Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-07 / 173. szám

SZERDA, 1940 AUGUSZTUS 7. DELMAG TAROKSZAG 3 Nyili és őszinte levét Berey Gézához, a Szegedi Kis U,8ág felelős szerkesztőjéhez Kedves Géza! Megértettem azt a kis glosszát, amellyel a Szegedi Kis Újság vasárnapi számában megtiszteltél, de attól tartok, hogy sokan az olvasók közül nincsenek tisztában azzal a Drégelj-iiggyel kap­csolatosan közölt anekdotával, amely bizony a be nem avatottak számára eléggé homályosan valahogy igy hang zik: Volt egyszer Nagyváradon egy iró, aki nagyon beteg lett és csak egy fogsor menthette volna meg az életét. Akkor jött a barátja s irótársa, szer­zett neki fogsort, mire a beteg magá­hoz tért, hosszas szanatóriumi kezelés után egészségtől duzzadva hazaérkezett és első dolga volt uj, ragyogó fogsorával beleharapni a barátjába, akitől a fog­sort kapta. Hogy az olvasó is megérthesse ezt a kis megható alliterációt, szíves engedel­meddel megmagyarázom, mert én nyilt sisakkal, szemtől-szembe, férfiasan sze­retek harcolni és nevén nevezni az ösz­szes gyereket, Tehát: én a tavasszal sú­lyos beteg voltam és te régi barátom, kollégám és elvtársam penicillint sze­reztél nekem, ami nagyban elősegítette gyógyulásomat. Ez tény és ha már az •újságban felhánytorgattad, ezennel nyil­vánosan is megismétlem hálás köszöne­temet, amiért rozoga életem meghosz­szabbitásáért hozzájárultál. De hangsú­lyozom, hogy amikor az életmentő peni­cillint a kórházi ágyamhoz hoztad, ak­kor nemcsak barátom voltál, hanem elvtársam is. Amig azonban én kö­zel kéthónapi szanatóriumi kezelés alatt álltam, te olyan hajmeresztő politikai sálto mortalét produkáltál, ami a leg •vakmerőbb artistánál is elképesztő lenne. A Kommunista Párt legszé­léről egyetlen szédítő halálugrással átlendültél a Kisgazdapárt jobbszár­nyára és sajnálom, hogy nem lehettem •jelen ennél az életveszélyes mutatvány­nál, mert megpróbáltalak volna vissza­tartani és megmenteni a biztos erkölcsi, illetve politikai haláltól, amit ez az esztelen bakugrás jelentett. Akkor ta­lán kvittek is lennénk az életmentés­ben, mert az erkölcsi halál is van olyan tragikus, mint a fizikai. Szanatóriumbeli magányomban, ami­kor hirt hallottam arról, hogy Berey Géza, a Délmagyarország volt főmunkatársa és a Kommunista Párt legagresszívebb élharcosa, akit a sze­gedi reakció elleni ádáz acsarkodásban alig győztünk fékezni és aki a Dachau­ból hozott érthető dühét olyan lendü­lettel árasztotta a Kisgazdapárt reak­ciósai, a Shvoyok, Gr eszek és Hunyák táborára, hogy ez a Berey Géza máról­holnapra belépjen a Kisgazdapártba és ott is annak legellenszenvesebb jobb­szárnyán helyezkedjék el azok között, akiket eddig tajtékozva szidalmazott, ezt még betegágyam lázálmaiban se tud­tam volna elképzelni. Nagyon meglepett és elszomorított ez a hir. Meglepett, bőszülten csattogtatja az árulók felé, akár megmentették az életét, akár nem. Mert ha nem ezt csinálnám, nem érne semmit az az élet, amelyet te voltál szíves megmentem. Amig ez a reparált s meglehetősen rozzant fogsor még mo­zogni tud, addig harap is, de nem azo­kat, akikkel tegnap még egy táborban, egy eszméért harcoltam. Mindezek ellenére kötelez a régi barátság és hála irányodban és engedd meg, hogy az idősebb s tapasztaltabb harcos jogán figyelmeztesselek: ne fe­szítsd tul azt a vadonatúj ellenforra­dalmi s reakciós lantot, amelkr annyira nem illik a le kezedbe. Mert én köz­vetlen közelről látom azt az egyre el­keseredettebb hangulatot, amely külö­nösen ellened gyűlt össze a szegedi mun­kásság szivében. Nekik nem mentetted meg a fogsorukat és az ő harapásuk veszélyesebb az enyémnél. Az öntuda­tos munkásosztály mindennél jobban utálja s megveti az árulót. Vigyázz te­hát és légy óvatosabb további jobbra­való bakugrásaidban. Ha ezzel a jótanáccsal csak egy ke­veset is törlesztettem hálatartozásom­ból, annak is szívből örülne régi ba­rátod és volt elvtársad. G árdos Sándor Rákosi Mátyás s Gazdasszonyok: vigyázzatok a forintra! Húszezer nő gyűlt össze az MNDSz salgótarjáni nagygyűlésére — Rákosi Mátyás, Rajk Lászlóné és Tildy Zoltánné beszéde — Rákosi elvtárs a do­</ rogi bányászok között (Salgótarján, augusztus 6.) Salgó- kapjon. Erre kérem a grcxla.sszonyokát turjánban vasárnap Nógrádmegye asz- akik annyit nélkülöztek. Vigyázzanak szonyai az MNDSz rendezéseben nagy nőfcaiálkozót rendeztek, összegyűltek a Mátravidék munkás-, paraiszt- és bá­nyászasszonyai, harminc és negyven kilométereket tettek meg, ha kellett gyalog, kosárral a karjukon, batyuval a hátukon. Ott volt1 Kazár, Vizslás, Ba laseagyarmat, Mizserfa* Kishartyán, Zaigy vapálfalva, Karancsaija, Baglyas népe ünnepi viseletben — húszezerre becsüljük a megjelentek számát. A találkozót istentisztelettel kezd­ték. A nagymisét a Fő-téren celebrál­ták, a református gyülekezet istentisz­teleten Tildy Zoltánné, az MNDSz el­nöfcasszonya is részt vett, majd meg­kezdődött a diszí elvonul ás* — Békét, rendet, nyugalmat aka­runk! — hirdették a táblák. — Soha többé nem adjuk háborúba férjeinket, fiainkat! Felejthetetlen kép! Pillangós fükö­tök), gránátseinü és mély buzavirágkék ringó szoknyák, aranypárták és virálgp koszoruk, ősi formák, a népművészet remekei* Aztán' a salgótarjáni gépgyár és acélgyár, a MÁV és a bányák dol­gozói következtek, ötletes' élőképeket, csoportokat mutattak be>, felvonult Lu­das Matyi és szidta a reakciót. Hófe­hérke, Piroska és az egész mesevilág tündéraliakűiait személyesítették msg, a pöttem gyerekek. Valamennyi csoport ajándékot hozott, mátkatálat, lakodal­mas kalácsot, friss búzából kenyered a forintra, ne engedjék, hogy a speku­láció kikezdje* Gondoljanak arra, hogy fiatal palánta1 a forint, ugy kell1 veíe bánni, gyöngéden, szeretettek Lehetnek még vele bajok, az okos asszony ilyent kor nem iriiegieskedik, nem panaszko­dik, hanem megvárja, amig mi rend­behozzuk. — Megígérjük, hogy jó pénzt adunk az országnak. Ezt az ígéretünket meg is tartottuk. Most megígérjük, hogy alá­támasszuk a forintot. Ezt az igéretün­ket is megtartjuk. A jó forint alapja a jó'muinka* Bányász-asszonyok, most elsősorban hozzátok szólok. A bányá­szok adjanak szenet. A magyar ipar kulcsa a szén és itt a salgótarjáni' me­dencében fekszik a magyar ipar kulcsa. Használjuk ezt a kulcsot, nyissuk meg vele a zárt, gazdagabb lesz vele az or­'seágf Ha gyönge a termelés, nem tud­juk a falunak szállítani azökat az ipar­cikkeket, amelyre szüksége van. És most a gazdák feleségéhez fordulok* — Kérem őket, gondoskodjanak az élelemről, segítsenek a beszolgáltatás körül. Ez a munkájuk a forint védel­mét szolgálja* Ügyeljenek arra, senki ki ne vonja magát a beszolgíáítatási kötelezettségiek alól, az, aki ilyet tesz, gyöngíti a jó pénzt* A Magyar Kom­munista Párt teljes erővel dolgozik a magyar népért és amit igér, a szavát be is tartja! Kérjük munkásainkat, tá­mogassanak bennünket, hogy a fiatal mert a karriervadászatnak,' elvtelenség-1^amkat, nincste hiba a forint kö . ... , * ' x i J-. 1 rul. Hat nincs, legfeljebb azt kifogasol­•nek és heves, türelmetlen érvényesü lési vágynak ilyen brutális megntrilvá­•nulását még alig láttam és elszomorí­tott, mert kissé nekem is részem volt abban, hogy te Isten tudja milyen ál­lásieső szándékkal hozzánk, kommu­nistákhoz csatlakoztál és mert — nem győzöm eléggé hangoztatni —, o bará­tom voltál, aki penicillint szerzett ne­kem és megmentetted a „fogsoromat", amivel egész életemben haraptam, mar­cangoltam a haladás ellenségeit, a munkásosztály hóhérait, a reakciós bi­tangokat és nem utolsósorban a rene­gátokat, az árulókat, akik bármily ok­nál fogva is cserbenhagyták a zászlót, amelyre felesküdtek, az elveket s esz­méket, amiért harcoltak és barátaikat, elvtársaikat, akikkel együtt küzdöttek. Itt álltam a megmentett fogsorom­mal a térdig érő erkölcsi zűrzavarban. Rakjam pohárba ezt a nyavalyás fog­sort és fogatlan Ínnyel, mosolyogva di­csérjelek meg azért a hallatlan bra­vúrért, hogy ilyen eszeveszett pálfor­dulás árán végre elérted karrier-vágy­almodat és egy vidéki kisgazdalap szer­kesztője lettél, aki most ugyanolyan buzgalommal köpködi a sarat volt ba­rátaira és elvtársaira, volt pártjára, ameVynek alig néhány hónappal ezelőtt lelkes és buzgó tagja volt? Nem, ezt nem tehettem meg, becsületes és igazi kommunista ezt sohasem teszi meg. Amig fogsora van, addig harap vele és _ , ,, , ... , . magyar demokrácia erős legyen és bol­Déiben ebédet főztek az asszonyok , " GVtit tolKvnnrl'fn.l/ ' rv r». /ItomKolriln- ' Majd Rajk Lászlóné allt a mikrofon elé; — A rohammunkában leromlott fér­fiaknak alig tudtunk enni adni — mon­dotta beszédében. — A fájdalmat, amit az üres szatyrok jelentettek, nehéz el­mondani Mindent odaadtunk a forint­ért, a felszabadult magyar dolgozók pénze a forint, a mi gyermekünk. És ügyi is harcolunk érte. A kölykét védő oroszlánnak az erejével fogjuk megvé­deni mindennel szemben! Végül Tildy Zoltánné. az MNDSz elnökasszonya zárta be a- gyűlést; — Még minden rom volt, amikor a magyar nők építeni kezdtek. Ma már egy erős ország erős- asszonyai bizalom­mail tekinthet nek a jövő elé. A legna­részére. Ott telepjedtek le a dombolda­lon az árnyas fáit alá Délután- 3 órakor kezdődött a sport­pályán a Mátravidék asszonyainak Gyöngyösbokxéíája. Az asszonyok ki­mondhatatLan ujjongással üdvözölték Rákosi Mátyás elvtársat, aki' ai követ­kező beszédet tartotta: — Asszonyok és lányok'! Eljöttein, hogy mtgkérdtezzem a mi' bányász asz­rüi Hát nincs, legfeljebb azt kifogásol­ják, hogy kevés van bélőle. ML azt hir­detjük, a demokrácia ereje párhuza­mos azzal, mennyi nő siet segítségére. Ebben ninicsi hiba. Most aztán a politi­záló nők gondoskodjanak arról, hogy a forint a mi demokráciánkban erűre is gyobb utat tették meg az egymásra ta­lált bányászasszony, parasztasszony, ér­telmiségek asszonya, azok, akiket, év­századokon keresztül mesterségesen vá­lasztottak el egymástól* A nógrádmegyei as szony találkozó a ké;ő esti órákban ért véget. Rákosi Mátyás Salgótarjánból Do­rogra utazott, ahoű 3000 bányászhoz be­szélt. Beszédé'ben arra kérte a dorogi munkásokat, segítsenek megvédeni a forintot Kérte őket, fogadják el art a jelszót, amit a salgótarjáni munkások niaukévá tettek; Négy csille helyett nyolc csille. Ezután arról beszélt, hogy zíí-r és cukor csak annyi van, ameny­nyii a múlt évből megmaradt* A most hízásban levő sertéseket csak október­ben és novemberben fogják levágni és csak akikor lesz zsir. A napraforgóter­m-é-3 jó vőlt s az ebből kisajtolandó oliaij megjavítja a helyzetet. Mindent megteszünk, hogy a bányászokat lábbe­livel lássuk el', reméljük, lesz annyi karion* hogy ruhára is jusson. Minél erősebb a forint, annál erőseb b a de­mokrácia év nekünk a jó forint érdé­kében meg kell vennünk mindent — fejezte be szavait Rákosi Mátyás* Forintért az egész ország területére szállítás csak MATEOSZ gépkocsikkal Szent István-'ér 2. Telefon: 233. Gyors—pontos—biztos! Hírlapkiadó Kft Nyomdavállalat Készít könyv- és mindenféle kereskedelmi nyomtatványokat ízléses kivitelben. Rendelések felvétele a ,,Délmagyarország" kiadóhivatalában. Kárász-utca 6. Felhívás Szeged város dolgozó társadalmához Néhány nappal -augusztus l-e előtt, amikor bizonyossá vált, hogy az or­szágnak értékálló pénze lesz, á d« gozók tömege között egész Bégess máz­sálom keletkezett, a mozgalom célja pz volt, hogy visszasszorítsák a gaz­Ma sági étet hiénáit, hogy meggátolják Irtoknak tevékenységét, akik az árak felverésévei akarják megkísérem! a stabilizáció megakadályozásai. Az országban mindenütt, igy természe­tesen Szegedien is utcánként és, üze­menként megalakultak a forintvédö bizottságok; amelyek feladatukul tűz­ték ki: vigyázni a magyar nép leg­nagyobb kincfére, a jő forintra. Az MKP, a Szociáldemokrata párt a Nemzeti parasztpárt és a Szabad Szakszervezetek, meiyek a múltban is és a jeienben is a dolgozó nép érdekeinek legkövetkezetesebb har­cosai, elhatározták, hogy az eddig szétszórtan működő forintvédö bi­zottságokat egységes szervezetbe tö­möritík, hogy igy pagyobb súllyal éa nagyobb erővel tudják felvenni a harcot az árdrágítók, a feketézők siserehada elten. Azok ellen, akik újra és újra megkísérlik az országot romlásba, gazdasági anarchiába kel* getm. cé.unk egy olyan társadalmi akciót kezdeményezni, mely Nemcsak magát a fekeLéZösit, nemcsak az ár­drágítást tartja megvetendő, aljas cMei-ekedetnek, hanem a feketézésben résztvevő személyek t, az árdrágító" kat, az árakx-a rájgérőket önmagából kiveti é« mint hazaárulókat a társa­dalomból kiközösíti. Céiunk továbbá az, hogy a gazda­sábi rendőrség asegfitségére sfesünk, támogassuk abban a harcban, amit folytat a feketekereskedelem hiénái­nak, a valutátoknak leicpiezöse és börtön bejuttatása erdekében. Ezen célok megv üósitása érdeké­ben kéri a Központi Forintvédő Bi­zottság Szeged dolgozótársadaimúnaki a háziasszonyoknak, a gazdatársada­lomnak, munkásoknak, kisiparoSsok­I nak, kiskeies edőknék őss a haladó értelmiséginek' l ámogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom