Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-11 / 228. szám

Világ proletárjai egyesfiijetek! szeged, 1946 október ír. péntek <ü. m 228 « Ara: 40 fillér. MAO IÁK ftOMMÜSltTA PAIT P É L Ifc A €» * AfeBÜj! AOl WAP1LAP Mire kötelez október 11 A mat nappal máSodszor virrad Szegte, nép® a felszabadulás évfor­dulójára. Akik a demokráciát, a Szovjetunlo iránti hálát komolyan yt­izik, ma ismét ünnepeinek és tejjlé­tseznjek. ünnepelik a sok névtelen yö­rö8 katona', az ege^z szovjet népet, amelynek a»dozata hozzásegített ben­nünket szegedieket te a szabad éiet­hez. ,uj életformád, a népi demo­krácia valóraváltásának lehetőségé­hez. Emlékezzünk a felfordulás, vál­tozás, az ijedt döbbenet, feszült vá­rakozás napjaira. A félelemmel -ve­gyes nagy napra, amikor megjelentek az első vörö° katonak a felszabadu­lás napjára. Megjelenésükre egysze­ribe szertefoszlott a negyedszázados hazug agitaciő ködfátyola. A Vörós Hadsereg szabadságot, uj életet ho­zott szamunkra. Az evforduio napján jó, ha ismét rámutatunk, mit jeKnt ^gesz aépüak •szempontjából a Szovjetunió győ­zelme. Ujra és ujra elismételjük, a Vörös Hadsereg oiadalu nem egysze­rűen egy nagy nataiom győzelmét jelenti. Küiönö-en azok, akik ma a marxista munkáspárton ehtei lázíta­nak, joi jegyezzek meg; a szovjet fegyvrek ereje a marxista-teniuisca magasabbrendűségét, győzelmét je­renti, mégpedig nemzCeKözi méreten­ben. A fasizmus az egekz emberiség szabao->agác, békéjét,, a világkultúrát veszélyeztette. A szovjet s^jciaiista .lkam egysege, Sziiáríkaga, a történc. lemben ^gy-düiaim h&ú eiszanCsága hárította ecezt a veszélyt, a Saovjet­aliam gazdasagi, tucsadalmi feiepi­tjsét tette piőoara a jáStezia táma­dás- a Szovjetunió renyese., kiín­lotta a próbát. A védekező é» fel­szabadító harcokban teljesen égy be­forrott a hátországi lakosság a fron­ton küzdő ka>.onavai. Ma is Kutatják sokan, nu a átka annak, hogy égy Uytu soknemzetiségű ország, min- a Szovjetunió uyen fényes sikereket érhetett ei a másodja, világháborúban. Hivatasos poii-iku-ok, nácivezérek, egyszejiú emberen ctodáxó', .aunni mtgmagyarazh"taJaiteágrói beszeltek, a vöiö- Hadsereg dianalat nem tud­jak ndre magyarázni. Nálunk Ma­gyaroivzagon e-=> if- szegeden te na­nyan voitan, akik a^. fiúső vúuguu­doiu oro°z hadseregével "hasoiuTtot­Cak a voiö" Katonákat. Milyen nagy volt a meglepetésük, amikor az <te&<tehiu>onütas nem van- be, a fci­áiáto'i emeletek sorra megbuktan­Ezek az ö^szehaHHilitok wicifij[tettek, hogy az eteő haooruoan cári naüse­reg képviselte Oroszországot, mlg a xna^ootK. világháborúban a szovjet nep fiai harcoltak a fasizmus eutei. A kiiiöjibs..g a kot hadsereg között a tarsaaairm változásra vezethető vissza. Áz i917.-es szocialista forra­dalom aiapjaioan va'toziatta meg a gazaapagi, társadalmi viszonyokat, a oar Oro-'zor-zágboi a szovjet népen unióját hozta iatre. Muzsikból, joo­bagyok Százezreiből szabad parasz­toka-, bcrrabszoigakbói szabad ipari munka^okat cúuáU, összetörte a föl­desuruk, tíjkesek véres, diktatórikus uraimat. Nemzetközileg p-dig az im­perialista lancoó' kiszakadt egy szem, a cári zsarnokság imperializmusa v_­get.ct. Történelmi kteériet kezdődött: a szocializmus építése. Alapjaiban változtatta meg a dolgozó miidók viszonyát a löidhöz, a termelő esz­közökhöz, a politikai hataiom bir­toklásához. Megkezdődött a marxi­íeniui tanok gyakorlati alkalmazása, megvaiósitasa. A szocializmus, az uj társadalmi rend magasabbrendünek blzonyutt minden eddigi rendszernek A paraszt részére lehetővé vált, hogy a -XIX- szazad bariangiakójábóH boj­dogj megelégedett kutturemberró lé­gyen. Az ipari munkas bérrab3zoi­gabói szabad emberré vait, akinek gazdasági reiemedsedéShcz, kuitexa­hoz, politikához egyformán von joga. A tudomány képviselői, a szejlem em­berei nincsenek tovább kiszolgáltatva egyéni tőkés érdekemrek. Tudasukat, a nep, fejlődés, a haiada>"' szolgála­tába ál.idiatták". Minden eredmény, ameiyet a békés épités gorszakaban elértek, a marxi-jcnim elmélet he­lyességének gyakoriak igazoiasa, a szocialista társadalmi rend győzelme. Ebben a rendszerben rejlik a Vörite Hadsereg ereamcnyesiégenek titka, a szocializmus readjo-nek, a marxizmus­nak-lannizmu'na,v köszönhetjük aze­gtd fei=zauauU'a-át. A marxizmus-le­ninizmus fegyvereivei narcot most to­vább a bzovjetumo, a háború be­fejeztével az imperialista mohóság el .én, a vüagbékéert,, a féteiemnéiküii ciet íneg-eicmtéséért, a kis uépeg gazdasági, podtikai, területi öaaho­saguert, iliggedenségécrt. nanyan vannak Magyarországon és itt Szegeden is, akik feledve 1944­oktuzCr li-ét, most azcr'-fcaék a bzov­vctunio ^rédnunyeiv iek;csínyiteni, ci­hakgatni. Hintáznak, Kacerkoanak egy távoli, koüö- ;>polgári .demokrá­cia vaH. Nem egyeh ez uj szovjetei­lenezsegné., .mtimurxizmusnau. Nyíl­tan feicme.ik szavukat a marxteaiu-* i_s a marxista panok Cben, beitkézd­tek ujra abba a játékba, amenyer Horthyéknak sikerűi- katasztrófaba vunn az országot. Aki ma ntarxis-a­el.enüs agitációt végez, az 1944 októ­ber ll-ét es 1945 ápriii-s 4-ét tagadja meg. Egyfelől megfeledkezik a Szov­jctumó ciiCni kötetes hátáról, máte­részrői a magyar jövőt nem reálpo­litikai ttnyezőKrc épiti fej. Mindenkinek, még a legmélyebbén alvóknak te vegre ru ken eszmélniük, a Szovjetuniót, a marxizmust n«m leii-c töobe ugy kezeim, ahogyan aze nagyedszazaüon keresztül Horthyek iskolaiban tanították. A Szovjetunió a magyar fasizmus ekén vivia u, hatalmas győzeimét. Ma a neuizei­közi rgakciovai ozivó3 harcban an a vnasibekéért. Tárgyilagosan gon­dolkozo, ttezuamátó ember ciőtt n«ra lenét Kétságea, hogy a győzetem, a jövő a Szovjetunióé, a marxizmusé. Ha a marxizmus megoklottta a vi­lag egynufodan a gazdasági, poli­tikai, nemzeásegi és kulturális kér­déseket, még pedig a haiadás-fejia­des szekcmcoen, ha niegnyerté a na­borut oiyan euenféllei Szemben, unnt a hitleri fasizmu3, uyen eredményék utan sok szemrehányást a marxis­j^umak és a marxistáidnak nem igen lene. -emu. H - marxisták Magya-­orszagot elindították az ujjáépité8 e3 nemzeti ujja-szütetős utján á feicmé1­kedés feie, "nem ichet oka féini sen­kiitek scm tőiük. Ne értsük félre: Mi nem akadjuk, hogy mindenki marxista legyen Ma­gyarországon. Nem, ezc senki sem erőszakolja. Mi a iegkcvéSbbé. Hiszen a Szovjetunióban sóm mindenki marxista. Eltenben mindenki egyét­ért abban, hogy a marxi-Kín fan ta­ni tasok néJkü* ném 1 ehetett volna megteremteni a szovjet népek meg­elégedett boidog hazaját. A nu hefy» aniimarxtetaink nem mondják ki, de törekvéseikből világosan kitűnik, ezssei az ócska lemezzei a régi vUagot sze­retnék visszanyekergetni. Október 11. az áidozatnéJküU felszabadulás kö­telez bennünket ra, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Nekünk va­rosunk felszaoadulápának napja nejn ünnepi szimbólum, hanem kötelesség teljebiteSrc serkentő figyeimaztncs. Kötetez bennünket ez a nap soha et nem mwö hálára, félreérthetetlen Ba­rátságra a szovjetunió népei ifáht. Kötelez kemény, meg nem alkuvó ma­gatartásra a körülöttünk nuteogó belső bitangokkai Szembem. N'em ke­netteljes ígéreteket, p szavakat, hanem cselekedeteket várnak tőlünk szovjet Barátaink. Sok-sok vörös ka­tona vére nem azért omlott ki a sze­gedi csatában, hogy a szabaddá vá.' város* ma még csak ánlimarxteták, dc holnap már szovjeteiienes kalan­dorai bitorolják. KéSzülnei, tudjuk jót, meseszép hatalomátvételre, nagy seprésre. Mi az október 11. áltai reánk rótt kötelességet tcijca:fjük. Megvédjük, továbbfejlesztjük" fCteza­baduh varosunkat, minden hatami téboly ovin szenvedő álmodozóval Szem­ben. így válunk méltóvá a fciszabad;­tashoz. Ez a biztositék, hogy a sze­gedi földben örök nyugovóra tért vö­rös Katonák nem hiába áldozták éle­tüket. Méltók akarunk jenni a felsza­badításhoz az éio é8 halott hősökhöz Eleget teszünk kötelességünknek öKtö­oer ll.-vei szemben Komócsin Zoltán Dunai problémák a békeértekezlet teljes ülésén (Paris, október 10.) A bekeértekez­let csütörtök délelőtt 10 árakor egy­begyűlt teljes ülése a román békeszer­ződóstervezetet tárgyalta Molotov el­nöklése alatt. Vanderberg szenátor, az amerikai küldöttség nevében állást foglalt a dunai hajózás szabadsága mel­lett és nyomatékosan kérte, hogy az erre vonatkozó záradékot vegyék fel a békeszerződésbe. Kardél jugoszláv kiküldött szerint a 3Mk cikkel:.' mögött, amelyet az ér­tekezlet elfogadott, bizonyos nagyha­talmak imperialista törekvése rejlik. A dunai rendszer —• mondotta — eddig nem volt egyéb, mint az uralkodó osz­tályok politikai eszköze az érdekelt né­pek kárára. Kívánatosnak tartja, hogy ez a rendszer megszűnjék. Ezért a ju­go=zláv küldöttség visszautasítja, hogy a békeértekezlet illetékes a dunai ha­józás rendszerének eldöntésére. Hatá­rozottan elveti a dunai nemzetközi ér­tekezlet elvét is. Az ülés ezután végei" ért. (Páris, október 10.) A békeértekezlet jogügyi bizottsága szerda délután a magyar politikai és területi bizottság felkérésére megvizsgálta a magyar bé­keszerződéstervezetnek a magyar-cseh­szlovák határra, az átengedett területe­ken élő lakosság jogainak biztosításá­ra, a Csehszlovákiában élő magyar ere­detű lakosokra és a Magyarország ál­tal Jugoszláviának és Csehszlovákiá­nak visszaszolgáltatandó művészeti éa kulturális javaikra vonatkozó szöveg részleteit és azokat egyhangúlag elfo­gadta. Ugyancsak elfogadta a román, magyar és finn békeszerződésterveze­teknek azokat a cikkelyeit, melyeket a katonai bizottság terjesztett be. Nagy Ferenc levelét megírta... ÜT levélben, amelyet pártja képviselőihez intézett, felveti • bizalmi kérdést és azoktól, akik nem értenek vele egyet, a konzekvenciák levonását várja (Budapest, október 10.) A KU Újság írja; Á mult héten nagy figyelmet kel­tett a politikai közvéleményben a mi­niszterelnöknek a Független Kisgazda­párt képviselői értekezletén elhangzott bejelentése, hogy levelet kíván intézni pártja minden képviselőtagjához és ab­ban „suln/os dolgokat fog mondani". Minthogy Nagy Ferenc bejelentéséhez hozzáfűzte, hogy a levél nyomán fel­veti a bizalmi kérdést a pártban és azoktól, akik nem értenek egyet közlé­seinek tartalmával, a konzekvenciák le­vonását várja. A levélről az a vélemény alakult ki, hogy jelentős hatása lesz az egész politikai életre és a közben ki­alakúit koalíciós válságra is. A minisztertanács közelálló he­lyen ugy ítélik meg a levél jelentősé­géb hogy előreláthatóan nagy mérték­ben hozzájárul a Kisgazdapárt belső fegyelmezettségének kialakításához és általános elvék leszögezése mellett ren­dez olyan részletkérdéseket is, ame­KV. fi-l gyábnet. A nagy érdeklődéssel várt le­vél kedden elkészült és hir szerint szer­dán megkezdődött bizalmas uton tör­ténő kézbesítése a Független Kisgaz­dapárt képviselői tagjai címére. Nem hisszük, hogy a Kisgazdapárt­ban tömörült reakciós elemeket ós 3 nagytőke képviselőit igy, levelezés ut­ján el lehetne távolítani a pártból ée a koalíciós kormányzás zavartalanságát ilyen módon biztosítani. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk, hány kisgazda­párti képviselő meri majd levonni ai konzekvenciát és kinyilvánítani, hogy nem ért egyet Nagy Ferenc célkitűzé­seivel. Ugy véljük, kevés ilyen akad majd, ami azonban nem jelenti azt, hogy a többiek mind egyetértenek Nagy Ferenc koalíciós politikájával és min­den marad a régiben. A Baloldali Blokk viszont nem elégszik meg ezzel a megoldással és radikális tisztogatást kiván. Ki a nép ellenségeivel a koalá­éi óból! lyckre eddig nem fordítottak kellő Merev álláspont a Kisgazdapárt politikai bizottságában a Baloldali Blokk követeléseivel szemben (Budapest, október 10.) A Kisgazda­párt poiitixa > bizottságának szerdai ülésén Nagy Ferenc miniszterelnök ismét felszólalt. Beszéde nagyban ugyanazon a vonalon mozgott, mint legutobbi Kecskeméten elhangzott be­széde ,talán azzai a különbséggé,, hogy valamivei határozottabb volt és merevebben kötötte te magát a Kecs­keméten kifejtett elvek mellé. Egyéb­ként a politikai bizottság ülése bi­zonyos mértékben azt a merevebb ai­lásnantot tükrözte, amelyet a KiSgaz­oapárt a Baloldali Bfokk esetleges követeléseivei szemben elfoglal. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a Xis­gazdapart feltétlenül ki akarja épi­rem a demokráciát, nem mehet ts­ha» oete anba, hogy a kisebbség irá­nyítsa a többségei. Szóvá K.erü!t a vidéki községi választások ügy® te ié«> a miniszterelnök ismételten hang­súlyozta, hogy a kőzPégx választáso­kat még eóben az évben meg ken tartani. Átmenet a békés termelésre... (MoS2kva .október 10.) A moezkva* rádió rámutatott arra, hogy a oékee termelésre vaio á étére3 igen sok ál­lamban munkanélküliséget jeienu Az Egyesült Államokban a munkanélkü­liek száma már 5 millió. A munkanél­küliség megakadályozására szolgai a csapatok leszerelésének késedelme. A Szovjetunió szocialista. gazdasági rend3z«re a munkanélküliségnek még a lehetőségét te kxzarja. Minden le­szereit katona tudásának és képzett­ségének megfejelő munkáf ltaD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom