Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-18 / 208. szám

Ililag pHHaiÉrjti egyesüljetek! Szegeti, rn& szeptember 18, szerda Hl évf, sz. Ara: DELMA6YAR0BSZM á MAOTAB KüUUjjjlITü f-T JIAPiLAPJA Polgárháborút akarnak? (íc. r.) A Kisgazdapárt sajtója és nisták számlájára levezetni, közönséges szónokai az utóbbi hetekben olyan úri bitangság. Leszámolni valója mm­hangot ütöttek meg, amely elől nem, zárhatjuk el többé a fülünket. Han­gosan? nyiltan ®s tajtékzó szájjal uszít­ják tömegeiket a demokrácia és első­sorban a Kommunista Párt ellen. Elő­adói pódiumon,, a hordó tetején olyan hangot használnak már, ami élénken emlékeztet az ellenforradalmi Szeged fertelmes és katasztrófára vezető riká­csolásához. A legsötétebb fasiszta idők frázisait dörgik ezek az uszító szóno­kok, akik azt hiszik, itt az ideje an­nak, hogy általános támadást kezdve a kommunisták ellen, a nemzet mai tra­gikus külpolitikai és gazdasági helyze­tében zűrzavart idézzenek elő. Hazud­nak, rágalmaznak, ígérgetnek, fenye­getőznek ezek az urak és most már nyilvánvaló, hogy nem jobboldali de­mokrata ellenzékieskedésről van szó, hanem megfontolt és központilag irá­nyított kommunistaellenes uszításról. Es talán az sem véletlen, hogy ez az ellenforradalmi roham éppen Szeged­ről és környékéről indul el megint. Ujabb „szegedi gondolat" indul el a Tisza partjáról? A dolgozó nép Szegeden és kömyé­kásnak, parasztnak, értelmiséginek, kispolgárnak túlontúl sok vart. Kik­kel? Éppen azokkal, akik a kommu­nistaellenes zenebonában a primások, a hátul megbúvó felbujtók. Magyar burzsoázia a nevük. Az ötven százalé­kos életszínvonal, a megfizethetetlen ipari árak ökölbe szorítja és ütésre emeli a munkás kesét. A malomuzso­ra, az agrárolló, a kisemmizettség ér­zése forralja a paraszt vérét. Az inflá­ciós nyomorúság után az a tudat, hogy a harmadik vagy tizedik forintfizetés­ből sem tud az értelmiségi még egy pár zoknit sem venni, türelmetlenebbé, követelőzőbbé válik. A kisiparos és kiskereskedő nyersanyag és áruhiány­nyal küzd, ugyanakkor a tőkések puf­fadtra hízzák magukat, ez megint olyan tény, ami jó vért nem fog szülni. Igen, igen, jó urak, erről van itt szó, Sze­gedtől Budapestig keresztül-kasul az egész országban és önök mégsem erről beszélnek. Azt is tudjuk, hogy szándé­kosan nem beszélnek erről. Az urak pedig tudják meg, huszonöt éven át gyalázkodhattak, izgathattak büntet­lenül. Egy ideig meg most is megte­íölónyes nyugodtsággal erejük és igaz­ságuk tudatában cselekszenek. Lehet, hogy ez nem az urak kedve szerint való lesz. Az is megeshet, hogy nem az urak által felállított játékszabályok szerint adnak hangot igazságérzetük­nefc, ez azonban az elkerülhetetlen té­nyeken mitsem változtat. Tudják-e, hányan kérdezik naponta, meddig tür­jük még ezt a hitvány kalandorkodást? És a felelet mindannyiseor ugyanaz; A mi erőnk nem felelőtlen szájalásbam, nagyhangú uszításban merül ki. A mi igazságunk megdöntéséhez gyengének bizonyult a nemzetközi fasizmus. ^ magyar burzsoák szegedi sajtólovagjaj, hordószónSkai? szolgalelkü lakájai előbb gebednek meg az erőlködésben, mint rajtunk komolyat üthetnénc-k. Végtére is, mindennek van határa. Egyszer megálljt kell kiáltani a bur­zaoá-parahcsot kutyahűséggel teljesítő percembcrkéknek. Ha nem késő még és nem késő, jobb lenne, ha önként megállnának ebben az esztelen roha­násban. Ne ámítsuk egymást, az öntudatos munkás, a tisztán látó demokrata át lát a szitán. Jól látja, miért most és miért nem két hónappal ezelőtt en­gedte meg a pártfegyelem ezt a fékte­len uszítást. Végtelenül sajnáljuk azo­kat, akik eszközévé váltak ennek az úri hazárdjátéknak és nem veszik ész­re, hogy mire megy ez az "egyre ele­sebbé váló küzdelem. A tisztánlátók tudják, hogy a kiélezett osztályharc­bim a burzsoázia próbálja menteni vég­ső kétségbeesésében hatalmának ron fivrnes stuttgarti beszédévei kapcsolatban kén éppen úgy mint az országban tele hetik. Még eredményt is érhetnek el, van gonddal-oajjal, hogyan lehet a j ugyan eredménynek lehet nevezni, he yze-en iavitani, ezt kutgtja. Bccsü-jhogy néhány kistisztviselőt és parasz­letes hazafi, demokrata part cs poiiti-i loi félrevezetnek 6s megfélemlítenek kus a nagy kérdések, a hétköznapi ba-j továbbra is. A munkásságnak, altala­jok m goidásáhof vezeti a népet, A ban a harcos demokratáknak van egy szélesre nyilt munkabér és agrárolló- tulajdonságuk, egy® ideig tűrik, hogy bol eredő visszásságokon hogyan lehet a mult rendszer söpredéke heccelje segíteni, az ipar, a mezőigazdaság, a ke- gjcet, azután ha végleg betelt a pohár, reskedelmi élet száz és száz kérdését! miként lehet megoldani? Ezekre akér-j ^ms^msm^^mmmmmmm^mmm^mmammmmmmmmrn désekxe várnak feleletet falun-városon' ^pt^M^a Molotov ismertette a szovjet áiíáspontot ezeket a kerdeseket, a nep keservet, • r panaszát tárják föl, beszélik meg, ke­resik a kiutat, a megoldást. A kisgaz­dapárt előadói nem ezt teszik. Ezernyi! , , —, „,. ^ gond, miUiónyi panasz közepette, me- (Páris, szeptember 17). BrysM, a iyeket a párisi hirek, ha lehet még togyel távirati iroda pana tudósítója súlyosbítanak, nem találnak jobb té-| felkérté Molotov szovjet kulugymmisz­migzs rs&rsé ssr-wsas? sarus le sillabusz szerint uszítottak, rágal­maztak a szegedi nőgyüléstol kezdve egészen Pusztamérgesig. Könnyű Ka­tit táncba vinni, vagyis a Katolikus Ház jobboldali hallgatóságát nem ne­héz a kommunisták ellen tüzelni. Fa­lun is megtehetik, hogy a parasztok i felvilágosítása helyett, akik a malmo­sokkai állnak .gyilkos harcban, ellen­forradalmi nótát fújnak nagy erővel, habzó szájjal. Nem lehet arról sem szó, hogy egyesek elszólták magukat, mert Virág úr, ez az ál-paraszt, aki pár évvel ezelőtt a délvidéki rablóhad­járatban tüntette ki magát, Pusztamér­gesen kijelentette, eddig a pártfegye­lem kötötte őket, két hónappal előbb még pem beszélhettek így, de most Utasítást kaptak, hogy ezt a hangot használják. Ezt az élesnek és aljasnak egyformán nevezhető délftágöf Uszítást nem tekinthetjük választási kortes agi­tációnak." Több, sokkal több ez annál. Inkább bevezető ez egy pokoli játék­hoz? amit nem is n helyi urak találtak ki. Virág úrnak kell igazat adni, fent­ről kapták az utasítást, milyen hangot üssenek meg. Fentről irányítják őket, magasabban ülnek az urak, akik szá­jukba adják a szót: „nemsokára át­vesszük a hatalmat és akkor kommu­nisták lógnak majd a fákon". Ezeknek az ellenforradalmi hangot pengetőknek ti prímásai kacérkodnak a polgárhábo­rúiral. A nagy garral megindult rága­lomhadjárat talán bevezető akar len­ni? Vigyázzanak az urak, a tűzzel nem jó játszani. Ha valaki megégeti az uj­ját, kettőnk közül nem mi leszünk. Elégedetlenség észlelhető a magyar közvéleményben belső bajok és Páris miatt is, ez tagadhatatlan. Ezt az elé­gedetlenségét megpróbálni a kommu­csait, hogy a roncsokon keresztül újra az egész hatalom az övék legyen. Aki tisztán lát és becsületesen gondolko­dik, tudja mit jelent az egyik és mit a másik. Hatalom a burzsoázia kezé­ben egyenlő a dolgozó nép gazdasági és politikai kizsákmányolásával. A nép kezében a hatalom, biztosíték a paraszt és munkás demokrácia megvalósításá­ra minden vonatkozásban. Minden bevezetés után folytatás következik. Folytatni fogjuk megkez­dett munkánkat, nem demagógiával, hanem tanító szóval, építő akarattal előre haladunk a fejlődés útján. Ez fe­lelet, hozzánk méltó felelet az ellen­forradalmi agitációra. Folytathatják az urak is kétféleképpen. Haladhatnak tovább, ahogy most csinálják és akkor lesz egy pont, amikor már a néppel találják szembe magukat. A demokrá­cia? a haladás dolga, hogy a nép telje­sítse kötelességét, ítéljen. De csinál­hatják másként is. A kommunisták megrágalmazása helyett keljenek ver­senyre a kommunistákkal munkában? nevelésben? a népért való harcban. Ne­künk így is, úgy is mindegy, de a nem­zetnek nem. Mi pedig a nemzet érde­keit mindennél fontosabbnak tartjuk. Ezért nem szájalásban, hanem cseleke­detekben kell nagynak lenni. Cseleke­deteinkért'. mindig vállaljuk a felelős­séget bárkivel .szemben. Az ellenforra­dalmi, koniniuniataeliénes u^ltutC1* -Jl is? Alig hisszük. Itt a különbség a fe­lelőtlen rágalmazók és közöttünk. Azt hisszük elég világos. téve a következő nyilatkozatot adta; — Elsősorban emlékeztetni kell ar­ra, hogy mit is határozott a berlini ér­tekezlet. Mint ismeretes, ezen az érte­kezleten a három kormányfő megegye­zett abban, hogy a Swinemündetől, az Oderától és a Neissetől keletre fekvő német területeket lengyel igazgatás alá kell helyezni, Lengyelország nyugati határainak végleges megállapítását pe­dig a békeértekezletig halasszák eL A berlini értekezlet szükségesnek tartotta a nyugati lengyel határok vég­leges megvonásának a béfceértekezletig való elhalasztását Ez azonban csak. technikai oldala a kérdésnek. Ami a kérdés lényegét illeti, a három kor­mány már megállapította felfogását a1 nyugati lengyel határra vonatkozólag azzal, bogy a fentemlített területet lengyel igazgatás alá helyezte ós elfo­gadta a németek kitelepítésére vonat­kozó tervezetet Elképzelhetetlen még a gondolata is annak? hogy emberek millióival ilyen kísérleteket végezze­nek, nem tekintve azt, hogy milyen kegyetlenséget jelent ez mind a len­gyelekkel, mind a németekkél szemben. Mindez azt bizonyítja, hogy a berlini értekezleten Truman, Attlee és Sztá­lin által aláirt döntés már meghatá­rozta Irongyelonszág nyugati határát ós csupán arról van most szó, hogy technikailag is megerősítsek a Német­országgal kötendő békeszerződés kidol­gozására összehívott békeértekezleten. Ssnkisem ingathatja meg azt a töirté­pelmijelentőségü döntést. Kemmunísta interpelláció a parlamentben a csongrádmegyei kubikosság érdekében Beterjesztenék a közmunkaügyi, a szövetkezeti és házasságon kivül született gyermekek jogállásáról szóló törvényjavaslatot (Budapest, szeptember 17.) A nem­zetgyűlés rövid szünet után kedden ismét összeült. Érdet Mihály (kommunista) sürgős interpellációt mondott a kubikosok munkanélküliségéről. Rámutatott ar­ra, hogy Csongrád Vármegyében tö­megesen élnek kubikosok kereset nél­kül, írtért a földosztás soréin földhöz nem sikérült jutatok. Ugyanakkor sürgősen szükséges volna az ármente­sítés földmunkálatainak elvégzése. A kormány sürgő® intézkedését kéri. Atyai Lászió eiőadó az épitési és közmunkaügyi törvényjavaslatot is­mertetve rámutatott arra, hogy az ország felépítését tartja szfim előtt a javaslat és végső célja a magyar vi­dék, valamint a magyar városok, első­Sorban pedig a főváros harmonikus felépítésének biztositássa. Ezután Rónai Sándor kereskedelcm­és szövetkéz etügyi miniszter a baloi­daf általános itéiyesiése és tapsa köz­ben benyújtotta a szövetkezetről szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a napirenden szereplő építkezési tör­vényjavaslat általános vitájára. Az általános vita cisö szónoka sár» Ignác (kisgazda), ürömmel üdvözölte a javaslatot. Törők Jáno® (kommunista) azt kí­vánja, hogy az uj minisztérium vá­lóban szakminisztérium legyen, ami- j lyet fizikai es szellemi szakemberek j irányítanak Bechtter Péter (szoc- dem), H«gy­megl-Kls Pál (szabaságpárt) felszó­lalása után Dubai istván, mint az igazságügyi bizottság előadója beter­jesztette a bizottság jelentését a há­zasságon kivüi született gyermekek jogállásának szabályozásáról szóló törvény j avasla trő i. A vita után elhatározták, hogy a legközelebbi ülést szerdán tartják. Gerő elvlárs elutazott Parisból (Páris, Szeptember 17.) Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter a magyar békedelegáció helyettes Vezetője ked­den este az Arlberg-expresszei dr. Nagy Péter kíséretében elutazott a francia fővárosbői. A magyar delegáció válasza a legújabb csehszlovák pót­• indítványra (Budapest, Szeptember 17) A ma­gyar delegáció azonnai beterjesztette válaszát a legújabb csehszlovák pót­inditványra. A válasz hangsúlyozza azt a reményi, hogy a katonai korlá­tozások csak ideiglenesek és érvényü­ket vesztik, hogy ha Magyarország az Egyesült Nemzetek szervezetének tag­álfamává válik. Ami 'a csehszlovák katonai követeléseket üieti, a magyar memorandum ra mutat arra, hogy Prága 38 száza'ékas csökkent'st óhajt. Ez magyar szempontból kiáltó ére­tem, mert az egységes elbánás e/vét sérti és a többi legyőzött állammal szemben kütön politikát alkalmazná­nak Magyarországra. Ez lehetetlenné tenné a határok védelmét és Magyar­ország légmentes lerüietté válnék, ameiyet bármikor meg lehet szállni. Semmi sem Indokolja, hogy Magyar­ország fél százalékos haderővel ren­delkezzék, amikor a többi legyőzött államnak egy százalékos létszámra van joga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom