Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-27 / 242. szám

VASÁRNAP, 1946 OKTÓBER 27. D£L MAGYARORSZÁG! 9 Fővárosi irók a szegedi kuliurnapokről Hellai Jenő, Gergely Sándor és Nagy Tibor véleménye a szegedi hulturáról 'A EÁZ Értesüllünk róla mindnyáján; a Központi Villamossági Rt. igazgatósága Szeged lakosságának jogos feizudulá6a után hajlandónak mutatkozott tárgyaló "okba bocsátkozni és ennek ej edménycképpen a gáztűzhelyei: ntan fizetendő kauciót leszállította 60 forintról 40-re, a resók után 25-röl 18-ra, a bekapcsolási dijat 20-ról 18 forintra. Viszont a gáz köbmétere megmaradt vál ozatianul 1.20-nak é3 megmarad a gazóiák után szedett hcicSöndij is a maga épületes progreszs'zivitasában, ameiy tudniillik a gázgyárnak jelent progresszives emeixedő bevételt a szobák száma után anélkül, hogy a kislakások bérlőjének kedvezményt nyújtana. A gázgyár dolgán érdemes elgondolkozni. Az üzemet egy tőkés csoport teern a várostól, az évek hosszú során keresztül bebi onyitva, hogy a bérletet a minél több' profit szerzésre használja' ki, semmibevéve a akos»ág érdekeit. A feiszabaduias után magára hagyja az üzemek .igazgatósága, a városnak keltett gondoskodni annak fenntartásarói, tehát enyhén szólva ném teljen ette szerződésszerű kötelességeit. jelenleg 2 forint 20 fillért szed a villanyaram kiló wattjáért, amely pesten' 80 fillérbe kerül. A gat megindításánál óvadékot szed, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók adják össze a tőkét a váir'iat fenntartásához és ezt azzai há iaija meg, hogy a gáz köbméteréért 1.20 forintot szed, amelynek pz ára pesten 80 fillérbe kerül. Érdemes efgondo'koznj a gázgyár •ioigán azért is, mert Szeged iakpstoga egyöntetűen állást fogXalt'a gázgyár várost kezelésbe való véjeie mellett, még a bérleti szerződés lejarta eigit, tehát azonnal. A pártoK IS egyöntetű állást foglalnak ej ebben a kérdésben. A 'gazgyár urai mégis a helyükön vannak 3 fo'ytatják tovább antiszociális, a nép érdekeit semmibevevő, haszonszerző pölítikájukac. Ráko°i elvtárs a ni kongresszuson tét idevonatkozó m.egáüapitásai Szeged lakossága számára húsbavágó valóságot jelentenek. »'A demokrácia tobbé-kevéSbbe benyomult a közigazgatásba, a rendőrségbe, a hadseregbe. A bankoK é> "a gyárak igazgatásib-iri azonban nem történt változás. A magyar demokiacia gazdasági kulcspozícióiban változattanul ázok maradiak, akik a legnagyobb odaadással Szolgálták Horthyt és rendszerét...« Igen, tök le'escn ez a helyzet Szegeden a gázgyárra., ideje lenne egy kis »őrségváltásnak* «zen a téren te. Egy mondatot kiragadunk a* MKP kiáltványából: »A népi demokrácia: a nemzétj Közösség érvényesítése a proffthajhászö n. gy'őke önző érdekeivel szemben * Azt hisszük, czzei a mondattal mindenki egyetért, a proiithajhas7ó nagytőkéseken kivul. Mindenki egyetért abban Szegeden, hogy a gazgyár ilyen é® csakis ilyen érdekeket követett, tehát érvényesíteni *ceü a népi demokrácia legfőbb alapelvét a nép érdekeinek érvényesítését, jelen esetben a vi'rany és goziogyaSztóK érdekeinek érvényesitését, a gázgyári tőkéscsoporttal sz?mben. Sürgősen városi kezelésbe a gázgyárat! Két kávécspmpészt fogott a gazdasági rendőrség A harmadik ablakon koresxiül MORASSKSH (Szeged, október 26 ) A szegedi gaz. daSági rendőrség csempészeket fogott ei. Hamburger Géza Ó3 Farka® Ado'f temesvári lakosokat Vitelz Illés Korona-utca 13. Száím alalti lakásán vették őrizetbe a nyomozók. A lakaton megtalállak a két csempész által Romániából Szegedire átcsempészett 50 kiló kitűnő minőségű babkávét. A két csempész a rendőrségi kihallgatáson azt vallotta, hogy a kávé nem az ő tulajdonuk, hanem egy harmadik Személyé, névszerint Fried Nálháné, aki őket c.Sak a -.szállításra* szerződtető. Fried, amikor a rendőrök megjelentek a Korona-utcai lakáson, éppen a mafiik szobában tartózkodott. Amig a detektívek két társával voltak elfoglalva, veszni hagyva a »portékát*, az ablakon keresztül kereket oldott. A két babkávészálíitót Szombaton kisérték át a szegedi törvényetekre, ahol vámjövedéki kihágás és tiltott határátlépés miatt indul - TNENÜK ELJÁRÁS. (Szeged, oiktóber 26.) A fővárosi irók csoportja már napok óta Szegeden tartózkodik, előadásokat hallgat, végig, előadásokat tart és közvetlen kapcsolatba került Szeged kulturális életével. Nem érdektelen, hogyan vélekednek1 az irók az eddig tapasztaltak alapján rólunk, kulturális helyzetünkről s ezért a Délmagyarország munkatársa megszólaltat csak ugy találomra három fővárosi irót, mondják el röviden, mi az, amit a kulturnapok során mint szegedi jellegzstességet (A szegedi paprika, halászlé és a Dóm-tér kivételével) emlitésre méltónak találtak. A válaszokat itt adjuk: HeUai Jenő Sfecjed»n Mturtew dühöng íReltií Jenő é® felesége a péntek esti motorossal Szegedre érkezett, hogy rcSztvegyen a kulturális napok finrtébcn. A 75 éves nagy magyar költő, akit etek azért nem neveznek most .írófejedelemnek*, mért a Family Hotel irója irtózik minden hangzatos címtől, valósággal kivcrekedte magának, hogy barátai »Jánö8 bácsinak*, általában pedig .elnök umak* becézzék. János bácsi tehát este <) óra utan megérkezett Szegedre é® házigazdáját dr. Grünér Istvánt nyomban vacsora utan megkérte, vezesse őt az Ujságiróo Lthonba, írtért találkozni al:ar a .fiukkal*. Éjjei 11 óra után jelent meg az otthonban, ameiyneK közönsége felállva, dörgó éljennel fogadta. Hel ai mindjárt jói érezte magát, feketézett, szivarozott, érdeklődött és kedvesen felelgetett 3 hozzáintézett kérdésekre. A szegedi kulturnapokra terelődött a sző. Meg" kérdeztük tőle, mi a vé-eménye erről? jános bácsi türelmesen vesződött; rosszui szelelő szivarjával s Közben válaszolt: — Alig két órája vagyok Szegeden, de aobót, amit üt ha.iottam,.ni gahapithatom, hogy ebben a városoan nemcsak most, a kulturnapok alkaimavai, hanem talán a felszabadulás óta — kulturterror dühöng. Ezt ugy értem, hogy van itt egy ki3 csoport iró, uj sági ró, színész, képzőművész, lelkes, demokratikusan gondolkodó emberek, akik mindenáron kuiturát akarnak raerőszakoüii Szegedre, de a várd* a maga homoki passzivitásával eiientáll ennek a kísérletnek és pedig sikeresen. Ennyit mondott erről Heítai Jenő é3 azt hisszük, két mondatban nem is lehet találóbb képet festeni "SzégedneK a kuiturahoz való viszonyáról ,s a mostani kuUuroapokat senkise jellemezte frappánsabban, mint a 75 eves valóban botos iró, aki get 0ravai előbb érkezett Szegedre. Gergely Sándor: A pesti irók nem találkoztak a neppel Megkértük Gergely Sándor elvtársat, a Magyar Írók Szövetsége elnökét, mondaná el benyomásait a szegedi fculturhét szombatig lefolyt eseményeiről. Gergely elvtárs a következőkben foglalta össze impresszióit: — Első Ferenc József „dicsőségesen uralkodó öreg királyunk" öt évtizeden át kezdte így" szónoklatát „szeretett magyarjaihoz": „Eremmel jettem e helre". Szinte én is így kezdeném a beszámolómat. Do köt néhai „bölcsünk" emléke és zavarnák a szegedi élmények. Sokát beszéltek itt a magyar kultúráiét decentralizálásának a szükségességéről! A gondolat helyes, végre is kell hajtani. De szerintem tisztázni kéne előbb a fogalmakat. Elsősorban: milyen kulturáról van szó. Fel-felbukkant a szónoldatokból és felszólalásokban a „humanizmus" korszakának a várása és sürgetése. S rögtön meg is magyarázták: a humanizmus a megbocsá.ás, a megbékélés, a „fátyolt a multakra" jelszó alatt lovagoljon be diadaikapukon a magyar városokba és faivakba és legyen -a diszbevonulás után szabad véleménynyilvánítási és sajtójoga — mindenkinek. Hát — nem! A demokrácia —amely fogalom az elmúlt négy nap alatt szinte száműzve volt a gyűlés- és üléstermekből — a demokrácia nem lehet menlevele a demokrácia megfojtására irányuló szellemi bauditizmusnak még akkor sem, ha az az erőszak elé a humánumot rakja ki cégérül. Sulyog hiánya a kullurhétnek, hogy — legalább is az első négy nap alatt — a Pestről lerándult irók nem találkoztak — a néppel. A vitaelőadáson, a színházi előadásokon, a diákság összejövetelén, az egyetem aulájában hol kisebb, hol nagyobb számmal a középosztály különböző generációi mutatták meg kulturnivójuk fokát és azt is, miijén italokkal oltanák tiikkadtságukat. De ma mégiscsak egyezer kilencszáznegyvenhatot írunk. Felosztották a földet, szabad ember lett a magyar föld néhai rabszolgája és — a gyárak, bányák robotosai fölött is lényegesen csökkent a gazdasági, szellemi és politikai nyomás! Ma mégis már tudomásul kéne venni Szegeden is — hogy azok a munkások, akik szörnyűséges szenvedések árán felépítették a lerombolt hidakat, gyárakat s helyreállították a bányákat — nem azért verejtékeztek vért, hogy egy iránta ellenséges érzésű uj intellektuális réteget izzadjanak ki magukból. Mert a mai iskola, pontosabban: a mai szegedi középiskola, illetve, még pontosabban: a szegedi középiskolák diákjainak és tanárainak az a része, amely pénteken beszélgetést folytatott a városháza közgyűlési termében a pesti írókkal — túlnyomó többségében olyan messze áll a dolgozó munkásság, parasztság és értelmiség jövőbeni céljaitól, törekvéseitől, mint, mondjuk ... három évvel ezelőtt. Hatszáz középiskolás, jónéhány tucat középiskolai tanár és tanárnő jelenló', ében ellenséges közbekiáltásokkal fogad a azt a kijelentésemet, hogy jövő magyar élet Petőfi és Ady szent harcai és céljai szerint fog igazodni". És később felállt egy középiskolás diák és kijelentette, szinte büszkén, hogy ő bizony nem olvas könyvet; regényt, verset és különben is; kötelességének tartja kijelenteni, hogy ,az igaz magyarnak nem Ady a szent, hanem Krisztus". És erre a kijelentésre a jelenlévők túlnyomó többsége, tanári és apácatanárnői karral együtt tüntető tapsokban tört ki. Nem akadt egyetlen tanár sem, alti megmagyarázta volna eltévelyedett bárányának, hogy milyen veszedelmes dolog a vallás fedezékéből dum-dumgolyókkal lövöldözni. Hát persze, hogy nem akadt — hiszen tanárt a deákjáról ismerünk fel. De azért jó volt és tanulságos ez a szegedi kirándulás. Többek között azért is, mert nemcsak a szegedi középosztály hovatartozandóságát láttatta meg a Pestről idekerült írókkal, hanem megmutatta azt is, hogy a pesti írócsoport jelentős része ha ,nz emberi és népi lélek mérnöke" címére számot tart. sürgősen revideálja álláspontját — ha ugyan lehetséges az ilyenfajta gyors revízió — a harcos demokrácia követelményeivel kapcsolatban. Nagy Tibor: Az őnkazdeményezési szellem hiányzik a szegedi közönségbői Nagy Tibor, a Kis Újság és a Demokrácia munkatársa kijelentette, hogy az ország haladó szellemű társadalma általában abban a téves elképzelésben élt Szegedre vonatkozóan, hogy itt az úgynevezett Szegedi Fiatalok megművelték politikai és kulturális szempontból nemcsal: a város ifjúságát, de a város társadalmát is. Nagy Tibor véleménye szerint egy bizonyos zenei műveltségen kívül ennek semmi nyomát nem találták itt. Végeredményében ugy látja, inkább magukat jól adminisztráló, mint általános műveltséget kialakító emberek voltak a Szegedi Fiatalok mozgalmába tömörült ifjai:. — Hogy a Szegedi Fiatalok nevelői értéke mennyire csekély volt és a szociális felelősségérzet, amelyet ki kellett volna müvelniök, mennyire nem ért el eredményt, azt különösen a Móra-szobor leleplezésénél láthattuk — mondotta Nagy Tibor. Ennél az ünnepségnél ugyanis egészen exkluziv társaság gyűlt csak össze. Szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy még ma is csak 35 ember gyűljön össze Móra Ferenc szobrának leleplezésénél. Amikor a szobor elkészült, a város társadalma naeyon is aktiv volt annak megtagadásában. Ma tehát nem lenne szabad ilyen paszsziv magatartást tanúsítani. Egyébként is nem annyira passzivitást, mint inkább reakciós aktivitást láttam ebben a magatartásban. — Általában szkeptikusan " viseltetem a kulturnapokkal szemben — folytatta nyilatkozatát Nagy Tibor — és az a véleményem, hogy ha ezt nem a kultuszminisztérium irányítása mellett rendezték volna- meg, akkor még lanyhább lett volna a kultuxérdeklődés mind a közönség, mind pedig a diákság részéről. Különösen a sárospataki és érdi kulturnapok után találom szomorúnaka szegedi kulturnapokat. Egyébként sem éltem illúziókban és nem gondoltam, hogy a Szegedi Fiatalok egyenlők lesznek a szegedi közszellemmel, de még igy is igen silány kulturális érdeklődést tapasztaltam a társadalmi életben. Különösen az önkezdeményező szellem hiányzik a szegedi közönségből. Eléggé sötét képet elénk festő nyilatkozatát Nagy Tibor azzal fejezte be, nem az a baj, hogy a szegedi ikulturiiapok igy folytai: le, hanem az, hogy az emberek, akik ebben a- hibában szenvednek, nem érzik ezt bajnak, hanerr nagyon jól érzik magukat szellemi nyomorúságukban. A tábornok ur visszatért - a munkás repül a lakásb.öli Egyszerű munkásasszony irta nekünk ezt a levek t: Tisztelt szerkesztő elvtárs! A még mindig nedves pinceodukban -élő proletártársaim megértik majd, hogy családommal nem akarok visszamenni oda, ahol ötéves kisleányom tüdőbajt kapott és ahol férjem, aki nehéz testimunkás, nem volt képes pihenni, amikor munkából hazatért. Most pedig ez a veszély fenyeget bennünket, mert «tábornok ur hazatért Nyugalről, ahová a demokrácia elől menekült Most ugy látja, nom is olyan veszélyes ez a demokrácia a hozzá hasonló fasisztának és visszaigényelte lakását, amelynek egy részét törvényes uton mi kaptuk meg. Már egy év óta ott lakunk és most megkaptuk a véghatározatot: azonnal hagyjuk el a lakást, smely a tábornok urat illeti. Indokolás: előző lakásunk megfelelő volt. Már mint a pincelakás! Most csak azt kérdem: mikor jön. el az az idő, amikor az a rothadt odu a tábornoknak lesz megfelelő lakás, nem pedig a nehéz testimunkát végző dolgozónak. Azoknak a tábornokoknak, akik itthagyták ezt a kifosztott országot a nagy bajban és visszaszivárogva kirúgják lakásukból e- munkást, aki közben felépítette azt, amit ők szétromboltak. A lakásból pedig nem megyünk ki. Szeretném látni azt a demokratikus karhatalmat, amely bennünket viszS73 akar kényszeríteni a földalatti odubn csal: azért, mert a tábornok ur régi összeköttetéseit felhasználva, vagy vesztegetés utján kijárta, hogy valamelyik fasiszta hivatalnok Ilyen végzést hozzon. A nyugatról visszatért tábornok ur kedvéért nem megyünk vissza a nyomorúságba! Ugy tanultok, hogy a demokrácia és a munkásosztály sorsa felfelé vezet. Nagyon kérem a Dólmagyarorszáigot, amely minden munkáscsalád nak igazi és legjobb barátja, adjon helyet e néhány soros panaszomnak. Szabadság! Őszinte tisztelettel: Ábrahám Lajosné Tanítani Ml az uj tankönyvek hainriiaw? (Budapest, október .26.) Mivel az uj tankönyvek has.-nákübaadása után is nehézségek mutatkoztak az egyCg fankönyvek használatánál, a kultuszminis tep infé7ketetere egy budapesti iskolában egy történész, egy szociologu3 és egy irodalomtörténeti tanárt jeiölu ki. hovy a tankönyvek alapjan mintatanítnst rendezz-Cnék. Amennyiben ez a kísérlet beválik, gondoskodás történik, hogy hasonlóképpen jarjanafc a vidéki iskolákban is. ÍRÓGÉP, SZÁMOLÓGÉP javítás OíElICC! garanciával JtEPJOl irodagép Vállalat k vidék legnagyobb Irodagép Import vállulaía