' hangoztatta, hogy Jugoszlá­via a békeértekezletben, mélységesen csalódott. A jugoszláv delegáció kétel­kedik a békeértekezletek által hozott határozatokból folyó kötelezettségek értékében és ezért megújítja azt a ké­rését. hogy a külügyminiszterek taná­csa ne hozzon végleges döntéseket a jugoszláv érdéket érintő kérdésekben anélkül, hogy előzetesen ne egyezzék Jugoszláviával. A csehszlovák delegátus felszólalása A következő felszólaló Clementis, Csehszlovákia képviselője volt. — Két dolgot kértünk ettől az ér­tekezlettől — kezdte beszédét —, a müncheni és bécsi dönltés logikus és teljes felszámolását. Másodszor olyan döntést kértünk a konferenciától, amely megakadályozza, hogy szuverén álla­munkon belül olyan felforgató tevé­kenység megismétlődhessék, amely kül­ső ellenséget államunk feldarabolásá­hoz segíthetett. Ezért óhajtjuk, hogy kötelezzék Magyarországot 200.000 ma­gyar visszafogadására, akik száméra tá­zásukhor valamennyi gazdasági és em­beri jogot biztosítjuk. A viták során valamennyi delegációtól azt a biztosí­tékot kaptuk, hogy igazságosnak tart­ják c céljainkat és elismerik a cseh és szlovák népnek azt a jogát, hogy any­nyi keserves tapasztalat után homogén nemzeti államot létesítsen. A vita so­rán azonban módosítani kellett az erre vonatkozó eredet; javaslatot. E problé­mánknak ezt a megoldását abban a re­ményben fogadjuk el, hogttj a magyar kormány hajlandó lesz lojálisán ke­resni annak lehetőségét, hogy befogad­ja és elhelyezi ezeket a magyarokat Magyarországon és hognj a magyar kor­mány végül is elismeri azt. amit bará­taink és szövetségeseink világosan elis­mertek és elfogadtak. Clementis ezután elutasította a vi­lágsajtó egyes csoportjainak azt a be­állítását, hogv a szláv államok a Szov­jetunió csatlósai. A kétoldalú tárgyalásóVmellett Ezután Bedell Smith, az amerikai delegátus szólt hozzá a magyar béke­szerződéshez. — Teljes mértékben elismerjük azo­kat az okokat — mondotta —, amelyek miatt Csehszlovákia azt kívánja, hogiy egyszersmindenkorra megoldja a ma­gyar kisebbség kérdését, de humanitá­rius okokból nem lehetünk amellett, hogy a magyar békeszerződésbe a la­kosságra egyoldalú ép erőszakos áttele­pítésnek elvét beiktassák. Az Egyesült Államok felfogása szerint, ha a kér­dést nem kétoldali és mindkét felet kielégítő megoldással oldják meg, ez csak súrlódás oka lenne a jövőre néz­ve és gátolná a baráti kapcsolatok lei­fejlődését, amelyre oly nagy szükség van Középeurópa békés fejlődésében. Felfogásunk szerint a leghatározottab­ban alá kell húzni az önkéntes áttelepí­tés elvét és mindent el kell követni, szükség esetén kisebb jelentőségű ha­tárkiigazitást is, hogy a minimálisra csökkentsük azoknak a személyeknek számát, akiket áttelepítenek egyik or­szágból, amelyben már emberöltők óta laktak. A csehszlovák-magyar megál­lapodás kielégítő megkötése azt a re­ményt ébreszti az Egyesült Államok­ban. hogy Magyarország és Románia kétoldali tárgyalások csatornáján ke­resztül szintén keresheti bizonyos ne­hézségek megoldását, amelyeket eddig nem oldottak meg. Amerika adia vissza a magyar tavakat l Manuilszki Ukrajna nevében szólt hozzá a magyar békeszerződéshez. Saj­nos — mondotta —. a magyar bizottság egyik ülésén az Egyesült Államok ja­vaslatot! nyújtott be a magyar jóváté­telnek 300 millióról 200 millió dollárra való csökkentésére. A Jóvátétel csökkentésének kértt*-* olyan országtól származik, amely nemcsak hogy ousrtitaSokat nem szenvedett, hanem a háború aiatc meggazdagodott. A történelem során ellenséges [egyőzött országra még liyen csekély jóvátételt nem róttak ki. Az Egyesült AUamok gesztust nem erkölcsi megfontol:)3, hanem gya­korlati Bzamitfte» diktálta. El akarják hitetni Mngyarországgar, hogv Kel­teni akarnak rajt" az Egyesült Ál­lamok és einézéssei hajolnak je Ma­gyarország betegágyrához. D« ha tény­leg akarják segíteni Magyarországot, más es /közök vannak erre. Először ts adják vissza Magvarországnak azokat a jav-dcaL amelyek tulajdonát képezik Meg van a lehetőséé, hogv lemondjanak azokról a javakról, ame­lyek az Fgyesü't AUamok tulajdonát alkotják s amelyek Magyarország te­rüK't'n vannak. Vé<riit ott van az a lehetőség, hogv ne kényszerítsék Ma gvar o r-s ? á gQt olyan tartozások megfizetésére, amelyek a háhoru eiőtt kötö'-t megállapodásokból származnak. Szavazás a magyar békeszerződésről (Páris, október 12) A párisi érte­kezlet szombat éjjei Szavaz a magvgr békeszerződésről. Ugy tudják, hőgy az értekezlet vasárnap nem tart ülést. Hé'főn a Finnországgal kötendö békeszerződést tárgyalják s ezzei a párisi békeértekezlet befejezi felada­tár. Az utolsó ülés szerdán lesz, ami­kor a záróbeszédek hangzanak d. Ezután a békeértekezlet feloszlik, a delegátusok nagyrész« elhagyja Pá­rtat, ahol két cf félhónapig dolgo­zott es Newyorkba megy az Egye­sült Nemzei-ek közgyűlésének megnyi­Jtasára. > ' Nagybaconl Nagy Vilmos Szegedre érkezett (Szeged, október 12.) Jelentettük, hogy a Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt 11 órakor Szegeden, a városháza közgyűlési ter­mében tartja nagygyűlését. A nagygyű­lés ünnepi szónoka nagybaezoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszüer lesz, aki minisztersége idején, amint emlé­kezetes, igen gerincesen viselkedett a munkaszolgálatosok helyzetének köny­nyitése érdekében. Nag-baczoni Nagy Vilmos szombaton délután Szegedre ér­kezett, ahol a Munkaszolgálatosok Szö­vetségének vezetősége fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom