Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-07 / 173. szám

gllág proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. augusztus 7, szerda ui. évt* 173. sz, ^í: 40 fillér. KORSZAG A ÉAOYA.R XOMMIWIITA F» A » T 1 É V4 ál t át OjilAoi NAPILAPJA Kocsmai beszéd A Kisgazdapárt alsóvárosi szerve­zete felhasználta az ájtatosságra hívó hagyományos Haviboldogasszony nap­ját, hogy táptalajt adjon egy ismeret-j fen nemzetgyűlési nagyságnak a leg-, féktelenebb uszításra. A hang, amit Csurgai István rtkisgsaizdapárti nemzet­gyűlési képviselő hétfőn használt a Vőneki-fé'.e vendéglőben, nem ismeret­lein előttünk. Eíz a hang kisérts, a bör­tönökbe és akas-ztófákra a magyarság legjobbjait. Ez a hang uszította a Hor­tby-pri békéket a gyilkolásra' és nem­zetvesztő politikai bűnhalmazáéra* Ez a hang üzent fíáborut a demokratikus naigy hatalan aknak, ez a hang küldte recsegő ordítással Voronyezsbe, a Doh­konyarba, Auschwitzbe az ártatlanok százezreit és ez az a hang, amelyik halk fuvolaszóvá változott, amikor a fasiszta, rablógyilkos brigantízmust kö­rüludvarolta. Es ez a hang emlékezteti most is a Parisban ülésező nagyhatal­makat az elmúlt évtizedek politikai kalózainak csatakiáitására. Eddig nem tudtuk, ki ez a Csurgai István, de most, hogy Szegeden is bemutatkozott, csak pellengérre állíthatjuk — mert a men­tcbnijog védelme nem engedélyezi so­ronicivüii a népbiróságot. Ez az isme­retlen nagyság miután „dicsértessék­kel" kezdte beszédét, 'kifogásolta a kom­munisták „szabadság" köszöntését. A, „dicsértessék" ellen nincs kifogásunk, j de .aki megint a kereszténység védőpa-j lástjába akar burkolózni, hogy e nrö-> .•'•ti -r.cr-i-rt tsa et V«-4-,lV/:.'.r»-ab»> rágalmakat és azt merészelje mondani, hogy a „szabadság" köszöntés mellett „hu. magyarok ezrri kerülnek az inter­náló laborokba, akiknek semmi más bűnük nem volt, hogy csak magyarok akartak és akarnak maradni" — eny­hén szólva a legsötétebb bűnpártolás. „Szabadság", igy köszönünk mi, kom­munisták és ezzel is hirdetjük a szar badságo'i. A dolgozóik, a tisztességes emberek szabadságát. Nem hirdetjük a csirkefogók, az SS-ek, a népeilenes bűnösök, a háborús gonosztevők, a gaz­dasági gengsztereik, a politikai gazem­berek védődnek a szabadságát. Ezeknek a szabadságát csak a Csurg&i-féle hor­dódemagógok védik, hogy maguk mellé kompromittálják a „dicsértessékkel" köszönő jószsándéku embereket is. Is­merjük jól ezt a politikai kalandor­fomrást Ezt csinálta Hitler is, amikor maga mellé állította bűnözőknek a kü­lönben jobb sorsra méltó népeket is; ízt igyekezett Szálast is megvalósítani, amikor minél szélesebb rétegeket akart bünkörébe vonni és ezt akarta ez a Csurgat is, amikor a „dicsértessék" leple alatt Szálasiról beszélt, akinek csak két pontban kifogásolta politiká­ját. Szóval, ezeket a „magyarokat" védte Csurgai, akik a magyarságukat a Száiasi-féle „magyarsággal" azono­sítják, akik ugy akartak és akarnak magyarok rniaradnk hogy ezt a szeren­csétlen nemzetet uijira a pusztulásba, a megsemmisülésbe vigyék. Csurgai kép­viselő ur kevesli a szabadságot, pedig ez elien> éppen neki nem lehet panasza. Mert ott, ahol az ilyen Csurgaiak nem­zetgyűlési képviselők lehetnek, ahol ezek a Csurgaiak felelőtlenül uszíthat­nak a demokrácia ellen, ott sokkal több a szabadság, mint amennyit az ilyen kótyagos hordószónokoknak engedé­lyezni lehet. Hogy is mondta Csurgai ur? „Mi nemi ugv értelmezzük a demokráciát, ahogy ma van." Csurgat urnák az je­lenti a demokráciát, ha az intemáló­táborok kapuit megnyitják és a sza­badjára eresztett Csurgaiiak újra a vá­góhídra és a nagybirtok jármába hajt­hatják a ma.gyar népet, hogy a „szabad­ság" és „barátsági' hivedt elsöpörje a magyar nép hite, amint azt a kocsmá­ban hirdette Csurgai — és a válaszunk erre csak annyi lehet, hogyha van sza­badság Magyarországon, akkor a ma­gyar nép saját maga iránti barátság­gal és jól felfogott érdiekében elsöpri útjából az ilyen Csurgatokat, ha száz­szor is védi ezeket a mentelmi jogi Tévedés ne essék. Csurgai István J megnyilatkozása volt. Ez. a szegedi Kis­nemzet gyűlési képviselőnek az alsóvá-j gaizdapórt alsóvárosi szervezetének Ha­rosi bucsu napján elhangzott beszéde I viboldögasszony-napi gyűlésén történt, nem egy komédiás sátor bohócának | Emctei Endre. Nolotov javaslata lehetővé tette a megegyezést a békeértekezlet ügyrendi bizottságában Gyöngyösi külügyminiszter ma indul Párisba (London, augusztus 6 ) Párisból jc­teuti az angoi. rádió: Aa ügyrendi bi­zottság héttőn dé.után* üksének c(Pö fe íZótalója Lange norvég megbízott volt, aki ellenez, e az egySzCrii szó­többsége., indítványozó módosító ja­va® ato- és kijelentette, ijegy szava­zás esetén Norvégia a bri* módosító indítványt fogja támogatni. Kanada ^kiküldöttje az egyszerű szótöbbség m'c.ictu foglalt áiiást. FehéroroSzor­szág de,egátusa a kétharmad több­ség me.tcti. logiau áliátt. Ezután Molótov emelkedett szólásra és kiiCjj,e.;tio a Szovjetunió álláspont­ját. Ellögadhjaaiiuniiok minósitéttc unna a noüjand, mind. pedig a brit módosító indítványt. Máidon nem­zetközi ér*ekez.a,en aitmánosságbun két.«ármna szótöbbséggel határő/mak. .Vioiotov koiiiprojnkszum?)?, megoídásc javaso t Eszerint az érvekeztet hjátá­.réti' 'íjj.Cu 4 owoüi.Ji.rtg hozzák, hozzájárul azonban ahhoz hogy azon a javaslatok, amelyek nem élték ei a szükséges kétharmad ezo­töobségei, szintén a nagyhatalmak ele kerüljenek, mint az. érueiaeRek egyéni javas,atai. Mo.o'ov ezután mvgáúu­picotta, iiogy a je;€ii|evő 21 nemzet közű* ininuössze Kljonc von, katonai­lag erdtekctve azok „a, az ál.amokkai szeműén, amely, aliamok békeszerzd­dé eiröi most Párispan döntenek, igen kü önös tenne, nogy ha ezt a kilenc nemzetei kisebbségbe szorilana az a 12 nemzet, aaneiy e senkisem S/.áíit meg. A békeérttkezlelnek a békét keU szo.gálnia, nt'm pedig más értlekeicec, A tóubcég érdeke i-c pedig politikai érdekhez tűnődik, célja az, hogy több­séget szerezzen az angol-amerikai tömb számára. Az utolsó szónok Lemuurd-Y'ifle vo,t, aki Franciaország áíiaspomjai ismertette. Franciadlrszag — mon­dót a — hívén kitart a négy kül­ügyminiszternek kéLhiarmad többsé­gei; indítványozó jav«isjata mellett. Az üiés elnöke ezután azt Indítvá­nyozta, hogy a további felszólalok tíz perces időtartamra szükitSék mondanivalójukat az idő előrehala­dd!... voltára tekíntetLel. Moiotov netn adta beleegyezését ehhez az indit­ványhoiz, ezért az ügyrendi bizott­ság ei határoz la, hogy rövid vacsora­szünet uián éjjei js folytatja ülésezé­sét. ; . • A francia félhivatalos hírszolgálat diplomáciai szerkesztője megállapítja, hogy az ügyrendi bizottság hétfő dél­utáni ülésén abban máris valamennyien megegyeztek, hogy a külügyminiszterek négyes tanácsa elé keli terjeszteni azo­kat atz ajánlásokat is, amelyeket a pá­risi békeértekezlet csupán egyszerű többsóglgel tesz magiáévá Ezt a fontos eredményt a szovjet kiküldött tette lehetővé, hogy a nézetek összeegyezte­tésére irányuló dicséretes törekvésével hozzájárult ahhoz, hogy eltérjen az ere­deti javaslattól. Gyöngyösi külügyminiszter ma Párisba indul (Budapest, augusztus a) A kormány tagjai Naghi Ferenc miniszterelnök el­nöklésével kedden délelőtt rendkívül: minisztertanácsot tartottak, amelyen Gyöngyösi János külügyminiszternek a bökciiárgyalással kapcsolatos legfonto­sabb elöterj esetéseivel foglalkoztak, Gyöngyösi János külügyminiszter szerdán indul Párisba, ahová csütörtö­kön reggel érkezilt meg; Feltehető, hogy a csatlósállamok ellenállást fejtenek ki (Paris, augusztus 6.) A Dépeche Pa­, is szerint a hten hozzálátnak a béke­zerződések érdemi tárgyalásához. Felte­hető — irja a lap —, hogy a volt csat­lósállamok, amelyeknek ügyüket ma­guknak kell előadniok, némi ellenállást fejtenek majd ki. Már ismerik a nekik szánt sorsot. Talán Finnország kivéte­lével egy sincs közöltük, amely eilers­luczés nélküli beletörődnék sorsába. A lap ezután rámutat az olaszi kérdés vi­tás pontjaára, májdi megállapítja, hogy a diplomáciai harcok más kérdésekben is folynak. Románia és Magyarország Erdély egy darabján vitatkozik majd, Bulgária és Görögön-z ág viszont Trá­ciáéK. Az általános béke még nem ké­szülő el és kívánatos, hogy. ne kerül­jön sor .komoly incidensre, amely túl­ságosan kitolná a béke idejét. Megá!lapították a szegedi piac < 'í&miat-irányár&íí h Szeged a nem önellátó városok sorába tartozik (Szeged, augusztus 6.) Kedden dél­ben a városházán dr. Tülcséry László tanácsnok elvtárs vezetésévei 'össze­ü.i a piaci tanég állapító bizottság, hogy ír.eg,zabja a szegedi piac irány­ár út. A -zegcdi piaci árak forintára ina ruár körülbelül kialakultak, tehát e.érfcczet az idö, hogy ehhez képest szabják meg az irányárakat és aho' szükséges csökkentsék vagy pedig emeljék a termelők és viszonteladók, valamint a kereslet és kínálat áitai kia.akltort árakat. Az értekezleten jstván Béla közellátási felügyelő véle­ménye alapján először is azt mondot­ták ki, hogy Szegei a nem öneuató városok sorába tartozik, az irányára­kéit tejiát a nem önellátó kategória ár u szerint keit megszabbni. Ezután a hatóságilag jmegáliapitolt termelői irányárakat igy állapítottak meg; őszibarack tíO—80, kajszibarack 30-40, körte 40—60 alma 20—60, dinnye görög 6—10, dinnye sárga 7— 14, szilva 2J -40, szőlő 70—90, édes­kápoízt,. 30—40, kelkáposzta 30—40, tök (IÖZÖ) 5—8, ugorka 10—20 ugor­ka apró 1—2, zöldpaprika fűszer da­rabja 1, zöldpaprika hosszú darabja 2—4, zöldpaprika tölteni való 3—8, p iradic-ompaprika 4—10, paradicsom 16 - 24, zöldbab 50—80, tojás 10—12, csirke rántani való kg. 4.80, csirke paprikásnak kg. 4.—, tyúk 3.50. liba, kacsa, sovány 3.50, zü(dség csomója 30—60, sárgarépa 27—60, kalaráb 2Q— 30 ii.lér. Ezekhez az árakhoz a viszonteladók a fenti árakhoz legfeljebb 30 százalé­kot számi! halnak hozzá. A hatósági árak a következők SZáraz bab fehér I. r, 76 fillér, II. rendű 72, tarka bab 69, vöröhagyma, fogy. ára 20 21, II. r. 17—18 fok­hagyma I. r. 56—60,-II. r. 46—50. cu­kor szabad ár 11.40, gyufa 23 zsir <1.20, napraforgó, tökmagolaj kg. 5.40, étolaj ',.50, szinszappan I. 7.80 bur­gonya Gülbaba, nyári rózaa—.22, Ejla, sárga —.21, ártja kg. —.35, kötels kg. —.45, zab kg. —.35, morzsolt tenger: —.32, mák kg. termelői 2.20, mák kg­kereskedői 3.—, búzadara 1.40 finom­liszt 1.40, E. B. liszt —.88, korpa fogy. ara —.32, tej, teljes, ny rs literje —.80, tej pasztörizált 1.20 tejfel li­terje 4.8O, sovány tehéntúró 3.— vaj kg. 26.—, kevert túró 11.50, sovány ömiesztet sajt 15.—, sovány sajt 8.7G» sovány gomolya 3.90, 10 százalékos ételecet 3.70, szabad só 2.76. Ilai árak: ponty kg. 6.—, apró íehér hal 3.50, harcsa, kecsege, sü)lő I. r. 10.—, II. r. 8.—. A fent iárányárak a szerdai piáeon életbelépnek.' A piacrcndé.>zeii ha tó­ság és a gazdasági rendőrség köze­gei az árat betartását szigorúan el­lenőrzik és az eltenük vétőkkel szem­ben a legszigorúbban fellépnek "ii) 1 Jön a 100 forintos! (Budapes, augusztus 6.) A Magyar Nemzeti Bank a forint bevezetésével kapcsolatos stabilizációs terveik értel­mében a normális, pénzforgalom igé­nyeinek kielégítésére 10 és 100 forin­tos bankjegyeket' bocsátott ki* E cim­1 ertek közül a 10 forintos bankjegyek kerültek forgalomba augusztus 1-én, augusztus 7-evei pedig a terveknek megfelelőin a Magyar- Nemzeti Bank megkezdi a 100 forintos bankjegyek ki­bocsátását is. Megállapították az élősertés szabadforgalmi árát (Budapest, augusztus 6.) A közellá­tásügyi miniszter rendelete értelmében sertésvásárlási engedéllyel rendelkező, saját háztartási szükségletére, vagybér­hizIaLási célokra vásárló személyeknek, továbbá bérhizlalást személyekkel ren­delkező bánya- és egyéb üzemeknek, intézményeknek hizlalás, továbbtartás céljaára eladott élősertésekért a közel­látásügyi miniszter által hivatalosan megállapított élősertés termelői áránál legfeljebb 50 százalékkal1 magasabb ár 'számítható fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom