Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-17 / 182. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 1 Szeged, 1946. augusztus 17, szombat Hl. éwf. m sz. Pra: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG & MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARO RSZÁGi NAPILAPJA üe&k • -''jíf! Vita a magyar ügyről a párisi békeértekezleten Gyöngyösi János beszédének hatása a világsajtóban Gyöngyösi János külügyminiszter beszéde, amelyben a magyar álláspontot fejtette ki a párisi békeértekezleten, nagy hatást keltett világszere. Ennek ellenére ne áltassuk magunkat. Politikai vonalon szinte semmi eredménye se lesz a magyar felszólalásnak, mert a fasiszta múlt alaposan lerontotta hírünket a világban és a jelen reakciós megnyilvánulásai is sokat ártottak nekünk a politika nemzetközi fórumain. Gazdasági vonatkozásban csak annyibán van némi reményiünk a sikerre, hogy a békeértekezleten akadt egyetlen befolyásos barátunk, a Szovjetunió, amelynek delegátusa felemelte szavát a Magyarországot túlterhelő jóvátételi kötelezettségek mérséklése érdekében. A Szovjetunió nem- nak a volt ellenséges államok gazdacsak beszél erről, hanem elől járt jó példával akkor, amikor az őt illető jóvátételi kötelezettséget egyharmadára szálltotta le. Most azt kéri a nyugati hatalmaktól, főleg Amerikától, hogy ne ragaszkodjék az általa követelt jóvátételhez, amely legalább nyolc vagy tízszerese a Szovjetuniónak járó öszszegnek és szolgáltassa vissza Magyarországnak a nácik és n&Uasok áltál elrabolt javakat, mert különbem Magyarország összeomlik a kötelezettségek terhe alatt. A Gyöngyösi János beszédét követő vitáról és a magyar állásfoglalás ha fásáról az alábbi jelentéseink számolnak be Gyöngyösi külügyminiszter a párisi rádióban szózattal fordult a magyar néphez (Páris, augusztus 16.) A párisi rá- ban élő magyar kisebbségre vonatkozdió magyarnyelvű adásában szerdán nak és amelyek merően clienxcznel: a este Gyöngyösi János külügyminiszter demokrácia gondolatával, kellő iigyeszózatot intézett a magyar néphez. (lemmel és megfontolással fognak ta.'ál— Ma este a Luxemburg-palotában kőzni. Beszédem alatt az volt az érzéa magyar ügy végre a békeikongrcsz-. sem, hogy itt nemcsak a magyaré ágszus exe kerüit — kezdte szózatát a! nak, de Európának egy segítségre érdeküiügviminiszter. Meg kell mondanom, » mes, szerencsétlen nemzete vívja élethogy bármennyire is átárazzuk érveink halál harcát a fennmaradásáért és jöigaaságát, nem könnyű megküzdeni az- j vőjéért. Hogy. milyen az eredmény, azt zal az ellenszenvvel, amelyet a háború a jövő fogja megmutatni. De ugy ér alatti reakciós Magyarország emlékei ellenünk felkeltettek. Hiszem, hogy a magyar demokrácia erőfeszítésének is eredményeinek ismertetése visszhangra fog találni a világ demokratikus népei között. Ugyanezen a felfogások alapján remélem azt is, hogy azok a sérelmek es panaszok, amelyek a Csehsziovákiázern, mindent megtettünk egyrészt a magunk igazának feltárására, másrészt a mások lelkiismeretének felhívására. Az odahaza lévő honfitársaimat csak arra kérem; hogy amilyen, lelkiuralommal viselték] a háború nehéz problémáit; ugyanolyan lelkiuralommal tekintsenek a béke elé. Masaryk csehszlovák külügyminiszter válasza Gyöngyösi beszedőre , •kasawx A párisi békeértekezlet csütörtök ságcserét vegyék fel a békeszesződésdéielőtti ülésén Massaryk csehszlovák külügyminiszter válaszolt Gyöngyösi beszédére. Kijelentette, hogy Csehszlovákiának a kisebbségi kérdésben a két világháború között tanúsított magabe, Kisseiev megállapította, hogy. ez az indítvány megfontolást, érdemel. Végül olyan békeszerződést javasolt, amely Magyarországnak lehetővé teszi demokatikus erőinek kifejlesztését és tartása mindenkor kiállta a próbát, azt, hogy baráti kapcsolatokat létesitösszehaionijtva azt bármely, más euró- sen szomszédaival. pai országgal. A magyar külügyminisz- j ter szerdai beszéde nem könnyítette Byrnes és Visinszky éles vitája meg a dolgok elintézését. Gyöngyösi ugylátszik ugy képzeli, hogy az offenzíva a legjobb mód arra, 'hogy az elmúlt husz év eseményei mellett elsur az amerikai kézben levő elhurcolt msgyar javak felett Kisseiev fehérorosz kiküldött felranjon. A háború alatt a csehsziová-' szólalása után Byrnes emelkedett szókiai magyar kisebbség összefogott a' iáira. Ezzel félbeszakadt a magyar náci főgyilkosokkal. Massaryk a továb- külügyminiszter által felvetett problébiakban hangoztatta, hogy. Magyaror-j mák megvitatása, mert az amerikai szág közvetlenül a bécsi döntés után; külügyminiszter beszédének tenge.'yéelfoglalta Délszlovákiát és valóságos! ben az állandó nagy kérdés; a szovjettengely-módszerekkel kezdte üldözni a amerikai viszony áll. Byrnes élesen biszlovák lakosságiét. Amikor 1944-ben a német vonalak mögött egy csehszlovák felkelés tört ki, a magyarok könyörtelenül törték azt le. A fegyverszüneti szerződés aláírása után Magyarország a közlekedési vonalak es a gyárak íelrobbanttásával támogatta a németeket. Mindezekután érthető — mondotta Massaryk — hogy Csehszlovákia nem adja meg a magyar kisebbségnek mindazokat a jogokat, melyekkel a magyarok a múltban olyan súlyosan visszaéltek. A csehszlovák delegáció azzal a szándékkal jött Párisba, hogy tartós békét kössön mindenkivel. Ha valak azt hiszi, hogy a csehszlovák delegációt a gyűlölet és a megnemértés hiánya tölti el, súlyosan téved. Kisseiev fehérorosz kiküldött a magyar külügyminiszter beszéde feletti vita során ismertette ai fasiszta magyar kormány együttműködését Németországgal, Csehszlovákia és Jugoszlávia ellen. Azzal a csehszlwák kívánsággal kapcsolatban, hogy o lakossági leigázásának. Visinszky szovjetmeg'biizott Byrnes beszédére válaszolva szemére vetette az amerikai külügyminiszternek, hogy visszatér már letárgyalt ügyre ési ezzel hátráltatja az értekezlet előrehaladását. Bírálta Byrnest azért is, mert nem említette a magyarországi kérdéseket. A szovjet delegátus ezután kijelentette, hogy a Szovjetuniónak tön ványadta joga van, hogy a-a elszenvedett károkért kártértést követeljen, majd pedig kitért a magyar békeszerződés gazdasági záradékaira., amelyben nem jött létre megegyezés. Kijelentette, hogy veszélyes lenne a volt ellenséges államokkal szemben olyan politikát folytatni, amely figyelmen kivül hagyná a gazdasági terveiket és gazdasági fejlődésüket. Felhívta az értekezlet figyelmét arra. a tényre, hogy a Szovjetunió egyrészt meghosszabbította a Magyarország által a Szovjetunió részére fizetendő jóvátételi összegnek fizetési időtartamát, másrészt enyhítette a jóvátételi feltételeket. Majd éles hangon leszögezte, hogy a Szovjetunió jóvátételi politikájában müidenek előtt szem előtt tartja a-z illető ország gazdasági fejlődését. Magyarország helyzete igen nehéz. A ne-'szombaton délelőtt tartják. Gyöngyösi külügy mi níssfer heszédéveh faafssa héz helyzet fő oka pedig az a tény, hogy a németek rengeteg magyar értéket hurcoltak ki külföldre. Ezek az értékek Németország és Ausztria amerikai övezetében vannak és mind a mai napig nem adták vissza őket Magyarországnak. Befejesődött az ellenséges államok nyilat* kozatai fölötti vita (Páris, augusztus 15.) A béke értekezlet csütörtöki ülésén Énekel finn külügyminiszter ismertette országa álláspontját. Területi enyhítéseket és jóvátételi könnyítéseket kért. Alexander, aki Bevin távollétében az angol küldöttség vezetője, élesen kifogásolta, hogy a bolgár küldöttség Görögországgal szemben területi igényekkel áll elő. Anglia nem hajlandó elfelejteni a balkáni államoknak a fasiszta Németországgal való együttműködését. Alexander után Bidault francia külügiyminiszter emelkedett szólásra.. Figyelmeztette a kiküldötteket!, hogy aa. értekezlet elhalasztása a legnagyobb veszélyt jelentené. Bidault után M' latot kijelentette, hogy kötelességének tartja a világ figyelmét felhívni azokra a tényezőkre, amelyek működése folytán Görögország helyzete összeegyeztothetetlemné válik a nemzetközi biztonsággal. A szovjet külügyminiszter beszéde után a volt ellenséges államok nyilatkozata feletti vita befejeződött. A legközelebbi plenáris ülést rálta azt a szovjet részről elhangzott megállapítást, amely szerint az Egyesült Államok a békeszerződések gazdasági záradékában a volt ellenséges államok kizsákmányolására törekszik. Emlékeztette a békeértekezletet arra, hogy a háború az Egyesült Államoknak 400 milliárd dollárjába került és hogy az Egyesült Államok ennek ellenére sem követel jóvátételt. Az Egyesült Államok n?m kiván mást, csak szabadságot mind a maga, mind pedig 2ulví'ldjeléntiett3T:'7ön*^c^bmTagyia Gyöngyösi János magyar külügyminiszter a békeértekezleten elmondott magyar álláspontot ismertető szerdai beszédének nagy visszhangja támadt a világpolitikában. A moszkvai rádió részletesen ismertette Gyöngyösi János b:szédét és megjegyezte, hogy meglepetést keltett Gyöngyösinek az a kívánsága, hogy küldjenek vizsgáló bizottságot Csehszlovákiába. Ez a kívánság egyrészt nem áll összhangba a békeértekezlet célkitűzéseivel, másrészt sérti a csehszlovák szuverenitást. A csehszlovák sajtó hangos tiltakozással fogadta a magyar külügyminiszter beszédét. A lapok a miniszter kijelentéseit csehszlovákellenes heves támadásnak minősitik és a magyar revizionizmus újjáéledéséiről' beszélnek. A francia sajtó feltünéstkeltő cimek alatt hozza Gyöngyöst beszédét. Csaknem valamennyi lap helyt ad a ma gyar érveknek, bár részben nem ba rátságos beállításban!. Az angol sajtó hangja kedvező. A világsajtó képviselői elismeréssel nyilatkoznak Gyöngyösi józan, mérsékelt hangú érveléseinek komoly szinvonar Iáról. Masaryk modortalan replikája E wattnak (London, augusztus 16.) Ewalt Ausztrália és Masaryk Csehszlovákia külügyminisztere között csütörtökön délután éles szóváltásra került sor a békcértekezleten — jelenti a Daily Worker. Masaryk beszéde után Ewatt a csehszlovák külügyminiszterhez for a világ valamennyi népe számára. Ami a jóvátétel kérdését illeti, az Egyesült Államok kormánya mindenkor a potsdami egyezményhez tartja magáit és csupán azoknak a károknak megtérítését kéri, amely a kérdéses államok területén amerikai állampolgárokat érte. Az Egyesült Államok a legélesebben ellenzik: a csatlós államok rendszerét ósi mindenkor a teljes szabadság elvét vallja minden állami számárai. Minden államnak biztosítani kell a gazdasági és pénzügyi függetlenséatyja demokratikus eszméit!" Erre Masaryk felháborodva a következőket válaszolta: „Mit tudnak ott maguk a ken.guruk között arról, mi a demokrácia. Ha majd egyszer pihenni akarok, elmegyek Ausztráliába külügyminiszternek." Elhalasztották a magyar területi bizottság ülését (Páris, augusztus 16.) Közel 3 héttel a párisi értekezlet megnyitása után get. Az Egyesült Államok ellene van- a pénteki napot 8 bizottság alakuló ülés nek szentelték. Ezekben a bizoitsá Joliban tanulmányozzák az 5 európai volt ellenséges állaim békeszerződésére vonatkozó tervezetéket. (Páris, augusztus 16.) A magyar és bolgár területi és gazdasági bizottság ülését, amelyet péntek délelőtt kellett volna megtartani, később kitűzendő időpontra halasztották. Szekfü Gyula Parisban (Páriis, auguszitüs 16.) Károlyi Mihály Parisba érkezése után érintkezésbe lépett Gyöngyösi János külügyminiszterrel és a magyar küldöttség tagjaival. (Páris, augusztus 16.) Szekfü Gyula moszkvai magyar követi csütörtököni Párisba érkezett és azonnal érintkezésbe lépett Gyöngyösi Jáhos külügyminiszterrel és a magyar békeküldöttséggel, amelynek tanácsadó minőségben tágja lesz. Min iszterf ss né cf (Budapest, augusztus 16.) A kormány tagjai Nagy Ferenc minisztewnök etnökiésévet megtartották pénteken délelőtt io órakor a rendes heti minisztertanácsot. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és fé« 2 óraitól* ért véget. , Jelenlés az sngnszlusi bankjegyforgalomról (Budapest, augusztus 16) A Magyar Nemzeti Banknak az alapszabályokban előirt heti kimutatás közzétételére csak az újraértékelési mérleg adatainak megállapítása után kerii bet sor. A bankjegyforgalom augusztus 7-én 113 660.740 forint. (A forgalomban lévő bankjegyekből arany, deviza és valutavásárlás folyfán 33.607,560 forint került forgalomba). A leszámított értékek összege 318,524.462 forint 73 fí'L Állami zsfrószámlák egyenlege 274.737,377 forint 73 fillér. Az egyéb zsirószamlák egyenlege 8.201 075 forint 85 fillér. A zairokövetelések együttes állománya összesen 255,938.433 forint 58 fillér.