Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-08 / 200. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1946 SZEPTEMBER, f. Helyes nemzetiségi politikát a jugoszláv határon! Irta: DÁNIEL GYÖRGY A nemzetiségi kérdi® fiatai dréno kráciánknak egyik legsúlyosabb örök. sége, méiye? az »urtc Magyarország­tói kapott. Annak ellenére, hogy ta­láiközur.k jóindulatu kezdeménvezes­sél, érdemleges tevékenységet nem Iá* tunk e téren. Altalános tünet Szegeden és kör­nyékén. hogy közigazgatási problé­mává szeretnék minősíteni az egész kérdés-komplesszumot. De ez a kí­sértet is csődöt mondott, mert a köz­igazgatási emberek egyrészt tajéko­közallanok kisebbségi kérdésekben, másrészt a soviniszta mutt kísérti őket. Lapunk hasábjain és munka­társunk Személyszerint hónapokon ke­resztül harcolt, mig sikerült a ren­deletileg biztosított anyagi támoga­tást kiutaltatni a szegedkor nyéki dél­szláv községek iskolainak. Ha meg­vizsgáljuk, mit kap a jugoszláviai magyarság a dé'Szláv kormányzattól. I»gy einému'unk és mentségeket kere­sünk, hogy miért nem adtuk meg ed­dig mindezekét mi is nemzetiségeink­nek. Jugoszláviában közei félmilliónyi magyar éi. Ezek kulturális téren meg­kap ák az összes alsó- és felsütoku iskolákat, meiyeket az áHam tart e-. A jugoszláv királyság idejen a ma­gyarság Sohasem ludott állandó szín­házat kapni, mikor nagynehezen még is kiharcolta magának, kiderült a magyarság olyan Szegény, hogy nem tudja eltartani. Ma Titó Jugoszláviája állami tá­mogatásban részessiti az állandó Szín­házat, hogv a magyarság ilyen Irányú kulturális igényeit is kielégítse. Meg­szátnlá'hatat an már a városi es fa­lust magyar közkönyvtáraknak ®záma, melyeket állami támogatással hivtak éle.re. Titó Jugoszláviájában a ma­gyar sajtó olyan nívóra emelkedett, hógy a muitban még álmában sem mer'-« rámérni ezt egyetlen jugosz„ távisi' magyar sem. A délszláv acm­fxe gyűlésben számarányának, megfe­lelően van képviselve a magyarság. Titó Jugoszláviája azonban ezen túlmenően gondoskodik nemcsak az ország polgárairól, hanem munkál­kodik a gé- ország közti baráti kap­psoiaiok kiinéiyitésén. A határz mat­böi et.ávoUtoWik mindazokat, a nem­kivönaios elemeket, melyek escueg a két ország között ellentéleket kelt­hetnének. A'kaimunk volt végigjárni a ti­száfituh részeket. Igaz, az ískü-ak tamitói most már megkapják a ne­hezén kiharcolt fizetést. Az iskola­épületek és a tanitói lakájok azon­ban a lehető legszomorúbb képet mu­tatják. Egészségtelenek, annyira ron­gáltak, hogy szakértők véleménye szerint csaknem használhatatlanok­Hősi harcot vivnak a tanítók, hogy a szerb gyermekeket anyanyelvibe,u oktassák. Minden iskolának jut tü­zelőfa, c&ak a szerb iskoláknak ntan. Ezienkivüi azt látjuk, hogy a ha­tármentén nagyon s.3k Jugoszláviá­ból etm«neküti család él. Ezek nagy­résre súlyos poti lkai okokból mene­kült ide. Nem i3 mulasztják el, hogy a legsúlyosabb rágalmak it és rém­híreket terjesszék Jugoszláviáról. A tájékozatlan őslakosság természete­sen nagylöbbségben hitelt is ad ezek­nek a rémhíreknek és rágalmaknak, hiszen „illetékesek, és „jól infoimái­tak. terjesztik ereket a rágairnát'i* A legszélsőségesebb ellenre g?s pro­pagnda folyik a határmenten Jugo­szlávia élien. Sok faluban buzgón se­gítenek a rémhírterjesztésben a sváb •visszahagyottak.. Természetesen ezeknek a' rémhíreknek a gyümöl­csei azok a soviniszta kilengések, me­lyekkei uton-atonfélen találkozunk. A határsávból a legsürgősebben <-t keli távoütam minden svábot é3 ju­goszláviátó' eimenekült nemkívánatos magyart, csak ilyen módon téne? megszüntetni a káros propagandát, mely még mindég íotyik. Vigyázzunk jól, a délszláv nem­zetiség értékes eieme az országnak. Dolgosak, becsületesek és takaréko­sak. összes jő nemzeti tulajdonságai­kat az ország újjáépítésének szolgá­latába -állítják. A nemkívánatos ele­mek kitelepítése megkezdődött a ha­társávból, de megakadt és már is megkezdődött a visszaszívárgas. Ér­dekes, hogy az eddig kitelepítették nagyrésze egészen jelentéktelen em­berek, akik nem igen vétettek a két ország barátsága elten. Akik azonban suiyo8 károkat okoznak, még mindig a helyükön vannak. A fiatal magyar demokráciának el­sősorban iszüksége van a szomszédos Jugoszlávia jóindulataira, támogatá­sára és barátságára-. Ezt nekünk, akik megszeg ük az őrük barátsjgi szerződés-, krti szorgalmazni. Való­ságos diplomáciai szolgálatot kell vé­gezni az érdekeit helyeken. Adáz har­cot keif vivni a sovinizmus ellen, hogy » gyülö'ködés helyébe az alkoto ba­rátság lépjen. Nemzeti érdekeink kí­vánják ezt meg és az a tudat, hogy ötszázezer- magyarnak Titó marssá kisebbségi jogokat adott. Ne vitat­kozzunk és ne gyártsunk aktiakat, mert igy a helyzet csak jobban ei­mérgeseoik. A felelős pozíciókba pe­dig olyanoka? üttessünk, akik való­ságos Szolgálói tesznek a két ország közti barátságnak. Barátokat ke.* szereznünk é® tettekké, keu oizonyi­tanunk, hogy szakítottunk a soviniszta­mulítat és a demokratikus Magyar­országon megbizhuló építői vagyunk az emberi szabadságjogoknak. . Megkezdték a Tiszába süllyesztett uszályok kiemelését Befoltozzák a régi hajók bordáit, megtisztítják az Iszaptól és a tápéi javítóműhelybe vontatják (Szeged, szeptember 7.) A Dénna­gyarország ludósitásai nyomán bi­zonyára sokan emlékeznek még arra a hős? rohammunkára, amit a Ma­gyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. szegedi" Kirendeltségének tisztviselői, hajósai, hajómunkásai végeztek az arnakide>én aknára futott é- ©rösen megrongál? .Lukács Béla. gőzös hely­reállításává t. Amin? köztudomás'.;, a hajót .Rákosi Mátyás, néven sike­rült forgalomba helyezni. Ezen r. nyáron hasonló munkát indítottak meg a szeácdi MFTR-kire ndeftéég tisztviselői és egyéb alkalmazottai Fő­kefe László kirendeltségvezető és Vigh József hajóskapitány vezetésé­vei. Megkezdték ugyanis a németek úttal 1044 októberében a szegedi Ti­szán , elsüllyesztett, uszátvok kieme­lést és rendbehozását. Négy elsüllyesztett aszály A szegedi Tiszának a pénzügylgaz­gatosúgtói a közúti hidig terjedő rak­parti részén négi' mágrakott uszály horgonyzott azokban a napokban, amikor a Vőrö® Hadsereg felszaba­di 6 csapatai közeledtek a városhoz. A hanyal-homtok menekülő németek hogy a hajók é® azok értékes rako­mányai a felszabadítók ke/éra ne ke­rüljenek, elsüllyesztették az uszályo­kat. A két év qta viz alati du*í­iuló értékek megmentésének gondo­lata többször felmerült, gyakorlati megvalósításáról azonban anyagid'­hiányában ie kellett mondani. Az idei rendkívül alacsony víz­állás, amiiyen még ®oha nem voti a Tiszán, lehetővé tette a szeged MFTR alkalmazottai számára, hogy s&iá? erejükből kíséreljék meg a kiemelés és belyrtállirás munkáját. A hajók ugyanis, amelyek a Tiszá­nak 4—5 méter méíy fenekén pihen­tek, amelyeknek fedélzetét mintegy kétméteres víz fedte, a mostam ala­csony vízállás következtében csak­nem téliesen Szárazra kenitek. Négy vagon cement, bat vagon vas és 20 vagon iszap A tankerületi föigazgatósagg i. csaknem átellenben süllyedt viz alá a 388-av mftr-uSzály.' A ne.;y,cn vagon ür'.artaunu hajó négy vagon cementtel és hat vagon beíonvassni v0t? megrakva. Ez az anyag, amriy a város tulajdonát képezte, a közúti hid javüásnnaK céljait szolgálta. 1044 október Q-én jeient meg a néme­tek robbantó különítménye uszályon és a hajó kö-épSö vízhatlan válasz­tálánál helye/,te el a robbanóanyagot. Sajnos a robbanás kitűnően sikerült, mert nemcsak a hajó oldalfala, ha­nem a feneke is megsérül?, úgyhogy ké? négyzetméternyi lyuk keletkezett a hajón. Még így i® csak nehe/tén telt m©g vízzel a" hatalmas haj Tesi és három napba telt, amig teije^n elsüllyedt. Most, hogy a viz leapad? fö'.üle, igen szomorú kép©? mu futott a ké? éwei ezeiőtt erős, masszív hajó. Felépítményét a jégzajlás el­söpörte a fedélzetről, a hajóüvt pe­dig a viz telisde-teie hordta iszap­pal. Szinte reménytelen munkára vál­lalkozott Vigh József hajóskapitány Füieki Mihállyal. Pap Pállai és Eger­vári Istvánnál, amikor elhatározták, hogy a hajóür? megtisztítják az iszaptói és e hajóteste? rendbeh jzzák. Augusztus 8-án lógtak hozzá a mim­kához és félmeztelenre vetkőzve kezel­ték iapátomi a huszvagonnyi ®ürü iszapok Amikor fele iszapot "kihány­ták, egy hajóácsot vetlek maguk mellé, aki „eibárkázta. a hajó olda­lán és fenekén tátongó lyuau?. Ez a speciális eljárás abbéi álti hagy a lyuk környéké? falakkal elszige­telik a hajóiir többi részérő', hogy viz ne hatolhasson be. A hajóür.o-n még bentlévo vizet a tűzoltóság szi­vattyúzta ki, a megmentett nagy­ér'ékü betonvas kirakásához peaig a város mérnöia iiivafala küldött mun­kásokat. Sajno® a négy vagon ce­ment megmentéséről már nem tehe­tett Szó, mert két év alatt szikla keménységűre ál-ott össze. De azért a megkenrényede t cementcszsákokat is kidobálták a Tiszapartra és mosc mint az odahordott terméskövek par védő szegélyűi szolgálnak. A ha­jóürnek iszap iát való megtisztítása­vai rövidesen végeznek, a munka kö­ve.kező részét ezután a víznek ítéli elvégezni. Az áradást várják a szárazra került bajók Ugyanis, ha jön az áradás a viz fei fogja ©meau a befoltozott bor­dájú és iS/apíerhétői most már meg­szabadított hajótestet, amelyet azután könnyűszerrel a tápéi hajójavitómü­helyb© lehet majd vontatni teljes ki­javítás végett. Ha ennek a hajónak a kieme.ésé­ve, végezték, a Duna-Gözhajózási Tár­saság 296-os Számú uszályának ki­emelésére kerib sor. Ennek a kieme­lésére a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. adott megbízást a szegedi MFT'R­ilgynökségnek. Ugyani8 a megszün­tetett néutél érdekeltségű DGT ha­jóit az MSZHR-t vett? át. Ez. a hajó az alacsony vízállás következtében csaknem teljesen szárazra kerü ti de ez is tele van iszappal., sérülése pe­dig még nagyobb, mint a másiké. Ezt nemcsak a derekán, hanem a fa­rán is robbantották 3 németek, a derékon támadt lyukra ki viliről uj vasbordát hegges/tenck és így von­tatják majd a hajójavitómühciybe az iszaptót megtisztított uszályt. A. Takács-fürdő ipe'*ett egy Szin­tén egy nagy robbantási s-ebejctői éktelenkedő s'zerb uszály került szá­razra. Ehhez nem nyúlnak egyelőre hozzá, mer? n?'m érkezett rá megbí­zás. A rendőrségi uszóházon tu! még egy MFTR uszály van a víz­ben, ©hh©z azonban nem r.yulnu,; hozzá, az idén, mert ennek a fara egészen bele van süllyedve a Tisza fenekének egy mély kútjába és ki­emelése hosszú, nehéz, fáradkágo® munkába kerülne, amire az idén már nem Jut idő. Jövőre azonban ezt a Inunkát is elvégzik. Megjelent az internálások felüivizigasatcirói szmu tendeiet •« kik BUM (Budapes:, Szeptember 7.) A belügy­miniszter -e.rende.te az ös.„/.es reudör­ha ósági öri/etuehelyezéjt kimondó végzések fe.ü'Viz-gáiátá-. A rendelet az internálások beszüntetését renué i ei a 16 éve- be nem töltött, vagy a 60-ik éve tmár betöltölt férfiak, a jegaíább egy 5 éven aluli vagy két 10 éven aluü gyermekkei rendelkező anyák és a 17 évet be nem töltött vagy az 50-ik ével már betöltött nők, a vagyontatan-ok, akikpelK legalább két ellátatlan hozzátartozója a betegek, valamint a négy népfőiskolai osz.áiyt sein bevégz©t?ek szamára. Ugyancsak megszüntetik az eljárást a meggondol a uan kijelentések miatt internáltak ©llen. A gazdasági ren­dészéit okokból internáltak egyes cso­portjai is mentesülnek a további ©i­járás alól. Nem Szüntetik még az el­járást a felszabadulás után elkövetett an 14emokratlkus cselekmények .elkö­vetői, az 1941 junius 22-ike után fa­sisztának minössitett pártok tagjai, a magasabb állami köztisztviselők és az 1044 március 19. előtt is az SS-ben szo gáa ot teljesítők: esetében. Dr. Földesné Mozgásmíivészeti Iskola Dugonics-tér 8—9. Ritmikus torna, balett, akrobatika, gimnasztika, gyCgytorna. Gyermek-, felnőtt csoportok Maganórák! Beiratás délután 4-6-ig. Tanítás sxcpt. 15-IÖL Javításokat és alakításokat ismét vállalok Rosman Dávid cég Szeged, Kárász-u. 8. Szeaedi Ipari Vásár Mezőgazdasági.ovümöks ésborkiálHtás ^ ^ — szeptember 14-től 22-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom