Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

I Világ proletárjai egyesüljetek 1 Szeged, 1946. szeptember 1, vasárnap Hl. ért. 194 n. pra: 40 fillér. DfLMftfiYAKORSZM k MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉL M> OHHOBSZÁGI NAPILAPJA AZ UJ KENYER — UJ PÉNZ ÜNNEPE Irta: GARDOS SÁNDOR Valójában nemzeti ünnepet üi ma Szegeden a Magyar Kommunista Párt: az uj kenyér és az uj pénz ünnepét. A táluk, és a tanyak dolgozói nehéz körülmények között, az időjárás súlyos csapasait 1® elviselve kitermelték: az uj kenyere,,, a munkáspártok pedig, élén a Kommunista Pájrrtaí, talán még nehezebb körülményék főzött, szinte a ctodávai hatásos módon megteremtették az uj t pénzt, a forinto? és ezzei a demofcraUkus Magyarország gazdasági stabilizációját. Mint ahogy a paraszt az egész magyar nemzet Szamára dolgozta eiö a földbpl a kenyerei, éppúgy a munkáspártok is a magy r nép boldogulása érdekében erőszakolták ki a semmiből az értékálló jó pénzt, a forintot. Nemzeti ünnep ,lehát, amikor a munkásság együtt örvendezik Szegeden az uj kenyérnek és uj pénznek. Hiszen tavaly is ünnepettük az uj kény erei és a Következő években ünnepeljük majd. D© ennen. az idei Kenyérnek má® az ize és nagy a jefen.örege a tavalyihoz képe®*. Most már megállapíthatjuk, hogy a tavaiyi kenyér ^cigányútra* tévedt <js keserű ízi, hagyott a szájunkban. A magyar paraszt, távalyi munkájának »refi teny© btryny •> tv kunkon akadt es a,tót köhögött a lunokiotc a gazdasági é.ei egész, esztendőben. A t-avaiyi kenyér csak gyéren jutott a dolgozóknak, nem volt megfelelő állami apparátusunk, amely megszervezze, hogy az Uj kenyér a do.gozó asztalára kerüljön és nem voit értékálló pénzünk, amellyel megfizethettük votna a kenyeret. Ezidén már nincsenek »kenyérgondjaimt* és van siabb jó pénzünk, amivei nekiindulhatunk a gazdasági fellendülésnek. Ezért vidámabb és je,entőségteijesebb ez a inai ünnep a tavalyinál. A nehéz és küzdelmes hétköznapok U ^ clu a magyar nemzetnek ebben a -őrödöntő időszakában is kiérdemeltük ezt az ünnepnapot, ame.y, azonban nemcsak abból áU., hogy a pa. raszt és munkás egymásrataiálva örvendezik az eddig elért eredményeknek. Ezen a mai napon nemcsak vigadni jöttünk össze, hanem azére is, hogy megbeszéljük a továboi teendőinké-. Mert a jöizü uj kenyér és az érrékáiló jó pénz meneti is Van i-éég gondja-baja parasztnak, munkádnak egyaránt. Meg ken szerveznünk ©zc a mi vadonatúj stabilizációnkat ugy, hogy minden dolgozó asz-aiára jusson eiegendö kenyér es jninden do.gozó zsebébe íorint. A falvak népe tele v,an jogos panasszal: a fö'dreform még ma smes befejezve, aTe.yé/en. {Szorgalmaznunk k©u a telekkönyvi átírást, a malmotok ki.uzsorázzák a kisparasztot, ki ken harco.nunk a maimok küzségesitését, a földművesek érdekképviseletéi most a zsíros parasztok, a kulákok; kezére akarják átjátszani, küzdenünk keli azért, hogy olyan érdekképviseletet Jé.esitSünk, ameiy valóban a kisparasz.ok és földmunkások érdekeit képviseli. Baj OK VANNAK a beszolgáltatás. a vetőmag, az állatállomány, a termelési eszKözöK körül. Ezeket a bajokat mind meg keh szüntetnünk. Ki keti verekednünk az ipari cikkek árának leszorítását, hogy az agrárolló ne vágja el a paraszt nyakát. A városi munkássság se marad gond né küi. A speku ácíó réme meg mindig fenyeget, a forintot é- azt m©g keli védenünk, ha ken foggal, körömmel is. itt van a munkanélküliség veszedelme, amely egyrészt a stabilizáció elkerülhetetlen következménye ((3-lístázás), másrészt pedig a tőke politikai manővere. Mindkét szönti a falvak, tanyák dolgozóit,, nehézséggel meg ken' küzdenünk. A munkásság feladata még az ipari többtórme.és, amely a stabilizáció egyik föfeitétet'e és az ipari cikkek áránaK icszoritására az egyesien lehetséges eszköz. valónk elegendő. Ilogy mindezeket hogyan küzdjük le és a munfcás-pa raszt összefogással hogyan építsük fei a dogozók demokratikus Magyarországát, ezekre a kérdésekre ad majd választ a vasárnap délelőtti népgyűlésen Rajk László elvtárs belügyminiszter, a magyar kommunisták re tenthexetien élharcosa és Révai József eivtárs az MKP központi vezetőségének egyik vezéregyénisége. Hallgassuk meg szavaikat és aszerint cselekedjünk. A szegedi Kommunista Párt le:-^oivuo. | rx ""-b al ' <.IHÍ.~jtcixo » Van tehát gondunk, bajunk, tenni-1 késen üdvözli vezelőit az uj Kenyér. uj pénz ünnepén és szeretettel köakik erre a szép ünnepnapra eljöttek a városba, hogy ezzei is viszonozzák a városi munkások szentisvánnapi faiu'áfogatását. Fogadjuk őket olyan ézivéiyesen, mint az a kedves ós előzékeny házigazdához illik, amikor szivéhez közei álló barátokat, testvéreket, rokonokat lát véndégiU. Érien az uj kenyér, amiből mindenkinek jut majd! Éljen a munkásság és parasztság forinlvédö egysége! Éljen a Magyar Kommunista Párt> A magyar és román bizottság együttes ülésen meghallgatta a magyar véleményt a határkérdésben Arad, Nagyvárad, Nagybánya, Nagykároly, Szalmáé visszacsatolását kérte a magyar kiküldött (Páris, augusztus 31.) Az MTI diplo- hivatkozással idegen impérium alá máciai különtudósitója jelenti: A ma. gyar területi és politikai bizottság péntek délutáni ülésén a bizottság visszatért a szerdai ülésnek arra. a határo2„t>.; a, hoiy +3gv ^ r'-srt 'na'! gatják meg szóbelileg. Megállapították, hogy a múlt illésen egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román bizottság csütörtöki ülésén ugy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar békeküldóttseget es ezért elhaturoziak, hogy Magyarországot a magyar oizoitság is meghallgatja, mégpedig a román bizottsággal együttes ülésen. Az elhatározás egyhangú volt. A bizottság elnöke ezután közölte, hogy a meghívás nem változtatja meg a szerdai ülésen hozott határozatot, amely szerint a bizottság az 1938-as magyar-román határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltoztatására valamelyik bizottsági tag külön javaslata szükséges. A bizottság egyébként a békeszerződés tervezetének második és harmadili cikkelyét tárgyalta, amelyeit, az alapvető emberi jogok biztosítására vonatkoznak. A cikkelyek tekintetében döntős nem történt. A bizottság végiül elhatározta, hogy a magyar-román együttes bizottság ülését szombaton délután 4 órakor tartja. A magyar álláspontot Auer Pál párisi magyar követ ismerteti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban. Magyar válaszjegyzék a csehszlovák terilietkövetelésre (Páris, augusztus 31.) Az MTI diplomáciai különtudósitója írja: A csehszlovákiai küldöttség a magyar békeszerződéstervezetnek a magyar-csehszlovák határra vonatkozó pontjához módosító indítványt terjesztett be, amelyben öt dunajobbparti községnek Csehszlovákiához való csatolását kéri. A magyar küldöttség a magyar-csehszlovák hat ármódosítás tárgyában beadott csehszlovák indítványhoz pénteken benyújtotta észrevételeit a békeértekezlet főtitkárához. A magyar jegyzék mindenekelőtt ismerteti az öt község területi és lakossági problémáit, majd. leszögezi, nogy a terület lakossága sok esetben kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározás sát, hogy nem akar csehszlovák uralom alá kerülni. Magvar megítélés szerint súlyosan ellenkezik az Atlanti Chartával, hogy embereket és népeket megkérdezésük nélkül és akaratuk ellenére gazdasági vagy politikai okokra való kényszerítsenek. A magyar emlékirat a továbbiakban rámutat arra, hogy amig Csehszlovákia a magyar kérdésben 200 ezer magyar kiutasításának jogi lehetőségéi kéri tigyam!kor magyar +rreteteket köveid túlnyomóan magyar népességgel. Csehszlovákia csak a cseh és a szlovák lakosságnak adja meg az emberi és nemzeti jogokat. A most követelt területen élő magyarok tehát politikai elnyomás alá és gazdasági elnyomás alá kerülnének, továbbá ki lennének téve az otth&iltalanságnak, vagy az elűzés v>eszélyének. Magyar felfogás szerint a két csehszlovák javaslat között alapvető ellentmondás van. Öszszeegyeztethetlennek tartja a magyar delegáció a területnyereségre vonatkozó csehszlovák javaslatot az Atlanti Cha-ta szePemé-fot ic mert a*< világosan, Kimondja, nogy a szövetséges nemzetek nem törekszenek területi gyarapodásra. A csehszlovák javaslat súlyosan veszélyezteti Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit is. Erre való tekintettel a magyar küldöttség a csehszlovák módosító javaslat elvetését kéri A békeértekezlet első viharos ülése a görög-albán kérdés tárgyalásánál (Párig, augusztus 31.) A párisi értekezlet péntek délelőtti teljes ülésén Görögország képviselője határozati javaslatban kérte a legközelebbi ülés napirendjére tűzni, hogy hívják fel a külügyminiszteri tanácsot a Görögország és Albánia közötti területi vita :uegvizgálására és megoldásánál. Molotov szovjet külügyminiszter a határozati javaslatra hivatkozva, a következőket jelentette ki: Ezt az értekezletet arra akarják felhasználni, hogy igényeket terjesszenek elő nem ellenséges ország, hanem, egy békeszerető és demokratikus állammal szemben. A görög küldöttség akarja felvetni ezt a kérdést, de ez veszedelmes, mert arra alkalmas, hogy nyugtalanságot keltsen a Balkánon és zavarokat okozzon Európa Olyan részén, ahol már helyreállt a béke és megvalósították a nemzeteik közötti jószomszédi viszonyt, Molotov azzal vádolja a görög kotmányt, hogy ezzel a határfelvetési kérdésben befolyásolni igyekszik a királlykérdést a vasárnap megtartandó népszavazáson. Görögország támogatást kap külföldi csapatoktól. Ezek szintén felelősek azért a helyzetért, amely a népszavazás küszöbén Görögországban előállott. A görög kormány nemi akar várni addig, amig Ukrajna vádja a biztonsági tanácsban megvitatásra kerül. Türelmetlenül előterjeszti igényét kerületekre, hogy diplomáciai sikert érjen el a népszavazás előestéjén. Valóságban Görögországban nyugtalanság van, ahol a demokratikus eiemek nem vehetnek szabad lélegzetet, a demokratikus lapok szerkesztőit a nyílt utcán letartóztatják és olyan erőszakos elnyomó rendszabályokat hoznak, hogy felháborítják a demokratikus közvéleményt. A szovjet küldöttség reméli, hogy a békeértekezlet nem adja magát eszközül Görögország rémuralmi rendszerének. A szovjet kiküldött azt javasolta, hogy az értekezlet utasítsa el Albánia megcsonkítására irányuló görög igényeket. Az elnöklő Vang-Sih-Csies ekkor rámutatott arra, hogy a görögi indítvány nem a mai napirenden szerepel és csak annak eldöntéséről van szó, vajion a legközelebbi ülés napirendjére tüzzék-e ki. Ekkor Pijade jugoszláv kiküldött heves támadást intézett Görögország ellen. Alexander brit kiküldött félbeszakította és tiltakozott az ellen, hogy a szónok a görög indítvány érdemi vitájába merül. Pijade folytatva beszédét, kijelentette: Az értekezlet nem arra való, hogy támogassa a görög választási hírverést. Alexander ismét közbeszólt és elnöki beavatkozást kért. A zajongás még fokozódott, de Pijade folytatni igyekezett beszédét egyre hangosa bban, mire az elnök rendreutasította Ilyen hangulat eddig még nem volt a párisi értekezleten. A zaj fokozódott, 20 kiküldött egyszerre kiabált az elnök felé, aki teljesen tehetetlenül viselkedett a zűrzavar közepette. Pijade a legnagyobb zajban is tovább beszélt. Amikor Alexander a napirendhez másodszor kért felszólalást, Vang elnök nem vett róla tudomást, úgyhogy az angol kiküldött indulatosan asztalára csapott, miig végre magára vonta az el. nök figyelmét A zaj még csak fokozódott, mig végre az elnök felemelkedett és erélyes hangon csendet kért, erre a zajongás lecsillapodott. A jugoszláv képviselő szerint egyébként Görögországnak nem az értekezlethez kellett volna fordulni a határkérdés ügyében. Alexander, a következő felszólaló kifeitette, hogy Görögországnak joga van