Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-13 / 204. szám

r í! tfilég proletárjai egyesüljetek! Sz^ mt szeptember 13 péntek w, évi, 204. u. Ára: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG <t MAGYAR KOMMUNISTA FAR T PfeLMAQT&BORSZAGI NAPILAPJA Haladó szellemű okfatást! (d> gy ) A rosszemlékű mult talán SemmiS?g sem értett annyira, mint a iéiekmérgezrshez. A jcgkárosabb mun­fcát ezen a téren az iskoláinkban vé­gez'ék. Tökéletes .teljesítményt* nyújtottak: előbb a pedagógusokat, majd ezek segítségévei gyermekem' kei fertőzték meg. Ezzei a módszer­rel sikerült kitenyészteni azt a szol­ga1élkü ége", ameiy 1944 október 15-én nem volt képes ellenállni, csak áment mondani. A demokrácia épitó munkásainak nagy gondot okoz nevelési kérdések­ben a lelkek gyógyítása. Sok peda­gógus lelkét 3 szellemét annnyira megfer'Srték. ku'turfüicnyt hirdetve, de a tiidntfansfigot konzerválva, Iiogy ér'et'enüi ős ellenségesen állnak szem­ben a demokráciával. A vitát Iialadó szellemű népeinek közoktatását tanúi rnányozva született meg a mi általá­nos isfcoüámk. A haladás szellemét szo'g'Iva óriási jelenlö^óggei bír ez az iskola és mégis akad középiskolai igazgató, aki szülői értekzeíetón is­merhetve uj iskolatípusunkat, a kö­ve'keré -titokzatos* kijelentést tette -Ertnyf! ltok tudni és ennyit "Szabad "udní. Többet nem mondhatok * Ezen­kívül a tanmenetre vonatkozólag megl egyezte. hogv vatásataüTeg szén­irtánv kövri kcztében iskolaszünet tessi. mer'' amint mondta „Tüzelőnk van, de efo oda ken adni a mun-kás-gim­náTl um-nak«. Ha lett volna néD­zeneku'ató. akt az elmondott szöveg hangsu'yoz;iRát kocára vetette volna é® a demokrácia védelméről szóló 'ör­vénynek idevona'ko'ó °zakaszn is len­ne, amey a gvü'ölködés melódiáját is bün'etl ugy a farizeus módra magát demokratának valló igazgató su'ynS esztendőket kaphatna' ezért. Általá­nos ísko'án'cat semmiféle titokzatos­ság nem vesZi körűi, n incs - semmi amit az iskoláról ilhk és nem Illik 'udni. Nincs az iskola körül sem­mi o'yan. amit nem Szabad elmonda­ni. Ha igazgatónk azt állítja, hogy többet nem tud mondani ut ezt ~tu­dah'ansá.aa okozza, amelyet még a no'szem'ékü mu't n;lla is konzervált. A oedarépus karban nemzetünk ,vi életformátának szerencséjére, akad­nak haladó szellemű nevel«k is. A demokrácia isko'ái az életre készítik «»'ö gyermekeinket és ezért vezették be a „mindennapi kérdések Óráját*. Ha'adő szellemű nevelőink örömmei foglalkoznak az ifjúsággal ezen az órán. hoT megtanítsák diákjaikat rme'kPde't szelieml>en foglalkozni az élet megnyilvánulásaival. Ezeknél nem okoz gondot ez az. óra, nincs 'Fükrérék -kézi« könyvre, mert te­hetségük és szo-gaimuk rdemeite őket a többi fölé Ez a szellemi fö­lény fái a többséget alkotó maradiak­nak, mert a modern nevelni tudás és a minden kérd'tárc választ adni Tudó készSé<z — melyet a haladottabb sze'iemiség ad — a legnépszerűbb ta­nárokká emelte a demokráciát meg­testesítő nevelőket. Fájlaljuk, hogy középiskoláink vezetése nincs minden isko'ában he le dós zeitemii pedagógus­ra bízva és igy meg történik hogv az u n. baloldali tanárok az idén ei-1' es'efc a mindennapi kérdések órájától. Felvilágosító szellemük nem kívána­tos sok igazgatónak, mert félnek, iiogy a gondjaikra bizott gyermekek észreveszik a többség maradi tudat­lanságát. üzenetet küldünk ezeknek az igazgatóknak: Az »uri« Magyaror­szág iskolái öncélúak voltak. Demo­kratikus iskoláink azonban kizárólag a nemzet célját szoleá'ó haladószelle­mü és nagyfudá«u embereket akarnak nevelni. Éz az egyedüli lehetőség, hogy a nemzetünket a történelem színpadán megtartsuk. Az. öncélúság katasztrófát okoz minden körülmé­nyek közt. Az öncélú neveiés hívei ideig-óráig még tartani tudják ma­gukaT, de ?okan vannak haladó szelle­műek, akik kenyérkereset nélkül íifi­fi békeértekezlet magyar bizottsága elvetette a kisebbségek védelmét célzó javaslatot s*ovj<*< tiiildatt tueereagedheteilennek tartja, hogy a szabadságjogok tor* véreybeiktat&sát rákényszerít sék Magyarországra A jnvnsnt célja a revizionizmas lelhátoritása volt ((Páris, Szép'ember 22) A magyar 1 Az Egyesült Államok az Olaszor­terti'eti és politikai bizottság szerda dé'utáni ütósén áttértek a magyar bé­keszerződés ervezet második cikkeyé­nek tárgya'ására. Ez a cikkely köte­lezi Magyarországot, hog:/ tegyen meg minden szükséges in'ézkedc-st, hogv a fennhatósága atá tartozó vsia­meimyi személy Sz.iniá a nemzetiség­re, fajra, nyelvre, nemre és vallásra való tekintet nélkül biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat, beleér'v® a sajtószabadságot, a vai­fá®szabadságo\ a véleménynyilvání­tási és gyülekezéci szabadságot. Eh­hez a cikkelyhez Au3z'rália é® Anglia nyújtott be pó'indiArányt. Stiriuig ausztráliai kiküldött ismer­tette nó'indFvánvát, amely áz aiap­ve'ő emberi ragok biztosításának be­itcat-y át kéri a meg-ar alkotmány­ba. Az a véleménye, hogy ez ra m jO­"ent beavatkozást az áUam szuverén ügyeibe Novílrov: A mai»yi»r de*nobráci« b!»ln«il»h! Novlkov ((Szovje'u'-ió) az alapvető emberi jogok biztosítását eiengedhe­et'ennek tartja különösen egy o'yan országban, mint Magyarország amelyben a regi rendszer ideién ezekét a jogokat rendelet' ei tiltották meg. Magyarország ózonban demokra­tikus úton tö-vénycS in'ézked'se­ket hozott és o'yan alkotmányt kés/i'ett ei, ameiy ojég biztosíté­kot nyu't arra vonatkozólag hogy a szabáds,ágjo<Toká' tiszteletben lógja tartani. A békeérieke/iet pl-'numa előtt ei­höygto't magyar kijelentések I® kö­telezettséget vál'alnak erre vonatko­zó'ag. Igy tehát m rg en gc d he i e t 'en beavatkozás volna a magyar állam szuveréni­',ásába, ha á törvényalkotás bi­zonyos formái át rákénySzerifcc­nék. Ezekbői az okokból kifolyó­lag nem fogadhatja e! az ausztrá­liai javaslatot. A. bjeloriTszial kiküldött m egál la­pi ja. hogy Ausztrália javaslatát más bizottságok má" visszautasították. Kéri az auzz'rá'iai kiküldöttet, vonja vissza javaslatát. S ir ing ausztráliai kiküldött azt vá­as*ol'a, hogy Ausztrália mind a két világháború vérén résztvett az eu­rópai ügyek in'érésiben és nagv je­leni ö-réget tu'aidonit a kisebbségi prob'émáknak. Miután az cusz'ráüai nótind;tványt szem­mé iá! hatóan senki sem támogat­ja, visszavonja azt. S ír i ig ezután még egyszer felszólalt és hangsúlyozta, hogy a visszavonás az au' 7- rá'i-ti pótmditváoiyni+L csak az elsg felér® vonatkozik. Az ausz­tráliai Pótinditvánvnak egy másik ré­sze, is van, amely az átengedett területen lévő lakos­ság alapvető emberi jogainak biztosítására vonatkozik. SzággaL kötendő békeszerződéshez ha­sonló pótinditványt terjesztett be. Azoknak az államoknak, amelyek területeket engednek joguk van ahhoz, hogy biztosítsák az átengedett terület lakóinak alap­vető jogait. Hood (Anglia) javasolja, hogy ezt a kérdése ne tárgyalják most rnég érdemben, mert még nem tehet tudni, ml lesz az eiső cikkely 4. szakaszával, amelyben arról van Szó, hogy Ma­Mgyarország területet enged át Cseh­szlovákiának. Cteirentis (Csehszlovákia) kéri az auflz'rátiai javaslat elutasítását. Beüe'l-SmlUi (Egyesült A Hámok) csat­lakozik a brit kiküldött elnapolási índi'ványához. Ezután rövid ügyrendi vita követ­keze t. majd Kanada delegátusa an­nak tisztázását kérte, "hogy az, autz* teátiai pótind'tvány csak az esetleg átengedett terü'e're vonatkozik, vagy a bécsi döntés egész területére. S iring kijelentette, hogy a pótin­ditvány minden átengedett vagy visz­szakano't terüleire vonatkozik' <3 iy az elhalasztás mellett foglal állást. A bizottság az elnapo'ási kérelmet 9 szavazattal 4 ellenében elvetette. (Az elnapolás mellett Dél-Afrika, Ausz'ráüa. Egyesült Államok és An­glia szavazott.) A jugoszláv alkotmány és a magfvar kisebbségi joeob Huiro jugoszláv delegátus szótalt fel ezután. Amikor a pótinditvány a kisebbséget svédelmezi*. bizonyos győztes országokban ezekben a ki­sebbségekben a a bizalmatlanság szelleméit tá­mogatja ezek iránt az országok iránt. A pótinditvány a legyőzött országok népeit arról igyekszik meggyőzni, hogy a győztes álla­mok képtelenek biztosítani az alapvető szabadságjogokat. Egyben nemzetközi ellenőrzés al.i akarja venni a győztes államokat é® felbátorítja a revizionizmüst olyan országokkal Szemben, amelyek a de­mokrácia szellemének példáját adták. Jugoszlávia nemcsak! feleslegesnek, hanem sértőnek is találná, hogy pl­jogi törvényei felett. A jugoszláv de­legátus ezzei kapcsolatosan ismertette a jugoszláv alkot­mányt, amely teljéi egészében bizto ltja a kisebbségi jogokat a kisebbségeknek, i;*y a magyar kisebbségnek is. Határozottan visszautasítja az ausz­irá'ial pótinditványt. A köveikező (eiszó'alö Ilood volt, aki megállapította, hogy az ausz'Táüai pótinditvány jelen forirrájában felesleges a vissza­adó t t?rüfetefcre vonatkozólag. Az áu"z ráaai pótinditvány elten fog­tai állást. S ir ing a vita végén még egyszer kifejtette, hogy a pótinditvány tár­gyilagos és célja az, hogy 'igazságos és tartós jogegyensulyt teremtsen. A kisebbség nemzetközi védelmére Vona'.kozó ausztráliai pótinditványt a bizottság -Aulán 12 '-ravaza'fa! \í> ellenében (Ausztrália) elvetette. U] magyar emlékirat a békeértekezlet elütt (Budapest, szeptember 12). A ma­gyar küldöttség uj emlékiratot, terjesz­tett' a békeértekezlet, elé. Ez az emlék­irat az erdélyi magyarság egyik leg­súlyosabb sérelmét, a román fegyver­szüneti egyezmény alapján történt er­délyi magyar javak zárolását és igény­bevételét teszi szóvá. Az emlékirat a 400.000 magyart sújtó zárolás feloldá­sát kéri. Az emlékirat második része az ál­lampolgársági kérdés rendezésére vo­natkozik és javasolja, hogy a román állampolgárságot adják meg mindazok­nak akik 1918 december elsején, vagyis az egyesülést kimondó gyulafe­hérvári nagygyűlés napján, 1921 julius 26-án, vagyis Trianon napján és 1940 augusztus 30-án, vagyis a hécsi döntés napján Erdélyben állandó lakhellyel rendelkeztek. Illesse meg az állampol­gárság ezenkívül azokat a személyeket is, akiknek Erdély, területét kényszer hatása alatt kellett elhagyni. Ezek meghatározott időn beüil térhessenek vissza lakhelyükre. Az emlékirat végiül azt kéri, hogy mindazoknak az állam­polgársági ügye, akiket az 1945 ápri­lis 2-iki román állampolgársági törvény megfosztott, állampolgárságuktól, ©'bé­keszerződésben történő szabályozási© lenörzést gyakoroljanak ajkormány- maradjanak függőben. Amerikai javaslat a pozsonyi hídiő ügyében (Páris, szeptember 12). A MTI dip lomáciai különtudósitója írja; A magyar területi és politikai bi zottság nemrégiben megalakult albi­zottsága csak tanácskozó és javaslat előkészítő szerv, szavazási joga nincs. A magyar^-csehszlovák viszony kardi­nális kérdései tehát nem az albizottság rendkívül érdekesnek ígérkező ülésein dőlnek majd el első fokon, hanem ma­gában. a maigyar területi és politikai bizottságban. Az amerikai delegátus — mint ismeretes — ugy vélte legjobban megoldhatónak a pozsonyi hidfő kér­dését, hogy a Cscliszlovákiához átesa­tolandó területből két községet Beze­rú'jét és Rajkát ki kell szakítani. Az amerikai javaslat azt célozza ezzel a területi korrekcióval, hogy a Rajkáról Oroszvár megkerülésével Bécs felé ve­zető dülőutat tegyék alkalmassá a Bu­dapest—Bécs közötti közvetlen ország­úti összeköttetés biztosítására. Párisi magyar diplomáciai körökben ilyen körülmények között igen nagy érdek­lődéssel tekintenek a magyar területi és politikai bizottság albizottsága kü­szöbönálló működése elé. (MTI) nak és türelmetlenül várnak. A nem­zet nem hajlandó bármilyen katasz­írófa részese lenni és kiküszöböli életébői az őnc'luságot fis ann/k min­den képviselőjét. Követeljük haiadő Szellemű pedagó­gusaink számára a mindennapi kér­dések óráját, mert nekik ném ken „kézikönyv; és amíg ilyennel item rendelkezünk, a maradiak alkalmatla­nok ennek az órának vezetésére. A nemzetnek tanulnia és felemelkedni® keli — állapította meg még a pol­gári tárténetlrás legnagyobb tekm­té'ye Szekfü Gyu'a is. A felemelkedés ulján, csak haladó szellemű emberek ve/Chctnek, mnnyifc jó lesz isko­láink igazgatóinak megtanulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom