Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-09 / 226. szám

Világ piűieiárjai egyesüljetek! Szeged, 1946 október 9 szerda ül. M 226 a. HHMHIIWMHIIII i»iWiiwwtwiaiaajaitmOiaMagv imia ára: 40 fillér* & M A ITAI 3HH1 M B W 1 i T A #h » £ BM M * & * * & i * MA 01 MAPI LAPJ iiFii— •—r—»iiJ«ii * ' i ~ . - ... |, ,n -- -^ni-n, i 11 ím • •••imrrnm---nifiinnrriT-nn inr T.nn.i r ma—' hm'-.1 i i'i.i m Válasz egy kérdésre Irta KÖVI BÉLA Az elmúlt héten kisgazdapárti oldalról kérdést intéztek pártunkhoz, miként lehetne a púrtközi együttműködést biz tositani? Engedjék meg, hogy erre a kérdésre a nyilvánosság előtt e helyen válaszoljunk. Nem tartjuk véletlennek, hogy éppen most intézték ezt a kérdést hozzánk. Amit eddig meglátni nem tudtak, az pártunk III. kongresszusa által nyíltan felvetett kérdések következtében nyilvánvalóvá lett, hogy igy tovább az ország, de ezen belül a mi szegedi kis országunk sorsát tovább intézni nem lehet. Elöljáróban meg kell mondanunk azt is, hogy a kérdést nem tartjuk teljesen őszintének, elsősorban azért nem, mert az eddigi megállapodásokat nem mi, hanem a túloldalon nem tartották meg, másodsorban azért, mert a megállapodások nem szorítkozhatnak csupán a játékszabályok formai betartására. Az ellentéteknek mélyebben fskvő okai vannak. A pártok osztályokat fejeznek ki. A Magyar Kommunista Párt a dolgozók osztályának az érdekeit védi. A munkásság, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség rétegeit foglalja magában, Ezért tudunk együtt haladni a Szociáldemokrata Párttal és a Parasztpárttal, mert ők is ugyanennek a dolgozó osztálynak képviselői. Felvetődik a kérdés; vájjon a Kisgazdapárttal nincs meg az együtínviködés lehetősége? Vájjon a Kisgazdapárt nem képvisel dolgozó osztályokat? Kétségtelenül széles dolgozó paraszti tömegek állnak a Kisgazdapárt mögött, s hogy a koalícióban együtt tudtuk kormányozni az országot és együtt haladni szegedi viszonylatban is, az ennek a ténynek tudható be. Ha nem tudunk tovább a régi formában együtthaladni, az viszont annak tudható be, hogy nem a dolgozó paraszti tömegek érdekei nyernek kifejezést már a Kisgazdapárt politikájában, vagyis másszóval a pártok vezetése — és ez különösen áll szegedi viszonylatban — teljesen kicsúszott a dolgozó parasztok kezéből. Nagy Ferenc miniszterelnök pártunk III. kongresszusával foglalkozó cikkében azt írja, hogy ők a parasztság ősi szabadságszeretelének hordozói, ez adja meg pártjuk erejét és nagyságát az uj magyar világban „és nem azoknak a belépési nyilatkozata, akik a régi uri világot szeretnék visszaállítani a Független Kisgazdapárton keresztül". Belépési nyilatkozatot mindenki aláírhat, még a mi pártunknál is előfordul elvétve, hogy nem odavaló eiemek belépési nyilatkozatot irmait alá. A lényeges különbség azonban abban van, — és ez az, ami ellentmond a miniszterelnöknek —, hogy ezek ott nemcsalt aláírják o, belépési nyilatkozatot, hanem egyben éppen ezek kapnak vezető szerepet. A szegedi Kisgazdapárt vezető káderei dolgozó parasztok helyett B-listázott katonatisztek, levitézlett altábornagyok, f öl dbir! okos-ügyvédek és földet vesztett birtokosok, nagymalomtulajdonosok, paprikanagykereskedők és a lumpenburzsoázia tipikus képviselői alkotják. Kisgazda csak mutatóban van, a Kisgazdapárt helyi vezetésében ezek nem játszanak lényeges szerepet. Kérdjük mi, hogy szólalhat meg ilyenformán a Kisgazdapártban levő dolgozó paraszt hangja? Hogy érvényesülhet az érdeke? Ha nagyvonásokban meg is van az együttműködés lehetősége, azért van meg, mert a dolgozó osztályok érdekei azonosak. Egy kisgazdapárti kisgazda és egy kommunistapárti kisgazda, de ezen túlmenően a munkásság' és a dolgozó parasztság között érdekellentét nincs. Ha mégis felmerülnek ellentétek, akkor nyilvánvaló, hogy ezeket az ellentéteket mesterségesen szitották nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az azonos érdekű dolgozó osztályokat egymással szembeállítva, valakik megsüthessék a pecsenyét. S ha keressük ezeket a valakiket, meg is találjuk — nem kell túlságosan megerőltetni magunkat — a mindenható kartclek s a jöldjüket vesztett földbirtokok urai között. A tennivaló tehát világos. Szabaduljon meg a parasztság fogadatlan prókátoraitól, vegye kezébe saját sorsának intézését és bizonyos, hogy egy csapásra megszűnnek a gátló tényezők, amelyek az együttműködést megnehezítik, hova tovább lehetetlenné teszik. Még egy megjegyzése ken tennünk. A nép mar unja a sok beszédet, azt mondja: a politikai pártok azerv vannak, hogy segítsenek a nép gondján, baján. Mi nem akarjuk pártpo.iíikaí ] harcokban üres szólamok hangoztat sávni cxfecSéreial az időnket. Napi po'itiku apró fortélyaiban scqi akarjuk kiélni magunkat. Arra smes időnk, hogy minden rankkent hazugsággal külön foglalkozzunk. Nálunk a pártpolitika a nép megsegítésének az eszköze, a népen akarunk segitem ugy, ahogyan ezt eiődemktői tanultuk, amire kötelez bennünket a multunk s a magyar nép jövője. AUjanak ki versenyre velünk a többi pártok, mutasssuk meg, ki "tud többet tenni a népért a mindennapi gondok levetközésében és az országos nagy kérdések megoldásáoan egyarant. A nép nem a szólamok, hanem a cselekedetek alapján fog ítélni. Ml bátran áHunk a népítélet eié, meri ha eddig nem tudtunk többet tenni, mint amennyit tettünk, csak azőru nem tudtunk, m«rt azokkal ken küzdelmet folytatni, akik semmit n«ni akarnak tenni. Minden lakodalomnak vége van egyszer s mi nem kételkedünk benne, hogy ha kemény harc árán is, félre fogjuk áUttani a koalícióból e* a pártközi együttműködés elől a nép ellenségeit és a dolgozó osztályok: egymás kezét fogva felépitik a maguk országát. Gyöogyösi levele a bckeéttekezlet elnökségéhez : A magyar gazdasági életre rótt terhek idézhetnek eiő {Paris, október 8.) A MTI diplomáciai különtudósitója jelenti: Gyöngyösi János külügyminiszter, a magyar békedelegáció vezetője miután a békeértekezlet plenáris ülésein a magyar álláspont kifejtésére mód és alkalom már nincs, kedden a késő délutáni órákban levelet intézett a békeértekezlet elnökségéhez, valamint a gazdasági bizottság elnökéhez. A levélben a magyar delegáció sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar béketervezet gazdasági szakaszainak vitájánál a bizottság a szakaszokat nem tárgyalta le azzal az alapossággal és gonddal, amelyet más béketeroezetek tárgyalására forditott és amelyet a magyar delegáció véleménye szerint a magyar béketervezet is megérdemelt volna. A román delegációnak ismételten megadták a lehetőséget arra, hogy írásban és szóban a feltett kérdésekre válaszolva, a román gazdasági helyzetet és a béketervezet egyes rendelkezéseivel szemben kialakult román álláspontot tisztázza. A DeKCtCrvCzei mai formájában megállapító tv terhek — folytatja a levét — uz eiőbb említett összeget lényegesen meghaladjak e«> igy veszélyeztetik a stabilizáció az újjáépítés sikerét. Iiyen körülmények között a delegáció felelőssége teljes tudataban ismét &> nyomatékosan ra k^n hogy rnutaüson arra, hogy az ország gazdaság: tchcrbiróképességének Hgyciemhe nem véteie a terhek mégaiiapitasánai azzai a következménnyel fog jarnt, hogy. Magyarország gazdasági taipraaHása lehetetlenné válik és az prszág ahelyett, hogy tevékenyén résztvehetne a haboru áftai elpusztított Európa ujjáépilé3ében, a etabiuzaít nyomor országa lesz annak minden következményévei együtt. Magyarország legyőzött áUam. és tudja, hogy visem,.- keit ennek következményeit, azonban bízott abban, hogy nem foszthatják m«g gazdasági fejlődésének lehetőségeitől. Annái inkább bizott ebben, mert erötfhj a gazdasagi fejlődés biztosíthatja az. ország uj demokratikus berendezkedésének sikeré.. A bizottság tanácskozásainak erecménye racáfoU a magyar delegáció reményeire. Mindezek folytan a magyar detcgació kötelességének érzi, nogy beje.entse: a magyar gazdasagi életre ró.r terhek annak összeomlását idézhetik eiő. November elejém filmek össze a külügyminiszterek ((Páxis, október 8 ) A Reuter iroda dip'omáciai tudósítója jelenti: A külügyminiszterei. tanacsa Newyorki>an november eisg hetében összeüt, hogy kido'gozza az öt európai békeszerződés teijes szövegét a kísérleti megzésrt vonatkozóan a helyettes külügyegyezésnek megfelelően. E megégyéminiszterek hétfői ülésükön tettek javaslatokat s a négy külügyminiszter már e héten valószínűleg újra találkozik, hogy felülvizsgálja a javaslatokat. Schachíot egy hónapon beiül különbiróság elé állítják Papén nem meri elhagyni az igazságügyi paloiát (London, október 8.) A stuttgarti rendőrfőnök kijelentette, hogy a tisztogató törvény értelmében részletes és fontos vádat emelnek a Bagdaniban letartóztatott Schacht ellen. (Nürnberg, október 8.) Schacht, aki még mindig őrizet alatt áll, kedden reggel ismeretien útiránnyal elhagyta Stuttgartot. A nácitlanitási ügyek minisztere kijelentette, hogy Seachtotegy hónapon belül különbiróság elé állítják, addig is valószínűleg őrizetben tartják, tekintettél személyének fontosságára. Schacht azt állítja, hogy letartóztatása, valamint ujabb bíróság elé való állítása törvénytelen, mert a nürnbergi bíróság már felmentette. (Nürnberg, október 8.) Papén legfiatalabb leánya kijelentette, hogy édesapja, aki a nürnbergi igazságügyi palotai egyik zárkájában tartózkodik, Schacht letartóztatásának hire hallatára elhatározta, hogy nem hagyja el az Igazságügyi palotát. A nürnbergi amerikai katonai hatóságok ugyan biztosították Papent, hogy elhagyhatja az Igazságügyi palota épületét és nem fenyegeti annak veszélye, hogy a németek letartóztatják, Papén azonban ennek ellenére mégis az igazságügyi palotában marad. A parasztságnak az ipari proletariátussal együtt keli megvívnia a maga harcáé Dr. Bibó István egyetemi tanár érdekes előadása a munkásság és szegényparas2tság viszonyáról (Szeged, október 8.) Kedden délután a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban a kollégium meghívására dr. Bibó István egyetemi tanár tartott nagyszámú érdeklődő közönség előtt igen érdekes előadást a proletáriátus és a szegényparasztság viszonyáról. Bevezetőjében a parasztság társadalmi helyzetével foglalkozott részletesebben és egységes parasztmozgalom szükségessége mellett emeit szót. A továbbiakban a forradalmak és ezen belül a sajátosan parasztforradalmak kérdésével foglalkozott és megállapította, hogy az európai társadalom fejlődése tulajdonképpen egyetlen forradalom, mégpedig az egyenlő emberi méltóságért származásra, kiválasztottságra való tekintet nélkül. Beszéde további során Bibó profeszszor kijelentette annak szükségességét, hogy a szegényparaszti réteg is rádöbbenjen a maga erejére. Rámutatott arra, hogy a földreform éppen ezért volt nagyjelentőségű, mert a szegényparasztság ezáltal végre a saját lábária állhatott. Ezzel kapcsolatosan foglalkozott a szövetkezeti kérdéssel is, végül pedig megállapította, hogy Magyarország akkor válik az igazán szabad emberek országává, ha a szegény parasztság is politikai és gazdasági szempontból felszabadult, öntudatos emberek közösségévé válik. Ezenfelül azonban egyetlen utja az lehet, ha a kiváltságos erőkkel szembehelyezkedve az ipari proletáriátussal1 együtt vivja meg a maga harcát. Dr. Bibó István professzor mindvégig nagy érdeklődéssel kisért fejtegetéseit a közönség lelkes tapsa után hoszszu és termékeny vita, valamint megbeszélés követte. 106 elhurcolt gépkocsi útban hazafelé (Bécs, október 8.) Nyárádi Miklós államtitkár,, hazahozatali kormánybiztos és Hahn Sándor fővárosi tanácsnok vezetésével 106 gépkocsi október 8-án átlépte az amerikai-szovjet megszállási övezet határát és útban van Magyarország felé. A kocsik majdnem mind a székesfővárosi tűzoltók tulajdonában voltak. Kővágó József polgármester, aki a Bécsi Vásár megtekintésére Bécsben tartózkodott, kedden délután visszautazott Budapestre, hogy jntézkedjék a gépkocsik további útjáról