Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-10 / 177. (176.) szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. augusztus 10, szombat ni. évi. 17X sz. Óra: 40 fillér­DÉLMAGYAK0RS7AG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA A demokrácia csodája Az alábbi levél, amely a szerkesztőhöz csak egyszerű levélként Íródott, lapunk élére kívánkozik. Mindazok, akik eddig nem látták és nem él­ték közelről azt a héroszi mun. kát, amit a romokon építő munkásság, parasztság és ha­ladó értelmiség végzett — cso­dának nevezik mindazt, amit augusztus 1-ére megért a nem­zet. Mi, magyar kommunisták, , akik élén haladunk az építő seregnek, tudjuk, hogy ez a ; csoda a magyar dolgozók él­niakarásában és a magyar de­> • mokrácia életerejében rejlik. Szóljon ez a levél elsősorban azoknak, akik a realizált cso­) r dá után még most sem talál­ják meg helyüket sorainkban és szóljon azoknak is, akik ennek a csodának ma már sa­ját bőrünkön érezhető és szemmellátható eredményeit nem. akarják meglátni. Napokig ártó lelkiismeretvizsgálat után szégyenkezve vésziem kezembe a tollat, hogy vallomást tegyek. Én is azok közé az értelmiségiek közé tarto­zom? akik ellene voltak a mai rendszer­nek, akik szidták a demokráciát, mert nem tudott mást adni, mint roham­munkát, éhbórt és nélkülözést. Szidtam » rendszert, mert a demokratikus bi­zottságokban- kérges tenyerű munkások és nem majmmfejia vu»..'„ n-ied", g jt-oi' intéznek sorsokat és szabnak meg élet­viszonyokat? Elkeseredve figyeltem mtvesem hősi küzdelmét a háztartás gondjaival, a beszerzés nehézségeivel, a mosás? fűtés, ruházkodás lehetetlenülé­sévek Láttam a testimunkások hasonló helyzetét és napról-napra, óráról-órára vártam, a tömegek megmozdulását, hogy elkergessék jelenlegi vezetőiket és a régi, kipróbált kezekbe adják vissza az irányítást Nem hittem az Ígéretekben, a szenvedések megrövidítéséről, a meg­győzni akaró propagandát ugy tekin­tettem, hogy világnézeti akolba akar­nak kényszeríteni és a test szenvedései mellett a gondolat szabadságát is el akarják nyomni. Ilyen lelki állapotban virradt rám augusztus elseje, az első forintfizetés. Nem hittem a forintban? cinikusan fi­gyeltem két-három napig? A kezdeti nehézségeket felnagyítva, az eredmé­nyeket kicsinyítve láttam. Azóta több mint eg[. hét telt el. Feleségem boldo­gan. felszabadulva járja a piacokat, egy délelőtt kétszer is fordulva telt kosa­rakkal. A gyerekek szemmelláthatóan erőre kapnak a vitamindús ételektől és gyümö'csőiktől. Már én is megihattam, evek óta'az első pohár bort, barátaim körében. Boltos, iparos, szolgálatkészeni kínálja portékáját hitelbe is. Csodaté­tel történt egy éjszaka alatt, a demo­krácia csodája. Most értem meg a gé­pek mellett, éhségtől szédülő munkáso­kat, akjk összeszorított fogakkal? zok­szó nélkül végezték munkájukat. Most értem meg őket és mélységesen szégyen­kezem, mert ők hinni tudtak a csodá­ban, ami bekövetkezett és amiben mi nem tudtunk, de nem is akartunk hinni. Megvilágosodott előttem az is, nogj, a suttogok és konkolyhintők hada meg van verve. Még nem semmisültek meg, de szűkölve, vinnyogva „.sündisznó"­áUásokba kényszerültek és már csak a. terep megtisztítása van hátra. örömmel és hálás szívvel gondolok a Magyar Kommunista Pártra, amely a tisztogató munkában eddig; is az élen járt és nagy vezérére, Rákosi Mátyás­ra, a forint atyjára, akinek köszönhet­jük a forintot és vele az ország) gazda­sági stabilizációját. Azzal a szóval l^csuzom, amiben benne van minden? ám' a dolgozó em­bernek szent és drága. Szabadság! Aláírás, gimnáziumi ta­nár. Molotov: A kisnemzetekre gyakorolt nyomás módszere nem alkalmazható a békekonferencián Elvetették a szovjet külügyminiszternek a kisnemzetek érdekében tett, egyszerű szótöbbségellenes javaslatát (Páris, augusztus 9.) A békeértekez­let csütörtöki teljes ülésén nyomban annak megnyitása után Molotov szov­jet külügyminiszter kért szót. Molotov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ért egyet az ügyrendi bizottságban el­fogadott határozattal. A szovjet küldöttség nem já­rulhat hozzá, hogy az érte­kezlet bármilyen javaslatot egyszerű szavazattöbbséggel elfogadhasson, vagyis 11 kül­döttség érvényesíthesse javas­latát szemben a többi tízzel. A szovjít küldöttség ugy védi, hogy az ügyrendi bizottságban elfogadott döntés téves és ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a döntést felülvizsgálja. Molotov hangoztatta, hogy a szavazási eljárás módja rendkívül nagyjelentőségű. A kis államokat különösen érinti a szavazási eíjárás, iik. i a r.a„,>* ui„'Vt< >» v..i nem egyszer rajuk kényszeri­tették akaratukat, sőt a vég­sőkig elmentek, amikor kato­nasag otthagyásával gyako­roltak nyomást és a kis nem­zetekre diktálták akaratukat. Ez a módszer nem gyakorolható ezen a békekonferencián. Utána kell nézni, hogy milyen modon érhető el az egy­hangúság. Nem szabad, hogy a kül­döttség egyik fele nyomással magával ragadja vagy leküzdja a másik felet, Molotov külügyminiszter a továb­biakban még a következőket mondot­ta; — A külügyminiszterek tanácsa minden határozatát egyhangú döntés alapján hozta meg. A Szovjetuniónak meggyőződése: lehetetlen dolog jó eredmé­nyeket elérni nemzetközi ügyekben, ha figyelmen kivül hagyjuk, hogy az érdekelt országok között egyöntetűség jöjjön létre. A külügyminisztereik tanácsa döntését kétharmad többséggel hozta meg hosz­szu és aprólékos megfontolás után és a döntést mind a négy tanácstag tá­mogatta. Ennek ellenére a brit küldött­ség uj javaslatot terjesztett az, ügy­rendi bizottság-elé az eljárás ós a sza­vazás kérdésében. Ez semmivé teszi a külügyminiszteri tanács döntését. így elég lenne, ha 11 állam küldöttségé az egyik, vagy másik javaslat mellett foglalna állást és igy ez a javaslat ke­rülne döntésre, annak a ténynek elle­nére, hogly a 10 mésdk ország, ellene szavazott. E módon egyetlsn küldött­ségnek mód jában állana a javaslatnak ajánlási jelleget adni? A szovjet kül­döttség azért támogatja a kétharmad többség elvét, mert úgy hiszi,, hogy ez­zel szolgálja legjobban az egyöntetűség érdekét. Az ügyrendi bizottságban el­fogadott határozat nem veszi tudomá­sul annak szükségességét, hogy egy­hangú döntésekre kell törekednünk. Ebből azok húznak hasznot, akiknek nem szívügye, hogy egyhangú döntések szülessenek. A bizottság alapvető hibát követett el? amikor kijelentette, hogy az értekezlet ajánlásokat hoz egy sza­vazat többséggel. A felelősség ezért a brit küiűött­' Séget terheli, valamint az amerikait amely olyan lelkesen támogatta a a döntés elfogadását az ügyrendi bi­zottságban. Á brit és az amerikai küldöttség összefogott, hogy ezt a döntést keresztülvigye. Nyilvánva­lóan az a céljuk, hogy megkönnyit­©ék olyan javaslat elfogadását, ame­lyet ők kivánatosjnak tartanak. Mo­lotov ezután megállapította, hogy mi­után a külügyminiszterek tanácsa hozzájárult a kétharmad többséghez, mina a brit, mind pedig az ameri­kai küldöttség visszatáncolt ettől a döntéstői és visszatért a korábbi ja­vaslathoz, az egyszerű többséghez. A legsúlyosabb helyzet előtt állunk. A Szovjetunió azt hitte, a békeérte-" kezietnek nem az a célja, hogy az egyik, vagy a másik hatalom a Szovjetunió, vagy valamely más ha­talom ellen forduljon.' Ha bárki is ezt a szerepet kívánja játszani, biztos, hogy bele fog bukni. A mi feladatunk munkálkodni a béke -uu? uíM), ? ság olyan hibát követett ei, ameiy súlyos csapást mért az értekezlet ügyrendjére. A szovjet küldöttség fel­ajánlja, hogy ezt a hibát jóváteszi és alátámasztja a békeértekéz let te­kintélyét. Molotov végül azt java­solta, hogy az ügyrendi bizottság; indítványát vesséK ri és fogadjáa ei helyette a külügyminiszteri tanács javas­latát. Molotov beszéd® elhangzása után Ewatt ausztráliai külügyminiszter ki­jelentette, ellenzi az ügyrendi bizott­ság döntésének mcgmásitását, m­Szen ezt a döniést 15:6 arányban, tehát kétharmad többségnél nagyöbű többséggé, hozták. A következő szónok Cardeij jugo­azaav kiküldött kijelentette, Hogy amennyiben az értekezlet elfogadja a brit módosító indítványt, a jugo­szláv küídöt.ség csupán fenntartás­sal, sőt a legnagyobb tartózkodással vesz reszt a tárgyalásokon. Az utolsó szónok Alexander tenger­nagy, Bevm helyetlese volt, aki ig'ii eréiyes hangotn védte az angol ja­vaslatot. A vita ugyanis már tui sokáig huzódoti, — mondotta — itt az ideje, hogy kezdjük meg) a mun­kát. i agad.a, hogy akár Nagybri­tannia, .akár az Egyesült Akarnok megszegték volna szavukat. Nagybri tar.nia és az Egyesült Államok ma is ugyanazért az ügyért dolgoznak, a melyért a háború aiatt vállvetve küzdöttek. Gyöugyösí külügyminiszter megérkezett Parisba Qyöngyössi János külügyminiszter, a magyar békeküldöttség vezetője, csü­törtök délután 4 óra 10 perckor repü­lőgépen Párisba érkezett. A külügymi­nisztert az orlyi repülőtéren felesége, továbbá Auer Pál pártsi magyar kö­vet, valamint a francia külügyminisz­térium által a magyar küldöttséghez delegált összekötő tiszt fogadta? Giyöngyössi János külügyminiszter a sajtó képviselői előtt azt mondotta, úgy látszik, éppen idején érkeztünk a francia fővárosba, mert értesülésünk szerint a szombati teljes ülésre a ma­gyar delegáció meghívása várható. A külügyminiszter a repülőtérről a magyar követségre hajtott? ott meg­hallgatta a magyar békedelegáció tag­jainak beszámolóját az eddigi munká­ról. Gyöngyössi János külügyminiszter az esti órákban a magyar békedelegá­ció vezetőjével hosszabb megbeszélést folytatott. (MTI) Megalakultak a békeértekez­let nagybizottságfai (Páris, augusztus 9.) Párisi jelen­tés szerint a békeértekezlet nagybi­zottságalnak összetétele a következő: Politikai és területi bizottság Ma­gyarország számára; ÉSzakönierikai Egyesült Államok, Anglia, Szovjet­unió, Franciaroszág, csehs/.iovákib Fehéroroszország, Ukrajna, Jugoszlá­via, Ausztrália, Ujzéjand,- India, Dé*­afrikai Unió, Kanada. Mezőgazdasági bizottságba; Egye­sült Államok, Anglia, Szovjetunió, Franciaország, Csehszlovákia, Fehér ór^zqrsz...^ Vkra^a, ^Hi.:AzIAvto, AU&Ztfállu, .. J - C> i:., iOviIlvi„,. jUnió és Kanada. Katonai bizottság: Ebben vala­mennyi állam képviselői helyet fog­lalnak, amelynek tagjjai az értekez­letnek. A jogi és szövegezési bizottságban hasonlóképpen az értekezlet vala­mennyi tagállama képviselve van. Egyes népek még mindig a fasizmus uralma alatt nyögnek Az emberi jogok védelmének ligája felhívást intézett a béfceértekez|eien résztvevő 21 nemzet kiküldötteihez és annak az óhajának adott kifeje­zést, hogy ugyanaz az egység ural­kodjék a béke megteremtésében is, ameiy Lehetővé tette ezt a mozgal­mat. A feihivás hangsúlyozza, hogy. biztosítani ken minden ember Sza­jnára az igazságot és a szabadságot? Felhívja az értekezlet figyelmét arra, hogy egyes népek még mindig A íasizmus uralma alatt nyögnek. Ez­ért felemelik szavukat a spanyol é5* a görög nép elnyomása euen. Megnyílt a békeértebezlet teljes ölése (Páris? augusztus 9.) Pénteken dél­előtt 10 órakor megnyílt a párisi béke­értekezlet teljes ülése. Az ülésen foly­tatták az ügyrendi bizottság által a szavazási eljárásokra vonatkozóan elő­terjesztett javaslatok megvitatását. Ezt az eljárást alkalmazzák majd, ha a bé­kcértekezlet megkezdi a Finnországgal, Romániával, Olaszországgal, Magyar­országgal és Bulgáriával kötendő bé­keszerződések tárgyalását . Az ülést Manuilszky ukrajnai kikül­dött felszólalása nyitotta meg. Támo­gatta Molotov javaslatát, hogy az érte­kezlet indítványait kétharmados szó­többséggel fogadja el. (Páris, augusztus 9.) A Reuter-iroda, jelenti; A párisi értekezlet teljes ülé­sén 15 szavazattal 6 ellenében elvetet, ték azt a szovjet javaslatot, hogy térje­nek vissza, a szavazási eljárásban a két­harmados szótöbbségre vonatkozó és a négy külügyminiszter által eljogadott eredeti határozatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom