Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-17 / 156. (158.) szám

VHág proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. iuGus 17, szerda. 111. évi isi. íz. ara: 30.000 adópengő DEL M AGYAKOR SZAG A MAOTAR KOMMUNISTA PART D t h M A O T A R 0 W » » Á Ol NAPILAPJA A forint védelmében A hosszú inflációs nyomorúság vége felé közeledik. Hosszú és kíméletlen volt a harc, amit a dolgozók széle® ré­tege a mindennapi vékony kenyérért folytatott A mi bőrünket vitték a vá­sárra a lelkiismeretien spekulánsok és az infláció szörnyű áradatával egyenes arányban növekedett a munkásság ve­rejtéke összeszorított fogakkal végez­tük a munkát a legmostohább körül­mények között Soha ilyen hősi kiállása nem volt a termelésben a magyar mun­kásságnak, parasztságnak és éhbérért dolgozó értelmiségnek, mint éppen most ata újjáépítés kezdetén, a nemzetvesztő spekulánsok meg-megujuló rohamában. A munkateljesítmény, amelyet ilyen körülmények között értek el, egy nem­zet hősi époszának legszebb fejezete kell hogy legyen. Országalapitó munka volt ez. Ennek a munkának bőven akad­tak vámszedői, akik és még ma is akad­nak kísérletezők, akik a munkásság mindennapi kínlódását dollárba és aranyba akarják hosszú időre stabili­zálni Ezekkel a törekvésekkel pedig tgyszersmindenkorra le kell számolni. Az. a tény, hogy a dolgozók mostanáig iiyen önfeláldozó és a nemzeti szem­pontokat előtérbe helyező munkát vé­geztek, hogy erejük volt a legkatasztró­fáhsabb időket is átvészelni az adott ehhez erőt, hogy minden körülmények között meg lesz a jó pénz augusztus elsejére. Tehát eddigi munkájukat, ál­dozatukat joggal tekinthetik ugy, mint súlyos előleget a jó pénzre. Természe­' Vxaen az éiű/ '•^aadt.űákf a ÜUUZ­raWók nem akarták a gazdasági élet megváltozását, mert ezeknek az inflá­ciós pengő a jó pénz és a nyomorúság •stabilizációja a herék és ingyenélők jó, Üteté* jelentené. i Éppen ezért már megkezdték a fo­rint elleni támadásokat is. Elsősorban u, jó pénzbe vetett hitet akarják el­venni Már megkezdődött a forintspe­•tcuiáció. Mélyen aláértékelve a forint •írtékét, dollár spekulációt folytatnak. A még jóformán ki sem csépelt búzát a még meg nem jelent forintnak olyan összegével akarják megvásárolni., ami méltán lehet kezdete egy ujabb tragi­kus inflációnak. Ez a le nem becsül­hető támadás valóban megindult. Ne­künk az a kötelességünk, hogy ezekkel a hitvány, nemzetpusztitó támadások­kal szembeálljunk. Le kell számolni a legkíméletlenebb eszközökkel mindazok­kal a brigantiiikal, akik ismét a nép nyomorúságát csengő aranyként akar­ják trezorjukba zárni. Felelős minisz­terek akasztófát helyeztek kilátásba az üyen dögmadarak ellen', de maga a nép azt követeli, hogyha a szükség meg­kívánja, ezek az akasztófák be isi tölt­géfc hivatásukat. A forintot minden eszközzel meg feett -védeni. A pni pénzünk, a dol­gozók pénze ez. Mi adtuk rá a leg­több előléget, a munkát, kínlódást szenvedést. Jaj annak, aki bűnös szándékkal, mocskos kézzel nyúl a lorint felé. Amikor Rákosi elvtársunk bejelentette, hogy augusztus l-re meg Kell teremteni a jó pénzt, akkor nem­csak a Kommunista Párt, de minden becsületes magyar dolgozó egy em­berként kivánta ezt elősegíteni. Min­•ien tisztességes magyar ember be­látta, hogy a jó pénz megteremtése a magyar nemzet létkérdésével azo­nos. Most minden becsületes dolgozó­nak az a kötelessége, hogy a jó pénzt meg is védje. Akcióba kell lépni mindazoknak, akit már Óért — és melyik becsületes dolgozót n .o akart Toiegfullasztani -- az inflai .0 ÓS én­nek követkéz lében keletkezett Sszcny­nves hullámíáxadat. A Magyar Kommunista Párt fel­ismerte a forint védelmének feltét­len szükségességét és ezért javasolja, hogy országszerte alakuljanak m«g forintvédő bizottságok. Itt is Szege­den azonnal össze keji hivr.i a párt­közi értekezletet. Minden demokra­tikus pártnak részt kell vennie eb­ben a. munkában. Kerülétenkint, há­zankint alakiiljanak meg ezek a bi­zottságok. Minden ház őrhelye legyen a forintnak. Maga a nép álljon a posztra. Ellenőrizzen mindenkit, hogy teljesiti-e a köz iránti kötelezettségét. Igenis nézzük meg, hogy kinek mi­ből telik az életre, egyenes arányban van-e az életmódja a fizetett közimun­kaváltsággal, milyen viszonyban ált a forinttal és nem bűnös spekulá­cióval akarja azt ismételten hátba­támadni. Aki a forintot bántja rosz­szabb a közönséges rablógyilkosnál. Nincs mentség számára. A forintpt védeni, nemzetmentő kötelesség. , Encsi Endre A függetlenségi front pártjai megállapodtak, hogy a juniusi egyezményt sürgősen végrehajtják A négy párt a legeréJyesebb harcot hirdeti a Kisgazdapártba befurakodott reakciós elemek ellen (Budapest, julius 16.) A Nemzeti Függetlenségi Frontban tömö­rült pártok e nehéz és sorsdöntő na­pokban szükségesnek Látták a politikai és gazdasági helyzet alapvető tisztázá­sát. A Tüdy Zoltán köztársasági elnök vezetésével több napon ári tartó párt­közi értekezlet egyetértett abban, hogy a most következő hónapokban minden egyéni szempontot alá kell' rendelni a stabilizáció, a jó pénz megteremtése és megszilárdítása, valamint a magyar béke érdekének. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai felismerték, hogy; a re­akció és fasiszta múlt erői az utolsó hónapok gazdasági és politikai nehéz­ségeinek lelkiismeretleni kihasznáLásá­val nyílt támadásba kezdtek a magyar domoíarírifc úí a Ue»cJt » > dirti. Ahogy a felszabadulás után a háború által elpusztított országiban a oemokná­cia erői összefogtak a végpusztulás szé­lére sodródott nemzet felemelésére, Ugy most újból összefognak az igazi demokraták azok ellen, akik ezt a mun­kát veszélyeztetik vagy akadályozzák. A reakció elleni közös frontnak meg­szilárdítása és munkaképességének biz­tosítása érdekében a pártok megálla­podtak abban, hogy a juniusi egyez­ményben vállalt kétoldalú kötelezett­séget sürgősen végrehajtják. A Magyai- Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja helyesli a miniszter­elnök bajai beszédének szellemét A leigerélyesebb harcot hirdeti a Kisgaz­dapártból kiszorult ellenzék és a Kis­gazdapártba befurakodott reakciós ele­mek ellen. Ugyanilyen kíméletlen harc szükséges bármilyen más pártban vagy a közélet egyéb terein jelentkező reak­ció ellen A magyar nép ellensége mindenki, „- A -ú. ilibzáu.ov' syVugw.t, a ihiexv, «uw ássa, aki lázit a beszolgáltatás elten, aki mezőgazdasági vagy ipari áruk el­rejtésével nehezíti az igazságos elosz­tást vagy aki szembehelyezkedik a de­mokrácia külpolitikájával, aki burkolt, vagy nyílt formában antiszemitizmust terjeszt, aki éket ver a dolgozók .közé, vagy ellentétet almi- szítani a fialni és a város között. Mindezeni elemek elten csakúgy, mint a demokrácia erkölcsét és tekin­télyét leromboló korrupció elien a pár­tok kíméletlen harcot indítanak. A pártok egyhangúlag megállapod­tak abban', hogy a községi választáso­kat ebben az évben meg kell tartani, de megállapodtak abban is, hogy a köz­igazgatási szervezet demokratikus re­formja a koalíció egyik legfontosabb programpontja és a magyar nép első­rangú érdeke. A megállapodás végrehajtásánál el­sősorban a stabilizáció biztosát ásánate és zavartalanságának érdekét, kell szem előtt iWiam . ' ' A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front a megállapodás gyakorlati vég­rehajtására állandó négytagú bizottsá­got létesített, amely munkáját hala­dékbalanül megkezdi Az élelmiszerellátás, a stabilizáció kérdése a keddi közgyűlés előtt Az élelmiszerellátás megszervezését, a tíizifaellátás rende­zését, a belterületi jószágtartás engedélyezését és a ház­helyosztás sürgős lebonyolítását javasolta az MKP a keddi közgyűlésen (Szeged, julius 16.) Kedden délelőtt dr. Pálfy György főispán elnöklésével törvényhatosági közgyűlés volt a vá­rosházán. Dénes Leó elvtárs polgármes­ter jelentését a város juniusi ügyvite­leiről Bakos Géza tanácsnok olvasta fel A polgármesteri jelentéshez a pár­tok részéről húszan szólaltak hozzá. El­sőnek dr. Tóth László (FKP) a B-lastá­zással kapcsolatban fejezte ki aggodal­mát, hogy a városi közigazgatás menete ilyen formában is zavartalanul bizto­sítható lesz-e. Koncz László elvtárs (MKP) meg­kérdezte, hogy a város a kötött gaz­dálkodás bevezetésének idejére gon­doskodott-e az ellátatlanok kényéi-fej­adagon kivül más élclmicikkekbeni való részesítéséről'. A legsürgősebb intézke­dést kérte enro vonatkozóan. Ugyanezt javasolta a tüzifaeliátás rendezésére is. Sajnálattal állapította meg, hogy a dézsmarendéloti és az irányárak beveze­tése sikertelen maradt. Még sajnálato­sabb, hogy a főispánnak a gazdákhoz történő felhívása is eredménytelen ma­rs t a városi' dolgozók helyzetének meg­kö ryitésére. Ugyancsak az élelmezési kérdésekkel kapcsolatos annak az intéz­kedésnek megszüntetése, amely szerint a Nagykörúton belül nem szabadi a la­kóházakban jószágot tartani. Megemlí­tette Koncz elvtárs a házhelyosztások kérdését is és javasolta, hogy a város intézzen feliratot a földművelésügyi kormányzathoz, hogy küldjenek megfe­lelő átalányösszeget a Földbirtokrendező Bizottságinak az előkészítő munkálatok elkészítésére. A szegedi mérnöki hiva­tal pedig sürgősen nyújtsa be terveze­tét a városrendezésre vonatkozóan. En­nek olyannak keü lennie, hogy minden igényjogosult dolgozó megfelélő ház­helyhez, illetve lakáshoz jusson. Intézkedést kért továbbá arra is, hagy a KlebelsbengteLepen kapott házhelyek tulajdonosad a birtoktevelü­ket kapják megi Felszólalása végén ál­talános helyeslés közepette a legszigo­rúbb eljárást követel mindazok ellen, akik a forint hitelét aláássák. Koncz elvtárs javaslatait felszólalásaikban va­lamennyi párt hozzászólói a továbbiak­oan magukévá tettek. Húsz felszólalás Müller Dezső elvtárs (SzDP) java­solta. hegy a város már most tárolja a szükséges élelmiszerféléket és ezeket azután a jegyrendszer alapján havon­kin t ossza szét igazságos arányban. Olej­nyik József elvtárs (szociáldemokrata) ugyanezt javasolta a tűzifával való el­látás rendezésére. Kertész Béla (PDP) /zükebb kprü bizottság alakítását java­solta a város gazdasági kérdésednek in­tézésére. Gyólai István elvtárs (MKP) a romházak lebontását sürgette és a még mindig a Tiszában heverő hajó­roncsok kiemelésének fontosságáról szólt Felvetette a városi közös konyha felállításának kérdését is, ahol olcsó áron kaphatnak ebédet, akiknek nem áll módjukban otthon főzni. Grüner István (FKP) az adópengő inflációjáról beszélt és kifejtette, hogy a forint ér­tékállóságának megvédésében nem lehei; pártkülönbség. Müller Manó (SzDP) közeliéit ási kérdésekről, Gönczi Pál (PDP) a közalkalmazottak nehéz hely­zetéiről, a helyreállítási munkálatok sürgős folytatásáról beszélt, Makra Fe­renc (FKP) pedig az oltóanyaggal való ellátás rendezését és a vele kapcsola­tos visszaélések megszüntetését köve­telte. Gombkötő Péter elvtárs (MKP) a. magas hídpénzt és hasonlóképpen mai­gjas fürdődijakat tette szóvá Sürgette a csatornák rendbehozását és állandó tisztítását. Simon Imre elvtárs (MKP) javasolta, hogy necsak a piacokon., ha­nem a tanyákon is ellenőrizzék a köz­elit átással kapcsolatos eljárásokat. Ko­máromi József elvtárs (SzDP) az in­gyenélők, feketézők ellen szólalt fel, hasonló szellemben szólt Fodor István (FKP) is. Pleskó Béla elvtárs (SzDP) a Községi Élelmiszerüzem számára kérte a város segítségét Dobó István (FKP) a szombati vendéglői tüntetésre kért; fel világosítást Végül Tóth Pál (NPP), Madarász János (FKP) és Ecsedi Fe­renc (FKP) közellátási, őrlési és tüzelő­ellátási) kérdésekről szólt Sem fegyver, sem ékszer... Dobó István felszólalására dr. ^rö­gely József rendőrezredes nyújtott tá­jékoztatást a szombati vendéglői tün­tetésekiről'. Kijelentette, hogy még, szombaton maga vette kezébe a nyo­mozás irányítását és 60 tagú járőrt valamint 20 tagu nyomozó testű Kt in­dult el az egyes vendéglőkhöz. Té­vesnek minősítette azt a hirt amely szerint fegyveres támadás is történt volna és ékszerek is tűntek volna ei. A kórház és klinika jelentése szierint a sérülések is mind nyolc napon be­lül gyógyulok. Egyébként is összesen 6—8 sérülésről van csupán Szó. Ma­gánfeljejentés nem is érkezett és a nyomozás hivatalból folyik tovább. Egyben bejelentette Drégely ezredes, bog; a gazdasági rendőrség minden*

Next

/
Oldalképek
Tartalom