Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-06 / 224. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946 október 6 vasárnap m. m 224 sz. Verseny pontozás nélkül Itta: Komócsin Zoltán magunk elé. Állandó harcban állunk, viaskodunk, munkálkodunk, építjük a demokráciát a népnek. A kongresszus sikere, eredményei nem tévesztenek meg bennünket, nem tesznek elbizakodottá. Amilyen józanul látjuk azt, ami mögöttünk van — ed­digi eredményeinket, ugyanolyan vilá­gosak előttünk a közeli és távolabbi jövő teendői. Nem ringatjuk magunkat illúziókban, nem alszunk babóraihkan, cselekvésre állunk készen. A kongresz­szus sikere nem utolsó sorban köszön­hető annak, a versenymunkának, mely minden pártszervezet, az összes tagok között folyt. Ezt a munkastílust kell most továbbfejleszteni. A verseny f<v A Magyar Kommunista Párt IIL kongresszusa végétért. Túlzás nélkül állíthatjuk, sikere, eredményei felül­múlták a legvérmesebb kommunista reményeket is. Mintahogy előre meg­mondtuk, fontos állomáshoz érkeztünk pártunk és az egész nemzet szempont­jából. A társadalom minden rétegére kiterjedő gazdasági vonatkozású és po­litikai határozatokon kivül két fontos tény igazolódott be ismételten. Az egyik: a Kommunista Párt vezetői Rá­kosi Mátyás elvtárssal az élen olyan Idvaló politikusok, akikre büszke lehet minden magyar demokrata. Elméleti felkészültségük, a gyakorlati problémák meglátása, politikai éleslátásuk, a tör­hetetlen vasakarat, amellyel a nagy nemzeti kérdések és népünk apró gond­jainak megoldásához Iáinak, egy vo­nalba emelik őket Európa legkitűnőbb népi vezetőivel. Ez egyben kifejezője helyesen érteimezált, a szó legval ódibb és legteljesebb értelmében vett hazafi­ságuknak. A másik: a kommunista kongresszus félreért hetei lenül bizonyí­totta, hogy nem csupán a háború rom­jainak eltüntetésében, az újjáépítésben, a mezőgazdaság helyreállításában, a szellőm embereinek munkájában ér­tünk el hatalmas eredményeket, de a magyar nép óriási politikai fejlődésen is keresztül ment. Elbizakodottság nél­kül, büszkeséggel állapítjuk meg, eny­a.ti okos, politikus felszólalást nem igen tudna egyetlen más párt sem fel­mutatni hasonló megmozdulásán. Bá­nyászok, ipari munkások, parasztok, ér­telmiségiek adták elő különböző prob­lémáikat, de mindegyik felszólaló hang­jából káérzett a politikai felelősség es világnézeti azonosság. Az ideológiai fö- • bizot.sag befejezte feiaddtat. lyik tovább — pontozás nélkül. Helye- I sebben: a pontokat pártunk becsületé-' nek növekedése fogja jelenteni. A nem­zet különböző rétegei — érthetően — nagy várakozással tekintettek kongresz­szusuhk elé, reményeket fűztek hozzá. Rajta leszünk, hogy reményeikben ne csalatkozzanak! A kongresszusról két­szer kell tudomást szereznie a magyar népnek; először amikor hallott róla, megismerte egész lefolyását, másod­szor: amikor szemeláttára, esetleg köz­vetlen részvételével, jaVára, gondjainak enyhítésére végrehajtjuk a hozott ha­tározatokat. Mind a kettő nagyon fon­tos. Mb>d a kettő egész párttagságunk­ra tartozik. Igy válhat csak közltincs­csó a kongresszus munkája. Egyáltalán nem titkoljuk el, hogy kongresszusunk legfontosabb eredményének tekintjük, hogy azzal és a hozott határozatok végrehajtásával egész népünket akar­juk szolgálni. A Kommunista Párt tömegei készen állanal* arra, hogy a politikai célok megvalósításához tömegerejük bedobá­sával js hozzájáruljanak, ha a szükség úgy kívánja. A nagy célok mellett azonban ott vannak a dolgozók ezer­nyi kis problémái. Ezeket is látjuk. SZÍVÓS, kitartó munkával látunk hozzá a dolgozók életszínvonalának emelésé­hez. Nem lesz könnyű, de tudjuk, hogy a bajok lassú csökkenésével erősödik pártunk és népi demokráciánk. Csakis ez bizonyítja, hogy nem csupán párt­ügyet szolgálunk. Pártunk ügye a nem­zet ügye. Harmadik kongresszusunk ha­tározatai lassan, — de minél jobban dolgozunk — annál gyorsabban válnak a gyakorlatban valóra. Kommunista pártszervezetek felfris­sült kedvvel, erős akarattal uj verseny­re kelnek! . Három óra alatt tárgyalták le a békeszerződés Magyarországot érintő fontos gazdasági kérdéseit Gyöngyösi külügyminiszter tiltakozott a rohamtempó fölfifetes munkáim és a magyar vélemény meg nom hallgatása miatt — Befejezte munkáját a magyar területi és politikai bizottság is (London, október 5.) A iondoni ra" din j©fenti; A béü.©értekezne bizottságai ' üttmem ouigo/n ui, nogy a szombati határidőre befejezzek iminkájlikai. A iíifene uizatisag Közút ©dd g négy, mt gpedig a bö.gár, román, & finn po­Jitiüki, varamul- az oiaaz gazdásági Lény iádoraborodására tul érezni lehe* tett pártunk erejét, a felszólalók mö­gött áLló hatalmas népi tömegek aka­ratát és elszántságát, mellyel készek minden rendű és rangú ellenséggel szemben a népi demokrácia megvédé­sére és továbbfejlesztésére. Kongresszusunk sikere pártunk fej­-ödóscoek eredménye. Nagy küzdelem­be, súlyos áldozaiokba került, hogy a néhány ezer illegális káder a vértanuk •sírjaival szegélyezett uton, szüntelen harcban eljusson a legális tömegpárt megalakításáig. A felszabadulás után pártunk fejlődésevei párhuzamban fej­lődött demokráciánk. A lendület, a kommunista munkatempó, nem egyszer vitte tovább előre, pillanatnyi megtor­panás után az egész nemzetet. Egész sereg nagy kérdést megoldottunk már a munkásegység jegyében, szövetség­ben a többi pártokkal. Hátra van még rengeteg apró probléma, nem kevésbbé fontosai*, mint a nagyol*. A kongresz­szus megadta az utmutatást,. merre ha­ladjunk, mit kell tennünk. Lefolyásá­ból, eredményeiből óriási erkölcsi erőt meríthet és kell is meríteni minden konimuiilstáilak. Rajtunk a sor, a vá­rosi és falusi párttagokon, vezetőkön. Cselekednünk kell, harcolni, dolgozni a kongresszusból kisugárzó erővel, len­dülettel hozzálátni a határozatok vég­rchajtásához. Pártunk erejét, a hozott határoza­tok nagy jelentőségét testvérpártunk vezetőitől és a miniszterelnöktől kezd­ve mindenki elismeri. Szép, szép, — mondhatják sokan —, hogy a kommunisták határozatokat hoznak, de azt végre is kellene haj­tani. Elvégre határozatot mindenki hozhat. A velünk rokonszenvező töme­gek joggal vetik fel a kérdést: mi a biztosíték a. kongresszusi határozatok végrehajtására? Feleletünk egyszerű; kipróbált fel­eovezetésünk a mögötte teljes egység­ben álló pártszervezeteink, tagjaink ál­dozatkészsége teljes bizonyíték reá, hogy nem marad irott malaszt a kon­gresszus határozata. A kommunisták már megszokták, hogy folytonosan uj célokat tüzünk megvalósítás céljából Az o>a*z gazdasági bizottság né­hány pCrcc©- a szombatra ^irxádó hajnai negy óra előtt fejért© ne tar­gya-a„ait. a hosszura eiriyult tárgya­mét igen '-oüüzor hev8® vita sza­kította főibe, majd 11 szavazatai, mgy e.ienéQ<-n ©Log adtaik az* az <«n­go» Ja^tttttio*, ameiy 225 millió dof­iíUTa korlátozza Görögországnak, Ju­goszláviának c* Etiópiának íize.cnuő jóvátétel összegété az orosz eil©nzes tíacara i5 szavazattal egy ellenében megszavazta a Dizoiffeug azt az .in­gói Javaslatai, hogy Jugoszlávia es Görögország ©gyiormán 10O—100 niu­áó douar jováiefeit kapjanak. A tű­zőt.ság egyhangu-ag hozzájáruté ah­hoz, nogy Etiópia tt részesedőéi jó­vátételben. Vegu? a bízotttag emut­sito-ta A'tonia jóvátételi igényein A bmkani éS finn gazdasági bi­zotttág reggti negyed 7 órakor még együtt ü't Az éttzaka foiyaman 5:5 aranyban ©iiogadták az? az angoi javasiatQti hogy a dunai S/auudhajő­zásra vonatuoro clkkCiy i vegyek ő a bckeszcrződosekoe. így a dunai sza. badhajózasra vonatkozó cikkc.y bele­kerül a magyar békeszerződésbe )s. (Páris, október 5.j A balkánj gaz­dasági bizottság a péntek este tartott ülésén a magyar békeszerződés 30. cik­kelyét tárgyalta, amely a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő véleményel­térések rendezéséről szóL A javaslathoz két módosító indítványt nyújtottak be, egyet a szovjet, egyet a brit kiküldött. A bizottság 9 szavazaittal 5 ellenében a .brit javaslatot fogadta eL A 31. cikkelynél nem volt vita. A 4/a melléklet, amely az ipari, mű­szaki, művészeti, stb. tulajdonokról szól, egyhangúlag elfogadták. A bizottság ezután a 4/b melléklet­tel foglalkozott, amelyet a szovjet meg. bizott feleslegesnek tartott és töröltet­ni kívánt. Végül a szovjet javaslatot 0:5 arányban elvetették. A 32. cikkelyt, amely a mellékle­teknek a szerződésbe való beiktatásá­ról szólt, egyhangúlag elfogadták. Ezzel a bizottság befejezte a Ma­gyarországra vonatkozó gazdasági hatá­rpzmányak feletti vitát. (Páddá, október 0.) A oautaux gaz­dásági bizottság összesén 20 órás 5 Ülésen téttirgyalta a magyar bőkeszcr. ződéstérve/.ec még fennm p'adt'12 cik­kelyét es ©zzei felülmúlta az eddigi gyorsasági csucsteljcsi t ményt Kimondották, hogy Magyarország köteles visszaaahl a3 Egyesült Nem­zeteit területéről elvitt javakat. Egy­hangúlag elfogadtak, hogy Magyaror­szág eifSmén, hogy a Szovjetuniónak joga van a magyarországi nömtt ja­vakra. Azt a javaslatot, am©iy szerint Ma­gyarország rtem kapja vissza az Egy©­sQit Nemzetes területén tevő Javait, eiftjgaOtJák. Ezz©i a magyar bekészer­zödés gazdasági záradékai* Letárgyal­ták. (Páris, október 5.) A magyar .te­rületi éa potitikai bizottság szombaton tartotta utoiso ütéSé*. A magyar bé­keszerződésről Szőlő bizottsági jefen­cé« qifogadátóa u-án az ütés veget őrt. (Páris, október 5.) Az MTI párisi különtudósitójának értesülése szerint Gyöngyösi János külügyminiszter, a magyar békedelegáció vezetője levelet intéz a békeértekezlet elnökéhez, amely­ben tiltakozik, hogy a magyar békeszer­ződéstervezet gazdasági cikkelyeinek tárgyalásánál a magyar delegációt meg sem hallgatták és a magyar békekíiX­döttség észrevételeit figyelmen kivül hagyták. Amíg a gazdasági bizottsága román békeszerződéstervezet gazdasá­gi cikkelyeit 7 héten keresztül tár­gyalta és az ülések során a román bé­kedelegáció t íöbb Ízben is meghallgat­ták, addig Magyarország gazdasági taíp­raállitására olyan sorsdöntőén kihaló cikkelyeket a békeértékezlct gazdasági bizottsága 3 nap alatt a sietség legtel­jesebb jegyében tárgyalta le. Tárgyalások folynak a kisfizetésű sokgyermekes tisztviselők helyzetének javításáról (Budapest, október 5.) Rövidesen tárgyalnak az alacsony fizetésű és sok­gyermekes köztisztviselők helyzetének megjavításáról. A Gazdasági Főtanács már foglalkozott a kérdéssel és most a pénzügyminisztérium dolgozza ki árész* leteket. Ellentétes jelentések Papén, Schacht és Fritsche sorsáról (London, dktóber 5.) A bajor igaz­ságügymüüszter különmegbizottja Nüm­bargbo utazik, hogy engedélyt kap­jon Papén., Fritsche és Schacht letar­tóztatására. A felmentettek felelősség­revanása azon a jogcímen történik, hogy hazaárulói* valtak és felbujtók. (Nürnbergi, október 5.) Schacht, Papon és Fritache felmentett háborús £őbünö9ük meg nem erősített hir sze­rint elhagyták a nürnbergi bíróság épületét. Bár az illetékes hatóságok még) nem akarnak nyilatkozni, ugy tudják, hogy az amerikai hóhér rövidesen megérkezik Nürnbergbe. Illetékes kö­rökben kijelentették, hogy a hóhér nümbergi tartózkodásával kapcsolatban szigorú biztonsági rendszabályokat fo­ganatosítanak. (London, október 5.) A lonúani rá­dió közlése szerint Schacht é® Pa pen sorsára vonatkozólag egymást kö­vetik a kü'önbőző jelentések. Az ©gy®© jelentés szerűn- Schachtot a nemet rendőrség haa'őrizetbe helyezte egy nürnbergi vlUaban és őrizetbe vettek az ügyvédje hazában cariozkodó Fritscife-t i>. Későbbi jelentés szé­rűit az amerikai hatóságok utasí­tására a nemei rendőrség megszün­tette őrizetüket. Papén ei sem hagyta a fegyházat, igy őrizet bevételre nem került s0r. Az angoi rádió értesülése szerint a németországi brit főparan-8­nofcsag megcáfolta azt a hirt, amely­nek érteimében a brit csapatok meg­tagadtak a beutazási engedélyt Scho­chtói és társaitól- EzidCig, cgyikns sem íorüuii."ilyén kérétósei a brit pt». rancsnoIv«aghoz. —0O0-

Next

/
Oldalképek
Tartalom