Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-30 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 1 szeged, 1946. augusztus 30, péntek m. árt, w. u. Ára: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG A MAG YAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYAjtORSZÁGt NAPILAPJA 6-án 27-én 317 309 548 39C 242 242 124 124 472 307 366 354 310 276 150 150 48.3 54.3 Egyhónapos a forint! Ma egy, hónapja, julius 29-én vo­nult be a forint a gazdasági életbe! Ezen a napon közöltük az adópengö és a forint, valamint az arany átszámítási kulcsát, ezen a napom hoztuk az első forintárakat. A forintban megállapított uj kollektív bérek julius 29-ével léptek életbe és ettől a naptól számíthatjuk a fiatal magyar demokrdc a gazdasági talpraállásának uj, forintkorszakát A forint első hónapja az átmeneti zökkenők — pénzszűke, nibás, ármeg­állapítások — mellett is bebizonyította, hogy a munkáspártok kezdeményezésé­re és a dolgozók emberfeietti erőfeszí­téséből létrejött stabilizáció szilárd alapjává lett az ország gazdasági fel­emelkedésének, a dolgozók jobb, em beribb megélhetésének. A stabilizáció első hónapjának eredményeit közöljük az alábbi kimutatásban a Szakszerve­zeti Tanács közgazdasági és statisztikai osztályának adatai alapján. 1946 augusztus élelmezés ruházkodás közszolgáltatások lakás háztartási cikkek, fűtés kulturális és egyéb szük­ségletek megélhetési index bérindex reálbér Az adatokból kitűnik, hogy az élel­mezési kiadások az 1933. évinek három szorosát képezik és r>z elmúlt hónap folyamán valamit mérséklődtek. A rend­kívül magas ruházkodási költségek el­lenben — a textiláruk és a cipő jelen­tős árleszállítása következtében — több mint 40 százalékkal csökkenték. Ha­sonlóan komoly mértékben esett a ház­tartási közszükségleti cikkek és a fűtés indexszáma is, elsősorban a tüzifaárak legutóbbi megállapítása folytán. A közszolgáltatások, a lakás és ter­mészetesen a stabilizált bérek színvo­nala mindvégig változatlan maradt és alig cáökkent a kulturális és egyéb szükségletek indexe is. Az említett té­nyezők összesítésével azonban a meg­állapított megélhetési indexszám az első augusztusi bérhéttől az utolsóig jelentős csökkenést mutat, ami a dol­gozók megélhetésének fokozatos javu­lását jelenti. Augusztus 6-án a reálbé rek az 1938-as reálbérnek 48.3 százaié­kát tették ki, augusztus 27-én a reál bérek már felülhaladták az 54 százalé­kot. A reálbérek — jórészt az ipari árak leszállításának hatására — három hét alatt hat százalékot emelkedtek. Az ötvennégyszázalékos reálbér pil­lanatnyilag persze csak papíron van meg, hiszen a dolgozók alig néhány üzemben kapták kézhez eddig teljes forintfizetésüket. A fizikai és értelmiségi munkásság életszínvonala azonban — hacsak a fo­rintelőlegeket vesszük számításba ,— akkor is többszörösére emelkedett az elmúlt inflációs esztendő hullámvölgyé- I A magyar-román határ kérdését a külügyminiszterek határozata értelmében intézte el a békeértekezlet bizottsága A csehszlovák ügyben meghallgatják a magyar delegációt (Páris, augusztus 29.) A bélcekonfe rencia a magyar bizottság szerdai ülé­sén kezdte meg a magyar békeszerző­dés érdemi tárgyalását. A szerződés­tervezet első cikkelye került megvita­tásra, amely területi, illetve határkér­désekre vonatkozik. A cikkely első pontja a magyar-osztrák és magyar­jugoszláv határra, második pcntja a magyar-román határra, harmadik pont­ja a magyar-szovjet határra, negyedik pontja pedig a magyar csehszlovák ha­tárra vonatkozik. Nagyobb vita a második pont körül alakult ki. A magyar-román határ kér­désében a külügyminiszterek tanácsa május 6-án ugy határozott, hogy az 1940 augusztus 30-i bécsi döntést megsemmisíti és a magyar határt az 1938 január 1 előtti határnak megfelelően vonja meg, vagyis a trianoni határt állítja vissza. A két or­szág közötti határ a békeszer­ződés szövegébe a szerdai bi­zottsági tárgyaláson ilyen mó­don került he A kérdés elemzésenél rendkívül iontos bizonyos ügyrendi szabályok ismerete. A párisi békeértekeziet ügyrendi szabályzata szerint a bekeszerződes­tervezethez a résztvevő 21 nemzet mó­dosító javaslatokat nyújthat be, a vesz­tes államok azonban csupán észrevéte­leket. A kettő között lényegbevágó kü­lönbség van. A békéértekeziet ügyren­di szabályzata szerint észrevételt csak akkor tárgyalnak érdemben, ha azokat valamely, delegáció pó'.indHván-y formá­jában magáévá teszi. Az ügyrendi sza­bály fontos rendelkezése továbbá, hogy a békeszerződéstervezetet tárgyaló bi­zottságban a vesztes államok kikül­döttei sem mint megfigyelők, sem pe­dig mint meghallgatottak nem vehet­nek részt. Igy a szerdai ülésen Magyar­ország nem lehetett jelen. A magyar békedelegáció benyújtotta' a maga észrevételeit a magyar-román határra vonatkozólag. A benyújtott szöveg egyezett a Gyöngyösi külügymi­niszter által a békeértekezlex plenáris ülésén benyújtott javaslatával, amely­ben Magyarország 22-000 négyzetkilo­méternyi terület átcsatolását kérte, hogy az által Magyarország és Romá­nia között egyensúlyi helyzet teremtőd­jék. Az ügyrendi kérdés akkor vált Ma>­I gyarorazág szempontjából döntő fon­gusztus 25-én hozzáintézett leveiét. Eb­ben a levélben a magyar delegáció a csehszlovák kérdésben, különös tekin­tettel a 200.000 magyar kitelepítésére szóbeli meghallgatást kért. Az elnök ezt a kérelmet ugy magyarázta, hogy a magyar delegáció csak a csehszlovák ügyben kért szóbeli meghallgatást. A levél ily értelmezése folytán Kanada delegátusa visszavonta pótinditványát. Szóbeli meghallgatást kér a magyar delegáció a csehszlovák ügyben (Paris; augnsztus 29.) A maigyar te­rületi és politikai bizottság döntése ér­telmében Stankovics elnök felszólította a magyar küldöttséget, hogy a cseh­szlovák határmódositó javaslathoz au­gusztus 30-ig tegye meg észrevételeit. A magyar delegáció memorandumban azt kéri, hogy a kérdéssel kapcsolatban nemcsak írásban, hanem szóbelileg is hallgassák meg. Magyar diplomáciai körökben rámu­tatnak arra a körülményre, hogy a csehszlovák delegáció a szlovákiai magyarok kiutasítására vonatkozó ja­vaslatát külön akarja választani a ha­tárkérdéstől és ezért ezt nem a határ­problémákat felölelő első cikkelyhez nyújtotta be, hanem a negyedik cik­kelyhez, amelyhez ez sem területileg, sem politikailag nem tartozik. A cseh­szlovák bizottság célja nyilvanvaló az, hogy a határkérdésnél ez a probléma ne merüljön fel. A magyar delegáció a bizottság elnökéhez intézeti memo­randumában kitér arra a tényre, hogy ezt a két kérdést, tudniillik a határ­kérdést s a kiutasitási kérdést különvá­lasztani nem lehet és ezért nyomaték­kosan azt kéri, hogy a bizottság a két probléma tárgyalását kapzs >1 ja össze és ez alkalommal hallgassa meg a ma­gyar delegációt. A nemzetgyűlés elfogadta a nők tanulási egyenjogúsítására! szálé törvtíirf (Budapest, augusztus 29.) A nemzeti gyűlés csütörtöki üéséjn a nőknek az egyetemekbe és a többi főiskolákba vaió felvételéről szóló törvényjavas­latot '< árgyirtájc. Andic® Erzsébet éivíársnő (MKP), előadó ismertette a javaslatot, kifejtette, hogy Magyar­országon Százéves küzdelem kellett ahhoz, hogy megvalósuljon a nők! egyenjogúsága a tanulás terén. Ez a törvényjavaslat ©merni fogja becsüle­tünket a. demokratikus világ eiőtt, gyaraptija belső nemzeti erőnket es a szebb jövő egyik alappillére tesz. Kérte a javaslat elfogadását. BajcSi-ZSl'inszky Endi'éné (kisgaz­dapárti), Szabő Piroska eivtársnő (Kommunista Párt), Nemes .Júlia (Szoc. dem.), Ober-íchai Vilma (Sza­badságpárt) Szólaltak fei pártjaik nevében és órömmei üdvözölték a ja­vaslatot. K«rcszlury D«zsö vallás- és közok­tatásügyi (miniszter a felszólalásokra reflektálva kér be a nőket, hogy él­jenek hálásan és eredményesen a most megszerzett ujabb joggal, ame­lyet a demokrácia adott nekik. A nemzetgyűlés azután a javaslatot ál­talánosságban és részleteiben is •el­fogadta. ^ItLÍ^TÍ^l tosságuváf amikor az elnök a szerdai reálbér alig tiz százaléka volt a hábo­ruelőttinek, az infláció utolsó hónapjá­ban, juliusban pedig mélyen a 19 szá­zalék alá süllyedt. De az inflációs hó­napok átlagát tekintve, sem haladta meg a 20 százaiékot. A stabilizáció elsőrendű kitűzött cél­ját, a dolgozók minimális megélhetésé­nek biztosítását, az 50 százalékos reál­bért elérte! Megteremtette ezzel a többtermelés és vele az általános élet­színvonal emelkedéséi. A két Munkás­párt stabilizációs terve abból a való­ságos helyzetből indult k: hogy jelen­legi ipari termelésünk a háborueiőtti­nek 60 százaléka és — a jóvátételi ter­heket, az újjáépítéshez szükséges tar­talékot számításba véve — 50 százalé­kos életszínvonalat tud biztosítani. Vagyis: annyit tud elostiani, amennyi van és amennyit termelünk. A béke­beli szinvonalat csak ugy tudjux meg­közelíteni és elérni, ha elérjük és túl­haladjuk -békebeli termelésünket. A stabilizáció elkövetkező hónap­jainak programja: termelj többet! ülésén feltette a kérdést, magáévá te­szi-e valaki a bizottság tagjai közül a magyar delegáció észrevételeit. Mint­hogy egyik bizottsági tag sem élt üyen észrevétellel, az elnök ezt megállapí­totta és kihirdette. Ezzel a magyar-román határ kérdését a békeszerződés ere­deti pontjának megfelelően a négy külügyminiszter határo­zata szerint intézték el. A szerda délelőtti olasz területi és politikai bizottságban a délafrikai de­legátus javaslatára a bizottság hozzá­járult ahhoz, hogy Olaszország észre­vételeit szóbelileg a bizottság szine előtt is megtehesse. Erre az olasz pre­cedensre hivatkozva szólásra, emelke­dett Kanada képviselője és kérte Ma­gyarország és Románia delegátusának szóbeli meghallgatását. A vita során az elnök ismertette a magyar delegáció­nak a csehszlovák kérdésben már au­Októberre gázt igér Szegednek az uj iparügyi miniszteri biztos Az ipari üzemek szanálása, üzemi bizottsági tanfolyam rendezése Tarján Tibor miniszteri biztos feladatai között (Szeged, augusztus 29.) Jelentettük, hogy az iparügyi miniszter belső szol­gálatra rendelte be a minisztériumba Lóránt Gyula szegedi iparügyi minisz­teri biztost s helyébe Tarján Tibor elv­társat nevezte ki Szegedre iparügyi mi­niszteri. biztosnak. Az uj iparügyi mi niszteri biztos nemrég foglalta el hi­vatalát, ebből az alkalomból szerdán délelőtt a kereskedelmi és iparkamara épületében levő hivatali helyiségében tájékoztatta a Délmagyarország mun­katársát feladatairól és terveiről. — A legelső feladat — mondotta —, ami rámhárul az iparfejlesztési problé­mákon felül, az ipari üzemek szanálá­nalc igen fontos kérdése. A stabilizáció, amelynek egyik feltétele a munkaerő­nek a termeléssel való egyensulybaho­zása, magával hozta annak szükséges­ségét, hogy az ipari üzemeknél is, fő­leg a tisztviselői létszámban bizonyos csökkentés következzék be. Természe­tesen a rendelet nem azért született meg, hogy a pénzszűke következtében beállott pillanatnyi nehézségeket a munkavállalók elbocsátásával oldják meg. Nem célja a rendeletnek, hogy ott, ahol a termelés fokozható volna, spekulációból ráüljenek a nyersanyag­ra és ugyanakkor munkásokat bocsás­sanak el a rendeletre való hivatkozás­sal. A rendelet kizárólag a termelés lók elbocsátását kívánja és az iparcik­kek ilyen módon való olcsóbbátételét van hivatva szolgálni. Éppen ezért fi­gyelmezteti a munkaadókat, hogy min­den elbocsájtást a legrészletesebben ki fogunk vizsgálni és ha az elbocsájtás nem jogosult, ha ennek következtében a termelésben visszaesés áll be, válla­lati vezető kirendelésén kivül a leg­drasztikusabb intézkedésektől sem ria­dok vissza. — A munkavállalók figyelmét a munkafegyelem feltétlen betartására hivom fel — folytatta nyilatkozatát Tarján miniszteri biztos —• Különös gondot kívánok fordítani arra, hogy az üzemi bizottság a termelés folytonos­ságát necsak a vállalkozók felé, hanem munkásvonalon is féltő gonddal őrizr ze. Az uj helyzet az üzemi bizottságo­kat is uj problémák elé állitja. Éppen ezért a szakszervezetekkei karöltve üzemi bizottsági tanfolyam megszerve­zését határoztam el. A tanfolyam a jö­vő hónap közepén indul, első előadását Szakasits Antal elvtárs tartja. Megkérdeztük ezután az iparügyi miniszteri biztost, van-e tudomása ar­ról, hogy az Anyag- és Árhivatal mos­tohán bánik Szegeddel a nyersanyagki­utalásoknál. Van tudomásom róla — mondot­ta —v hogy sokan kifogásolják az szempontjából fölösleges munkaválla- Anyag- és Árhivatal Szegeddel szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom