Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-06 / 224. szám

VASÁRNAP, 1946 OKTÓBER fi. DÉL MAGYARORSZÁG ÁLMODNI KELL ÁLMODNI! Süngős gyakorlati feladatról lesz szó. Azért kell az álmodás jogáról és szükségességéről beszélnünk. Valóságunk düledezik, létünk forog kockán. Azért kell igazolnunk, hogy nincsen az álomnál reálisabb uunutatónk & jövőbe. Almot fogunk mesélni, fantaziát. Ne tessék mosolyogni. Lehetőségek látomásai voltak az óriás vagyonok csirái is. Amerikai cipőpucoló suhancok fantáziáiból lettek doUármilliárdok. Álmodni kell, álmodni! — volt Lenin egyik legnépszerűbb mondása és az ő álmodó népe nyerte meg valóságosan a világháborút. Minden idők legreálisabb politikusa álmok után indult. Érdemes-e egyebet megvalósitani? Mert nemcsak a művészetnek, hanem minden alkotásnak álom a teremtő csirája. Nemzedékek vágyálmaiban érlelődött minden társadalmi átalakuláa Ne tessék mosolyogni. Nincsen forradalmasítóbb hatalom az álmodásnál. De álmod ásról beszélünk, nem fellegjáró, talajt eleresztő álmodozásról, mely annak ellenkezője. Nem tétova, ködlő ábrándozásról, hanem világos értelmű víziókról, melyek tisztább rajzúak bizonytalan és zavaros hétköznapunknál éa variiörmökkel fogódznak jövendő valóságunkba. Azokról a szilárd álmokról beszélünk, melyek gondolattá sűrűsödnek, akarattá lendülnek és élesvonalu mérnöktervként terülnek járható útnak elénk. Elég volt az álmodozásból a gyávaság, tunyaság, fáradtság mákonyából. Elég az impotencia óvatosan előre lemondó ábrándozásából. Álmodjunk bátor álmokat, jövőnk álmát, az egyetlen szilárd pontot, melynél fogva kihúzhatjuk magunkat a hinárból. íme egy álom. A délkelet európai nemzetek kulturünnepe Szegeden. A A balkán nemzeti művészetek Olympiásza. Békés, egymást megismertető szellemi verseny, minden esztendőben: Magyarország déli végvárában, Szegeden. A szegedi szabadtéri játékok jó Ilire már évek óta bejárta Európát. De szegedi esemény maradt csupán, legfeljebb magyar ügy. Most a nemzetközi kuli árpolitika egyik legfontosabb tényezője. A Dóm-teret a magyar lobogókon kivül jugoszláv, román, bolgár stb. zászlók díszítik. Mert a reflektorfényit nagy tribünön nemcsak „Az ember tragédiája" zúg ei, évenként visxsgatérő üstökösként, hanem a jugoszláv, román, bolgár színpad nagy alkotásai is. Jugoszláv kórusok harmóniái, román tánckarok ritmusa, bolgár népi oratóriumok dallamai kelnek békés versenyre magyar i\-nekcinkkel és nemzetközi zsűri osztja a babérkoszorúkat. Európa sajtója ünnepel. De elfér-e egy Dóm-téren az a bőség, melyet a délkeleti népek kulturái itt elébünk ontanak? A gyönyörű, olaszos formájú Klauzál-téren, mely tetőtlen zárt teremként kínálja magát színpadnak, a szökőkutas, szobros Széchenyi-téren, melyen az épitészet egyik szerény világremeke, Lechner városháza áll hátteret a nagy tribünnek, a kakasos templom intimebb környékén. A görög oszlopos kultúrpalota lépcsőzetén, mely a Tisza felett néz el, —• mindenfelé a városban nagy mutatványok és hangversenyek lobognak minden este. Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán és legjobb tervezőink építették a nyári színpadokat és tribünöket mindenfelé a városban, mely egységes művészi elgondolás szerint alakul át minden nyáron a délkeleteurópai játékok színhelyévé. Nem csal* színmű vészét üket és zenéjüket! hozták ide a szomszédos balkán népek, hanem tribünjeikkel, pavillonjaikkai nemzeti építészeti stílusaikat is megmutatják. Hova menjünk ma este? A szegedi Nemzeti Színházban modern darabot adnak. A Tisza szálló termében a bukaresti filharmonikusok játszanak. A kommunista székház nagytermében magyar, jugoszláv és bolgár kamarazene hallható. A Városháza termében ma lesz döntője a hegedűsök versenyénéli. (A belgrádi díjat tegnap magyar zongorista nyerte). Színielőadás vagy koncert után lemegyünk a Tiszapartra, ahol tüzijátéIrta: BALÁZS BÉLA kos csónakkorzó és viziszerenád van. Vagy menjünk inkább az ujszegedi parkba, o külföldi vendégek báljára? A délkeleti nemzetek szoborkiállítását az ujszegedi parkban éjjel is megnézhetjük, mert a szabadbán, lugasokoa csoportosított szobrokat fényszórók világítják. (Mesztrovics szobrainak • ligetéhez alig lehet hozzáférni). De a magyar, jugoszláv, román, bolgár képkiááitást holnap délelőtt nézzük meg. Tizenkét órakor lesz a nagy díj kiosztása? Azután még körüljárunk kissé a népművészeti pavillonokban. (A Gyöngyösbokrétáér.ak nagy sikere van.) Talán veszünk ds román hímzéséket, szerb fafaragásokat? Elnézünk a könyvessátrakba is, ahol megismerkednek végre a délkeleteurópai szomszédok egymás irodalmával is. De váltsuk meg jegyeinket a balkáni regattára is. El ne mulasszuk a magyar-szerb válogatott futballcsapatok mérkőzését és a délkeleteurópai teniszbajnokság döntőjét sem. Ilyen nemzetközi kulturünnepet Hellasz óta nem látott a világ. A salzburgi játékok Bécsnek, meg Reinhardthak jegyében történtek, Beyruth Wagnert ünnepelte. Szegeden világkultúra történik, népek barátkozása, nemzeti Szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagyobb ideáljának valósiúása. Szegeden a dunai, déli népek demokratikus testvériség lesz sugárzó ünneppé. A magyar nép nagy gesztusa ez, mely vendéglátó déli kapuját kitárta. íme az álom. Mielőtt gyáván és szkeptikusan alkudni kezdenénk belőle, mielőtt azon rágódnánk, hogy meg lehet-e csinálnunk. eszméljünk rá, hogy meg kell csinálnunk. A szegedi déikeleteurópai találkozások életszükségletünk nekünk magyaroknak. Tildy Zoltán, akinele egy szegedi véletlen találkozás alkalmával szóvá tettem ezt az álmot, megragadta karomat, mondván: „mindent el kell követnünk, hogy ezt megvalósítsuk. Életkérdés számunk, ra, hogy hidakat verjünk szomszédaink felé. Ahhoz nyújtanunk is kellene valamit, de mi, koldusok, csak a kultúra terén vagyunk csereképesek". Mit is mondott a minap Kodály Zoltán az egyik riporternek? Tulsok a magyar műyesz, nincs még egy nemzet a világon, amely ilyen százalékban ontaná magából a világviszonylatban1 is jelentőg tehetségeket. Gazdagságunk, legnagyobb kincsünk válik hovatovább átokká ha nem tudjuk exportálni művészetünket. Da hogyan küldjük mi, koldusok külföldre? Nos, hát itt van a lehetőség művészetünk olyan exportjára, melyhez nem kell külföldre utazni. Erte fognak jönni Szegedre! Nincs rá pénz? Most jelentkezzenek tehetséges és nagystílű tőkéseink. A világ egyik legnagyobb és mégis egyik legtisztességesebb áldásthozó üzletéről van szó. Minél r.agyobbszabásü, annál jövedelmezőbb. Itt az alkalom, hogy kapitalistáink hazafiaknak és demokratáknak mutassák magukat. Nem fognak ráfizetni. A magyar idegenforgalom legjobb üzletéről van szó. Európa egész demokratikus sajtójának lelkes propagandájára számíthatnak, ha előmozdítják a békés nemzetköziség ügyét. Szeged olyan alkalmas az ilyen, egész városra kiterjedő ünnepség megrendezésére, mintha erre a célra tervezték volna. Nem olyan nagy, hogy a város megállíthatatlan! robaj os üzeme elborítaná a szabadtéri játékokat. Nem túl kicsi. Éppen elég az ilyen ünnep bázisának. Szép, egyformán kétemeletes házsorai, szokatlanul sok, intimen csukott, szépformáju tere. Nagyipara a perifériákon túl van. Belül csendes és a háborús pusztulás nyoma sem látszik rajta1, kivéve, hogy gyönyörű hídja a vízbe lóg. Szép nagy színháza', nyilvános épületei, parkjai épek. És folyója, a Tisza! íme az álom. íme a lehetőség. Minden egyéb megértés, fantázia, energia és lelkesedés kérdése. Azon múlik, van-e annyi rugalmasság bennünk, hogy rögtön hozzálássunk a konkrét tervezéshez, számításhoz és az anyagi feltételek előteremtéséhez. Van-e elég politikai vitalitásunk, hogy rögtön elkezdjük a tájékozódást Belgrádban és Bukarestben. Megértik-e kulturált szervezeteink, hogy elsőrendű nemzeti érdekről van szó? Emberek, fogjunk neki. Fulladozó magyar népünknek ki kell jutnia Európa napvilágára! ————— i i Ma délután 5 órakor az MKP Kálvin-téri székházában aradi vértanuk emlékünnepély Churchill ismét az európai egyesült államokat propagálta Tetemes kár és a megbetegedések egész sorozata származik a patkányok és egerek nagymérvű elszaporodásából. Ezek ellen biztosan ható szer a COR A patkányirtó paszta CO R A egérirtó mag Gyártja: CORA VEGYÉSZETI GYÁR Budapest X.. Bihari-ut 2. szám Hatásáért szavatol a gyár. (Blackpool, október 5.) Churchill valóságos diszmenetbe vonult be Black, poolba, hogy átvegye a város díszpolgári oklevelét. A város olyan nagy ünneplésben részesítette, hogy a tiszteletére rendezett ünnepséget csak negyedórával később kezdhették meg. Az ünnepségen Churchill felszólalt és a többek között a következőket mondotta; — Az európai egység a legerősebb tényezője lehetne az Egyesült Nemzetek szervezete hatalmas világának, amelyre reményeinket és életünk legkedvesebb kívánságait alapoztuk. Nincs semmi ok arra, hogy a győzelemből por és hamu váljék. A reményre nyomós okok vannak. Az Amerikai Egyesült Államok határozottan kijelentették, hogy felhagynak az elszigeteiődési politikával és őrködnek Európa és a világ békéjének megoltalmazása, illetve helyreállítása fölött. De nem kell minden terhet az Amerikai Egyesült Államai* vállaira helyezni. Miért nem alakíthatjuk meg az Európai Egyesült Államokat? Miért legyen e szárazföld szétdarabolva és miért függjön más földrészek nagylelkűségétől? Zürichi beszédemben azt javasoltam, had emelkedjék fel Európa, had tűnjék el a mvlt )keserü viszálya és verekedése. A NAGYSZEGEDI PÁRTBIZOTTSÁGHOZ TARTOZÓ ÖSSZES ÜZEMI, KERÜLETI ÉS FALUSI PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐSÉGE ES A TÖMEGSZRRVEZETFKBEN DOLGOZÓ ELVTÁRSAK RÉSZÉRE 8-AN, KEDDEN 6 ÖRAKOR A KÁLVINTERI SZÉKHÁZBAN ÖSSZAKTIVA ÜLÉST TARTUNK KÖZPONTI ELŐADÓVAL. TÁRGY* KONGRESSZUSI BESZÁMOLÓ Nem juthatunk előbbre, ha magunk után vonszoljuk a bosszú és a gyűlölet láncait. Az igazságnak úrrá kell lennie és a bűnösöknek bünhödniök kell. Kijelentette, hogy Európának előre kell tekintenie, nem pedig hátra, majd így folytatta beszédét; — Amit meg kell tenni az az, hogy mintegy 250 millió ember egy reggelre felébredve ezeket mondja: „Boldogok és szabadok akarunk lenni és függetlenül attól, hogy milyen nevet viselnek, esek olyan politikai pártokra adjuk szavazatunkat, amelyek az Európai Egyesült Államok megteremtésén fáradoznak" Ez a világ jólétét, valamint az emberiség biztonságát fogja magával hozni. (MTI) és Cukorka csokoíádí eladása nagyban és kicsinyben a legnagyobb választékban és legolcsóbban KOVÁCS IMRE cukorka nagykereskedőnél. Tisza Lajos-körut 48. szám Telefon: 2—45. Fürdőszobaberendezések SEBESTYÉN JÓZSEF müMaSd vi\\*\m0 Rigó-utca 2Qí Október ó. A magyar nép több mint másfél éve vívja hősies harcát az uj magyar demokráciáért, azért, hogy ieszámoljon a mult bűneivel és felépítse elpusztult hazáját. Ezt a harcot nem vívhatjuk meg anélkül, hogy a magyar nép le ne vonná nemzeti történetünk nagy tanulságait. S ez nemcsak március 15-ének, 48-as szabadságharcunk győzelmi napjának, hanem tragikus bukásának, o.. tóber 6-ának a megünneplését is megköveteli tőlünk. Egy nép számára a nemzeti gyász napjai nem kevesebb tanulsággal szolgálnak, mint a szabadság ünnepnapjai. A magyar demokrácia komoly válaszút elé érkezett. Előre megyünk, vagy hátrafelé, leszámolunk a mult bűneivel, vagy újra kezdjük a magyar történelemben annyiszor megtett tragikus utat? Október 6-a é9 a magyartörténelem gyásznapjai figyelmezietnek bennünket: a nemzet jövőjét, szabadságát csak a demokrácia elórevi te lével, a reakcióval való gyökeres és maradéktalan leszámolással lehet biztosítani. Száz évvel ezelőtt a magyar szabadságharc elbukott, mert hiányzott az. ipari munkásság, mely gerincét képezhette volna a reakcióval való leszámolásnak, továbbá 184i9-berv nem volt nagyhatalom, mely kezét nyújtotta volna szabadságáért küzdő népiinknek. Ma az ipari munkásság és parasztság egységes, a Szovjetunióval és a szabadságáért küzdő népekkel való együttműködés a záloga annak, hogy véget vethetünk nemzeti gyásznapjaink, tragikus történeti dátumaink szomorú sorozatának. Jugoszláviában leszállásra kányszerltettek egy amerikai repülőgépet (Nís, október 5.) Egy angol katonai repülőgépet, amelynek jövetelét nem jelezték, jugoszláv terület fölé került, de a repülőgépet leszállásra szólították fel. Hosszabb huzódozás után a gép föidreszáUt a nisi repülőtéren. Általános sztrájk fenyeget Japánban (Tokió, október 5.) Általános sztrájk fenyegeti Japánt. A japán újságok és a japán rádió beszüntették a munkát. Az elektromos központok, a szénbányák a jövő hétén szántén megszünteti tik a munkát. Az amerikai hatóságok nem avatkoznak bele az összetűzésekbe, de megkeresést intéztek a nagy újságokhoz, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. A sztrájkoló munkások ug? érzik, hogy támogatják őket a szövetséges parancsnokságok magasrangu tisztviselői. A MUNKÁSSZÖVETKEZET igazgatósága értesíti tagjait, hogy részükre ÚJSZEGEDEN Vedresi-u. 11, SZEGEDEN Pusztasaeri-u. 21 (Lengyel-utca sarok és Retek-utca- 15 szám alatt fióküzleteket nyit. amelyek működésüket október 7-én, hétfőn kezdik.meg,