Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-16 / 158. (157.) szám

DELMAGYABORSZAG KEDD, 1946 JULIUS 16. egyházközség 97 millió adópengőt, aí alsóvárosi éi felsővárost r. kat. egy­házközség {ugyancsak 97—97 milliót, a •Tókusi t. kat. és a jezsuiták 43—43 milliót. A reofrlmáUisok 76, az evan­gélikusok 32, az izraelita hitközség: 76, a görög katolikus 11, a görög ke­lejti egyházközség pe<iig 3 millió adő­pefngőt kap. Az egyházaknak kiutalt városi Isdgéflyeknéi az 1938-as segélye­ket vették mindenütt alapul. Háromféle jegy lesz a kötöttgazdálkodás bevezetése után Szeptember 30-ig 25.000 magyar hadifogoly tér haza a Szovjetunióból (Budapest, julius 15.) Sviridov altá­bornagy levelet intézett a miniszterel­nökhöz, amelynek értelmében a szövi jet kormány szeptember 30-ig 25 ezer magyar hadifoglyot szállít vissza Ma­gyarországra. A hazatérő hadifoglyokat a debreceni pályaudvaron adják át a magyar hatóságoknak. Díszelőadás a magyar vasút százéves fennállása alkalmából (Szeged, julius 115) A magyar vasút 100 éves fennállása alkalmából a Bfe­gedl MÁV üzletvezetés ég vasárnap délelőtt díszelőadást rendezett a szín­házban. A vasutas dalárda Szózata után a Nemzeti Színház zenekara Er­kei ünnepi nyitányát játszotta, majd Cserta LásZló üzletigazgató a száz­éves vasútról tartott előadást. A MAV Hazánk Dalkör két énekszáma után Győcsl Jenő, a vasutasok sza­bad szakszervezetének központi főtit­kára tartotta meg ünnepi beszédét. Történelmi visszapillantásokból le­vont tanuJlságok segítségévei fejte­gette, mi a magyar vasutasság fel­adata most, amikor a vasút felszere­lése, berendezése nagyrészt tönkre­ment, a kocsiparkjának nagy részét elhurcolták: dolgozni az újjáépítés ér­dekében, amint eddig is tette a vas­utasság és élni azokkal a jogokkai, amelyeket a demokrácia adott neki A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Lehotay Árpád, a Nemzeti Szín­ház igazgatója szavalata tette válto­zatossá és még élvezetesebbé a mű­sort, majd Dénes Leó elvtárs polgár­mester a közlekedés kulturális és gaz­dasági jelentőségéről beszélt, felem­lítve azokat a kívánságokat, améjyck szegedi viszonylatban felmerülnek a közlekedés fejlesztése terén. Szünet után Szabó Zsigmond Vas­utas-indulóját mutatta be a Házánk Dalkör, Székelyhídi József szakszer­vezeti kerületi titkár pedig a szak­szervezetek jelentőségéről beszélt az ujjáópités munkájában. Dr. Berky Rn­rfe tanár tartott még, előadást a közle­kedés szociális jelentős égjérőL majd a Nemzeti Színház zenekarának szá­mlái és Símándy József nagy tetszés­Bei kisért énekszáma következett. (Szeged, julius 15.) Vasárnap dél­előtt a Belvárosi Moziban össz-szakszer­vezeti .gyűlés volt, melyet az Általános Munkás Dalárda énekszáma nyitott meg. Bernáth András, a szakmaközi bi­zottság elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd a Szakszervezeti Tanács 'buda­pesti kiküldötte, Vass Miklós elvtárs tartotta meg tájékoztató előadását. Beszédében rámutatott, hogy a múlt­ban a tömegeket elzárták a szakszerve­zetektől, mert a tőkések csak a mun­kások megosztásával tudták érdekeiket megvédeni. A szabadság most meghozta a szervezkedési lehetőségeket is, nagy tömegek jelentkeztek, mert meggyő­ződtek, hogy a szakszervezetek a dol­gozók érdekeit képviselik. A szakszervezetek vezetőire óriási felelősség hárul és ezért szükséges, hogy az élre a munkásság legkiválóbbjai ke­rüljenek. A továbbiakban rámutatott Vass elvtár®, hogy az a párt erősödik meg, amelyik a legőszintébben képvi­seli a dolgozó tömegek érdekeit és ez­ért nem félünk a pillanatnyi parla­menti többségtől, mert amikor a tőke érdekeit támadják a parlamentben, ezek az urak mindig felszisszennek. A Szakszervezeti Tanács már egy éve be akarta vezetni az infláció meg­akad áiyiozósára a kötött bér mellé a kötött árakat, de ez nem volt megvaló­siható a rossz termés és egyéb okok miatt. Ma a helyzet megváltozott. Be­vezetik a jegyrendszert. Háromféle jegy lesz. Az egyiket mindenki meg­kapja, a második a dolgozók és a har­madikat a nehéz testimunkások. Au­gusztus 1-én a fizetések az 1938-as szint­nek ötven százalékát éri el. A pont­vagy utalványrendszer bevezetésére is sor kerül, de szappan, textil és cipő csak kevés áll rendelkezésünkre. Talán a textilnemüekből lesz a legtöbb, mert hála Oroszországnak,, nagymennyiségű pamutárut kaptunk feldolgozásra, mely­nek a fele Magyarországon marad. Beszéde befejező részében Vass elv­társ rávilágított, miképpen jutott az ország az elmúlt rezsim hibájából ilyen nehéz helyzetbe. A Szegedi Épitőmunkás Dalkör két énekszáma után az Internacionálé el­éneklésével ért véget az össz-szakszer­vezeti nagygyűlés. Iparossérelmek az IPOK országos értekezletén (Budapest, juliu? 15i) Az Ipartestü­letek Országos Központja az ország va­lamennyi ipartestületi vezetőjének be­vonásával vasárnap délelőtt értekezle­tet tartott, amelyen ismertették az ipa­rosok helyzetét, előadták sérelmeiket és kívánságaikat. Az értekezleten meg­jelent és beszédet mondott Szakosíts l&rpád, elvtárs miniszterelnökhelyettes, továbbá Bán Antal iparügyi és Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter is. Szakasits Árpád elvtárs miniszterelnök­helyettes beszédében rámutatott arra, hogy az újjáépítés terén nagy feladat hárul a kisiparosra, hiszen inig régi gyáriparunkat módunkban lesz fel­építeni, addig a kisiparos vállaira hárul a magyar Ipari termelés nagy rfcze. Ezután Rónai Sándor kereskedelem­és szövetkezetügyi miniszter szólalt fel és hangoztatta, hegyi a kormány meg­találja a módját a kontárkérdés rende­zésének. Bán Antal iparügyi miniszter indokoltnak tartotta a kisiparosságnak ezt' a kívánságát, hogy ne fosszák meg a kisiparosokat 1000 négyszögölnyi kert­jüktől vagy szöllőjüktől. Majd rámu­tatott arra, hogy az anyaggazdálkodás a stabilizációban azzal a készlettel in­dult el, amink van. Nem lehet és nem kell csodákat várni. Azonban az meg­változik, hogy mindennek minden öt­pereben uj ára legyen. Az értekezletet vita követte. « Dollárral és cigarettával feketéző társaságot fogott el a szegedi gazdasági rendőrség (Szeged, julius 15) A szeged irend­őrség gazdasági rendészeti osztálya a gazdasági élet minden zugában erélyes kézzej igyekszik a bűnözőket nvakonragadhi. Már. régóta figye­Mlemmet kíséri egy budapesti feke­téző társaságnak a működését, akik nagymennyiségű cigarettát helyi megbízottaik révén dollárért Vásá'­ooltatták össze és autóval szájüto­ták Budapestre. Vasárnap a rendőr­ség elérkezettnek látta az időt, hogy lecsapjon rájuk és őrizetbe vették Grősz Sándor budapesti élelmiszer­kereskedőt, Lichtmann Lajos és Be" nedikt József budapesti lakosokat. Most is nagymennyiségű cigarettát akartak Budapestre szállítani. Átku­tatásuk alkalmával 162 dollárt talál­tak náluk. A razzia további folyta­tása is sikeres: volt, mert őrizetbe vet­te a rendőrség Schaer Ottó és Sch2« Ferenc budapesti lakosokat. akik ugyancsak cigarettát akartak Buda'­pestre feketézni- Nagymennyiségű adójegyet és cseh koronát találtak náluk. Bevallották, hogy a fővárosi rakásukon tíoUái- is van. A Szegedi rendőrség nyomban értesítette a bu­dapesti gazdasági rendőrséget, hogy szálljanak ki Schjeerék lakására ház­kutatást tartani Stuhl Ábrahám sze­gedi kereskedelmi ügynök lakásán tartottak ezután a nyomozók házku­tatást és mintegy 28 ezer cigarettát, nagymennyiségű vágott dohányt és- 75 dollárt foglaltak le. Stuhl beismerte, hogy a cigarettát dollárért vásárolta. Vldovits LáSiZló, egy rovott multu Lattista isi a rendőrség kezére került, uki" már *gyizben hamiskártváz ás miatt rendőri felügyelet alatt állott. "Kihallgatásakor beismerte, hogy fe­ketézőből élt. Valamennyiük ellen megindult az eljárás. I Kötés Az infláció utolsó szakaszában az ország dolgozói kétségbeesett erőfeszí­téssel igyekeznek a felszínen maradni, — összeszorított foggal, ökölbeszb­ritott kézzel kinlódják át magukat a katasztrofális napokon és ha a jó pénz felé vezető kálváiriás uton az ösz­szeszoritott ököl néhol lecsap — meg­magyarázható. Meg kell azonban mon­danunk, hogy a jó pénz felé vezető uton mái- gáncsot akarnak vetni a sta­bilizációnak. Elszánt, aljas pénzügyi kalandorok, akik pióca módjára a dol­gozók véréből szívják puffadtra magu­kat — már a forint ellen indították meg hadjáratukat. Tudjuk azt, hogy a jó forint megteremtéséhez nemcsak az arany, a buzafedezet és nemcsak a ter­melés fokozása szükséges, hanem a bi­zalom is. Miután a fedezetnek szánt aranyat nem tudják ezek a banditák elrabolni, remélhetőleg a buzafoeszol­gáltatás is a legnagyobb rendben fog lebonyolódni és miután a forintgyiL kosok bizonyára megdöbbenve tapasz­talták, hogy a parasztok és az ipari munkásak a legnehezebb körülmén vek között is teljesitették kötelességüket — most a bizalom ellen indultak támadás­ra. Nemcsak Budapesten, hanem Sze­geden is mindi gyakrabban halljuk, hogy egyesek a forinttal hitvány és nem eléggé büntethető spekulációt kezdtek. Értesülésünk szerint Szegeden egyesek augusztusi szállításra husz, harminc, sőt 40 forintért kötlevélre vásárolják a dol­lárt. Ugyancsak tudomásunk van arról is, hogy a mázsánkint 60 forintban megállapított búzáért már 90 forintos kötéseket eszközölnek. Ezt a hitvány­eljárást és manipulációt csak közönsé­ges gyilkosságnak minősíthetjük. Ezek­kel a brigantifckal statáriális uton kell végezni Nekünk is kötéseket kell ve­lük kötnünk. Jó hurkos vitézkötéseket. Szorosan a nyakukba és tanulva az in­flációs tőzsdei időkből, amikor a töme­ges üzletkötések idején felfüggesztették az árjegyzéseket — nekünk is ezt kell csinálni. Felfüggeszteni a forint gyil­kos kötlevéltulajdonosokat, az első sta­bil fára. Az állam feladata az ember egészségének megvédése Dr. Vadas Sára elvtárs előadása a szovjet egészségügyi kiállítás megnyitóján nyéki falvak egészségügyi áiiapotára. (Szeged, julius 15.) Ünnepélyes ke­retek között és szépszámú hallgatóság jelenlétében vasárnap délelőtt nyílt meg a szovjet egészségügyi kiállítás az MNDSz Tisza Lajos-körut 57. számú székházában. A megjelentek örömmel vették tu­domásul azt a megtiszteltetést, hogy Budapest után az MNDSz közbenjárá­sára Szegednek sikerült vidéken elő­ször megrendeznie a kiállítást. A szép­számú hallgatóságot Angyal Mária vé­dőnő üdvözölte az MNDSz nevében. Dénes Leó elvtárs polgármester néhány mondatban ismertette a kiállítás jelen­tőségét, miaijd megköszönte dr. Vadas Sára miniszteri osztálytanácsosnak az MNDSz-nek és a Szovjet-Magyar Mű­velődési Társaságnak a kiállítás meg­rendezésében kifejtett munkájukat. Vörös József és dr. Viola György elv­társ szavai után Hajtovics alezredes városparancsnok emelkedett szólásra. Többek között rávilágított a szegedkor ­A Belvárosi Mozi előadásai változatlanul 4. % 6 és fél 8 órakor kezdődnek Kedden és szerdán utoljára CHARLES BOYER és WALEWSKA — Giyálán sok család emberhez nem méltó módon lakik — mondotta. — A Szovjetunió minisztertanácsának a há­ború után első kötelessége az egészség­ügy helyreállítása. Reméli, hogy Ma­gyarország is hasonló irányban fog te­vékenykedni. Utána dr. Vadas Sára min. oszt. tanácsos tartotta meg elő­adását a Szovjetunió egészségügyi po­litikájáról. Beszámolt arról a hatalmas eredményről, amelyeket a szovjet or­vosok 1917 óta az orvostudomány terén értek el. Ismertette a szovjet alkot­mánynak az egészségügyre vonatkozó pontjait, melyek szerint az állam első­rendű feladata az ember egészségének a megvédése. A cári Oroszország erre nem sok gondot fordított. 1917 után megnyíltak az egyetem kapui a dolgo­zók előtt is és ez tette lehetővé, hogy évente többezer orvost képezhessenek kt. Csak Moszkvában négy crvosi egye­tem van, amely még mindig kevésnek bizonyul a tehetségesek tanítására. A statisztikai adatok ismertetése után, mely a szovjet egészségügy, há lózatra vonatkoznak, elmondotta hogy „a dolgozók egészségvédelme csakis a dolgozók müve lehet". Ezt tudja min­den szovjet ember és ezért egyengetik a tehetséges dolgozó ifjak előtt az egye­temhez vezető utat. Kifejti, hogy a tő­kés országokkal szemben, „a Szevjet­I unióban nem a termeivényen van a ; suT/pont, hanem annak létrehozóján, az emberen". A továbbiak során beszá­molt a sebesült katonákon végzett mű­tétekről, amelyek lehetővé teszik a se­besült katonáknak más munkakörben való felhasználását. Előadását a kiállí­tás képeivel illusztrálta. Az érdekes elő­adás után a hallgatóság nagy tetszéssel és elismeréssel szemlélte meg a kiállí­tás anyagát, bizonyítékát annak, hogy a szovjet demokráciában a szovjet or­vosok az emberiség szolgálatában áll­nak és ezzel már eddig is sok tízezer ember életét mentették meg. A kiállí­tás anyaga a laikus nézők részére is rendkívül tanulságos. a Dr. Vadas Sára vasárnap délután meglátogatta az alsótanyai MaDISZ szervezetet, ahol előadást is tarott. Előadásában foglalkozott az augusz­tus elsején mégnyiló szülőotthon je­Icntöségévei. Felhívta az asszonyokat a közös munkára, melynek segítségé­vei életre kei a dolgozók demokrati-c kus Magyarországa. A nagv tetszés­sel fogadott beszédnek hatása mfifc mutatkozik is, amennyiben értésülé­sünk szerint a demokratikusan "dof­goző asszonyok már szép munkát vé­geztek a bélfői napon. • A szerző jelen van A vasárnapi szánházi baiett-esten Szántó Jenő: Keringőjeként bejelen­tett számnál a bejelentő sajnálkozá­sának adott kifejezést', hogy a szerző nem hallhatja darabját. Mindjárt hozzá'is fűzte, hogy nem azért, mert -süket, hanem azért, mert nincsen je­len az előadáson. Ezzel szemben mi közölhetjük, hogy a szerző mégis hal­lotta az előadást. Mi is megállapítjuk, hogy való­ban nem süket a szerző, sőt igén jóhallásu fiatalember és jelen is volt az előadáson. A tévedés »csu­pán* ott van, hogy a keringő szer­zője ném Szántó Jenő, hanem Ba­kos Géza városi tanácsnok. Az elő­adott táncszámi »Barberita« ciinti operettjének baiettjeieneftóböi való. Értesülésünk szerint Bakos .tanács­nok kártérítési pert indit a szegedi Nemlzeti Színház ellen. Jön! Jön! A lrgujabb filmoperett Csak a papa mcg ne tudja! SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom