Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-21 / 211. szám

SZOMBAT, 1946 SZEPTEMBER 29. DÉLMAGYAROMSZAG 3 Weimartól - Szegedig Irta: Abonyi Tivadar, a Nemzeti Szinház operai főrendezője A magyar színészet törtenetében alkotó eiemCi az eiöadasnak. Sereged értő helyen áll azon. között j Oroszországban a zene, mint önálló a varotok Között, ahot a kezdő ma- smüvészrt később bontakozik ki, mint gyár színészetet felkarolták. Kelemen fEurópa többi államaiban. A XVIII, r l-pthttp finis tiiinmcuii íre- Század VAcrPtO'A crvmS feilfíHpSnak in. Lászlótól kezdve ®ok nagynevű ve zetőt jegyzett fei az eimuit 143 esztendő szegcdi krónikája. Ko!ozsvár után természetszerűen adódott, hogy az államilag fenntartott színházat Szegedre he,yezzek és ennek megvaáLuiáSa nemcsak a szegedi, hanem az egész magyar színészet, tört éne lében nagy jeientőséggert bir. jelentőséggel bir először heiyezettségenéi, ma-odszor kötelező célkitűzésénél fogva, mely azonos az 183 é-ben íeiavatoit pesti Nemzeti Színházéval. Magasabbrendtl szórakoztató hivatása a magyar közművelődés é3 szellemi élet leivirágoztatása szolgálatiban áh és magában íogLalja az operai és prózai tagozatot, perét nyit .ugy a nemzeti dramai irouaiom fejlődésének é» érvényesülésének, mint a nemzetközi op«ra művelésének. Bajza József, a pesti Nemzeti Szinház eiaó igazgatója ugyan a színház r-'nde.teiéséntk meghamisítását vélte látni eoben az egyezségben, pedig akkor opera nélkül nem állhatott voma fenn a pesti Nemzeti Színház, mert anyagilag és művészi fejlődre szempontjábó' is egymásra voltak utalva. Budapestnek abban az időben csak nyolcszázezer főnyi lakossága voit, ezzei szemben a ma Sokkai népesebb Szeged szintén aUumi 8minJ^ legköltségesebb apparátusszinház birtokába jutott, amely az tótetó eimuit évtől kezdődőleg zene®, iro- // dalml és színházművészeti vonatoséi-az akusztikát é® vizuális követelményeken kivüi az inSpirativ hatások, szejemi erejévé® €gy magasabbrcndü igényesség síkján, a közízlés-fejlesztését szolgálja. A tok megpróbáltatástól megviseli társadalmunk mwg bódulatban voit, mikor kultúrintézményeink már meg kezdték működésüket. A nélkülözése ket osak telkiekkel tudtuk euensulyozni. A legnehezebb korszakban kezdte m€g a harmadik áUamx színház működését Szegeden. i Történeti visszapillantás szempontjából inán érdektelen megemlíteni, hogy hatonló nehézségekké, küzdött Gorthe, mikor megalapította az alig hatazer lakost számláló Welmarban hires színházát, aho® célkitűzéseit mtig valósíthatta é« az 5 szeliemi iranyitá'to me.iett a.akult k® az ugynev<v.ete »wtiman stiru3*, az a játékmodor, araeiy az egyének kirívó v®rtuózi-ása he.véDü a nagyvonalúságot, a harmónikus ósszjatékoi állította. Goetne, akinek univerzális szeiteme Mozartot, Beethovent, Schubertéit, Wagnert és Berliozt megihlette és aki egyike voit Bach e®o felfedezőinek, .'Wihéim Me.sterc-ben számos esztétikai vonatkozáson keresztül érinti a dráma és zene kapcsolatát. D« már nem áii egyedül íörekvéseivei; Párisban Berlioz, aki mag áramaradót ts á g á ban képviseli a shakéspearei és goethei szenemet igy kiált fel: »Ha a zene drámával társul, mindig közvetlen kapcsolatban kel® lennie a szavakban kifejezett érzéssel és az éneklő szereplőnek jellemével. Ntém operát keh imi az énekének, hanem éppen megfordítva, az énekeseket kén hozzáímvetni az operahoz. i A szerepek megszeméíyessitői csak többé-kcvésbté értelmes hangszerek, kiknek az a feladatuk, hogy kihozák a mü formai sajátosságai- és benső érteimet, zsarnokságuk ideje lejárt. Az eszme eiőbbrev.Uó a hangnai é8 a jóhangzasnát, az érzés és a szenvedély eiöobrevaló az eszménél! Ha ez a jövő iskolájának zenei katekizmusa. «kkor mi is odatartozunk.* Eboen az értelemben nyilatkozott g'UCK is, ajii a Parisban közte és az oiaszbarát Piccini-párt között kitöri viszályban győzött és a drámai zenét vitte diadalra. Ekkor kezd Kialakulni a franciáknál a jellegzetes hősi .nagy* opera. A figyerém mindjobban a? együttes tökéle le-dtéscre irányul. Lauocnúi, akit a XIX- szazad legnagyobb »zinészneveiőjének tartanak, szinten a szinészegyüt lesen van a hangsufy, annyira, hogy ö még a dekoratív hatatok alkalmazását is mellőzi. Darabjai kiállítását Spártai egyszerűség jellemezte, iránya érdekes á'menet a meiningenizmushoz, ahoré vis/roitt az összjátékon kivüt mar a történelmi kiitog & a szlupadkép is lényeges század Végeiolé gyors fejlődésnek indul és bizonyo3 tekintetben xu®* is szarnyalja a többi országokat. Az oro=z zenetörténet szempontjaiból rövidéletű olasz és francia hat a3 után, feuanik a sze.ípé tervári >ötok ctoportja*: Baiakirev, Muszorgszki, Borodin, Rimszky Korzakov és Céza. Cui. Müveidben a iiatura.isia uj oros. iskola jeiiémzö vonásait találjuk Rimszky Korzakov operai: a »Hovasertna* é3 »Boris Godunovc a világirodalom legjelentékenyebb zenedrámai alkotásai közé tartoznak. CSajkovSzky: »Onegin«-je után az uj oro>z opera fejlődése — mely egészen önállóan aia/uít ki —, a vi-agháboru kitörésekor érte ei tetőfokát Az olasz opera is töretlenül"8 maga útját jarta, sem az orosz, sem a meiningeni és bayrepthi stílus nem vo®t ra hatással. A modern operai szinpaa renaező® művészetének kezdetet Wagner jeiz,, drámaibbá cs festőibbé téve az eddig csak zenei síkon kihangsúlyozott ir#lfajt. Az ©mber leküzdhetetlen vagya a látványosság, a pompa és az audutiv hatások után létrehozta minden müvészrtjfik között a tegbonyó uitabbnak, a legnagyobb igényűnek és egyszersat dolgozónak: az operai művészetnek létrejöttét, amely Wagner »Gesammtkunsi,werk«-jében te.jreedrtt ki. Ez a zene, a drámai színjátszás turgiai lefolyásán. Játékstílusban reaiizmutt követéit. Zenedrámáinak heroikus és mithikus világa a/ónban ellentétben állott ezzei a .játékstílus" és a, képzőművészeti etemek feima- sal- Diadalt ara .ott, de kikristályogasztósuu egyesülése egy nagy har- todni mégsem tuao-t! Wagner, sem móniában. * az utolsó zenedramáinak megteieio Az eb? sua^Srr ! P^áu—taak *eiső ftgurinjat Cia kiálfitásos operáin a képzömt -, ^UX^SSáS Veszrt® etem kerekedett felül. ! mcptumát az ő hatalmas zsenije Az eimuit kul-űrkorszak legnagyobb rakta ®e. színházi zsenijének, a Bayreuthban i A wrtmari iskola Goethe Szigora kialakult (1876-1882) modern játék- erveivel: megállapította, Meiningen sti.us megteremtőjének az ííltala meg-'meg-rerormátta, Wagner pedig Bayáimodott eszményt azonban mégsejn i reuthban megteremtette a modern sikerű.t teljesen megvalósítani. Lá-. szinpao törvényeit, zasan kutatott szinpadmüveszek, dra-; Ezeknek az * irányelveknek tisztemai én-Ktes-ek utam. akik átta® eikép-1 jetten art ás át é® továbbié .lesztését zeiései testet (üthettek volna. Az itüz e ki ctáu® maga elé annakidején a 1ün ' budapesti Operaház é8 Nemzeti Szin. eredmény csaknem minden esetben az voit, hogy sajátmagának ke.tett kiképeznie őket. Rendezőt azonban hiába kereset®, igy hát nem maradi más választása, mint szinházaiapitónak, szinházvczetőnek, karmesternek és rendezőnek is átlényegülnie egyszemélyben. ház, mert Wagner forradalmi 'jei.ntőségü működése szűkebb hazáján kivül egész Európában erősen érezte .te hutását. A XIX. század romantikus mestereinek győzelme után megjelentek az uj Korszak zenei úttörői. Ezeknea egyik Amit bayreutht stiius®iak nevezünk, reprezentánsa a magyar zene; élet tulajdonképpen weimari hagyományokon alakúit ki. Szigorú művészi összhang minden vonalon! A szöveg hangulati tartalmának zenei kifejezése az ötozes közreműködőkön kerreztül. vháglittü büszkesége Kodály Zoltán, akinek legnépszerűbb müvével nyitja meg e.iaci évadját az alig nyolchónapos mutra visszatekintő szegedi állami opera. Hiszünk abban, hogy Mint Hagemann megjegyzi azonban: Szegeden sikerül maja kialakítanunk A hangsuiy az egyes zenei szólamon: azt az egyéni uj s.iiuSformát, amely formai struktúráján volt és nem az j ezt a varost művészi vonalon is jsegész xnü beiső tartalmának dráma- * mertté teszi. Hogyan lesz az úriemberből értelmiségi ? A magyar középosztálynak — amely még ma Is ugyanaz, mint Werbőczy korában — fel keli számolnia egészségtelen o&ztátyszettemet! Bibó István egyetemi tanár érdekes előadása ai értelmiség jövőjéről (Szeged, szeptember 20). Csütörto-, tározóját, icön derutan az Ady-téri egyetem nagyi Ez a középréteg a szabadságharc e.oadoteamebcn dr. Btoó istvan, a szu-lután, a joooa6ysag natgazttnesevei nesiedt tudományegyetem pohüitai tan-: vet változtat es mostmar wriemoernek ozekere most kinevezed protesszor tar- J hívják, — íoiylatta előadását tnüopro,ott előadást a Szegedi Egyetemi és, tesszor. — Hciyzete azonban ekkor sem Főiskolai ifjúság teucérésére „Az értei-J változott, A gazdasagl a.ap kicsuszá•niseg jövőjerói". Lökös Zoltán rövidjsávai mindjobban koze.edni igyekszik bevezetője után Bibó professzor vázol-' iá a mai magyar értelmiség helyzetét es loglaíkoizott azokkal a panaszokkal, amelyek az értelmiségiek részerői éiuangzanaft. Ezután áttért az európai értelmiségi kiailakulásának ismertetésére és kifejtette, hogyi különösen az Eszakfranciaorszáffban és az azt környező államokban kialakult érte,miségi réteg, legközelebbi rokona nem a: úriember, hamm a szakmunkás, az ipari dolgozó. Itt az értelmiségi valóban 'szellemi dolgozóvá vált. Magyarországon is a 14—15. századig ez volt a fejlődés iránya, de lassan kialakult a nemesség és a jobbágyság ellentéte. A Dózsa-feikeiés idejen jelenik meg szervezeiten az a társadalmi réteg, amely a magyar középosza modern társadalomban nagyobb lehetősegjet mutató érteanaség® feladatok eiiátásanoz. Az úriember tenát formailag kezde.t áta-akinm értefiniségge. Az lá®8-as osszeom.as után ismét ujabb átkerc-szteuesi mu/e.eiet hajtott végire magán ez a réteg és nem úriembernek nevezte magát, hanem keresztény kózeposztálynaK. Heivzete megint ugyanaz maracu. Az irredenta, revizionista, nemzeti sérelmeken rágódó politikájc és ezen a cimen az ország társadalm. alapjainak megmerevítése éppen olyan nemzeti öncsalás volt, mint amit azelőtt a közjogi sérelmek és függetlenségi handabandáic terén véghezvitt. A felszabaduláskor 1944-ben az a fajta keresztény középosztály a nemzeti élet ösztöneit és életérdekeit megismerni tálvnak elhelyezkedése szempontjából! nem tudó politikájával katasztrófába történeti előzménye, mégpedig a köz-i jutott. Ez a forduiat ujabb átkeresztenemesség. Ez a réteg a legnagyobb i lésre kényszerítette ezt a réteget és mértékben tartja az érdekközösséget > így nem keresztény középosztálynak, minden olyan hatalommal, amely az j hanem szakszerű értelmiségnek hívja alsó társadalmi rétegeket mozdulatlan- magát. Az a gyanúm azonban — tette ságban, kiszolgáltatottságban akarja'hozzá Bibó professzor —, hogy még ma tartani. Ez a réteg a nemzet ügyét za- i is ugyanaz, mint Werbőczy korában. jos, de nem hatékony módon magáévá' A mindvégig nagy érdeklődéssel kiteszi, de a döntő pillanatokban nem a sért történeti visszapillantás után. részjobbágpokkal, hanem a főurakkal való letesen kitért a kiváló előadó azokra szolidaritást választja. Ez a réteg Wer- a tennivalókra, amelyek az igazi mabőczy korától kezdve mindenfajta nem- gyar értelmiségre ma várnak. Kifej zeti öncsalásnak, tömjénezésnek a ter- tette, legelső feladatunk kell, hogy lemőterüleíe. Ez a középosztály magában még nem értelmiség, azonban ®ninden fajtájú értelmiség, amely Magyarországon megjelenik, bármilyen jogászi, orvosi vagy más szakszerű szerepekben:, mégis ebben a rétegben találja meg környezetét és társadalmi meghagyen szétvágni azt a beteg összekap-, csolódást, amely a valódi értelmiségi szerep és a magyar úri, köznemesi, keresztény középosztályi középréteg között van. Érdekellentétet kell támasztani a középosztályon belül az igazi értelmiségi és az értelmiségi pajzs A 45 éves L-tiszerek, orvosi müszerek, fotő ts beteg$am,dUz% Ucftcilc tí% ápolási cikkek a niinSzéchenyi-tér 17. dem-on legolcsóbb áron. Telefon: 167. Tombácz-étterem pincesörözője szombattól üzemben. Suki Dezső és cigányzenekara mögé bujt úri középosztálybeli között. Végül szembeszállt azzal az állítással, hogy az értelmiségiek külön osztályt alkolnak. Az értelmiségnek éppen az a kötelessége, hogy az osztályszellemet magában felszámolja, saját magában kiirtsa a középosztályt és merjen bátran beleolvadni — szakszerűségi értékeit sokkal erősebben érvényesítve —, az emberi méltóságot adó szabad emberek egységes társadalmába. Drf Bibó István rendkívül érdekes, nagyjelentőségű előadását Penczi András köszönte meg az egybegyűlt nagyszámú közönség lelkes tapsa után. Készül a Kommunista Párt történeti klaiütása Felhívás a kiállítási anyag összegyujtesére A Magyar Kommunista párt ir. Kongresszusa aikalmátó® párt történet® kiáiiitást rendez. pe,kérünk mindenkit, akinek az ;MKP történetét érintő kommunista, Vagy kommunistáé,lene8 anyag birtokában van, szíveskedjék a kiállítás rendelkezésére bocsátani. A kérdéses anyag lehet könyv, röpirat, röplap, piakát, egyéb nyomtatvány, kézirat, levelezés, peranyag, vagy hatósagi irat, irairésziet, fényképek, művész® anyag (kép, szobor, irodalom, kotta, faragványok) és börtönben készült tárgyak,, emléktárgyak. A rendelkezésünkre bocsátás módjai: 1. pártmuzeumok részére adományozás, 2. letét meghatározott időre, vagy visszavonásig, 3. ®rtét az MKP Kongresszusi Párttöríénrtl Kiállítás tartamára (1946. .szeptember 27—október 6,), 4. átadás ellenértékéért (eladá8, csere). A kö'csönkcpen, vagy letétként átadott targyakért teljes felelősséget vá Hatunk. A tárgyakát kérjük a Kommunista Párt nagyszegedi titkárságánál Arany János-utca 2. sz. aiu„i leadni. A kiáiutást szeptember 27-én dé®. előtt fél 12-kor ünnepélyes keretek között Rajk Lászó belügyminiszter nyitja m.eg U

műoft gázpalack világf2enzáció 1 Me'eor, Attiía-u. 1.