Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-21 / 211. szám

Világ proletarisf egyesüljetek I szegeti. 1946 szeptember 21, izombat Hí évf. 2lj. 12. Ára: 40 fillér. DEM AGYAKORSZAG ft MAG TAR KOMMUNISTA PART D ÉLM AOT AlORSZ ÁGI NAPILAPJA Imperialista célok vezetik Csehszlovákiát a pozsonyi hidfő kibővítésének követelésénél Ha;<8u csehszlovák delegátus az albizottság csütörtöki üléséra nyíltan be­vallotta, hogy hadászati szempontból van szükségük az öt magyar községre Jugoszlávia nem irja aiá a békeszerződést, meri legminimálisabb követeléseit sem teljesítik — Közvetlen tárgyalások indullak Trieszt ügyében telepítse ség tagjaival. Feltehető, hogy módosí­tani kell a négy külügyminiszternek Triesztre vonatkozó megegyezését. A kikötő nemzetközi jelleget kapna, de a város és szabad terület közös jugoszláv és olasz igazgatás alá kerülne, élén egy­egy olasz és jugoszláv kormányzóval. (MTI) A román olaj (Páris, szeptember 20.) A magyar albizottság csütörtöki ülésén Popé tá­bornok (Kanada) felolvasta a "kanadai dfeegáció nyilatkozatát a pozsonyi hid jő kibővítésére irányuló csehszlo­vák pótinditvánnyal kapcsolatban. A deklaráció szerint ebben az ügy­ben megfontolásra van szükség. Azt kérdezte ezután a kanadai delegátus, hajtandő-e megfontolni a cseh­sz.ovák delegáció a szeptember 9-i ütésén elhangzott amerikai indít­ványt, hogy a csehszlovákok által körvonalazott területből kihagy­ják Rajka és Bezenye községeket. Mi vei inkább területi kiegészítésről, mint hadászati követelésekről van szó — folytatta észrevételeit a kanadat delegátus — feltehető, hogy a pozso­nyi hidfő kiegészítése ellenében Cseh­sz.ovákia hajlandó másutt területet átengedni Magyarországnak. — Felmerült még egy komolyabb " megfontolás — folytatta c kanadai deklaráció —, mégpedig, amennyiben a bizottság elfogadja a pótinditványt, akkor több ezer magyar származású személy csehszlovák uralom alá kerü ne, ugyanakkor, amikor a bi­zottság egy másik csehszlovák pótinditványt épen most vizSg-j, ame.y 200 ezer magyar áttelepíté­sét köveieii Csehszlovákiából Ma­gyarországra. Az a pótinditvány, ameiy magyar származású személyeket akar cseh­sz.ovákiához áttelepíteni, bizonyos kapcsolatban van azzai a javaslattal, ameiynek az a célja, hogy egy igen jelentő® számú magyart Csehszlová­kiából Magyarországra nek át. \ A deklaráció felolvasása után Hal­du (Csehszlovákia) kérte a zárt ülés e,rendelését. Félórás vita után Hajdu Indítványát visszavonta és nyilvános üié»en folytatták a tanácskozást. Haj­du a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia területi követelését nem lehet összefüggésbe hozni a lakosságáttettpitéssel. Nem érti: a kanadai delegáció miért taraja szükségesnek, hogy Csehszlo­vákia mint győztes ország a jogosan követeit hidiőkibővitásért területi kartori, éti adjon valahol másutt ha­tára mentén a legyőzött Magyaror­szágnak. Kijelentette, hogy az öt köz­ségre hadászati célbó? van szükség. A kanadai delegátus ezután a kér­dés fontosságára való tekintettel, a kérdés reszietes tanulmányozása vé­gett kérte az ülés elnapolását. M ausztráliai ii1-legátus kijej. n­tttte, teljesen egyetért Kanadával, hogy a ktrdés hatalmas fontosságú és szintén kéri, hogy napolják ©i az ülést . ; . Baranov elnök hozzájárult, hogy a kérdés részletes tanulmányozása miatt ©•napoljak az ülést, de kérte a dele­gátunkat, hogy a legközelebbi ülésen kész javaslatokkal jöjjenek, mert ok­tóber 5-ig a bizottsági üléseket be kelj fejezni. Ezután az újzélandi delegátus ja­vaslatára kimondották, hogy a bi­zottság legközelebbi ülésén megkérik Magyarország képviselőjét is, hogy tartózkodjék a közeiben? hogy ha szükséges behívhassák a terembe. | vet a kommunista párt tagja csütörtö­kön Párisba érkezett s azonnal meg­kezdte a tárgyalásokat a párisi érte­kezleten résztvevő jugoszláv küldött­Hajdu beszéde nyiit bevallása a csehszlovák imperialista törekvéseknek (Pária, szeptember 20). A diplomáciai különtudósitója írja: Hajdu, csehszlovák delegátusnak a magyai- albizottság csütörtöki ülésén elmondott beszédéből három mondat érdemelhet különösebb figyelmet. A csehszlovák delegátus váratlanul uj alapokra helyezte a pozsonyi hidfő vi-J táját és nem említve az eddigi város-' fejlesztési érveket, úgy exponálta a kérdést, hogy az 5 magyar falu elcsa­tolása elválaszthatatlanul összefügg Csehszlovákia, sőt az egész világ biz­tonságával. A csehszlovák diplomácia az eddig hangoztatott politikai és gazdasági ér­vek másodsorba állításával most már világosan és félreérthetetlenül impe­rialista indokokkal támasztotta alá ál­láspontját. A csehszlovák delegátus csütörtöki beszédében immár ötödször vetette fel a győztesek és legyőzöttek mikénti ke­zelésének kérdését s ezzel kapcsolat­ban emlékeztetni kell arra, hogy Cseh­szlovákia 1920 óta csak a diplomácia útvesztőiben folytatott gerillaharcokat, dc olyan memzetvédő háborút, mint a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia, vagy Jugoszlávia vivott végig a fasiszta elnyomás ellen, soha­sem. A második világháború kitörése előtt a szlovákok 98 százaléka önként szakadt el Benestől s az önálló szlo­vák állam, teljes erővel átállott Hitler szolgálatába. Ezeknek a történelmi té­a sz­IVOT maták a demokratikus hatalmak tálánál most büszkén és öntelten a Hitlertől tanult porosz-csizma politiká­ját szeretnék alkalmazni. Azok a nem­zetek, amelyek valóban harcoltak, so­hasem alkalmazták a legyőzöttekkel szemben a párisi békeértekezleten az ököljog eszközeit, (MTI) Közvetlen tárgyalások Trieszt kérdésében (Páris, szeptember 20). Az olasz te­rületi és politikai bizottsági pénteken délelőtt az olasz—jugoszláv határ kér­désével foglalkozott. A bizottság rövid vita után elutasította a csehszlovák balkáni romá­(Páris, szeptember 20). A gazdasági bizottság pénteken niai angolszász kőolaj érdekeltségiek ügyét tárgyalta. A szovjet kiküldött 0 román nemzet szuverenitásába való be­avatkozásnak tekinti a brit követelése­ket és elutasításukat javasolja; (MTI) Truman felszólítására Wallace mégis lemondott Trnman: Az amerikai külpolitika változatlan marad (N©wyork, szeptember 20.) Truman einöK pénteken felkérte Wallace ke­reskedelemügyi minisztert, mondjon te. Aa einök kijelentet be, hogy az amerikai külpolitika teljes mérbékbón érvényben marad é® megváltoztatását nem vették tervbe. Wallace nézetei es a kormányzat külpolitikája között alapvető össze­ttMtözés tőrtént n©m engedhetjük m«g — mondotta —, hogy ez az ósz­ezefttközés veszélyeztesse más .orszá­gokkal kapcsolatos helyzetünket. (Washington, szep!ember 20.) Wai­iace, az Egyesült Államok kereske­delemügyi minisztere bejelentetté, hogy a pénteki napon lemondott tár­cájáról. (Washington, szeptember 20). Wal­lace lemondólevele, amely valószínűleg a legrövidebb a maga nemében az ame­rikai történelemben, a következőképp hangzik; „Kívánságához hiven itt a lemondá­som. Továbbra is küzdök a békéért. Biztos vagyok benne, hogy ezt ön is helyesli és c nagy erőfeszítésemben csatlakozik hozzám". Wallaco lemondása egy héttel az­után következett be, hogy robbanó be­szédével kirohant a brit imberiallz­mus ellen éa lágyabb politikát követelt a Szovjetunió irányában. (MTI) Letartóztatták a zágrábi hercegérseket (Belgrád, szeptember 20). A jugoszláv államügyészség hivatalo­san bejelentette, hogy letartóztatták dr. Stepinac, zágrábi katolikus hercegérseket. A jugoszláv katolikus egyház fejét, az usztasa-szer­vezetekkel való együttműködéssel vádolják. Az államügyészség köz­leménye szerint a hercegérsck elleni terhelő adatok egy usztasa­szervezet elleni bűnper bizonyító eljárása nyomán kerültek napvi­lágra. A zürichi beszéd tanulsága: Churchill jobbleié akarja tolni a külpolitikai irányzatot (London, szeptember 20.) A Reuter iroda diplomáciai "munkatársa Jelenti: Cburchiíinek csütörtökön a sjirichi egyetemen elmondott b©széde előre­láthatóan mind Londonbap, mind a virágban egyebütt cpp olyan , "ok port fog felkeverni, mint Wallace amerikai miniszternek egy héttel ezelőtt elhangzott beszéde. -, ,, ... ' . .. , „ A két beszédről londoni megfigye­modosató pótinditványt, majd a jugo- ,6k azt tartják, hogy szláv javaslat tárgyalására tért át. A A határozat ebben az esetben is eluta­sító volt. Kardél} jugoszláv kiküldött a döntés kihirdetése után ismételten hangsúlyozta Jugoszlávia álláspontját, amely szerint kormánya nem tartja magára nézve kötelezőnek a békeérte­kezlet döntéseit és nem irja alá a bé­keszerződést, mert legminimálisabb kö­veteléseit sem teljesítették. Kardelj szavai után a bizottság Fehéroroszor­szág és Dél-Afrika egy-egy módosító javaslatát vette tárgyalás alá. Mindkét indítványt elutasították. (Páris, szeptember 20). Jugoszlávia és Olaszország közvetlen tárgyalásokat folytat Trieszt kérdésében. Lehetséges, nyeknek ismeretében Parisban némi. hogy ez az egyetlen remény a meg­fcitünést keltett, hogy a szlovák diplo- egyezésre. Reaie varsói plasz nagykö­a nyugati hatalmak számbajöhelő HtopontBcájahak két szélső pont­ját jelenti. Wallace az angolszász hat írnak és a Szovjetunió közötti differenciák eny­hítését kívánja, Churchill beszéde pe­dig azt az általános véleményt kel­tette, hogy francia—német társulást kivan, amelyhez Nagybritannia és uz Bgyesü-'t Államok csatlakozhatná­nak. Londoni megfigyelők szerint Churchill jobbfelé, Wallace De­dig balfelé tolja el azt a kül­politikai irányzatot, ame''yet Bevin és Byrnes képvisel. Churchill beszéde azonban kevésbbé hozza zavarba a brit kormányt, mint Wallace beszédé az amerikai kor­mányt. Ennek az az oka, hogy Chur­chill az ellenzék vezére. Churchill beszédét valószínűleg az a felismerés ösztönöz:©, milyen borzaSztp veszély­iy©i járna a Szovjetunióval Való ösz_ szeütközjs. Magyar zsidók a magyar békéért (Budapest, szeptember 20). A ma­gi ar zsidók kérő szóval fordultak a világzsidóság szervezeteihez, hogy tá­mogassa a magyar kormány törekvé­seit egy igazságos és méltányos béke érdekében. Magyarországon a zsidóság irtózatos veszteségeket szenvedett — mondja a kiáltvány. Mérhetetlen er­kölcsi és anyagi csapások után az 1942 —44 -es években a magyar zsidóságnak több mint kétharmadát kiirtottál©. A felszabadulás után a demokratikus Ma­gyarország kihirdette a jogegyenlőség helyreállítását és a kormány intézfce? déseket tett a zsidók jogos követelé­seinek kielégítésére. A magyar zsidóság életérdeke meg­kívánja, hogy a demokratikus Magyar­ország kedvező békefeltételeket kap­jon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom