Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-13 / 204. szám

r í! tfilég proletárjai egyesüljetek! Sz^ mt szeptember 13 péntek w, évi, 204. u. Ára: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG <t MAGYAR KOMMUNISTA FAR T PfeLMAQT&BORSZAGI NAPILAPJA Haladó szellemű okfatást! (d> gy ) A rosszemlékű mult talán SemmiS?g sem értett annyira, mint a iéiekmérgezrshez. A jcgkárosabb munfcát ezen a téren az iskoláinkban végez'ék. Tökéletes .teljesítményt* nyújtottak: előbb a pedagógusokat, majd ezek segítségévei gyermekem' kei fertőzték meg. Ezzei a módszerrel sikerült kitenyészteni azt a szolga1élkü ége", ameiy 1944 október 15-én nem volt képes ellenállni, csak áment mondani. A demokrácia épitó munkásainak nagy gondot okoz nevelési kérdésekben a lelkek gyógyítása. Sok pedagógus lelkét 3 szellemét annnyira megfer'Srték. ku'turfüicnyt hirdetve, de a tiidntfansfigot konzerválva, Iiogy ér'et'enüi ős ellenségesen állnak szemben a demokráciával. A vitát Iialadó szellemű népeinek közoktatását tanúi rnányozva született meg a mi általános isfcoüámk. A haladás szellemét szo'g'Iva óriási jelenlö^óggei bír ez az iskola és mégis akad középiskolai igazgató, aki szülői értekzeíetón ismerhetve uj iskolatípusunkat, a köve'keré -titokzatos* kijelentést tette -Ertnyf! ltok tudni és ennyit "Szabad "udní. Többet nem mondhatok * Ezenkívül a tanmenetre vonatkozólag megl egyezte. hogv vatásataüTeg szénirtánv kövri kcztében iskolaszünet tessi. mer'' amint mondta „Tüzelőnk van, de efo oda ken adni a mun-kás-gimnáTl um-nak«. Ha lett volna néDzeneku'ató. akt az elmondott szöveg hangsu'yoz;iRát kocára vetette volna é® a demokrácia védelméről szóló 'örvénynek idevona'ko'ó °zakaszn is lenne, amey a gvü'ölködés melódiáját is bün'etl ugy a farizeus módra magát demokratának valló igazgató su'ynS esztendőket kaphatna' ezért. Általános ísko'án'cat semmiféle titokzatosság nem vesZi körűi, n incs - semmi amit az iskoláról ilhk és nem Illik 'udni. Nincs az iskola körül semmi o'yan. amit nem Szabad elmondani. Ha igazgatónk azt állítja, hogy többet nem tud mondani ut ezt ~tudah'ansá.aa okozza, amelyet még a no'szem'ékü mu't n;lla is konzervált. A oedarépus karban nemzetünk ,vi életformátának szerencséjére, akadnak haladó szellemű nevel«k is. A demokrácia isko'ái az életre készítik «»'ö gyermekeinket és ezért vezették be a „mindennapi kérdések Óráját*. Ha'adő szellemű nevelőink örömmei foglalkoznak az ifjúsággal ezen az órán. hoT megtanítsák diákjaikat rme'kPde't szelieml>en foglalkozni az élet megnyilvánulásaival. Ezeknél nem okoz gondot ez az. óra, nincs 'Fükrérék -kézi« könyvre, mert tehetségük és szo-gaimuk rdemeite őket a többi fölé Ez a szellemi fölény fái a többséget alkotó maradiaknak, mert a modern nevelni tudás és a minden kérd'tárc választ adni Tudó készSé<z — melyet a haladottabb sze'iemiség ad — a legnépszerűbb tanárokká emelte a demokráciát megtestesítő nevelőket. Fájlaljuk, hogy középiskoláink vezetése nincs minden isko'ában he le dós zeitemii pedagógusra bízva és igy meg történik hogv az u n. baloldali tanárok az idén ei-1' es'efc a mindennapi kérdések órájától. Felvilágosító szellemük nem kívánatos sok igazgatónak, mert félnek, iiogy a gondjaikra bizott gyermekek észreveszik a többség maradi tudatlanságát. üzenetet küldünk ezeknek az igazgatóknak: Az »uri« Magyarország iskolái öncélúak voltak. Demokratikus iskoláink azonban kizárólag a nemzet célját szoleá'ó haladószellemü és nagyfudá«u embereket akarnak nevelni. Éz az egyedüli lehetőség, hogy a nemzetünket a történelem színpadán megtartsuk. Az. öncélúság katasztrófát okoz minden körülmények közt. Az öncélú neveiés hívei ideig-óráig még tartani tudják magukaT, de ?okan vannak haladó szelleműek, akik kenyérkereset nélkül íififi békeértekezlet magyar bizottsága elvetette a kisebbségek védelmét célzó javaslatot s*ovj<*< tiiildatt tueereagedheteilennek tartja, hogy a szabadságjogok tor* véreybeiktat&sát rákényszerít sék Magyarországra A jnvnsnt célja a revizionizmas lelhátoritása volt ((Páris, Szép'ember 22) A magyar 1 Az Egyesült Államok az Olaszorterti'eti és politikai bizottság szerda dé'utáni ütósén áttértek a magyar békeszerződés ervezet második cikkeyének tárgya'ására. Ez a cikkely kötelezi Magyarországot, hog:/ tegyen meg minden szükséges in'ézkedc-st, hogv a fennhatósága atá tartozó vsiameimyi személy Sz.iniá a nemzetiségre, fajra, nyelvre, nemre és vallásra való tekintet nélkül biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat, beleér'v® a sajtószabadságot, a vaifá®szabadságo\ a véleménynyilvánítási és gyülekezéci szabadságot. Ehhez a cikkelyhez Au3z'rália é® Anglia nyújtott be pó'indiArányt. Stiriuig ausztráliai kiküldött ismertette nó'indFvánvát, amely áz aiapve'ő emberi ragok biztosításának beitcat-y át kéri a meg-ar alkotmányba. Az a véleménye, hogy ez ra m jO"ent beavatkozást az áUam szuverén ügyeibe Novílrov: A mai»yi»r de*nobráci« b!»ln«il»h! Novlkov ((Szovje'u'-ió) az alapvető emberi jogok biztosítását eiengedheet'ennek tartja különösen egy o'yan országban, mint Magyarország amelyben a regi rendszer ideién ezekét a jogokat rendelet' ei tiltották meg. Magyarország ózonban demokratikus úton tö-vénycS in'ézked'seket hozott és o'yan alkotmányt kés/i'ett ei, ameiy ojég biztosítékot nyu't arra vonatkozólag hogy a szabáds,ágjo<Toká' tiszteletben lógja tartani. A békeérieke/iet pl-'numa előtt eihöygto't magyar kijelentések I® kötelezettséget vál'alnak erre vonatkozó'ag. Igy tehát m rg en gc d he i e t 'en beavatkozás volna a magyar állam szuveréni',ásába, ha á törvényalkotás bizonyos formái át rákénySzerifccnék. Ezekbői az okokból kifolyólag nem fogadhatja e! az ausztráliai javaslatot. A. bjeloriTszial kiküldött m egál lapi ja. hogy Ausztrália javaslatát más bizottságok má" visszautasították. Kéri az auzz'rá'iai kiküldöttet, vonja vissza javaslatát. S ir ing ausztráliai kiküldött azt váas*ol'a, hogy Ausztrália mind a két világháború vérén résztvett az európai ügyek in'érésiben és nagv jeleni ö-réget tu'aidonit a kisebbségi prob'émáknak. Miután az cusz'ráüai nótind;tványt szemmé iá! hatóan senki sem támogatja, visszavonja azt. S ír i ig ezután még egyszer felszólalt és hangsúlyozta, hogy a visszavonás az au' 7- rá'i-ti pótmditváoiyni+L csak az elsg felér® vonatkozik. Az ausztráliai Pótinditvánvnak egy másik része, is van, amely az átengedett területen lévő lakosság alapvető emberi jogainak biztosítására vonatkozik. SzággaL kötendő békeszerződéshez hasonló pótinditványt terjesztett be. Azoknak az államoknak, amelyek területeket engednek joguk van ahhoz, hogy biztosítsák az átengedett terület lakóinak alapvető jogait. Hood (Anglia) javasolja, hogy ezt a kérdése ne tárgyalják most rnég érdemben, mert még nem tehet tudni, ml lesz az eiső cikkely 4. szakaszával, amelyben arról van Szó, hogy MaMgyarország területet enged át Csehszlovákiának. Cteirentis (Csehszlovákia) kéri az auflz'rátiai javaslat elutasítását. Beüe'l-SmlUi (Egyesült A Hámok) csatlakozik a brit kiküldött elnapolási índi'ványához. Ezután rövid ügyrendi vita következe t. majd Kanada delegátusa annak tisztázását kérte, "hogy az, autz* teátiai pótind'tvány csak az esetleg átengedett terü'e're vonatkozik, vagy a bécsi döntés egész területére. S iring kijelentette, hogy a pótinditvány minden átengedett vagy viszszakano't terüleire vonatkozik' <3 iy az elhalasztás mellett foglal állást. A bizottság az elnapo'ási kérelmet 9 szavazattal 4 ellenében elvetette. (Az elnapolás mellett Dél-Afrika, Ausz'ráüa. Egyesült Államok és Anglia szavazott.) A jugoszláv alkotmány és a magfvar kisebbségi joeob Huiro jugoszláv delegátus szótalt fel ezután. Amikor a pótinditvány a kisebbséget svédelmezi*. bizonyos győztes országokban ezekben a kisebbségekben a a bizalmatlanság szelleméit támogatja ezek iránt az országok iránt. A pótinditvány a legyőzött országok népeit arról igyekszik meggyőzni, hogy a győztes államok képtelenek biztosítani az alapvető szabadságjogokat. Egyben nemzetközi ellenőrzés al.i akarja venni a győztes államokat é® felbátorítja a revizionizmüst olyan országokkal Szemben, amelyek a demokrácia szellemének példáját adták. Jugoszlávia nemcsak! feleslegesnek, hanem sértőnek is találná, hogy pljogi törvényei felett. A jugoszláv delegátus ezzei kapcsolatosan ismertette a jugoszláv alkotmányt, amely teljéi egészében bizto ltja a kisebbségi jogokat a kisebbségeknek, i;*y a magyar kisebbségnek is. Határozottan visszautasítja az auszirá'ial pótinditványt. A köveikező (eiszó'alö Ilood volt, aki megállapította, hogy az ausz'Táüai pótinditvány jelen forirrájában felesleges a visszaadó t t?rüfetefcre vonatkozólag. Az áu"z ráaai pótinditvány elten fogtai állást. S ir ing a vita végén még egyszer kifejtette, hogy a pótinditvány tárgyilagos és célja az, hogy 'igazságos és tartós jogegyensulyt teremtsen. A kisebbség nemzetközi védelmére Vona'.kozó ausztráliai pótinditványt a bizottság -Aulán 12 '-ravaza'fa! \í> ellenében (Ausztrália) elvetette. U] magyar emlékirat a békeértekezlet elütt (Budapest, szeptember 12). A magyar küldöttség uj emlékiratot, terjesztett' a békeértekezlet, elé. Ez az emlékirat az erdélyi magyarság egyik legsúlyosabb sérelmét, a román fegyverszüneti egyezmény alapján történt erdélyi magyar javak zárolását és igénybevételét teszi szóvá. Az emlékirat a 400.000 magyart sújtó zárolás feloldását kéri. Az emlékirat második része az állampolgársági kérdés rendezésére vonatkozik és javasolja, hogy a román állampolgárságot adják meg mindazoknak akik 1918 december elsején, vagyis az egyesülést kimondó gyulafehérvári nagygyűlés napján, 1921 julius 26-án, vagyis Trianon napján és 1940 augusztus 30-án, vagyis a hécsi döntés napján Erdélyben állandó lakhellyel rendelkeztek. Illesse meg az állampolgárság ezenkívül azokat a személyeket is, akiknek Erdély, területét kényszer hatása alatt kellett elhagyni. Ezek meghatározott időn beüil térhessenek vissza lakhelyükre. Az emlékirat végiül azt kéri, hogy mindazoknak az állampolgársági ügye, akiket az 1945 április 2-iki román állampolgársági törvény megfosztott, állampolgárságuktól, ©'békeszerződésben történő szabályozási© lenörzést gyakoroljanak ajkormány- maradjanak függőben. Amerikai javaslat a pozsonyi hídiő ügyében (Páris, szeptember 12). A MTI dip lomáciai különtudósitója írja; A magyar területi és politikai bi zottság nemrégiben megalakult albizottsága csak tanácskozó és javaslat előkészítő szerv, szavazási joga nincs. A magyar^-csehszlovák viszony kardinális kérdései tehát nem az albizottság rendkívül érdekesnek ígérkező ülésein dőlnek majd el első fokon, hanem magában. a maigyar területi és politikai bizottságban. Az amerikai delegátus — mint ismeretes — ugy vélte legjobban megoldhatónak a pozsonyi hidfő kérdését, hogy a Cscliszlovákiához átesatolandó területből két községet Bezerú'jét és Rajkát ki kell szakítani. Az amerikai javaslat azt célozza ezzel a területi korrekcióval, hogy a Rajkáról Oroszvár megkerülésével Bécs felé vezető dülőutat tegyék alkalmassá a Budapest—Bécs közötti közvetlen országúti összeköttetés biztosítására. Párisi magyar diplomáciai körökben ilyen körülmények között igen nagy érdeklődéssel tekintenek a magyar területi és politikai bizottság albizottsága küszöbönálló működése elé. (MTI) nak és türelmetlenül várnak. A nemzet nem hajlandó bármilyen kataszírófa részese lenni és kiküszöböli életébői az őnc'luságot fis ann/k minden képviselőjét. Követeljük haiadő Szellemű pedagógusaink számára a mindennapi kérdések óráját, mert nekik ném ken „kézikönyv; és amíg ilyennel item rendelkezünk, a maradiak alkalmatlanok ennek az órának vezetésére. A nemzetnek tanulnia és felemelkedni® keli — állapította meg még a polgári tárténetlrás legnagyobb tekmté'ye Szekfü Gyu'a is. A felemelkedés ulján, csak haladó szellemű emberek ve/Chctnek, mnnyifc jó lesz iskoláink igazgatóinak megtanulni.