Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-05 / 197. szám

Ára: 40 fillér. 10'( Világ proletárjai egyesüljelek! szeged, 1946. szeptember 5, csütörtök nt. evf. >ő7. DÉLMAGYARORSZAG 4 MAGYAR KOM MUNISTA f ART D £ L m MAGYARORSZÁGI NAPILAPJA 1 A román-magyar határkérdés vitáját a román bizottság elé utalták A pozsonyi hídfőre vonatkozó csehszlovák póíéndiivány ügyében meghallgatják a magyar delegációt (Páris, szeptember 4.) A magyar területi és politikai bízotság szerdai ü'ésén, amelyét Sztankovics einók nyitott meg, visszatértek a magyar de.egációnaK arra a mait ülésén már felolvasott levelére, amely szerint a magyar küldöttség minden olyan kér­désben, amikor területi vagy politikai ügyek merülnek fel, szóbeli meghall­gatást kér. A csehszlovák és az amerikai de" jegáíu-i javaslatára a bizottság ki­mondotta, hogy a bizottságra tartozik ann ,k megáiiapitása, mikor hallgat­ják meg a magyar delegációt, tehát a bizo tság ezzei a levéllel nem foglalkozik. Az einök javaslatára a bizottság elhatározta, hogy a román—magyar határkérdés vitáját a román bizottságra bizza azzal a kikötéssel, hogy a bizottság einöke ásandó érint­kezésben maradjon a magyar bi­zottság elnökével. Az emök ezzei kapcsolatban leszö­rtezle. hogv a magyar bizottság ere­deti formájában fogadta el a román— magyar határra vonatkozó szakaszt és kéri, hogy ezt a kérdést a román területi és politikai bizottságban hoz­zák szőnyegre. Ezután az elnök a magyar delegá­ciónak egy ujabb levelét olvasta fel, amelyben annak vezetője azt kéri, hogy hallgassák meg Magyarországot a bé­keszerződéstervezet első. cikkelyének 4-ik szakasza tárgyában, amely, az el­ső bécsi döntést érvényteleníti és visz­szaállitja az 1938-as csehszlovák-ma­gyar határt. Az elnök bejelenti, hogy ehhez a szakaszhoz két csehszlovák pótindit­vány érkezett. Az egyik pótinditvány kéri, hogy ahhoz a ponthoz, amely a bécsi döntés érvénytelenítésére vonat­kozik, veigyék be a következő szöveget; .,a bécsi döntést és annak minden kö­vetkezményét". A második csehszlovák pótinditvány a pozsonyi hídfőre vonat­kozó területi korrekciókat, tartalmazza. Az elnök feltette a kérdést, hogy a bizottság óhajtja-e a magyar delegáció szóbeli meghallgatását. Az elnöknek erre az enunciációjára csehszlovák in­tervenció történik. Clementis csehszlovák delegátus he­jelentette, hogy a csehszlovák delegá­ció a maga részéről szintén kéri a ma­gyar küldöttség meghallgatását, de csak a második számú pótinditvánnyal kap­csolatban. A bizottság ezt a javaslatot egyhan­gúlag elfogadja. Az elnök bejelentette, hogy levélben meghívja a magyar delegációt, tegye meg észrevételeit, de csak a második csehszlovák pótinditványra vonatkozó­lag. A bizottság ezután áttért a béke­szerződés második cikkelyének tárgya-, lására, amely az alapvető emberi jogo­kat szögezi le. Ehhez a cikkelyhez ju­goszláv pótinditvány érkezett, amely azt javasolja, hogy az anyanyelven va­ló tanítás szabadságának a jogát is ik­tassák be a békeszerződés szövegébe. Az elnök a kérdés kapcsán felolvasta a magyar küldöttség egy ujabb levelét, amelyben a magyar küldöttség egy­részt magáévá teszi a jugoszláv javas­latot és helyesli az anyanyelven tör­ténő oktatás bevezetését, mert Magyar­országon a kisebbségeknek anyanyelvű iskolái vannak, másrészről hivatkozik arra, hogy a magyar békeszerződés második cikkelye azonos a román békeszerződés 3-ife cikkelyévei és a : viszonosság alapján a magyar dele­gáció azt kéri, hogy a magyar nyel­vű oktatás becikkelyezését a romániai 'magyar iskolákra is tegyék kötelező­ivé. Az etnök a levelet áttette a ro­jmán bizottsághoz is. A jugoszláv pótinditvanyrói é® a í magyar levélről ezután vita alakúit ki, amelynek eredményeképp a ju­goszláv delegátus visszavonta a pót­inditványt A magyar területi és politikai bi­zottság pénteken folytatja ülésezését. A román területi bizottság keddi ülése (Páris, szeptember 4.) A román te­rületi és politikai bizottság kedd dél­utáni ülésén az emberi jogok védelmé­vel kapcsolatosan előterjesztett ausz­tráliai módosító javaslatot egybekap­csolták a kisebbségi kérdéssel. Azt in­dítványozza a módosítás, hogy semmi­féle törvény, vagy módosító rendelke­zések ne sérthessék az alapvető emberi SMÍnuIíé-yjoyAi^.'. Az aiisztrf dött kijelentette, hogy 1919 óta a ki­sebbségek mindig panaszkodnak a rossz bánásmód és megkülönböztetések miatt. A módositó javaslattal olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben a jövőben nem lesz ok semmiféle panaszra. Mi­után mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok kiküldötte rámutar­tott arra, hogy a módosítás felesleges, az ausztráliai kiküldött bejelentette a módositás visszavonását. J®w (Anglia) azt javasolta, hqgy függesszenek a harmadik cikkelyhez még ®gy bekezdést, ami különképpen a zsidókra nézve tenne észrevétett. Középeurópában nagyfokú antiszemi­tizmus volt és a zsidók rengeteget szenvedtek. Hosszabb ügyrejnfli vita után a brit javaslatot félretették az­zal a megokolással, hogy minden egyes módosítást megvitatás előtt kö­röztetni kei. Ezután elnapolták az ülést. Magyarország jóvátételi követelése Németországtól (Budapest, szeptember 4.) Párisi ér­tesülés szerint a magyar kormány nagyösszegü jóvátételi követeléssel lép fel Németországgal szemben s a követelés érvényesítésére a magyar kiiMö:fcsé.p-'már még is kezdte a mun­kái. A magyar kormány a magyar­német fizetési mérleg kiegyenlítése­kén. t27 millió dollárt, a háborús cselekmények következtében okozott károkért 889 millió dollárt követet Németországtól. Péateken hazavárfák Nagy Ferenc miniszSereltsököi (Budapest, Szeptember 4.) Pénteken várják vissza Parisból Nagy Ferenc miniszterelnököt, aki a magyar ügy döntő fázisában folytatott fontos megbeszéléseket a magyar delegáció tagjaival. Szombaton összeül a Kis­gazdapárt nagyválasztmánya. Az ülé­sen tárgyalják a Kisgazdapárt uj programját. Ezen a fontos tárgyalá­sonn már minden valószínűség szerint résztyesz Nagy Ferenc miniszterelnök is, amennyiben' valamely közbejött fontos esemény meg nem hosszabbítja párisi tartózkodását. A miniszterel­nök az országos parasztnapok meg­nyitásán nagyfontosságú beszédet mond- , Csehszlovák jegyzék a magyar kormányhoz (Budapest, szeptember 4.) A Cseh­szlovák TI jelenti, hogy a csehszlovák kormány néhány nappal ezelőtt jegy­zéket intézett a magyar kormányhoz, amelyben tiltakozását jelentette be az ellen a példátlan mód ellen, amellyel a maigyar központi és helyi hatóságok most már nyíltan erőszakoskodnak azokkal a magyarországi szlovákokkal, akik a Csehszlovákiába való áttelepí­tésre "jelentkeztek. A jegyzék szerint a magyar hatóságok megsértik az 1946 február 27-én kötött lakosságcsere­egyezményt. Magyar illetékes helyen határozot­tan cáfolják, hogy magyar részről meg akadályoznák a magyarországi szlová­kok áttelepítését és anyagi vagy erköl­csi nyomást gyakorolnának az áttele­pülőkre:. Elrendelték a kiosztott földek után fizetendő összeg első részletének beszolgáltatását Dézsmamen tességet adnak a rászorulóknak (Budapest, szeptember 4.) Dézsma­mentességet adhatnak az arra rászoru­lóknak a községi elöljáróságok azokban a helységekben, ahol rossz volt aj ter­més — a közellátási minisztériumban most készülő rendelettervezet szerint. A Parasztblokk képviselőinek a dézsma enyhítésével foglalkozó átira­tára a közellátási minisztériumban a szakemberek megkezdték a segítés le­hetőségeinek megvitatását. — A dézsma enyhitésére feltétlenül 6zükség van — mondotta Szobek elv­társ , azoknál „ gazdáknál, akürnek a vetőmagszükségletükön felül nem marad 150 kiló buzafejadag. Értesülésüni? szerint ezek a gazdák vásárlási engedélyt kapnak s ezzel meg­vásárolhatják a fejadagokból hiányzó gabonát. ^NOARMMR Hollandia hajlandó gazdasági kapcsolatba lépni Magyaror­szággal (Budapest, sztptember 4) A holland kormány értesítette a magyar kor­mányt, hogy hajlandó Magyarország­gal felvenni a gazdasági kapcsolato­kat. A magyar kereskedelmi kor­mányzat örömmel fogadta az értesí­tést és nyomban közölte, hogy várják a holland kereskedelmi küldöttségei, Budapestre, hogy a gazdasági kap­csolatok felvételére vonatkozó tárgya­lásokat megkezdhessék. (Budapest, szep&mber 4.) Az Orszá­gos Földbirtokrendezc Tanács elren­delte a kiosztott földek után megálla­pított megváltási dij első részletének befizetését gs felhívja a juttatottakat, hogy kötelezettségüknek a lehetőség­hez képest már Szeptember folyamán tegyenek eleget, hogy a befolyó ösz­szegbőt a földreform befejezése minél előbb megvalósuljon. A föidhözjuttaiott törpebirtokosok és kisbirtokosok az első részlet fejé­ben kataszteri holdanként 70 kg, a földnélküli gazdasági cselédek, mező­gazdasági munkárék, telepesek, szö­vetkezetek és közületek 45 kg büzát vagy árát tartoznak fizetni. Javaslat a városi munkások státusba sorolására Megvalósít! a Kommunista Párt kezdeményezése (Szeged', szeptember 4.) A szabadsá­gon levő Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok szabadságidejét arra hasz­nálja fel, hogy? megoldja a városi ház­tartás szanálásával kapcsolatban felme­rült szervezési problémákat. Róna elv­társ szombaton foglalja el ismét hiva­talát, akkorára elkészíti1 azokat a ja­vaslatokat, amelyek az adóhivatal, köz­munkahivatal átszervezésére vonatkoz­nak és a csatornahasználati dij beveze­tését célozzák. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján most folyik ezeknek a javaslatoknak megszövege­1 zése. Még egy nagyjelentőségű javaslaton dolgozik ezenkivül Róna tanácsnok. A Magyar Kommunista Párt volt az, amely rámutatott, hogy? szociális szem­pontból feltétlenül szükséges a városi üzemeknél dolgozó munkások rvyugdij­kérdésének rendezése. Erre vonatkozó­lag is megtörtént a statisztikai adat­gyűjtés és Róna tanácsnok most javas­latot tesz a városi munkások státusba sorolására. A városi üzemek munkásai a javaslat értelmében ugyanugy nyug­dijat kapnak majd, mint a tisztviselők. Vaszy Viktor a Szegedi Nemzeti Színház adminisztratív igazgatója (Szeged, szeptember 4.) Az uj idény­ben — amint értesülünk — uj mun,ka­megosztás lesz a Szegedi Nemzeti Szín­háznál Vaszy Viktor és Lehotay Ar­pádl igazgatók között, amennyiben Va­szy Viktor zenei müvezető-igazgiatót a szinház adminisztratív igazgatójává ne­vezte ki a kultuszminisztérium. Vaszy igazgató tehát a jövőben az opera és operett műfa j művészeti részé­nek irányítása mellett önállóan Intézi az adminisztrációs ügyeket is. Lehotay Árpád a drámai szak müvezető-igazga­tó ja. 51 szegedi medikusok Karády István visszahelyezéséért (Szeged, szeptember 3.) A szegedi .,Medikus-kör"-be tömörült heladószel­lemü orvostanhallgatók beadvánnyal fordultak a miniszterelnökhöz, ahol kérték dr. Karády István egyetemi ma­gántanár visszahelyezését, mert mint ismeretes, dr. Karády István is B-iis­tára került. A miniszterelnökhöz be­nyújtott beadvány három pontba fog­lalja az okokat, amelyek szerint dr. Karády maradása kívánatos volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom