Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-29 / 218. szám

w DÉLMAGYARORSZÁG forint értéltállóságát. Ugyanakkor meg kell mondani, eljött az ideje annak, hogy kijavítsák a hibáitat, amelyek a stabilizációval kapcsolatban a dolgozó nép kárára történtek. Kiderült, hogy néhány munkáskategória fizetését tul alacsonyan szabták meg. Ezt meg kell változtatni. A lakbérek is elviselhetet­len terheket rónak a dolgozókra. Ezen ts segíteni kell. — Egy másik fontos kérdés a reak­ció visszaverése. Mi, kommunisták de­mokratikus pártokkal léptünk koalí­cióba és nem a reakcióval. Mi a nem­zeti összefogást csak demokratikus ala­pon tudjuk elképzelni. Ha a demokra­tikus pártok közé befurakodnak reak­ciós elemek, altkor ezeket gyorsan el kell onnét távolítani. Minthogy a re­akció előretörése olyan méretet ért el, hogy kezdi veszélyeztetni a magyar dc­VASARNAP, 1940 SZEPTEMBER 29 niokrácia minden vívmányát, testvér­p;irtunkkal, a Magyar Szociáldemo­krata Párttal karöltve elhatároztuk, hogy végre rendet teremtünk ezen a téren is. — Tudjuk, hogy ezeknek a céloknak az elérése nem megy harc nélkül. Igaz­ságos ügyünk tudatában nyugodt biza­lommal nézünk e harc elébe, amelynek eredményeképpen biztos alapra fogjuk építeni az uj demokratikus hazát, hogy azután ^továbbmenve, felépíthessük mindannyiunk közös vágyát, a szocia­lizmust. Rákosi Mátyás háromnegyedórás beszédét szűnni nem akaró tapssal és Viharos éljenzéssel fogadta a többszáz­ezres hallgatóság, majd az Internacio­nálé e'.éneklcsével véget ért a nagy­gyűlés. A kongresszus ünnepélyes megnyitása (Budapest, szeptember 28.) Szómba, ton este 6 órakor diszes ünnepi külső­ségek között nyilt meg] a zsúfolásig megtelt nemzeti és vörös lobogókkal feldíszített Operaházban a Magyar Kommunista Párt III. országos kon­gresszusa. Miniszterek, képviselők, ka­tonatisztek, rendőrtisztek, bányászok és egyszerű ruhás munkásemberek töl­tötték meg ezen a napon a gyönyörűen feldíszített, fényesen ki világi tóti Ope­raházat. A rendezést kékinges, vörös nyakkendős rendezőgárda látta el. Rö­viddel 6 óra után a Himnusz 09 az In­ternadonálé hangjaival kezdődött meg a kongresszus, majd szűnni nem akaró hatalmas éljenzés és tapsvihar köze­pette lépett az az Operaház színpadára Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnök­helyettes, hogy megnyissa a III. orszá­gos kommunista kongresszust. Rákosi elvtárs beszéde elején vissza­emlékezett az első magyar kommunista kongresszusra, amelyet illegalitásban kellett megtartaniok és csupán 22 em­ber vett részt rajta. Azóta a Magyar Kommunista Párt hatalmas munkájá­val országos mozgalommá nőtt. Meg­emlékezett Rákosi elvtárs a kommu­nista mártírokról és felhívására a gyász­induló hangjai mellett néma felállás­sal hódoltak a kommunista vértanuk emlékének. A megemlékezés után kü­lön szólt Rákost elvtárs a legnagyobb vértanukról, akik életüket adták a fa­sizmus elleni harcban a dolgozók fel­szabadításáért, nemcsak Magyarorszá­gon, Spanyolországban, Jugoszláviában, Franciaországban és Ukrajnában is. Megállapította, hogy a Magyar Kom­munista Párt egyedül több vértanút adott a. dolgozók felszabadításáért, mint a többi párt együttvéve. Ezután hatalmas lelkesedés köze­petto mondott köszönetet a Szovjet­uniónak, a Vörös Hadseregnek, és Sztá­lin elvtársnak, majd üdvözölte az an­gol. jugoszláv, román, osztrák, svéd, finn ós dán kommunista pártok meg­jelent képviselőit, valamint a Szociál­demokrata, • a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt megjelent képviselőit'. — Mi magyar kommunistái mondotta a továbbiakban Rákosi elv­társ _ büszk&i valljuk magunkat a magyar nemzeti ós forradalmi ha­gyományok letéteményesének e® foly­tatójának. ön tud? t isim vállaljuk a néhfz feladatot, hogy továoö visz­.-•z«k ős kifejleszt.;:'; mindazt, am •a magyar népet ismertté ős rokon­szenvessé telte a haladó emb-""!?r. eiötr. Töz-gyökeres magyar párt va­gyunk, dc ugyanakko1' nem/.'-tkcz'­párt is vagyunk: a demokrácia é® a -zocia izmus oszta lan, határokat r,em ismerő, az cgc'sz emberiséget átfogó nemzetiségének partja, az a -párt vagyunk, amely megalkuvás nclküi hiTd> ti, hogy ncmzciünk csau "ugy lehet erős fs ix><dog. ha -zifara es i biztos alapokra fekteti itthon a népi erők uralmát t's ezrei biztosítja nemzetünk békés, eröteijes, Szabad iüggfit e'n fejlődését, egyenrangúságát a többi haiado demokratikus népek között. | Rákosi e.vtárs megnyitó &eszéds utan egyhangú i«Ucesedésset válasz­| torták meg az cmökség tagjai , maja 1 Papp József eiytar®, a budapesti párt­! szervezet nevében üdvözölte a kon­(gresszust. üdvözlő-se utan Saakaoiis Árpád [elvtárs, a Szociáidemokraa Fát© ne­vében -zóiah fel. Megemlékezel, ar­ról a nagy munkáról, amelyet a két munkáspárt végzett a gazdasági élet meg-züardit&sa ós az ország wipra­á'litása erdekében. Hitet tett Sza­kasits e.vtars a megbonthatatlan munkásegysfg m«Jett é* kijeient ttó, hogy a Kommunkta párt js a azociái­demokrata Párt között nem tak­tikai, hanem s;raú;giai együttmü­ödéferől van szó, világszemleieti közösségben. - Tántorilhatatiar.ui megyünk az ígyütcmüködé® utján — mondotta szakasits eivtárs —, mért tudjuk, hogy ezzei tesszük a legnagyobb szol­gaá '.tot a munkásosztálynak, magá­nak a Szociáldemokrata Pártnak, az országnak ameiyet eddig 1® a do.gozó tömegek öniudato® heortku® munkaja menteit át és mentett m g a iegsötéiebp s0r.stói- Rengeteg tói­adat vár rá i ezeket csak "gyütt szoros testvén . zövetségben o :.a lt­juk meg. Ezután még a pártok, szakszerveze­tek és az egyes- pártszervezetek kikül- . döt.el szólaitaK fei é® valamennyien , a taiáno® lelkesedés közepett-' íci­vözö.ták a Magyar Kommunista Part III. orszago® "nagyjelentőségű kon-» gresszusát. fl pozsonyi hidfő ügyében hozott döntés elvi szempontból kifogásolható (Páris, szeptember 23.) A Magyar Távirati iroda diplomáciai munka­társa irja: A magyar békekükiöttség aböői az alkalomból, hogy a magyar po'i+ik i és területi bizottság albizottsága a pozsonyi hidfőre vonatkozó cseh­szlovák terűién követeléseket' elvben elfogadásra ajánlotta, leyeiét intézett az aibizotíság elnökéhez é® tagjaihoz. A evi? megállapítja, hogy az albizott­ság javaslata mindenekelőt© eivi fzempontcó' kiíoga®o ható. Az Atlanti Charta második cikkelye, tudvalevően kimondja, hogy nem kivan semmi­féle olyan területi változást, antó'iy nem fetei mog az erdekeit „dkoréag szabaaon kifejezésre jutott kivansá" gának«. A szóbanforgó terület minden­esetre tu-nyomó többségű magyar lakosságát a területi változás iránt meg sem kérdezték é8 a ia. kosoag ©Obb alkalommal "önként kifejez-'sre juttatta, hogy nem ki­Ván cseh-szovákiához tartozni A magyar delegáció léveie a továb­biakban hangoztatja, hogy aibi­zot ság Cseh .zovákiának" határki.ga­zitás cim ín je.entö® gazdaság- elő­nyöket biztosított, ugyanakkor Ma­gyaror zágot e.vi szempontból rtóm •ndoko'ható gazdasági é® pénzügyi hátrányokkal sújtja. A magyar de­legáció ezután ellenvetéseinek te jes fenneartasa m,elleti hangoztatja azt a magyar álláspontot, hogy az albizottság határozatával Jdagv-aror­szágnait okozott gazdasági hátrányok kiegyenlítése végett megfelelő é® mél­tányos területi é® gazdasági kom­penzációkat kellene foganatosa A Szovjetunió részt óhajt venni a tengerszorosok védelmének megszervezésében Válasz jegyzék a török jegyzékre a Dardanellák kérdésébei (Moszkva, szeptember 28.) Az anka­rai szovjet ügyvivő átnyújtotta a török külügyminiszternek kormánya válaszát az augusztus 22-i török jegyzékre, amely a tengerszorosok jövő statútu­mára vonatkozott — jelrnti a szovjet, rádió. A jegyzékben a szovjet kormány rámutatott arra, hogy nem lehet elfe­ledni, hogy a Szovjet Fekete-tenger partvidéke 2100 kilométerre terjed ki s a Szovjetnek gazdasági szempontból életbevágóan fontos vidékeihez nyújt bejáratot. Ebből a tényből következik az a szükség, hogy a Szovjetunió részt óhajt, venni a tengerszorosok védelmé­nek megszervezés eben. Ami a tenger­szorosok szabályzatának szentelt érte­kezletet illeti, a szovjet kormány ugy véli, hogy ilyen értekezlet egybehiva­sát meg kell előzni mélyreható megvi­tatással az érdekelt államok részéről, amely megfelel a potsdami határoza­toknak. Nagy Ferenc miniszterelnök az egyházak feladatairól Nem valorizálják az adópengöbetéteket (Budapest, szeptember 28.Í A Gazda­sági Főtanáé® legutóbbi ülésén ugy döntö-t, hogy technika," nehézségek miatt az adópengőbetéteket nem valo­rizálja. Az adópengőbetétek 90 szá­szaié-ka ugyani® jeligés oeté© voit. Az AlíOld legnagyobb táblaüveg raktára és íivegezési vállalata Körösi Géza Mörey-utca 9. TcJeíon". 507 (Pccs, szeptember 28.) Nagy jperenc miniszteremén, ünnepélyes kenetek kö­tött foglalta €, szombat déieiőt© Pé­csett a fcisőbaranyai reformatm egy­házmegye gondnoki tisztségét, amely­be már a mult évben választották meg. Nagy Ferenc ünnepélyes szék­rog.aló beszédet mondott. —• Az egész nemzeten 6szinte és becsümes oünvallásnak kell úrrá I :.i­nie — moaaoíta a miniszterelnök. Meg ken vallania az egyháznak is a tévedéseit é® a bűneit, de meg keu vallania ugyanezt a nemzetnek is. Ha a neroztc nem tudna megvauam a maga bűneit és n«m térti©' az őszinte bünbanat útjára, akkor ennek a nemzetnek politikai helyzete nem lehet szilára Európának Cze-i a pontján, a* egyháznak viszont vau még egy másik nagy feladata is:.a vígasztala® feladata. A nemzet ször­nyű tragédián ment keresztül é® en­nek az utolsó állomása Páris. Egy nehéz terhes béke [elki válságot is lokozAat a nemzet életében. Az egy­háznak ott keli lenni, hogy megadja a vigaszxaiásf, a reményt és a ntt"t nemcsaR az egyes embereknek, ha nem az egósz nemzetnek. Ez neme3ak a magyar református egyház feíndata, hanem a többi egyházak feladata :s. Feiaaata elsősorban a másik nagy történelmi egyháznak, a római ka­tolikus egyháznak. ünnepi közgyűlési kenetében megnyílt a szegedi egyetem uj tanéve i BELVÁKJSI MOZI Tt'£ Ma, vasárnap ntoiiára! Az uj magyar film: HAZUGSÁG NÉLKÜL LATABÁR'il Hétfőtől szerdáig! 2 órAs «td«»»aaAg! STAN és PAN urak és a 3 RITZ BROTHERSEK versenyező k a legjobb nevettető cimért a legsi­kerültebb filmjei kel Botrány a cirkuszban és a Bőrkabátok javítása, alakítása, vízhatlan tesiéssel sés2ül Cao>d4s bőr­ruha készitó mesternél, azent Miilég­utca 7, Felsóváro&i-templom mögött. B0XB3JN0K0K.ka.. • M SOk kezdete 4, »/«B és te g-kor. j» Előadások : 4, ha.omnegyto 6 fé» 8­KORZO MOZI Te^on Ma vasárnap utoljára játszuk az öröszep amerikai filmet. ÖTEN VOLTAK... Igaz emberek igaz története. Hétfőtói kedve pompás ki­állítású filmremek f ÖNNYÍÍ FIATALSÁG az atyai önfelá'dozás drá­mája. (Szeged, szeptember 28.) Szombaton délben ünnepi közgyűlés keretében a város egyházi, polgári és katonai ha­tóságainak jelenlétében tartotta meg évnyitóját a szegedi tudományegyetem. Az egyetemi én:kkar Kertész Lajos elvtárs vezénylésével a Himnusszal nyi­totta meg a közgyűlést, majd a lelépő rektor dr. Purjesz Béla egyetemi ta­nár vetett visszapillantást az elmúlt tanév munkájára. Megemlékezett ar-. Tói a számtalan nehézségről, amellyel az egyetemnek meg kellett küzdenie, de r.mely végül mégis felelősségtel­jes munkával eredményre vezetett. Purjesz professzor bevezető beszéde után közvetlen szavak kíséretében ad­ta át az uj rektornak, dr. Tóth László­nak a rektori láncot, hangsúlyozva, hogy ez a lánc súlyos kötelezettséget, nehéz munkát ró viselőjére. Tóth rek­tor a rektori lánc átvétele után köszö­netet mondott Purjesz Béla inultévi rektornak, Dr. Tóth László a rektori tisztség átvétele után felolvasta, szaktudománya köréből vett értekezését „Grácián ma­gyar utókora" cimen. Dr. Tóth rektor nagy tapssal foga­dott tudományos értekezése után az ünnepi közgyűlésen, megjelent dr. Ba­logh István miniszterelnöksági állam­titkár szólott, a megjelentekhez. Balogh István államtitkár beszéde után a szegedi tudományegyetem év­nyitó közgyűlése a Szózat hangjaival ért véget. (Budapest, szeptember 23.) A ma­gyar körtársaság elnöke a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a minisz­terelnök utján tett előterjesztésére megengedte, hogy a szegedi tudomány­egyetemen. az egyetemi oktatás és kü­lönösen a szegedi tudományegyetem fejlesztésű körül szerzett kiváló érde­meik elismeréséül dr. Purjesz Béla sze­gedi egyetemi nyilvános rendes tanárt a jogtudományok és dr. Rtesz Frigyes szegedi egyetemi nyilvános rendes ta­nárt az államtudományok tiszteletbeli doktorává avassa és részükre a tiszte­letbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa. Fürdőszcbsberandezések SEBESTYÉN JÓZSEF műszaki vállala a, Rigó utca 30. MAFIRF Széchenyi F'ims?lnM?: iei. 4Qo. Premier hétfőn! Csak 3 napigl Hetbtól sierdáú? KARÁDY KATALIN és JÁVOR PÁL legjobb magyar vígjátéka Makrancos hölíiy Azon©ívül: Remeik Maérő mBsor. E'őadasok: 4, h»'omijt'gyed fi, léi 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom