Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-12 / 229. szám

SZOMBAT, 1946 OKTÓBER 12. D&EftiAGYAKOKSZAG Szegfednek kell a délszláv-magyar barátság megteremtését elősegtiení! (Szeged, október 11). A tartós béke és a népek közti őszinte együttműkö­dés előfeltétele: minden nép egyenjo­gúsága. Ez pedig csak az örök demo­kratikus elv, minden nép önrendelke­zési jogának következetes megvalósí­tásával érhető el. Milliók küzdöttek és haltak meg az alső világháborúban az önrendelkezési jog elvéért, amelynek — következete­sen alkalmazva — meg kellett volna hoznia a szabadságot a világ valameny­nvi népének. Ha visszanézünk a két nagy háború közti szünetre, az 1918— 1939 közti időre, akkor meg kell álla­pítanunk, hogy ai népi önrendelkezési jog elvének, az első világháború után nam volt nagyobb gyakorlati értéke, mint a hamisan értelmezett demokrá­cia kétszínű frázisainak általában. Amennyiben az első világháború után a „népi önrendelkezési" elv ne­vében uj államok születtek, azok azért keletkeztek, hogy fegyverül szolgálja­nak a világ háború utáni berendezke­désben az antidemokratikus elvek meg­valósításánál, de mindenekelőtt bizo­nyos nagyhatalmak szovjetellenes poli­tikájában. így lelepleződött, hogy az első világháború után a népi önrendel­kezési jog a háborús feleknek csak propagandisztikus jelszó volt. Ezért az első világháború utáni béke nem lehe­tett más, mint béke két háború közt, amely 1939-ben valóban ki is lört. Az első világháború után azonban akadt egyetlen ország, amely következetesen alkalmazta a minden népet megillető önrendelkezési jog elvét és ez a Szov­jetunió volt. Az elvet annyira tökéle­tesen vitték át a gyakorlatba, hogy klasszikus példája lett a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldásának. A Szovjetunió legelszántabb ellensége sem tudta ezt a szembeötlő tényt bizo­nyítékokkal megdönteni. A második világháború után- akadt szomszédságunkban egy másik ország, ahol tanultak a Szovjetuniótól és a nemzetiségi kérdést tökéletesen megol­dották. A jugoszláviai Népfelszabadító An­tifasiszta Tanácsnak második történel­mi jelentőségű ülésén hozott legfonto­sabb határozatainak egyike az új dél­szláv föderális berendezkedésről szól. Ez a határozat nagyban hozzájárul: a délszláv népek egységének és testvé­riességének megszilárdításához, mert alapja; „a minden népet megillető ön­rendelkezés, beleértve az elszakadás jogát is, vagy a más népekkel való egyesülést". A délszláv népek nagy felszabadító harcában felszínre kerültek olyan tár­sadalmi és politikai erők, amelyek év­tizedeken keresztül harcoltak Jugoszlá­via nemzetiségi kérdésének következe­tes demokratikus megoldásáért. A Ju­goszláviában élő magyarok az önren­delkezési elv alkalmazása következté­ben olyan kiváltságok és szabadságjo­gok birtokába jutottak, hogy még a legmerészebb soviniszta álmodozó sem tudott volr.a többet követelni. Ennek ellenére akadnak úgy Szege­den, mint környékén olyanok, akik a legaljasabb rágalmak özönét zuditják szomszédunkra. Az inflációs időben so­kam voltak, akik nehéz helyzetükben átszerettek volna menni .rokonaikhoz, hogy élelmiszert hozzanak családtagjaik számára. Annak ellenére, hogy a ha-, tár szigorúan le volt zárva, a partizá­nok elnéző magatartást tanúsítottak és átengedték a jelentkezőket okmányok és formaságok nélkül. Hamarosan el­terjedt azonban a híre, hogy Jugoszlá­via tej jel-mézzel folyó Kánaán és meg­indult a csempészek és feketézők vége­láthatatlan sora. Megkísérelték a lel­kiismeretlen siberek Jugoszláviát is ki­fosztani. Természetesen a határon a helyzet hamarosan megváltozott és az addig udvarias és nagylelkű partizánok nem engedtek többé át senkit. Ennek ellenére akadtak, akik szöktek. Egész bandák' alakultak és mikor a felszaba­dító háborúból egészségesen és élve visszakerülő partizánok feltartóztatták a csempészeket, késsel, tőrrel, fegyver­rel gyilkolták meg a kufárok a dél­szláv hősöket. Így romlott meg ai két ország közti jóviszony a nemzet ellen­ségeinek hibájából és demokrácián!: akkori gyengeségéből, hogy nem tudta kiküszöbölni uj életformánkból a hará­csoló, feketéző kufárokat. A stabilizációval a helyzet gyökere­sen megváltozott. Szegednek délfelé egészen különleges küldetése van. A két ország közti barátság és egymás megismerésének szolgálata. A szegedi egyetemen feltétlenül szükséges dél­szláv nyelv és irodalmi, valamint egy balkántörténelmi tanszék szervezése Szegeden megalakult ugyan a Magyar­jugoszláv társaság, de alakuló ülése óta semmiféle tevékenységet nem fejt ki, bizonyára azért, mert vezetősége nem veszi komolyan a két ország közti barátságot. Általános iskoláinkba nagy jelentősége volna, ha bevezetnénk a délszláv nyelveket. Budapest, Pécs és az ország távolabb fekvő városaiban megalakult és igen élénk tevékenysé­get fejt ki a Balkán Bizottság, nálunk ennek az intézménynek híre sincs. Szeged környékén szép számmal élnek — egészen Batonyáig — délszláv nem­zetiségek. Régóta vajúdó problémája Ai amerikai árukölcsön keretében beérkezett lUu&kzd&k ! HERSHEYS TROPIKÁL CSOKOLÁDÉ árusítását kg.-ként 90,— forintos árban megkezdtük. MAGYAR KÜLFORGALMI R-T. Budapest, V,f Hcrmincad-u. 6. — Telefon 189-563 nemzetiségeinknek a középiskola és a tanítóképezde. Szeged hivatása volna ezeket az intézményeket a város falai közé hozni. Megvagyunk győződve ar­ról, ha a felsorolt intézményeket, sike­rül életrehivni és aktivizálni, úgy a két ország közti baráti kapcsolatok megteremtője Szeged városa lesz. Szép küldetés és feladat az ország második legnagyobb városa számára. (d. gy.) Észak-Portugáliában zendülés tőrt ki Salazar diktatúrája ellen Portugáliával megszakadt a távbeszélő összeköttetés — A portugál kor' mány szerint a nyugalom már helyreállt (Páris, október 11.) Madridból és Lisszabonból csütörtökön a késő éjjeli órákban olyan hirek érkeztek Parisba, amelyek arra vallanak, hogy Portugá­lia északi részében nagy zavargások törtek ki. Az első lúr, amelyet ez APP párisi szerkesztősége kapott Madridból, közli, hogy a spanyol fővárosban ellen­őrizhetetlen híresztelések keltek szárny­ra Portugália helyzetéről. Portugáliá­val megszakadt a távbeszélő összekötte­tés. Azt mondják, hogy Porióban za­vargások .törtek ki. Egy késő éjszakai madridi jelentés szerint a Portugáliá­val való távbeszélő összeköttetésnek megszakítása onnan eredt, hogy mint­egy 60 volt tiszt felkelést szervezeti. Á portugál kormány az éjszakai órák­ban hivatalos jelentést adott ki s eb­ben azt állítja, hogy a rend már, hely­reállt. Lisszabonból éjfélkor a követ­kező jelentés érkezett; Eszakportugá­liával az összeköttetés teljesen megsza­kadt. Lisszabonban a helyzet nyugodt. Egyi későbbi lisszaboni jelentés szerint Lisszabonban megerősítik, hogy Portu­gália északi részében, nevezetesen Por­tóban forradalmi mozgalom tört ki. ügy látszik — teszi hozzá a jelentés —, hogy a mozgalmat már elfojtották. Az ország északi részéből csak szórvá­nyos és zavaros hirek érkeznek Lisz­szabonba. Mindamellett ugy látszik, hogy a forradalmi mozgalom véget ért. Tudvalevő, hogy Portó és Braga már sokszor volt hasonló mozgalom kiindu­lópontja. A portugál kormány Salazar elnök­letével minisztertanácsot tartott és félhivatalos közlést adott ki, amely szerint néhány elbocsátott tiszt beju­tott egy kaszárnyába, ahonnan 70 ka­tonát magukkal ragadva, déli irányba indultak el. A zendülőket harc nélkül Lefegyverezték. A kormány szerint az országban helyreállt a nyugalom, de a rendfenntartó erők készenlétét csütörtö­kön is fenntartották. Ugy látszik, az az általános elége­detlenség, amely a portugál dolgozók körében Salazar diktatúrája ellen mag­nyilvánult, most a hadseregen keresz­tül robbant ki zendülés formájában. A portugál munkásság nehezen tűri. hogy a demokratizálódó Európában az ibériai félsziget őrizze a fasiszta hagvományo­fcai. Tizenhat évi kényszermunkám Hétték a zágrábi érsekei A tárgyaláson megállapította a bíróság, hogy az érseki palo­tában fasiszta terrorszervezet volt (Zágráb, október 11.) Mint már je­lentettük, Sztepinac Aíojzije zágrábi erseket népbiróság «lé állították. A népbirósagi tárgyalás során ki­derült, hogy Sztepinac Atojzije visz­szaélt magas papi funkciójával es a mult nyáron Dalmáciában a kereszt jeiévd visszaélő »krizsaric néven is­mert fasiszta megmozdulást nem csak anyagilag, de 'erkölcsileg is tamogatta. Magas papi funkcióját még arra fs felhasználta, hogy körözött fasisztá­kat rejtegetett palotájában, ahot va­lóságos terrorszervezet! központot te­remtettek. [ A zágrábi népbiróság a megtévedt népelfenes főpapot 16 évi «zabadsag­vesztíssei egybekötött kényszermun­kára, mig Sáücs Iván érseki "tit­kárt 12 évi szabadságvesztéssel járó kényszermunkára ítélte. MEGNYÍLT A TOM8ÁCZ-ÉTTEREM DARLING SZOBÁJA BAJCSY-ZSILINSZKY-UfCA (ZSÓTF.R-HÁZ) Hideg vacsora. Szombaton és rasáraap ötórai tsa. Zűügoránál'Schiller Solti Tamás. Ilal Halálraítéltek egy szadista volt gimnáziumi tanárt (Budapest, október 11.) A népbiróság Kiss Endre elnöklésével tárgyalta Ör,­dögh László volt gimnáziumi tanár há­borús bűnügyét. Ördögh 1944 novembe­rében az Albrecht-laktanya parancs­nokhelyettese volt és 10 íagu munka­szolgálatos csoportot rendelt be a lak­tanyába, akik közül egy megszökött. Ezért Ördöglh agyba-föbe verte őket. A munkaszolgálatosokat ezután depor­tálták és nyomuk veszett. A népbiróság ELIT SZÉCHENYI TÉR 16. MEGNYÍLT BÉKRBEL! MINŐSÉGEK NAGY VÁLASZTÉKBAN a vádlottat bűnösnek mondotta ki há­borús bűncselekményért és kötél általi halálra ítélte és elrendelte azonnali le­tartóztatását. Az. elitélt a NOT-hoz fel­lebbezett. Olcsó müSrágyaakcíó l (Budapest, október n.) A kormány­'tényezők kezdeményezésére ujbc^i meginüui: az ofcsó mütragyaakció, -.amelynek keretében a termelők 72 kg szokvanyminőség ü búzáért íóo kg szu­perfoszfátot kapnak a mezőgazdasági szővetkx7Vti központ bizományosainál. Miután a békében szuperfoszfát szük­Ségietní'k csak «gy töredéke au ren deifcezésre, a termelőknek öajat ércle­kében sürgősen jelentkeznie ken, ne­hogy a kedvezményes mütr'ágyaakciő­bői kimaradjon. \ készletet dktőbCr 15-ig kiosztják. . . Országos gyűjtés a népi kollégiumok részére (Szeged, október 11). Három hónap­pal ezelőtt indult meg Tildy Zoltán köztársasági elnök fövédnökségével a Népi Kollégiumokat: Epitő Mozgalom, hogy a szegényparasztság és munkás­ság továbbtanuló fiainak megtelelő otthonokat biztosítson. Eddig 40 buda­pesti és vidéki népi kollégium kezdte meg a működését az országban, köztük a szegedi Móricz Zsigmond Népi Kol­légium is. Ezek a kollégiumok közei 2500 fiattal számára biztosítanak tanu­lási lehetőséget, de a bentlakó diákok legnagyobb részére nincs megfelelőkép­pen biztosítva az ellátás, ruha kérdése és igen hiányos a felszerelés, berende­zés is. Ezért október 10-től kezdve 20-ig országos gyűjtést indítanak meg a népi kollégiumok céljaira. A Népi Kollégi­umok Országos Szövetsége felkéri va­lamennyi pártot és társadalmi egyesü­letet, de a jobbmódu magánosokat is. hogy az egyetemes nemzeti ügyre való tekintettel kapcsolódjék be a gyűjtés­be és járuljon hozzá a nyomorgó, ne­héz viszonyok között élő, de tanulni­vágvó munkás és paraisztfiatalok meg­segítéséhez. Október 13-át a népi kol­légiumok napjává teszik szerte az or­szágban és ezen a napon ünnepségeket rendeznek erre a célra. A Népi Kol­légiumok Országos Szövetsége a lapo­kon keresztül is felkér mindenkit, hogy a nagy nehézségiek ellenére is támo­gassa ezt a nagyjelentőségű mozgalmat pénzzel, ruhával, élelemmel vagy fel­szerelési .tárggyal. A pénzbeli adomá­nyokat 565-ös csekkszámlán, a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének lehet eljuttatni. Szegeden mindenféle adományt köszönettel fogad erre acél­ra a Móricz Zsigmond Népi Kollégium. Adományok ide küldendők (Kálvária­utca 10). Székely Lajos igazgató el­mébe. Oivxx&á ér a Délmagyarországot

Next

/
Oldalképek
Tartalom