Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-08 / 174. szám

lílág proletárjai egyesüljetek! szeged. 1946. augusztus 8. csütörtök hl évt. 174. sz. Ara: 40 fillér. DHMAGYARORSZAfi A MAGYAR KOMMUNISTA PART D É L M A G Y A R O R S Z A G 1 NAPILAPJA Heves vita a békeértekezlet ügyrendi bizottságában a szavazati javaslatok felett Az alternatív javaslatot tartalmazó brit indítványt fogadták el (Bálás, augusztus 7.) A békeértekezi«t ügyrendi biaottUágána-k kedd délutáni ülésének első szónoka az ukrajnai megbízott volt, aki rámutatott a rzavazás módjának fontosságára. Ha az egyhacigluság elérése lehetetlen, akkor a kétharmad többség mindéin körülmények között közelebb áll az eseményifiéghez, mint aa egyszerű többség. Ezután a lengyel kiküldött szólalt tel, cki szántén nagy melegséggel kelt a kétharmadnyi többség elvének védelméne. A következő szétlök Byrnes amerikai külügymiiniszter volt, aki szembehelyezkedett Molotov hétfői beszédévéi és annek a véleményének adott kifejezést, hogy Molotov állandóan arra törekszik, hogy korlátozza a kisnemzetek tényleges részvételek a béke munkájában. A következő felszólaló a jugoszláv kiküldött volt. Kijelentette, hogy egyhangú megegyezés hijján a jugoszláv küldöttség legalább kétharmad többséget) kiván és visszavet minden más jávaslatot. Molotov javaslatára szavaz. Ezután Molotov válaszolt Byrnesnek. Megállapította, hogy a külügymindszteKk értekezlete egyhangúan fogadta el aa ügyrendre vonatkozó javas-tatot. A szovjet küldöttség csak uhhOB nem hsjlar.dó hozzájárulni, hogy minden további nélkül megsemmisítsék a négyes értekezlet döntéseit. Végül kijelentette, bizik abban, hogy a megegyezésre mégis mód nyilik majd. Az esti órákban a bizottság újból öj-SMÜit Ismét Molotqv emelkedett szólásra Hivatkozott, arra, hogy Saníranciskobari a négy nagyhatalom javaslatainak módosítását legalább kétharmadlöbbséggel kellett elfogadni. Kérte, hogy. ez mpst 4$ hasonló módon történjék. Ezután Spaak elnök emelkedett szólásra éa rámutatott a bizottságinak nagy ieíclósségére. — Zsákutcába keriilíünk — nondelta kérem a bizottságot, tegyen meg mindent a megegyezés érdekében. Spaak elnök ezután azt indítványozta, függesszék íei egy árára az ülést, hogy ezalatt az idő alatt tCardelj alelnökkel együtt kádoiacwa. a békéltető határozatot. Hatvan, pere lejárta után. folytatták aa ülést és elvetették a Spaak és Kardelj ált(U megfogalmazott békéUebí ja<uaslatot. A uiía drámai jeleneteket öttiiít, a három nagyhatalom képviselői hevesen hadakoztak és végül is olyan zűrzavar támadt, hogy 7 órakor még. senki sem tudta, hogy milyen javaslát mellett kell szavazni. Nagy izgalmak közepette Mae Neill emelkedett szólásra és hangoztatta, hogy a szovjet delegáció muratart ás* nagyon -mogiepté. — Azéft; ültünk ossae — mondmta —, hogy megállapítsuk az ügyrendet. Feladatunk az uj békeszerződések megteremtése és ehelyett szüntelenül' vitatkozunk Kardelj jugoszláv kiküldött kért ezután szót és leszögezte, hogy Jugoszlávia nem fogja magára nézve kötelezőnek elismerni az értekezlet olyan határozatát, amelyet nem kétharmadtöbbséggel hoztak. Hét órakor, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság nem tud1 megegyezésre jutni, Spaak elnök felfüggesztette az ülést és bejelentette, hogy. a vitát fél 10 órakor folytatják, A helyzete rendkivül súlyos ési feszült — állapította meg a párisi rádió. Az ügyrendi bizottság esti ülésén* amely 10 perccel 9 óra előtt kezdődött, hosszabb viták folytak az egyes módosító javaslatok szavazás alá bocsátása körül. A vita helyenként élesbahgu volt és személyes térre is átcsapott. Különböző indítványok elvetése után az elnök szavazásra tette fel a brit javaslatot. Az indítványt 15 szavazattal ti ellenében elfogadták. Az elfogadott indítvány a következőképpen szól: A teljes értekezlet ajánlásai kétfélék. Először az értekezlet: tagjainak 2/3-ad többséggel elfogadott indítványai, másodszor olyan indítványok, amely ek a felénél több szavazatot nyernek, do » kétharmad íöbbnemi érték éx, Mind a Hétféle ajánlást megvizsgálás céljából a külügyminiszterek tanácsa elé terjesztik. Az ülés éjfél után fél 3 órakor ért véget. A legközelebbi ülés: szerdán délután 4 órakor folytatják. t Tildy Zoltán köztársasági elnök drámai hangú rádiófelhivása a népi kollégiumok létesítése érdekében Biztosítani kell a magyar parasztság és munkásság gyermekeinek nevelési lehetőségeit — Az egész nemzet felelős a kollégiumok megteremtéséért Mozduljon meg a magyar társadalom a jövő demokráciájának megerősítéséért! (Budapest, augusztus 7.) Tildy Zoltán, köztársasági elnök keddien este 7 órakor a magyar rádióban felhívást intézett a magyar köztársasághoz a demokratikus népi kollégium építő mozgalom ügyében. — Olyah ügyben fordulok az egész magyar közvéleményhez — mondotta Tiid,y Zoltán rádiófeihivásában —, amely megítélésem szerint nemzeti életünk egyik legfontosabb és a jövendőre is kiható legsorsdöntőbb ügye. Minden erővel és minden áldozathozatallal biztosítani kell a művelődéstől eddig elzárt magyar ifjúságnak, a parasztság és munkásság gyermekeinek nevelési lehetőségeit. Mindnyájain tudjuk, hogy xni volt a helyzet ebben a tekintet ben. Megdöbbenéssel kellett megállapítanunk, hogy ebben a helyzetben a demokratikus! átalakulás óta nem volt javulás, sőt inkább rosszabbodás áldott be. 1 Az egyetemekcin csökkent a paraszti és a munkásszármazásu ifjúság száma* Ezen a helyzeten sürgősen, változtatni keli, nemcsak a demokráciái híveinek érdekében,, de messzemenő távlatokba átnyúló nagy nemzeti érdekek megóvása szempontjából is. Ezt a helyzetet az ifjúság is felismerte, amely mély és komoly felelőssége ti érez sorstársaiért és a nemzetért. Mozgalmat kezdeményeztek olyan intézmények megteremtése céljából , amelyek gyorsan és eredményesen változtatni íogpak a mai helyzeten. Megalakult a demokratikus népi kollégiumot építő mozgalom, amelyinek fővédnökségét az ifjúság kívánságára, meggyőződésből és szívesen vállaltam, mert teljes mértékben egyetértek e mozgalom céljaival, illetőleg magam is felelősséget érzek és szeretnék mindenkit, rábírni erre a felelősségtudatra. Át kell alakítani a magyar ifjúság lelkületét! E mozgalom előtt három cél lebeg: Aj? első az, hogy 'kitárjuk a kapukat a népi rétegek gyermekei előtt a műveltség, a tudás megszerzésére. A mozgatom meg akarja teremteni ennek anyagi feltételét, a lehetőségeik Kollégiumokat kell 'alakítani, építeni, berendezni és biztosítani azt, hogy a kis csizmás pamsztgyermekek, az élet szegényei, az egész életükön át dolgozó ipari munkások gyermekei válaszolva a hívó szóra, nemcsak meghallgassák, de helyet és alkalmat is nyerjenek a tanulásra. Ennek a mozgalomnak kell biztosítani az értékek kiválasztódását is. Az elmúlt idők kontraszelekciója után gondoskodni kelif a kiválasztódás Jaiztos módszeréről. A megtevő és' megteremtődő kollégiumoknak ezt a kiválasztódást is k.'il szolgálni. Ez a második céJe A harmadik pedig az, hogy a népbe* jött ujiszeMemü. iljuságnak a maga leiküietévei, beállítottságával, egyéniségével, sajátosságaival átalakítsa az egesz magtyar ifjúságot, hogy az ne ellenségesen álljon szembe a demokrácia uj és szabad világával, de lehetőleg a maga egészében legyen annak cselekvő termelő részesei és hajtó ereje. Ez, a koltegiumokbon, nevelődő ifjúsági önmaga etetőben fogja valósággá fehni a társadalom kiegyenlítődését és az iig&zi emberi egyenlőség eszményeit. Ezeket az eszményeket kell átvinni az egész maigyar ifjúság életébe. Ki a felelős e nagy, célok megvalósításáért, a kollégiumok megteremtéséért? Felelős az egész nemzet. A magyarság nem itt állna, nem volnának iiyen szörnyű kérdései, mint amilyenekkel ma vívódunk, ha az elmúlt évtizedek könnyebb idődit nem tétováztuk volna el tétlenül. Nem szabad beleesni o. nemzetnek ilyen jövőt pusztító léhaságba és tétlenségbe. Elő kéli venni bátor szívvel a legnagyobb kérdéseket is. Fel kell éleszteni mindenkiben' a felelősségtudatot ezekkel a kérdésekkel szemben. Ezek egyike ifjuságunk legégetőbb kérdéseinek. A kollégium megteremtésében mindenkinek meg kell tenni a maga köteleseégét. Azt szeretnénk, ha az egész magyar tarsadatom magára vállamai ezeket a koiiégliumo&ai, nemcsak szóval és ünnepélyesen, de szívesen vállalt aldozatokkai és a mindennapi elit gyakorlatában is. Meg kell mozdulni a. társadalmi egyesületeknek, szövetsegeknek, szakszervezeteknek es a politikai partoknak egyaránt, hogyj a maguk hatásterületén elősegítsek a kollégiumok jeiepitesét, megalakításai s fennállásai. Lepjenek sorompoba a bankok, a gyarvátlalutok, a varosok, a falvak es vállaljanak gyakorlatilag is reszt a kollégiumok felepüésében es ellátásában. DÍJ bizalom mai fordulok a nagyüzemekhez, a válliaiiatak vezetőségéhez is, vegyék gondjaikba komoly akiozatok hozatalával ezt a nagy. nemzeti ügyet, A széles dolgozó rétegeket is kérem, hogy a magtik fiainak ést az egész magyar jövö ifjúságának érdekében aiijanak oda azok is a kollégium mehó szeretetükkei és segítségükkel egyaránt. Mmdl ntei vegye nagyon komolyan azokat! a felhívásokat, amelyek e mozgatom) lelkületétől áthatott és az épitö ifjúságtól eljut hozzájuk. S még egyet ne felejtsenek <§, akihez ez a felhívás eljut. Nemcuak a mai magyar ifjúsági, de a jövendő megbecsülését és lehetőségét szerzi meg az, aki munkájával és áldozatával hozzájárul a népi ifjúság nevelésének lehetővé tételéhez. A kollégiumok felláhitásának, rendezésének és életképessé tételének ügye nemcsak fontos, de sürgős ügy is. A kollégiumok megnyitásától egy hónap választ el csupán, e.ín a tói/íüpatesí, segítséget és a szükséges intézkedést sürgősen kérjük. Szeretném, ha ezt a mostani felhívást minden hallgató nemcsak személyi megnyilatkozásnak venné, de megérezné, hogy magai az egész magyar nép, az egész nemzet szól ezekben a, szavakban a magyarok nagy ügyérői. Mindenkit kérek, igy fogadja, igy teljesítse mindazt, amit ebből a felhívásomból a maga számára köt elességének érez — fejezte be rádiÓDyüatkazatót Tildy Zoltán köztársasági elnök. A magyar ét román ujságirék már megegyeztek Erdély kérdésében (Páris, augusztus 7) A londoni Daily Héráid párisi tudósítója >Bekcaikotókj cimmei szines tudósítása közöl a párisi Luxemburg-palotára* A többek között ezeket irja: Mialatt * szövetséges nemzetek az agyondíszített Luxemburg-palotában ügyrendi lterelésekről vitatkoznak, a volt ellenséges nemzetek barátságos csevegésié gyümek össze. Voltam egy tanácskozáson, ahol románok és magyarok beszélgettek problémáikról különösea Erdélyről. Mind a két fe* mégegyezett abban, hogy légjobb, amit tenni lehet az, ha ketté osztják Erdélyt ugy, hogy mindegyik országban tegyen kisebbség és igy biztosítják a méltányos bánásmódot. Szerintem. - írja a tudósító — ez értei ints megoldás, csakhogy sajnos a találkozáson mindössze újságírók voltuk jelen. A posta kikézbesiti az augusztus 9-én esedékes nyugdijakat (Budapest, augusztus 7.)' A nyugdíjasok augusztus 9-én - esedékes illetményéit posta utján kézbesitik ki az augusztus 1-én kifizetésre nem kerül* összeggel együtt. Az augusztus 15-én kifizetésre kerülő nyugdijak ugyancsak posta utján kerülnek kifizetésre. Augusztus 16-tól kezdődően a nyugdijat a postahivataloknál" a scgéiylap felmutatása éjjenében tehet féivenni- - i Ili.