Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-19 / 209. szám

ií Világ groldáHai eggísüljstsk s mm, wa. s/epttmbcr 19. cs«»wc mi. m m a. Bra: 19 fillér. & MAOIAá HOMMBIH1TA FART P t IMA 8T A» 0 R 8 I Á 01 NAPILAP/ I, Megbízottunk kifejtette a magyar álláspontot a kitelepítési ügyben A csehszlovák javaslatban foglalt elvnek a békeszerződésbe való beikta­tása veszélyes precedens lenne — mondotta Szegedi-Maszák Aladár magyar megbízott (Paris, szeptember 18.) A Magyar Tavirati Iroda diplomáciai munka társa jelenti; A magyar területi és politikai bi­zottság hétfői ülésén — mint isme­retes _ Clemen JS csehszlovák delegá­tus háromnegyedórás beszédben igyekezett megmagyarázni a 200 000 •SZiovákiai magyar kiutasítását célzó csehszíovák pótinditvány igazságos vo.tát. A béke értekezlet magyar terü­leti ós politikai bizottság szerdai ülé­sén a magyar békeküldöttségnek adott alkalmat, hogy álláspontját a problémával kapcsolatban kifejezésre juttassa. A bizottság szerdai ülése iránt élénk érdeklődés nyilvánult nfeg. Sztankovic* C|nök iö óra 15 perckor nyitotta meg az ülést, majd a szoká­sos enunciaciók után feltette a kér­dést, hogy a magyar delegáció állás­pontjának kifejtése után bent marad­hat-e a teremben, hogy válaszoljon az csetteges kérdésekre. Clementis csehszlovák delegátus ja­vaso'ta, hogy a magyar álláspont meghallgatása után a magyar küldöttség ne lehessen je.en a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítésére vonatkozó vitánál. . A bizottság ezt a javaslatot ma­gáévá tette. A magyar delegáció általános fi­gyelemmel kimerve i6 óra 32 perckor lépett a bizottsági terembe. A tárgya­ia°i asztalnál Gyöngyösi János kül­ügyminiszter, Szeg.dj-Msszí'k Aiadár, szekfü Gyuia es Au" Pál foglaltak heiyet. &ztankovic° elnök felkérte a ma­gyar deiegációt, hogy a 200.000 szlo­vákiai magyar kite,építésére irányúié csehsz.ovak pótinditvánnyai kapcso­latban ismericssse álláspontját. Szegedi-Maszák A.adár magyar washingtoni követ 16 óra 33 perc Ilyes precedenst jelentene, amely kiin­dulópontjává válhat egy uj nemzetkö­zi gyakorlatnak, — A statusquot a jelen esetben a csehszlovák kormány kivánja megvál­toztatni, nem pedig mi — mondotta Szegedi-Maszák. — Meg akarja változ­tatni azért, hogy Csehszlovákia egyet­len nemzetiségű állammá váljék, a je­lenlegi határok változatlan fenntartása mellett Ha tehát Csehszlovákia min­den áron meg akarja változtatni a né­pességi statusquot, akkor ennek követ­keztében a területi, vonatkozásokat is viselnie ícelL — Ellentétben azza., amit a cseh­szlovák delegáció áLut, a magyar ki­sebbség szerepe a müncheni tragédia­ban jelentéktelen volt. Tekintetbe keli venni azt hogy, a magyar kisebbség a csehszlovák lakosságnak mindössze 4. i százalékát képezte es igy már csekély számarányánál fogva sem játszhatott r?gy szerepet " csehszlovák köztársa.-. ság felbomlásánál. Nem tagadom, hogy a csehszlovák magyarság részben el­lenzéki szerepet játszott Csehszlová­kiában, mert voltak bizonyos panaszai, amelyeknek jogosultságát Seatoni Wat­son, a kitűnő angol tudós és Csehszlo­vákiáért történelmi érdemesket szerzett író is elismert D; kénytelenek va­gyunk feltenni a kérdést, vájjon mi az oka annak, hogy a csehszlovák dele­gáció igen tisztelt tagjai ennek a tény­nek súlyát 1938-ban nem ismerték fel. — Art hisszük, hogy csehszlovák politikusok két cé t akarnak elérni. Az qgyik az, hogy elrejtsék azt a szerepet, amelyet a hit.erista szlovákok a csehszlo­vák köztársaság felbomlása körül játszottak, a másik pedig, hogj kiforgassák vagyonukból a szlo­vákiai magyarokat Az eiső kérdésben érdektelenek va­ujabb adatok szerint 285.000 munka­nélküli van Magyarországnak, amig az egyik szlovákiai napilap szerint Csehszlovákiáiban íOQDOv) munkás hiányzik. — Magyarország a demokrácia út­ját járja és jószomszédi viszonyban akar élni az összes szomszédaival, igy a demokratikus Csehszlovákiává* is. Kérem a csohsziovák kormányt, hogy ne tegye ezt lehetetlnné. Né te­gye Magyarországot kormánya aka­ezret nem fogja túlhaladni, mert, a ma- ^ta eitónére ^ minden igyekezetül* gyar kormány nem az összes német 5 anyanyelvű németeket, hanem csak a ^vé A, T^ T'r K d hitlerista németeket telepiti ki. A ter-^ertü. a tazo-tsagok hogy emlékezzen melésd kapacitásnak csökkentése szem-i a ^^^^^ pontjából valóságos gazdasági utászt-1gFffi Xkeáronek rófát jelent Magyarország számára, ha w? ^ iTtállu most ujabb 209.000 szlovákiai magyart SS^&iSf&Sí áttelepítenek Magyarorszagra Nepsuru- e ségünk négyzetkilométerenként mégha- Szegedi-Maszák Aladár beszéde 50 Utója a 100 főt, Szlovákiában pedig 68 percig tartott. A bizottság tagjai a lélek jut agy négyzetkilométerre. i beszédet igen nagy érdeklődéssel ős — Clementis Ur azt áüitja — mon- j feszültséggel hallgatták végig, majd dotta -, hogy Magyarországon mun- j áttértek a beszéd francia és orosz kaerőhiány van, ezzei "szemben a íeg- ! nyelvű fordítására. napirendre 0 a munkanélküliség kérdését! Kommunista interpelláció a nemzetgyűlésben a munka­nélküliségről — lakács kormánybiztos az árvízvédelmi munkák megindításáról (Budapest, Szeptember 13.) A nem­zetgyűlés szerdai ülésén Rlgs István igazságügy min iszte r benyújtotta a képvisc i ők összeférhete tienségéről Szóló törvényjavaslatot és kérte a ja­vaslatra a sürgősség kimondását. Né­hány hozzászólás után a nemzetgyű­lés elfogadta a javaslat sürgős ietár­gyaiására vonatkozó indítványt. A nemzetgyűlés 1946—47. évi költ­ségelőirányzatát, ami összesen 12 mil­lió 300.000 forintot tesz ki, a nem­zetgyűlés hozzászó ás nélkül általá­nosságban és részleteiben elfogadta. A Ház ezután az építésügyi, város­rendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgy a,á? ára „ért át. A javaslat kö­rűi lefolyt vita utan Mi®t:th Endre ' ujjáépitési miniszter válaszótt a hoz­! zápzóiásokru és ismertette az által; eme*kedctt szöiasra és angoi- Syunk, d® a maroaik kérdésben igenis z^zótásokro es ismertette az általa ü beszédben ismertette a ma- erdekeivé vagyunk, inert nem .che- közeljövőben benyújtandó lorvenyja­. .... o —, vasiatokat. A nemzetgyűlés ezután a javaslatot általánosságban és rész­leteiben is elfogadta. A Ház határozata értelmében a szlovákiai kor nyelvű _ gyar de.egáció álláspontját. közömbös szamunkra, a - Sajnáiatiai fceil megállapítanom, magyar ki^obSég sorsa, hogy C-ementis államtitkár, néhány . — A cs-hsziovák államférfiak nyjlat­a valóságnak meg nem felelő téves J kozata szerint a csehszlovák kormány ^ ^ adatra épitt fci érveléseit és azt már a potsdami konferencia előtt is feL. ^sszc Tegköz'eiebb^és'"a képviselők htja, hogy a Magyarországon etó vetette a magyarok kitelepítésének kér- összeférhetetlenségéről szóló törvény­sz.ovákok száma 450.000 — kezdte - —1 '-1"1'1'"" A - - " beszédét a magyar megbízott. — Ez­zei szemben a valóság az, hogy Ma­gyarországon az 1930-ban tartott népszámlálás szerint mindössze 104 ezer sziovák lakik. Ezután Szegedi-Maszák Aladár át­tért a magyar delegáció álláspontjának ismertetésére és mindenekelőtt azt szö­gezte le, hogy a csehszlovák módosító indítvány, a külügyminiszterek tanácsa által kidolgozott békefeltételek, lénye­ges megváltoztatását és megszigorítá­sát célozza. A csehszlovák delegáció a fogja sem a magyar népet, sem pedig szerencsétlen országunkat ujabb elvi­selhetetlen terhekkel sújtani. Szegedi-Maszák Aladár ezután a csehszíovák álláspont többi indokaival területi statusquo fenntartásával, sót foglalkozott és megállapította,, hogy a Csehszlovákia javára való kiigazítása- csehszlovák érvelés Magyarországot val a néprajzi statusquot Magyarország súlyos gazdasági pusztulásba taszi­és a magyarság hátrányára akarja meg- laná. Az ország lakossága természete­valósítani. A magyar delegáció a maga részéről sem a csehszlovák javaslat tn­nemzejgyülés szeptember 26-ikán üi dését a németekkel egyidejűleg. A java3íatot tárgyalja. Ezután régebbi potsdami konferencia-azonban csak a interpolációkra adott írásbeli minisz­németek kitelepítéséhez járult hozzá, téri válaszok felolvasására került sor és nem adott helyet a magyarok ki- Kéthly Anna alelnök bejelentette, telepítésére vonatkozó csehszlovák ja- hogy a belügyminisztertől átirat ér­vaslatnak. Ezért biztosan reméljük, kezébe, ameiynek érteimében a bet­hogy a békekonferencia is a potsdami ügyminiszter Drózdy Győző képvise­döntésnek és nem a döntés reviziójá- jgnek julius 31-én elhangzott inter­naki alapjára fog helyezkedni és nem peiláciöjára, tekintettel annak minő­fneria sprn a ma»var nénet.. sem Dedie -atKeiPtiik, haiwii™ zr *7nio_ sen csökkent az antiszemita üldözések és a háború pusztításai következtében; dokait sem pedie: a következményeit de n:m olyan mértékben, ahogy ezt nem fogadhatja ek A csehszlovák ja- j Clementis ur állította. A potsdami ha­vaslatban foglalt elvnek a békeszerző- j tározatok értelmében kitelepítésre ke­A belügyminiszter továbbá Írásban válaszolt Futó Dezső képviselőnek há­rom interpellációjára. Futó Dezső vi­szonválaszában kitért a belügyminisz­ter korábban ós a Ház által el nem fo­gadott válaszára. Felszólalása közben több izben viharos jelenetekre került sor. Ezután a belügyminiszter válaszolt Szőnyi Imre képviselőnek a makói földiigénylő bizottság működéséről, to­vábbá a makói államrendőrség által el­követett szabálytalanságokról szóló in­terpellációjára, majd Lévai Zoltánnak, a szentesi álarcos rendőrgyilkosok fele­lősségrevonása ügyében és Hompola Mihály képviselőnek az államrendőr­ség hivatalos intézkedéseinek rendezése ügyében elhangzott interpellációjára. A válaszokat a Ház tudomásul vette. Ezután áttértek az 54 bejelentett in­terpellációra. Erős János (kisgazda) az árvízvé­delem érdekében létesítendő intézmé­nyek ügyében interpellált. Takács Ferenc árvízvédelmi kor­mánybiztos válaszában utalt arra, hogy valóban rendkívül sürgős az árvízvé­delmi munkák megindítása. Az árvíz­védelmi kormánybiztosság 19 millió fo­rintot követel erre a célra, most a fe­lelősség már a pénzügyminisztériumon. Nyugszik. A választ a Ház tudomásul vette. Qyenes Antal (kommunista) mező­gazdasági központ működését kívánta. Biró László (kommunista) a munka­nélküliség tárgyában interpellált. A re­akció és a nagytőkések nagy része tu­datosan növeli a munkanélküliséget. Kéri, hogy a kormány tűzze ki sürgő­sen napirendre ezt a kérdést. Mac3kí8i József (komm) Szintén a földművelésügyi miniszterhez inter­pellált az őszi vetőmag kiosztása ügyében. A bejegyzett 54 interpelláció köziu I 11 került tárgyalásra. A többiekre a miniszter válaszában. A képviselő fel-j nemzetgyűlés a halasztást megadta, szólalása során több ízben viharokra' tlctve törölte ezefcet. sith-ei étien hangjára és jelegére, vala­mint teijes tájékozatlanságára és cél­zatos hamisságára a Ház méltóságá­nak megőrzése érdekeben a választ megtagadta. A Ház a miniszter nyi­latkozatát tudomásul vette. EzuJIán Drózdy Győző személyes megtámadtatás címén szólalt fel a belügyminiszter megtagadott válasza miatt Állítása szerint az interpelláció teljesen szabályszerű volt és igy nem érti meg, miért nem ismerte el ezt a désbe való beiktatása rendkívül vészé- j rült vagy kerülő németek száma a 270került sor. Az ülés féi 8 órakor ért véget. Szeptember 22: a sajtóagitáció napja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom