Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-15 / 206. szám

Világ proletárisi egyesüljetek I izeged, 1946. szeptember 15. vasárnap t\l év!. 206. sz. Óra: 40 fillér, DÉLMAGYAKQRSZAG fe • A B T D ft j, MtA O T AH OHSZÁGI NAPILAPJA Merre tart a kisiparosság ? Irta: Komócsin Zoltán A szegedi kézmüiparossag ujjáépité?i erőiCszité^eiiiek je.enlos al.omáaixoz érkeze,! m. a szombaton teníiepé.yesíín megnyitott ipari va8ár üwouyltja. Nagyszerű tommázáSi ez az eddigi munkának, d© még na gyoob igére, a jövőre nézve, igaza a felmérni a jelén tőséget ennek az eseménynek c-„ak az *udja, a«.i iu volt az induiiájSnái, azon az októberi napon, amikor a régi rend felbomlott, semmivé vuit. SOK mindent egészen élőiről kellett kezdeni. A háború, az országnak hadszintórré válása, értékeknek, kisemberek vagyonának csak romjai, hagyta meg. Hutiadé*bói, számé-bot indult ©i uj, értékek jé rehozása. Mindenkinek, minden iog.afkozasi ágnak megvobak a u©héz-égei. A x©..ornyosu.ó akadajyok rioka--«agávai kellett megbirkózni. Az u- hosszúságát, ameiyct, a kiinaulastói napjainkig megtettünk, meguvujotta, u..,?<-?ube .e.te a renuáivud nehéz ég?k sokasága. A diszee, szép Kiátii tata sátrakuó. büszke önérzettel tekint vi-sza minden kisiparos a meglett u.ra. Áruján, két keze munkáján tudja tegjouban felmérni, honnan índua ei, d? azt is, merre akar tartani. Annak a szaka&zuak, amig a semmiből eiérfcez-ünk a kész termékek kiá,Utasáig, — minden nyomorúsága mé.ictt meg van egy, népünk közeimül? történelmében, n«m tapasztalt óriási je.entóeégu tartalma. A-? ipar. munkásság, a földet tűrő paraszt, ér-e<mi->égünk százai és ezrei váltak hő-tökké az ujjáépités küzdelmeinek közepette. Ezektői a rétegek fői jottányira sem maradt ©i a magyar kisiparosság. Minden darab kész termék, meíy időközben elkészült, a ki,Mi-ott és eladásra keriüő áru egésze az éiniakarás bizonysága, hitvatiáó a nemae-i újjászületés mellett. A magyar do.gozó nép történelmünkben pé.da nélkül adó erőfeszítéseivel a háború romjain uját, szebbet és jobbat aikotni akaró európai nemzetek között a legelsők közé küzdő te inag.it. A szegedi ipari vásár többet jelent, mint nagyhorderejű helyi eseményt. Kisiparosaink kialhLátásukkal üzennek az országnak. Felhívják a figyelmet magukra, munkásságukra. Erkölcsi erő? meríthet pé dájukbó1 minden dolgozó magyar, üzennek a világnak, a küllőidnek is. A mi népünk legjobbjai nem hagyják nemze.ünket aiamerü.ni, a inegs.-mmitö'és iszapjába. Munkánkkal, az <jPbbő. szüle ő eredményekkel akarjuk az összls neptk megbecsülését kiérdemelni. A szegedi iparosság kiáilitasa megmutatja a felfele emelkedést. Megmu atia, hogy, munkában merre tar. annak, kifelé a megsemmisitö tétlenségből. Érékek termelése, több é& jonb áru létrehozása, cz az a mód, ahogyan teijesitik kötelességüket. Munkában együtt haladnak, felfelé ivei u.juk a többi dolgozókéval, az ipari munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. jg-cn ám, de ez még nem minden. Ez? nagyon jó-F tudják maguk a kisiparosok is. A munka egyedül n©m biztosítéka az előrehaladásnak, a fejlődésnek. Helyzetűek változására, javulására vagy rosszabbodasára befolyássá' van a politikai helyzet alakulása is. Nem ünnepr&ntata szándékkal tesszük, csak a való lényekhez igazodunk, amikor megállapítjuk, a politikában nem áll minden olyan jók ahogy azt Kisiparosaink szeretnék. Épp©nugy, mint ahogyan a munkásságnál ós parasztságnál, a kisiparosoknál sem állanak aranyban az elért politikai sikerek a munkában mutatkozó eredményekkel. Másszóval a dolgozókká? •szembenálló bank és ipari tőkések még ma is nagyobb hatalommal rán-. ölelkeznek, mint amekkora a magyar kisiparosság érdekévet összeegyeztethető lennie. Valljuk meg az igazat, politikai étetünk eddigi fejlődésével bizony elég csalódást okozott a kisexistenciá-lis rétegeknek. Nem minden, vagy talán inkább nagyon kevés történt ugy, ahogy remélték, ahogy m:szeretnék. Honnan van a kisiparosság csalódása, elégedetlensége a mai politikai helyzettel? Először i® onnan, hogy nagyon keveset, jóformán semmit sem kaptak, ami' legalább is biztató lenne a jövőre nézve. Jelen,ös szambán vannak soraikban ázia a maga pártján keresztül igyekezett politikailag félrevezetni, a munka"* ók paraszttói elszigetelni őket. -v Koihozm©s©vei nemetok tőlünk, kommunistáktól, de még a szociáldemokrata befolyástól is elzárták a kisiparotok nagyrőszét. Ez gyakorlatilag annyit jelentett a legtermészetesebb szövetséges társaktól, a munkásoktól és a parasztoktól elzárták és odakötötték a nagytőkések u zályához. Nevén nevezve a gyéreka , jobbra vitték a kisiparossasgüt. Márpedig azt mindenki tudja, hogy a ishénbői könnnyebb a borjut kihúzni, mint a nagytőkéstől a kisiparnak gazdasági vagy: politikai támoga a-t kapni. A Szegedi Ipari Vásár, a munkában feféri eredmények kiáliitása egybeesik olyanok, akik még ma sem érzik : az időponttal, amikor a harc élesebbé bif^otpiagoan magukat, nem tekintik - - - • szilárdnak ez? a politikai rendet, a demokrácifit. A másik jellegzetes hiba aböo; ered, hogy a magyar ourzsovátik a magyar dolgozók és a bur Ztoáizi'a kötött. Egy pillantás a kiüilhásra és feleletet keli kapnunk: merre visz a kisiparosság útja a termelés fronnkján- De feleletet ken kapnunk arra is: merre tart a kisiparosság a politikában? Az utóbbi napokban örvend© es jelenségeket latiunk. Iparosaink! legjobbjai kezdenek kiábrándulni a jobboldali demagógiából. Becsapva érzik magukat. Látják, hogy a nagyhangú ígéretek azok is maradtak. A magyar ember pedig amellett, hogy a. csalónak nem hisz többé, ott is hagyja. A politikai események, nem a felszínes demagóg handa-bandázás, hanem a reáli® í©]lődés szükségszerűen hozza magával, hogy a kisiparosok csalódásuk u'án uj irányban tájékozódjanak. Gazdasági és politikai helyzetünk egyformán ezt követeli Nagyban megkönynyi i a helyzetet, hogy a munkásság bectiiétes szövetségre nyújtja kezét. Az érdskazont>ssá|g, és annnak heiyes felismerése dön'i ei, merre ke[i tar tani a kisiparosságnak: batta. Amerikai lap is a balkáni unióban látja a délkeleteurópai kisáilamok problémáinak megoldását Kossuth Lajos, Palacky és Massatyk gosdclalát meg költ vaié&ilaoí — Kelet és Nyugat között a balkáni unió Hegyen az ös&aekölö feapecs (Pú. is, szeptember 14). Herald Tribune a balkáni hadéra ti v társulásának kérdéséről ir romhasábos nagy cikket. — A balkári és a dunai delegátusok — irja — magánbeszélgetések sorén hangoztatják, hogy a gazdasági és politikai unió valamilyen formája lenne az egyetlen értelmes megoldás a gyenge' és elszegényedett közép- és délkeleteurópai államok szorult helyzetében. A Nc:pyo-k népek testvén szeretete mellett száll államok' fo-j takr ameiy a második világháború aia.it a magyar ellenállási mozgalom : tagjainak legkedvesebb gondolata von. A lap az idézet után oda konktad'ál, hogy a középeurópai egység eszméje régi gondolat és a pillanatnyi akadályok nem tudják elfojtani. Briand és Bejjes ebben látta az európai egyesült államok alapját és még mindig az is lehet. Sok millió ember reméli, hogy az is jesz _ fejezi be cikkét a Newyork Herald Tribune. A magyar albizottság zárt ülése > (Páris, Szeptember 14.) A magyar albizottság szombaton délután megtartatta harmadik ülését. Az ülésen a bécsi döntés következményeinek eiffp'.jH l.-i'.- ,-n, i nfipl, ! í in(i i f , L T-1 Sajnos erről senkisem beszél a Luxem-. Lörlé® kiv.mo csehszlovák pótmdit burg-palotában. Tény, hogy a f:derű- va5lyL tárgyalták le. dói a legtöbb középeurópai államférfi!' estösz.ovak delegátus betérmég mindig követeik Csehszloválda, í jesztette azokat a részletes tárgyi Bulgária, Görögországi, Románia-, Ma-i -toaíoka., amelyekre a csehszlovák gyarország líépviselőivel e héten foly- potfodűvany ceioz. Ezután vita fejtatott interjúkból kitűnt, hogy a íede- i lödött ka afelől, hogy vájjon az airációt a legjobb válasznak találják azj bitotl-Ság i.ieLékes-e saját. inaga mditországokat sújtó problémákra. A lap ezután rámutat arra, hogy a gondolat nem uj és emlékeztet Frai> tiseb Palackyra, Kossuth Lajosra, a magyar patriotizmus vezérére, majd Masaryh Tamásra és megállapítja, hogy a federációt legjobban a kis-ententc JíözeMtette meg. Ennek a láza szisztémának, amelyhez Csehszlovákia, Jugoszlávia; és Románia tartozott és amely főleg a magyar revizionista tendenciák ellen irányult, csak azután, hogy a náci Németország egymás után nyeldeste el ezivket a nemzeteket, ébredtek ványL benyújtani a politikai és területi bizottságnak, vagy pedig csak jelentésben Számoljon be munkájáról. Egyórás vita után abban állapodtak meg, hogy CosteUo ujzeelandi előadó ideigtönes jelentést készít, amelyet a legközelebbi ülésen vitatnak még. Ezt .jelenté®, nem pedig javaslat tormában terjeszti majd az albizottság a magyar területi és politikai bizottság fiié. Az albizottság ezután zárt ülésre vonult vissza, amelyen a delegátusokon kívül sanki sem vehetett részt. Az újságíróknak a tereáníbőií távozni kellete. A zárt ülés fél óráig tartott. Az albizottság legközelebbi ülését Kedden dé.előtc tartja. HéfSőn kerül a bizottság; elé a szlovákiai magyarok kiutasításának kérdése (Pária, szeptember 14). A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósitója irja: A magyar-csehszlovák viszony döntő kérdései a magyar területi ós politikai bizottság hétfői ülésén kerülnek - napirendre. Mindaz, ami vezetőik tudatára annak, hogy civódó-1 csehszlovák-magyar viszonylatban edsaik mennyire kicsinyesek voltak és dig Parisban történt; csak diplomáciai hogy mennyire hatásosabb lett volna 1 előcsatározásnak számit. A magyar poeUcnállásuk a nácikkal szemben, hal litikai és területi bizottság pénteki üléegységes frontot állítottak volna szembe az agresszióval. A balkáni államférfiak, akii: nem akarnak egyik hatalmi blokk csapósai sem tenni, hangoztatják, hogy mindig a középeurópai föderáció •» légjobb mód arra, hogy olyan tájat teremtsenek, ahol a kdét és nyugat termelő feltételek mellett találkózhatik. Akt mondják, hogy Oroszország és a nyugati hatalmak először találkozhatnak szemtől-szembe. Ezek az államok ugy érzik, hogy be'ö'thetik azt a földrajzi szerepet, amelyet Németország töltött be vajaha és sokat segíthetnének abban, hogy kelet és nyugat jobban megér se egymást. A lap ezutan a N©wS Hungary cimü magazinból idéz, amely a dunai sén ugy döntöttek, hogy a Csehszlovákia' és Mtesyarország között fennálló legnehezebb kérdést, azt a csehszlovák pótinditványt ugyanis, amely 200.000 szlovákiai magyar kiutasítását akarja beiktatni a békeszerződésbe, a hétfői 'ülésen hozzák szőnyegre. A csehszlovák 'delegáció tagjai között meglehetősen bizonj/talan és félős a hangulat, nem biznak abban, hogy a bizottság többsége magáévá teszi majd. a prágai javaslatot, Magyar részről az az álláspont alakult ki. hogy a kiutasítás! javaslat elfogadása esetén; egyetlen ma? gyárt sem lehet majd meggyőzni arról, hogy a Luxemburg-palota békecsinálói az Atlanti Charta alapelveit betartották. Minden .jel arra vall, hogy Magyarország a jövő hét folyamán szóhoz jut és kifejtheti véleményét azzal a csehszlovák tervvel kapcsolatban, amelynek megvalósítása 200.000 magyart kény? szeritme az ősi lakóföldje elhagyására. Nyersfémet és vágómarhát hozunk be Angliából (Budapest, szeptember 14). Mint ismeretes, a közelmúltban magyar kormányférfiak jártak: Angliában, aminek következtében megindult az angol-magyar gazdasági kapcsolatok felvételére vonatkozó tárgyalások. A megállapodás érteimében igen rövid idő múlva kapunk 2000 tonna ferromangáat, 800 tonna ötvözőanyagot, ezer tonna különböző nyersfémet. Kilátás van a közei jövőben félmiüi. angoi font értékű szerszámgépek behozatalára is. Ezenkívül sikerült Írországgal megállapodást kötnünk, ahonnan 2 ezer vágómarhát vásároltunk. Ezt a mennyiséget a SzáUitás megkönnyítése érdekében kint dolgozzák fel bérmunkával. A hus és a bőr hazakerül, a belsőrészek pedig munkabér fejében kint maradnak.