Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-21 / 160. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1946, julius 21, vasárnap. Ni. évi. lár JZ. iira: 200.GÜÖ edőpengS Mire várnak feleletet fl kisiparosok és kiskereskedők? A

Z INFLÁCIÓ anarchikus elmélyülése nemcsak a bérmunkásokat és szellemi dolgozókat állította nehéz helyzet elé. Kilendítette gazdasági helyzetének egyensúlyából, kizökkentette a kisiparosokat és kiskereskedőket is. Hányan vannak, akik megpróbáltak az infláció árja ellen úszni, akik a maguk egzisztenciáját kockáztatva segíteni akartak megrendelőiken, vevőiken. Jól emlékezünk még arra, — hogy csak egy példát említsünk, — amikor a pénzlebélyegzés volt, a kiskereskedők és iparosok voltak, akik olcsóbban adták áruikat, vállalták a megrendeléseket. Keserű csalódás követte a jóakaratú segitendakarást. A gyárosok és nagykereskedők nem akarták megállítani az inflációt, nem adták oda árujukat leszállított áron, tovább spekuláltak. Ha csak ez az egy csalódás érte volna a kiskereskedőket és kisiparosokat, könnyen tul mennének ezen. Valljuk meg őszintén az inflációs nyomorúság éppen eléggé megtaposta őket, hagy elégedetlenek legyenek, zúgolódjanak, követelésekkel lépjenek fel'. A nehéz hónapok alatt lassan felmorzsolódott kevéske tökéjük, vagy csak utolsó romjai maradtak meg. A pénz állandó romlása lehetetlenné tette a vállalkozás kibontakozását, a tervezgetést. Különösen a kereskedelemben elszaporodott a zugkonkurrencia, az iparengedély nélkül árusítók siserehada. ,ran gondjuk, bajuk" éppen V.lég, aá önálló kisembereknek. Sokan nem jutnak tovább a tehetetlen, zúgolódó kétségbeesésen, legtöbbjük azonban izgatottan várja és lesi a kibontakozás lehetőségeit. Ezer probléma, ezer kérdés, mind összefügg a hétköznapi küzdelmekklek a fönnmaradásért, a létért vívott harccal, amelyre feleietet várnak, útmutatást követelnek. Mit hoz a jó pénz, a stabilizáció, a kötöttgazdálkodás? Az adó, a szövetkezetek, az áruelosztás miiyen lesz? Feleletet várnak sok ezren szegedi kisiparosok és kiskereskedők, mert családjuk biztonsága-, vagyonkájuk lassú kiszélesítése a felelettől, a gyakorlati megoldástól függ. A Magyar kommunista Párt vasárnapi gyűlésén telelni fognak, megjelölik a megoldás, a követendő gyakorlati harc útját, ho-i gyan lehet a jelszavakat, az ígéreteket harccal valóra váltani, a húsba, vérbe vágó kérdéseket megoldani, A

STABILIZÁCIÓ, a forint bevezetésének előestéjén reménykedést és kétkedést egyaránt találunk a kisemberek hangulatában. A mai helyzettői undorodik mindegyik, mindenki. A jövő, a forint tele van ígéretekkel, lehetőségekkel. Ami a legjobban hiányzik, a kalkulálás, a tervezgetés, az vélik lehetségessé. Senki nem tudja, mennyiért vállalja el ma a munkáját, adja el áruját, mert mire elkészül, vagy az eladott árut pótolni tudja: -kitűnik,nincs haszon, a kevéske nyereséget elvitte a pénzromlás. Minden reálisan gondolkozó kisiparos és kiskereskedő tudja, hogy a forint bevezetése nem jelenti azt, mintha hazánk hegyen-völgyön lakodalom országgá válna, de éppen a józan számítás jelentős és jogos reményekre ösztönöz mindenkit. Szilárd ÚT alt, szilárd bérek mellett megjön a bizalom és a vállalkozási kedv. Hogyan tudta valamire vinni „akármelyik kisember?" Ugy, ha a krajcárt alaposan a fogához verte, kétszer is meggondolta miire adjon léi és mennyit, A verejtékes murika még nem volt elég, a szerény vagyon megszerzéséhez takarékoskodni, beosztani is kellett tudni, "inflációban -ez nem ment. Szomorú valóság, a -munkával, takarékos beosztással összegyűjtött értékeket apránkint letörte, elvitte a pénz állandó roszszabbodása. Néhány nap és ennek vége. Ismét lehet szigorú beosztással-, kemény munkával, bizonyos önmegtagadással, amitől egyetlen kisember sem riad vissza, a megmaradt vagyont gyarapítani, a család életszánvonalát emelni, az öregség nyugodt, békés napjait bebiztosítani. Az infláció súlyos terheket, elszegényedést jelent a kisemberek nagy tömegeinek, a stabilizáció az anyagi fölemelkedés, a biztosságot jelentő vagyongyűjtés előfeltétele. A forint szüárdságát megvédeni, elsőrendű kisiparos, -kiskereskedő érdek. A valutával, arannyal, nyersanyaggal és áruval spekuláló bankárok, tőkések és nagykereskedők rabszolgájukká züllesztik a tőkeszegény, nehéz munkában küzdő kisembereket. Spekulációjuk éppen olyan -káros a kisiparos és kereskedő, mint a fixfizetéses alkalmazottak szempontjából Védekezni ellenük, a forint értékállandóságát megvédeni tőlük, közös érdek. Ebben a kérdésben az anyagi érdekazonosság egy táborba hiúzza a kisiparost és kiskereskedőt a fizikai és szellemi dolgozókkal, A

JÓ PÉNZ csak egyik oldalról segiiti elő a kisipari termelés fellendülését, a kiskereskedelem életreébredését, a nagyobb vállalkozási s haszonlehetőségeket. Más oldalról elsőrendű jelentőségű, hogy mekkora nyersanyagkészlet áll a kisipar rendelkezésére. A háborús évek a megcsappant behozatal, a pusztítás, Szálasdék, a németek bizony alaposan kifosztottak berniünket nycrsAnyagké-zleteinivltoL iw i.ühdtfit a háború rovására írni nem líhit. A meglévő készletek eddigi elosztásával is baj volt. Nagyobb erélyre van a kormányzat részéről szükség általános szempontból, de különösen a kisiparosság érdekében, a nyersanyag-gazdálkodásnál. örvendetes, hogy máris jelentős lépések történtek abban az irányban, hogy a mai rablógazdálkodást egy tervszerűbb elosztás váltsa fel. Természetes, hogy elsősorban a jóvátételre dolgozó üzemeket és az újjáépítésben részes vállalkozásokat kell nyersanyaggal ellátni. Az a meggyőződésünk, hogy szívesen vállal bármelyik kisiparos jóvátételi munkát. Számtalanszor elismerték az utóbbi időben is a kisipar kiváló teljesítményeit az illetékes tényezőit, itt az ideje, hogy elismerő frázisok helyett munka, vállalkozási lehetőséget, nyersanyagot juttassanak a kisiparosságinak. Ha a kevés nyersanyagot igazságosan osztják el, kétszeres célt érünk el Megmentjük a nemzet egyik legértékesebb rétegét a pusztulástól, másodszor jobb, értékesebb munkával törleszthetjük jóvátételi kötelezettségeinket, mint amit egyes szaibotáló tőkések üzemei produkálnak. A nyersanyag hiányok miatt lesznek még nehézségeink, de ha a kisiparosság azt látja, hogy a meglévő kevés igazságosan van elosztva, mindjárt könnyebben yiaíli el a reá rótt áldozatokat. A

KÖTÖTTGAZDÁLKODAS bevezetését elvben és általában örömmel üdvözli mindenki. A gyakorlati végrehajtáson dől el, mennyiben) valósítja meg a hozzáfűzött reményeket. Van egy- közmondás; „aki közelebb van a tűzhöz, az melegszák". Anélkül, hogy ellentéteket akarnánk szitani a főváros és a vidék között, a tapasztalatok alapján már előre tiltakozunk az ellen, hogy közelségi, esetl-eg sógor-koma, vagy ami még ennél is rosszabb, pártkapcsolatok alapján egyeseket előnyben részesítsenek a közösséggel szemben. A múltban volt az, hogy az uralkodó, többségi párthoz tartozók, vagy uram-bátyám alapon kapcsolatban- állók bizonyos kiváltságokat élveztek. A Kommunista Párt rajta lesz, hogy megbízhatóság, a -becsület, a szociális szempontok, a -közérdek legyen a döntő az áruelosztásnál, ne „a jó összeköttetés". Máris hallunk kijelentésekről, megbízatásokról, amelyek nem a tárgyilagos elbírálás alapján születtek meg és bizonyos monopol!sztikus helyzetet biztosítanak egyeseknek, vagy egyes köröknek. Érthető, hogy üyeriformán van némi bizalmatlanság már előre a kötöttgazdálkodás és áruelosztás iránt. Ezt a problémát csak egyfélekép lehet megoldani, eldönteni, a becsületes, kötelességteljesítő kiskereskedők jogos, indokolt szempontjaik figyelembevételével, a közösség és a kereskedő-társadalom érdekeinek megfelelően. A

SZÖVETKEZETI kérdés-ben a magunk részéről számtalanszor leszögeztük álláspontunkat. A legfontosabb az, lehet-e két urnák szolgálni egyszerre, illetve a szövetkezetek és a kiskereskedelem és kisipar támogatása kizárj álí-e egymást? Amennyire akarjuk, hogy erős szövetkezetek jöjjenek létre Magyarországon, ugyam olyan fontosnak tartjuk a kiskereskedelem és kisipar megsegítését, fölemelkedését. Hatalmas szövetkezeteket akarunk, de nem a kiskereskedők és iparosok rovár sára, hanem éppen ezek érdekében i& A konkurrenciát nem egymásban kell keresni, hanem föl kell ismerni a közös ellenséget, a bank és nagytőkés vállalatokat. Nem a szövetkezet, hanem a bankárok veszélyeztetik- a kisemberek egzisztenciáját. Bennünket sokszor vádol a reakció azzal, hogy el akarjuk törölni a kisemberek vagyonit, kolbászt •-karunk. Irinán erey a bizalmatAnság' a szövetkezetekkel szemben-. A bankkamat, a tőkések monopolisztikus uralma a nyersanyag és áru fölött függő helyzetbe hozták a kisiparosokat és kiskereskedőket, Más körülmények között, de lényegileg éppenugy kizsákmányolták a kisegzisztenciákat, mint az ipari munkásokat. A kizsákmányolás ellen védekezni szövetkezéssel lehet munkásnak, parasztnak, iparosnak, kiskereskedőnek egyaránt, A kenyerét, vagyonát védi, gyarapítja, aki a maga erejét megsokszorozza, összeszövetkezik társaival. A szövetkezés nem zárja ki az egyéni kezdeményezést, érvényesülést, vagyonosodásra törekvést. A

Z ADÓZÁS is a fájó problémák kérdéséhez tartozik. Sok a panasz, a fájdalom az adó, az adóközössógek miatt. Mint minden más kérdésben, ebben is őszinték vagyunk. Az államháztartás, tehát egy messzebbmenő szempont érdekében minden rétegnek kell adóznia. Lehetnek egyéni szempontok, vagy csoportérdekek, mint ahogy vannak is, ez kitűnt nem egy adóközösségnél, amelyek mást kívánnának. Ezeket a -kis érdekeket, ha alárendeljük az általános szempontoknak, végülis javunkra fordíthatjuk. Inkább hozzunk még egy, ideig egyénileg vagy csoportonleint nagyobb áldozatot és ezzel az államháztartás egyensulybahozását segítsük elő, mint pillanatnyi érdekek miatt uj infláció rémével) vigyük kísértésbe az egész nemzetet, Természetesen ez a magasabb szempont nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy az adózásba több igazságot vigyünk, m-int ed-dig volt. Haladó szellemű igazságos adórendszerrel nagymértékben elő lehet és kell is segíteni a kisegzisztenciák anyagi felemelkedését Ezt elérni, megint csak harc kérdése, ami már szorosan összefügg a kisiparosok és kiskereskedők politikai szempontjaival, érdekeivel. A REÁLIS helyzet helytelen értéke" lését jelentené, ha nem látnánk meg, hogy Magyarországon nagy küzdelem folyik azért, kié legyen, kit kövessen a kisiparos és kiskereskedő társadalom. Mi azt szeretnénk, hogy elsősorban legyen önmagáé. Ne nagyiparosok és -nagykereskedők, a régi világból itt maradt uri politikusok, hanem a saját soraikból kikerült, a múltban is kipróbált társaik vezessék politikai harcukat. Erős, egységes érdekvédelmi szervezet, ez az első feltétele a sajátos gazdasági cs pohtikai harc -4keiénekErős, nagy, természetes szövetségesek, mint a munkásosztály és kispaxasz-tság, ez a titka a gyors és nagy eredményeknek, a felemelkedés, a fejlődés utján felfelé Ívelésnek. A

MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT eddigi harcaiban, valljuk meg őszintén, gyakorlatilag' nem tett még annyit a kisiparosok és kiskereskedők érdeké- . ben, mint szerettük volna. Viszont kétségtelen, hogy eddigi eredményeink az ő javukat is szolgálják és igy mégis csak többet tettünk, mint bárki más. A ínsi párosok és kiskereskedők küzdelmei egy és elválaszthatatlanok pártunk harcától. Többet és mindig többet dolgozzunk gyakorlatilag, hogy- a magyar demokrácia anyagi megerősödését, vagyonosodását, politikai és erkölcsi felemelkedést jelentsen a magyar kisiparos és kiskereskedő társadalom javára). Komócsin Zoltán Julius 27-én állapítják meg a forint és adópengő viszonyát Augusztus 1-én még a legeldugottabb faluban is forintért leket iparcikkeket vásárolni Budapest, julius 20. (A Délmagyarország tudósítójának telefonjelentése.) A stabilizáció előestéjén, az infláció dühöngésének utolsó rohamában á forint közeli időben való életbelépése előtt érdekes és érdemleges hirt közölhetünk. A Délmagyarország illetékes helyről ugy értesült, hogy a Gazdasági Főtanács julius 27-én állapítja meg a forint és az adópengő viszonyát, illetve ezen a napon határozzák meg, hogy az adópengőt milyen forintértékre lehet átváltani. Az eddig elterjedt hírekkel szemben közölhetjük, hogy a buza mázsánkinti árát 40 forintban állapítják meg és ehhez a búzaárhoz viszonyítják a többi mezőgazdasági terményárakat is. Rendkívül örvendetes jelenség és a forint vásárlóerejének bizonyítéka, hogy a vidékre szánt iparcikkek már szállításra készen várnak és augusztus 1-én még a legeldugottabb falvakban is forintért vásárolhatók textiliák, mezőgazdasági iparcikkek és egyéb ipari termékek. Az iparcikkek a Mezőgazdasági Szövetkezetek Központja utján kerülnek forgalomb.a.