Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-11 / 178. szám

Világ proletárjai egyesfiijetek! Szeged, 1946. augusztus H, vasárnap ill évi. 17* sz. Ára: 40 Siüér, YARORSZAG A MAGYAR K OMM UN1STA PART DÉLMAGYARORSZAGI NAPILAPJA Forint! Még csak 10 napos, de máris har­sány hangon bekiált az őrületes ár­emelkedés zűrzavarába: Megálljatok! Egyeten szavára megtorpan a meg­bomlott gazdasági étet lázgörbéje és egyenletes nyugodt tempót vesz az étet, mélyre a haüattan vihar után kisüt a nap, az arany forint napja. Mi okozza ezt az elemi erővei elő­törő hatást? Mi az oka annak, hogy a naponta 3—4 szeresére ugró ár­bajnokok egyszerre elvesztették ma­gasugrási képességüket? Mi az oka annak, hogy a termelő, a kereskedő, a piám árus egyik napról a másikra frontot változtatott a vevővel, szem­ben, s hetyke magatartását egyszerre a legnagyobb nyájasággal váltotta l/rt 0 ml okozza azt, hogy az azelőtt üresen táiongó üzletek és raktárak egyszerre megteltek kívánatosabbnál kívánatosabb portékával? Nem kétséges, hogy e nagy vál­tozásnak a forint az oka. A forint; Jöveteiét Rákon Mátyás mar három hónappai ezeiőtt, bejelentette, dé a fá­sult közvélemény húeuenül ment ei nagyfontosságú bejelentés mellett, s a gazdasági etet folytatta őrürt tán­cát a süuyedő pengő, s a zuhanó adopengő körűi, magával rántva be­csülete*., munkamorált ós teljesít­ményt és arannyai töltötte meg min­den gazember árdrágító, feketéző és speku'éns pénztárcáját. j fosi us spVx . kttjünkbert a forint] N°m tudiuk elhinni jövetelét. Olyan mélyre süllyedtünk, iiogy egyesek már feiaatáti a reményi, s nem bíz­tak megérkezésében. Némelyek pe­dig; mesterségesen szították a re­ménytelenség nanguia*.át körülötte, mért rájuk nézve az infláció jelen, tette a jólétet, a jó ruhát, az aranyat. Ezek az a*akok szemre buenés ntlküi emeiték óránként az árakat, ezek az alakok leikiismereíürdaíás nélkül vet­keztették le a doigozót és szívták ki minden éieterejé 1,' kedvét és remé­nyét. Enfok égy csapásra vége lett. Az ifjú Forint az első nap döntő csa­pást mért a gazdasági étet utonaUói­ra. Visszaadta a hitet, visszahozta a munka becoü.etét, visszahozta a mun­kamorált ©s munkateljesítményt. Mert most niái' ismét érdemes dolgozna A munkás verejtéke most már nem az árdrágítót gazdagítja, hanem a munkást ©s családját táplálja és erő­síti. A forint eiőkelő nelyet bizto­sított magának a nemzetközi pénz­piacon és az eihurcote aranyfedeze­tünk hazahozatalával arany glóriával ékesíthetjük nagyreményű arculatát. A forint jó pénz! Arany forint! A királyi csecsemő megszületése és köztünk való megjelenése azepman minkét is kötelez. A szülők és bábák megtették kötelességüket mintasze­rűen. Oiyan szépen kistaffirozták az újszülöttet, hogy o*tt semmi kívánni­való nem marad. Ete mi se maradjunk ei országunk vezetőitől. Jiaiigassuk nteg keuvencünk csengő hangját és a magunk részéről is tegyünk meg mindent, hogy a csecsemő nyugodtan f-ejiődhessék, izmosodjék és legfőbb támasza legyen munkásságunk erea­mé'iyéntk. vigyázzunk rá: A közön­ség szeme kísérje féltő óvatosság­gaij Aljas versenytársait ne enged­jük közeiébe. Jelentsük fel azonnai azt, aki árujáért aranyat kér, vagy áruért aranyat kínál. N® kíméljük a ,doicsit« és !>napcsit« sem, ezek is éppen oiyan hatásul vannak a fiatai forintra, mint az arany* elvennék eiőie a fejlődés lehetőségét, verse­nyeznének vele, mielőtt gerince meg­keményedne. Ne engedjük szóhoz jut­ni a csereüzleteket sem. Ezek elvon­ják az árut a forint; rtői, s a munkást pedig levetkeztetik. Ne tűrjük meg a feketézőket! Mindenki feketéző, akisan magához térő piacot és ne akar­iparigazoivány nélkül ejadás végett árut vásárol! Ne törjük a forgalmi adócsalókat sóm, mert ezek az állam jogos bevételét lopják el, bevétel nél­kül pedig egy ágam aem nélkülözheti a bankóprést. Térjünk vissza a tisz­tességes kalkuláláshoz és tisztessé­ges kereskedői haszonhoz. Adjuk vissza a munka becsületét és fizes­sünk a munkás verejtékéért csengő jó forinttal, ami nemcsak hogy hol­nap és holnap után is annyit ér, mint ma, dc becsüljük pieg, ne rohamozzuk meg veié az infláció kábulatából "fas. juk azonnai elkölteni utoiso filterig keresetünket, mert ezzei csak az ára­kat vernénk fei oktalanul, hanem be­csüljük meg jó pénzünket, verjük a fogunkhoz, mert becsületes, kemény munkávai szereztük és mert igy hol­nap is, holnapután is mindig jobb és több árut fogunk érte kapni. De szemünk rajta legyen a tör­vény őrein és végrehajtóin is, mert a gyengeség lát.áia vérszopóink ha­mar fe,élednek és megindítják ismét aljas [támadásukat a dolgozók mun­kájának gyümölcse euen. A forint merénylőire csapjanak fe kegyetlenül, hogy kemény példákat statuálva a többi banditának elmenjen a kedv® a forint elleni támadástól. Szivtefjük meg az ifjú forint kéréw Sét és ha szeretettel ápoljuk és erősít­jük, hamarosan megerősödik ugy, hogy sem az arany, sem a dollár, sem semmiféle valuta nem fogja maga alá gyűrni, hanem ezekkei egyenrangú fél lesz a gazdasági étet porondján. , . ' Gyöneyösi József Hétfőn vagy kedden tárgyalják a magyar békeszerződést A Szovjetunió védelmezi az öt legyőzött ország érdekeit — Gyöngyösi kül­ügyminiszter deklarációja a békeértekezlet teljes ülésén Páris augusztus 10.) A 21 nemzeti péntek délutáni teljes ülésen* két kon­krét határozatot fogadtak el; 1. Azok a szövetséges államok, amelyek a volt ellenséges államok közvetlen szomszéd­ságában fekszenek, közvetlenül fordul­hatnak a külügyminiszteri tanácshoz. 2. Az öt volt ellenséges állami, Olaszor­szág, Bulgária*, Románia, Magyarország és Finnország a teljes ülésen adhatja • t.ő nézeteik Az öt volt elU^pséges or­, .ág áitó poníjüttak inriVuiUgu *.««<!, szombaton kezdődik. Visinszki védelmezte az öt legyőzött ország érdekeit. Ma-saryfc csehszlovák külügyminiszter éles hangon kikelt Né­metország volt szövetségesei ellen. Vé­leménye szerint a volt eltLenséges álla­moknak nem lehet más joguk, mint az, hogy a béketervezeteket eléjük terjesz­szék é9 ők erről álláspontjukat előad­hassák. A magyarok remélik, hogy hétfőn vagy kedden a békeértekezlet elé ke­rülnél A többi delegátus, a bolgár, a ••< '••a** fo c !ta:x ) tegb.zvU ? hét vég..-u fejti ki álláspontját. A Szovjetunió közbenjárt a Magyarországtól kö­vetelt kártérítési összeg enyhítéséért (Moszkva, augusztus 10.) A moszkvai rádió a Magyarországgal .kötendő béke­szerződésről a következőket mondotta: A Magyarország számára* készített bé­keszerződés meglehetősen enyhe, ami túlnyomó részben a Szovjet magatar­tásának tulajdonitható. Az amerikai, angol és francia szóvivőit kemény fel­tételi. akartak szabni Magyarország szá­mára és a* szövetséges állampolgárok elpusztüft javainali teljes kár-térítést követeltek. A Szovjetunió ennek a. kö­vetelésnek enyhítését követelte. A Szov­jetunió azért folytat megértő politikát I Magyar-országgal szemben, mert kellően1 értékeli Magyarország demokratikui> fejlődését. Gyöngyösi deklarációt olvas fel az értekezleten (Budapest, augusztus 10.) Pár-isi ér­tesülés szerint Gyöngyösi János kül­ügyminiszter a békeértekezlet teljes ülésén deklarációt fog felolvasni, amely­ben elsősorban Magyarország kisebbsé­géről szól ós a gazdasági kívánságokat hangsúlyozza, Hir szerint rövidesen Párisba érkezik Károlyi Mihály is, aki fontos feladatokat igyekszik megoldani a békeproblémák tekintetében. Hisszük, hogy ha íeltárjuk helyzetünket, meg­értéssel taAUÍkozunk (Páris; augusztus* 10.) Gyöngiyössi | bűnökért és hibákért, amelyeket a le­János külügyminiszter a magyar béke-' tünt feudálista Magyarország követett delegáció vezetője, a békeértekezletnek* el. Ha 'azonban még egyszer megtörté­azon ülésén, amelyre a magyar küldött­ség meghívást kap, deklarációban fogja ismertetni a magyar álláspontot a ter­vezet ügyében. A külügyminiszter rész­letesen kii fog térni a magyar békével kapcsolatos politikai és gazdasági kér­désekre, különös tekintettel a kisebb­ségi problémákra, A franciaországi' magyar független­ségi mozgalom* a párisi Magyar Házban pénteken vendégül látta a béketárgya­lásra érkezett magyar küldöttség tag­jait is. Gyöngyösi János külügyminisz­ter a többi között kijelentette: Az a feladat, amely 3 békedelegációra hárul, rendkivül súlyos. Igen nehéz helyzetben kell kötelességünket teljesíteni, mert ez hosszú időre meghatározza a ma­gyar fejlődés irányát. Bárhogyan is ala­kuljon a helyzet, mégis bizakodással és reménységgel fogunk neki nehéz munkánknak. Hisszük,, hogy az az uj Magyarország, amely- a nagyhatalmak és szövetségesek előtt a békeértekezie­ten jelentkezni fog, megérdemli a meg­értést és a támogatást. Az uj Magyar­ország természetesen felel azokért a nik az a nagy történelmi tévedés, mely az első világháború után bekövetkezett és a magyar nép demokratikus törek­véseit megnemértéssel fogadják, akkor ez nemcsak a magyar demokráciának árt, hanem egyúttal Délkeleteurópa de­mokratikus fejlődésének is. Hisszük, hogyha feltárj uk helyzetünket, megér­téssel találkozunk a demokratikus nagy­hatalmak előtt és részesülünk abban a támogatásban, amely szükséges ahhoz, hogy a magyar nép meginduljon- az igazi demokrácia felé vezető uton. Olaszország az első meghall­gatott legyőzött állam (Páris, augusztus 10.) Az olasz kép­viselők a szombati békeértekezlet ülé­sén előterjesztésükben azt kívánták, hogy gazdaságilag életképei trieszti szabadállamot létesítsenek, mert re­ménytelennek tartják, hogy megváltoz­tassák a négy külügyminiszter határo­zatát*. Az olasz békeküldöttség egyik tagja kijelentette: Ha- a szövetségesek elveszik tőlünk Triesztet, legalább azt a területet csatol jóit hozzá, amelynek olasz a Lakossága és megfelelő gazdasá­gi erőforrásai is* vannak. Gasparri mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy ne nyomorítsák meg Olaszországét a tel­jesíthetetlen jóvátétellel. Megmondhatjuk ami nekünk tetszik... (Pár awgpsztps 10.) A Vau// Mail narisi tudósítója megállapítja' hog, Olaszország voit az eúsó volt ellenséges a.­Lam, amelyet a békeértekezleten meg­hal] gatnak. A többi állam sorrend sze­rint Románia, Bulgária, Magyarország és Finnország külön-külön a legköze­lebbi napokban jelenik meg. Pénteken Határozottan* megegyeztek abban, hogy eztk az államok nem együtt jelennek meg és nem ülnek le együtt a békeal­kotó delegátusokkal I-gy- álLapitottók meg helyzetüket mint volt ellenséges csatlós áramokét. Ez lényegesen külön­bözik attól, ami VersaiílesLen történt Sok dv legátusnak érzése az, hogy meg­tiszteletésben részesitik a volt ellensé geseket, amikor alkalmat adnak nekite nézeteik kifejtésére a szerződésterve­zetekkel kapcsolatban. Szónokaik be­szédn y iia íkoza tát valószínűleg korlá­tozzák. Egyébként, ha a szószékre jut­nak, megmondhatják, ami nekik tet­szik, hacsak külön nem intézkednek, hogy megjegyzéseikben mire szorítkoz­zanak. Ha vita lesz, az esetleg végelát­hatatlanná válik. I-gy is az értekezlet­nek több napját elfoglalja az, hogy meghallgatják az öt állam küküldöttei­nek beszédét és ez idő alatt egyebet nem tesznek. Hárommillió magyar Az angol rádió magyar nyelvű mun­katársa meginterjúvolta a Parisban tartózkodó Gyöngyössi János magyar külügyminisztert. A várható konkrét eredményekről a következőket mondta a külügyminiszter: — Remélem, elfogadják azt az alap­feltételt, hogy az ország határain kivül élő hárommillió magtyar sorsát meg® nyugtatóam kell rendezni, ha feltétle­nül teljes békét akarunk elérni. A ren­dezés két feltételét általánosságban biz­tosi lani kell; a határon kivül .élő ma® gyar kisebbség helyzetét, szabadságjo­gait, sérelemmentes életét, vagy pedig ha gyakorlatilag lehetetlenség, a ma­gyar területek gazdasági feltételeinek biztosításából át kellene csatoCni Ma­gyarországhoz. Nézetem szerint csak ez a két megoldás lehetséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom