Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-14 / 180. szám

Világ proletárjai egyesültetek 1 Szeged, 1946. augusztus 14, szerda -I' evt 180. a. Ára 40 fillér. KORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA FART DÉLMAGY A R O RSZÁG1 NAPILAPJA A magyar béke és a Kommunista Párt A Szabad Nép „A magyar béke és a Kommunista Bárt" cimü vezérei lök­ben ismerteti a Kommunista Párt állás­pontját a béketervezet ügyében. Han­goztatja egyebeik között, hogy a Ma­gyarországgal kötendő békeszerződés tervezete mély csailédást váltott ki a magyar közvéleményből. A három leg­fontosabb kérdésben: területi igényeink, kisebbségvédelmi kívánságaink és gaz­dasági megterhelésünk dolgában rosz­sziabb annál is, amit vártunk. A szer­ződéstervezet visszaállítja a trianoni hátárokat, sőt csehszlovák vonatkozás­ban nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy még a trianoni terület is-megki­sebbedik. A határainkon kivül maradó magyarság nemzeti jogainak védelmé­ről nem tartalmaz rendelkezéseket, sőt félő, hogy a békekonferencia nem hiu­sitja meg a szlovákiai magyarság ki­telepítéséről szóló csehszlovák javas­latot Ezért a kemény békeszerződésért a felelősség elsősorban a mult rendszert terheli, de a békekilatások megrosszab­bodásáért azokra is hárul, akik a re­akció elleni harcot, a magyar demo­krácia fejlődését akadályozták. Mi, magyar kommunisták nem akar­juk, hogy, a reakció bűneiért népünknek nyújtsák be a teljes számlát, ezért to­pábbra is következetesen küzdve ha­zánk demokratikus fejlődéséért és nem­zetközi helyzetünk megjavításáért, fel­emeljük szavunkat a tulszigoru és ke­mény magyar béketervezet rendelkezé­seinek megváltoztatásáért Magyaror­•>.?«* O javára, a magyar demokrácia ér­dekében. Mi, kommunisták nem oszt­juk azok nézeteit, akik azzal vádolják valamennyi nagy hatjaimat, hogy nem az igazság, hanem a hatalmi érdekek1 érvényesítésére törekszenek. A Szov­jetunió a fasizmus teljes megsemmisí­téséért, az emberi haladás, a tartés bé­ke és a demokratikus fejlődés feltéte­leinek biztosításáért küzd. E nagy cé­lokért folytatott* küzdelemben a Szov­jetunió és a magyar demokrácia érde­kei végső soron egybeesnek. A magyar politika mult bűnein és jelen mulasz­tásain múlott, hogy a magyar békecélok ellentétbe jutottak azzal az igaz ügy­gyei, amelyét Párisban a Szovjetunió a tőkés államok többségével szemben képvisel. A magyar demokrácia érdeke és feladata küzdeni azért, hogy a ma­gyar nemzeti érdekék összhangban le­gyenek a demokratikus fejlődésért és a tartós békéért küzdő tábor érdekei­vel. A tartós békét és a demokratikus haladást képviselő nemzetekkel való szolidaritás jegyében emeljük fel sza­vunkat a magyar békeszerződés meg­javításáért, a jogos magyar békecélok érvényesüléséért. Nem akarjuk, hogy egy rossz béke­szerződés ürügyet és alkalmat adjon a miagyar reakciónak a soviniszta szen­vedélyek felkorbácsolására. A reakció elleni küzdelemmel bizonyitjuki, hogy van uj Magyarország. Csák a demokrati­kusan harcoló baloldlaü Magyarország Képviselheti nyomatékicai a magyar nemzeti érdekékét, Magyarorszég területi igényekkél elsősorban Romániával szemben lép fe! és a román demokráciának is érdeke Magyarország valóban szerény igényei­nek kielégítése. Mi a román-magyar barátság szükségességét valljuk, de könnyebb lesz ezt megvalósítani, ha az erdélyi magyarság nemzeti egyenjogú­ságát valóban biztosítják és ennek döntő bizonyítéka a székelyföld területi autonómiájának biztosítéka lenne. Csehszlovákiává! szemben nem tudja elismerni a magyar közvélemény ennek az országnak politikai és erkölcsi jogát a szlovákiai magyarság kitelepítéséhez, olyan eljáráshoz, amelyhez még Jugo­szlávia sem nyúlt annak ellenére, hogy Magyarországgal szemben több lehetne a számonkérni valója Csehszlovákia 200 ezer magyar áttelepítését követeld, de az összes szlovákiai magyar beszámitás­sával több mint 600 ezer magyar sor­sáról van szó, a 10 iwililióg miagyar nép 6 százalékáról és a magyar nép nem nyugodhat bele, hogy lélekszámának 6 százalékát földönfutóvá tegyék, szét­szórják, nemzeöleg megsemmisítsék. A magyar békeszerződés tervezeté­nek legkínosabb meglepetése; a gazda­sági kötelezettségeinkről szóló paragra­fusok. A 300 millió dolláros jóvátétel az elszegényedett ország számára nem könnyű teher, de a jóvátétel megfize­tése erkölcsi és politikai kötelességünk azzal az országgal szemben; mély a fa­sizmus elleni háború főterhét viselte, melynek legtöbbet ártóttunk és mely eddig is megmutatta, hogy tekintetbe veszi' gazdasági feherbdróképességünket és szabad nemzeti fejlődésünk érdekeit. De a békeszerződés a jóvátételen felül olyan kötelezettségeket akar ránk­róni, melyeknek összege a jóvátétel többszörösére rug. Ha Párisban az Egye­sült Államok és Anglia ragaszkodná­nak ezekhez a követelésekhez, akkor Magyarország évtizedekig nem láthatna hozzá saját újjáépítéséhez, néhány nem­zedék munkáját csak külföldi adóssá­gainak törlesztésére fordíthatná, a ma­gyar nép életszínvonala gyarmati szoi­ganépek színvonalára süllyedne, az or­szág gazdaságilag összeroppanna Az Egyesült Államok javaslatai, sze­rint, melyekhez a britek és franciák a legtöbb esetben csatlakoztak és amelye­ket a Szovjetunió legtöbb esetben elve­tett, Magyarországnak vissza kellene adnia vagy helyre keltene álliitania az Egyesült Nemzetek polgárainak min­dennemű tulajdonát és követelését vagy teljes értékű kártalanítást nyújtani nekik, ha tulajdonuk a háború követ­keztében kárt szenvedett. Ha teljesíte­nünk kellene ezt a követelést, nemcsak a stabilizáció müve omlik össze, hanem az ország egész gazdasági jövője kérdé­sessé válik. Hálásak vagyunk azért, hogy a Szovjetunió ellenjavaslata a nbyugati hatalmak polgárainak kártérí­tését a károk egyharmadában szabja meg, de ki kell jelentenünk, hogy az ország mai helyzetében még ez az egy­harmad is elfogadhatatlan. Az angol­szászok javaslata szerint a területükön levő minden magyar tulajdont és köve­telésit igénybe veszik saját kártérítési követeléseik biztosítására az orosz ja­vaslat szerint a magyar tulajdont visz­sza kell kapnunk. Az angolszász ja-vas-( lat szerint Magyarország lemond min-; den németországi tulajdonáról, az orosz javaslat szerint Magyarország vissza® kapja a németországi magyar tulajdont éppúgy, mint az elhurcolt magyar ja­vakat. A Szovjetunió segítségére támasz­kodva el kell érnünk, hogy a párisi bé­kekonferencia elismerje; a jóvátételen kivül egyelőre semmi mást nem fizet­hetünk. Külföldi adósságaink törleszté­séről csak gazdasági talpraállásunk után és az ország teherbiróképessége szerint tehet szó és csak olyan mértékben, hogy népünknek, mint európai kulturnépnek, egészsége, fejlődése, gyarapodása ne károsodjék katasztrófálisan. Magyarország sokat vétkezett ebben a háborúban. De tulszigoru ítélet lenne, ha a békeszerződés három millió ma­gyart elszakítana a nemzettől anélkül, hogy kisebbségi jogaikat biztosítaná; sok százezret földönfutóvá tenne és rá­adásul a külföldi hitelezők rabszolgái­vá süllyesztené a megmaradó magyar­ságot. Bizunlc benne, hogy a Szovjet­unió támogatásával Párisban sikerül el­háritaniunk ezt a* veszedelmet és meg­találnunk az utat azokhoz a nemzetek­hez, melyek az emberi haladás, a de­mokrácia és a béka ügyéért folyó harc élén járnak. Ma reggeltől életbelépett az ipari cikkek árának csökkentése Az iparcikkek !ü!rkere?ked8í álfaláhar 7—15 sstí^lÁUltal I«*t kisebb — Leszállították a nagy- és kiskereskedők haszonkulcsát Ujabb árcsökkentéseit várhatók (Budapest, augusztus 13.) A Gaz­dasági Főtanács sorozatos tárgya­lásokat folytat az ipari árak le­szállítása ügyében. A Gazdasági Főtanács elrendelte, hogy a gyár­ipari és kisipari forgalomba ho­zott minden árunak és szolgálta­tásnak árából az előállító öt száza­lék árengedményt köteles nyúj­tani. Áz árengedmény nem vonatko­zik a szén, a gáz, a kelmefestés, a vegytisztítás, a fehérnemütiszti­tás, a műselyem áraira, ezekről később történik intézkedés. Az árleszállitó rendelet, amely szerdán regge' iéj éleibe, intézke­dik arról is, hogy a nagykereske­dő haszonkulcsa 1—2, illetve há­rom százalékkal, a kiskereskedő haszonkulcsa pedig 3—5, illetve hét százalékkal leszállittassék. En­nek következtében a kiskereskedői árak általában 7—15 százalékkal csökkennek. A Gazdasági Főtanács elhatá­rozta azt is, hogy az utalvány el­lenében kiadott mezőgazdasági üzemanyag árát közel 50 százalék­kal kell csökkenteni. A világítási célt szolgáló petróleum ára lite­renkint 10 fillérrel csökken. Az árleszállítás terén további intézkedések várhatók, mivel az anyag- és áruhivatalt kötelezték, hogy minden iparcikk árát záros határidőn belül vizsgálja felül és a javaslatot terjessze elő a Gazda­sági Főtanács elé. Leszállítják a textilárakat (Budapest, augusztus 13.) Az ipari termékek árainak ujabb meg­állapitása folyamatban van. A Gazdasági Főtanács ülésének napi­rendjén hir szerint szerepelt a textilárak végleges megállapítása is és ugy hirlik, hogy a Gazdasági Főtanács leszállítja a jelenlegi textilárakat. Csütörtök délutánra irányozták elő Párisban a magyar halügyminiszter beszédét Háromnegyed óráig tart a magyar nyilatkozat felolvasása — A csehszlovák kül­döttség a végsókig fokozta a magyarellenes propagandát Mololov válasza az olasz küldöttség nyilatkozatára (London, augusztus 13.) A párisi bé­keártekeziet hétfő délutáni ülésén Kar­delj jugoszláv kiküldött a többi között ezeket mondotta: — Végzetessé válhatna, ha a párisi békeértekizlet engedne bizonyos irány­zatoknak, amelyek a nemzetközi sajtó­ban is jelentkeznek és amelyek' nem akadályoznák meg, hogy Olaszország még egyszer háborús támadások kiin­dulópontjává váljék és ujrai támasz­ponttá lépjen elő a balkáni államokkal szemben. Véleményem szerint az olasz békefküldöttség számos tagja azok kö­zül került ki, akik valaha Mussolini kö­réhez tartoztak és támogatták politi­káját. Gasperri Olaszország imperia­lista pozícióját védi; azt fenn is akarja tartani és nincsen szándékában szom­szédaival a jószomszédi viszonyt fenn­tartani. Kardelj beszéde után Byrnes a hét­fő délutáni, ülés elnöke, felkérte Szovjetunió kiküldöttjét, adja elő né­zetét az általános vita szükségességé­ről. Visinszki kijelentette, az elnök meg­sértette a Szovjetuniót, mert megta gadta tőle annak jogát, hogy az érte­kezlet elé tárja álláspontját. Ragaszko­dik ahhoz, hogy a Szovjetunióval szem­ben többet ilyen sértegetést el ne kö­vessen ás hogy az általános vita kez­lődjék meg. Byrnes kijelentette, hogy az elnök­ség ugy véli, a szombati ülésen elhang­zott indítvány; hogy adjanak szót a ju­goszláv kiküldöttnek, nem tartalmaz ' általános vitára vonatkozó javaslatot. Erre Visdnszki ismét szólásra emelke­dett. Felolvasta a szombati indítvány szövegét és előadta, hogy nyilvánvaló tévedésről van szó. Végül Byrnes kije­lentette, hogy hozzájárul az általános vitához, mert mint kiderült, hiba csú­szott a szombati indítvány szövegénlek gyorsír áss jegyzetébe. Ezután inditvá® nyozta az ülés bezárását. Az ülés végén, Molotov bejelentette, hogy fel fog szó­lalni a kedd délelőtt 10 órakor tartan® dó ülésen. (Páris, augusztus 13.) A párisi érte­kezlet két bizottsága, amely hétfőn este 21 óra 30 perckor ült volna* össze, hogy az olasz békeszerződésre vonatko­zólag tárgyaljon; nem tartotta meg ter­vezett ülését, mert az ülést az utolsó pillanatban elhalasztották. Kedden folytatják az olasz nyilatkozat vitáját (Páris; augusztus 13.) A békeértekez­llet teljes ülése kedden délelőtt 10 óra 10 perckor újra egybeült, hogy foly­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom