Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-07 / 150. szám

VASÁRNAP, 1946 JULIUS 7. DELMAGYABORSZAG 3 A MAGYAR TORTENELEM LELEPLEZESE Nagy érdeklődés mellett kezdte meg a magyar történelmet átértékelő elő­adássorozatát Dániel György elvtárs — Ismerjük meg nemzetünk Igazi történetét (Szeged, julius 6.) A nemzet több­milliós dolgozó tömege értetlenül áll napjaink történéseivel szemben. A hi­hetetlen méreteket öltö inflációt, ipari és mezőgazdasági terményeink nagy hiányát a fel nem világosultak a de­mokrácia számlájára irják. A nemzet fel nem világosított tömegeit használja fel a reakció támadásaira. Az „uri" Magyarország történészei és történelemtanításai csak „a tekintély és ősök tiszteletére" nevelte a nemze­tet. Nem azért, inert azok rá is szol­gáltak és mert a nemzet: érdekeit szol­gálták, hanem csak azért, mert az ural­kodó feudális uri osztály ilyen módon tudta évszázadokon keresztül a hatal­mat bitorolni. A középiskolákban egy­egy tanuló megszerette nemzetünk tör­ténelmét és ..nagyjainkkat", majd ké­sőbb, amikor alkalma és módja volt, hogy tanulmányait kibővitse, elmélyít­se, a legsúlyosabb, csalódásokban volt része. Mikor a történések mögé látott a kutató szem, elborzadt mit követtek el a mult „nagyjai" a nemzet rovására, hatalmuk és vagyonuk gyarapítása ér­dekében, A tuitli: hazug játék Az MKP értemiségi csoportja ugy gondolta, hogy fel kell számolni azzal a hazug játékkal, ami eddig folyt a nemzet történetének tanítása körül. Nem elegendő azonban gyermekeinket az igaz nemzeti történelemre tanítani, ha­nem az idősebb generáció előtt is fel kell tárni a szomorú valóságot, hogy előítéleteitől menten vehessen részt a demokrácia realizálódásában. Meg kell tanulni a nemzet valamennyi tagjának, hogy a nemzet érdekeire nem elegendő hivatkozni és a nemzet érdekeivel nem szabad visszaélni, különben a magyar nemzet a történelem kérlelhetetlen ke­reke alatt megsemmisül. Ezek az el­képzelések késztették az MKP értelmi­ségi csoportját, hogy felnőtt tagjai és valamennyi jószándéku magyar demo­krata részére történelmi előadássoro­zatban ismsrtesse nemzetünk igaz tör­ténelmét. Alapos meggondolás után ugy határozott az értelmiségi csoport, hogy az előadás megtartására Dániel Györ­gyöt hívja meg, akit a nagyközönség még nem ismer, de akiről szakkörök tudják, hogy eddig mint történész, azért volt hallgatásra ítélve, mert nem volt hajlandó pozícióért, kitüntetésért, rang­ért elárulni nemzetét és hazáját és a, nemzet szolgálatai helyett a hatalmat bi­torlók szolgálatába állni tudásával. Nem szabad többé tévedni Dániel György elvtárs, az értelmi­ségi csoport rendezésében eddig két előadást tartott szépszámú közönség előtt. Az első előadás „A magyar nem­zet sorsdöntő csatái", a második „A magyar társadalom kialakulása" cimet viselte. Mindkét előadáson érdekes és tanulságos hozzászólások is voltak. Ne­hezen szabadul a legjobbszándéku de­mokrata is a mult előítéletei tői. Az előadássorozat azt bizonyítja, hogy de­mokratikus szakemberekre nagy szük­ség van, mert szakkérdésekben köny­nyem .téved a dolgozó réteg helytelen utakra. A nemzetnek ma a mult bűnei­ért olyan terheket kell elviselnie, hogy minden életerejére szüksége van a talp­raállásnál. Nem szabad a nemzetnek többé tévednie, mert ez könnyen- éle­tébe kerülhet. Az elhangzott előadások bizonysá­got tettek, hogy Dániel György a de­mokratikus magyar tudományos világ egyik értékes tagja, akinek nevével többször fogunk találkozni a megujuló magyar tudományban. Történelmi leleplezések Eddig az úgynevezett oknyomozó magyar történelmek igazolni igyekez­tek a nemzet pusztulását okozó reak­ciós, haladásellenes politikát. Dániel György leleplezte a nemzet történel­mét. Rámutatott, miért vesztette el_ a nemzet sorsdöntő csatáit, kiknek az ér­dekedért kellett a nemzetnek csatát vesztenie. Rámutatott, hogy a nemzet vezetői miért voltai? haladásellenesek és a magyar társadalom miért konzer­válódott. A történelemfilozófus mély meglátásaival, a nemzetét, hazáiját sze­rető ember vezette végig hallgatóságát az elkerülhetetlen tragikus bukást oko­zó múlton. A haligatóság megdöbbenve hallgatta az előadást, hiszen az elmon­dott történet nem volt uj, de a történé­seket irányító okozatok ismeretlenek voltak eddig a nemzet előtt. Akik is­merték a múltban is ezeket az okozato­kat, két okból hallgattak, az egyik ér­vényesülési okokból vezette félre a nemzetet, a másikat nem engedték szóhoz jutni. A demokráciát pedig csak ugy tudjuk felépíteni, ha leszámolunk a mult botlásaival és magunkévá tesz­szük a történelemfilozófia örök taní­tását. okos ember másnak a kárán ta­nul. Nemzetünk ezeresztendős törté­nelme annyira tanulságos, hogy a leg­tudatlanabb nemzetek közé tartoznánk, ha nem tudnánk okulni a magunk múltján. Dániel György előadássorozatának még két része van, ezek minden csü­törtökön 'estte fél 8 órai kezdettel az MKP Kálvin-téri iszékházában kezdőd­nek. A még hátralévő előadások el­me »A magyar parasztság története* és a befejező rész: »Kt nyerte meg a háborút?* | >f Az MKP értelmiségi csoportjának rendezésében folyó 'előadássorozaton szép számju közönség vesz részt, azon­ban kivánat^s volna kiszélesíteni a hallgatóságot foglalkozási ágak sze­rint. Minden vonaton átképzés fo­lyik, nemízetünk igaz történetének tu­dására feltétlenül szüksége van mind­azoknak, akik a nemzet életének irányításában részt vesznek, hogy meggyőződéssel és kételkedés nélkül, a lehető leggyorsabban számolják fel a katasztrófákat ielőidjéző multat. Der mokráciánk utolsó rohamra indul a reakció ellen, könnyen és diadalma­san vívjuk preg ezt a harcot, ha va­lamennyi harcoísunk öntudatos és kárhoztatója a bűnös múltnak. Indít­ványozzuk, hogy ugy a városi, mint állami intézmények szerezzék meg a tisztviselő gárdájukat egy ilyen át­képző tanfolyamra. Bizton hisszük, hogy Dániel .György vállalja is a nemzetneyelő munkát, miután már eddig is két helyen végzi ezt. Ha va­lamennyien leszűrjük (az igaz tanú'Sá­gokat rossz utakon tévelygő müllunk­ból, ugy dembkráciánk a lehető leg­rövidebb időn belül testet öft. 345 érett fiatalembert bocsátottak útra az idén a szegedi középiskolák Háborús nemzedék, háborús vizsgaeredmények. A leányok több szorgalmat, a fiuk több érteimet mutatlak, Korszerűség az Írásbeli tételek megválasztásánál raszt sorsa történelmünk során*. »A gazdasági élet változásai társad-al­munkra" cimü tételek, irodalomban pedig »»A magyar nép legújabb lí­rikusainknál*, »»Ady a magyar önis­meret költője* és hasonló cimü téte­lek szerepeljek. Bizunk benne, hogy ezek a dolgozatok is felkeltik a ma­gyar diákság széles táborának érdek­lődését népünk sorskárdései iránt és demokratikus gondolkozása tanáraik a még ezután érettségizendő ifjúsá­got biztos kézzel indítják el az uj magyar értelmiségnek azon az utján, amely a magyar munkásság és pa­rasztság friss erőinek megtalálásához vezet. (iőLOíl (Szeged, julius 6) Ismét véget ért" egy iskolaév és az első igazán bé­keév érettségizői kiléptek az »»Élet­be*. Az elmúlt tanév már békés kö­rülmények között zajlott ugyan xe. de a háború bizony nem muiott e. nyomtalanul és még az idén is szá­mos háborús akadály gátolta a ta­nulókat munkájukban. Az inflációs nehézségek például szinte iehetlenn tet ék a füzeitek, könyvek, Írószere, vásárlását, meg azután sok tantárgy ból még nem is jelentek meg a demo­kratikus uj tankönyvek. Ezenkívül a haboru viszontagsági egynéhány is­kola épületét megviseltéi? és igy kö" zös hajlék alatt keUeitt folytatni ; munkát. így az áiíami leánybimná­zium a városi kereskedelmi leány iskola vend égsz ejpetetét élvezte, VÍ szonzáképpen az félmúlt évekre, ami­kor ők látták vendégül a »keri3".a< leányokat tiszaparu piros iskolájuk­ban. Az érettségizőknek ezenfelül m g külön gondot okozott bizony a vizs gadi.i előteremtése. A kereskedelmi, íiuiskoiában valóban példamutató, dicséretreméltó médoi. segítettek ezen. Az i3kola egyik joöb­modu tanára: Baiogn béia mintegy 8—10 szegény sorsú diák teljes vte— gadiját váiiaita magára és megfelel tan *zersegitségben is részesített, okét, mintegy bebizonyítva, hogy * jó tanár nemcsak tanitója, de neve­lője, támogatója is mindenkor diák­jainak. A diákok "pedig, gyűjtést in­dítottak egymás között szegényebl társaik megsegítésére és a tanári kar közreműködésével sikerült is sz érettségi előtti megfeszített tanulás nehéz napjaira leigy kis éleim Iszerfélét kiosztani. A szegedi diákság tehát iten hagyta el magát ezekben a nehéz időkben sem és ennek köszönhető hogy az idén is 345 diáknak, még­pedig 188 fiúnak és 157 leánynak si kerü.t leérettségiznie, illetve megsze­reznie a tanítói' képesiiést. A vizsgá­latok során összesen csupán 42 ta­nulót utasítottak vissza, 31 fiút és 1! leányt- zEeknek is nagyrésze azonban már az idén ősszel a javítóvizsgán új­ból próbálkozhat. Az idei vizsgála­tok során 73 szegedi tanítóval és tanítónővel szaporodó tta magyar peda­gógus kar, ha ugyan mindannyian ezt a pályát választják. Az idei érett­ségik során egyébként a legtöbben az állami Kiauzái Gábor-gimnázium­ban szereztek érettségi bizonyitványU mintegy 63-an, a legkevesebben p.e» dig, összesen 8-an az alsóvárosi Szent Margit-leánygimnáziumban végeztek. A legújabb érett-ég eredményekről beszélgettünk dr. Janson Vilmos tan­kerületi főigazgatóval- Az eiednaé­nyekre vonatkozóan a főgazgató rö­viden ennyit válaszolt: — Bizrmy erősen háborús leredmé. nyék. Ezután uzoinban mintegy a diá­kok védelmében nagy megértés sel te­szi hozzá, hogy ezeknek a gyermekek­nek az elmúlt évek során legtöbb­ször a szirénák üvöltésére a pin­cébe kellett menniök tanulás helyett és semmiképpen sem voltak meg az elmúlt évben sem a tanulás lelki fel­tételei. így érthető azután, ha fel­készültségük sem olyan, amilyet eze retnénk. — Ennek ellenére meg kell állapi­tanom — folytatta Janson főigazgató -, hegy a diák-ág, tanárság egy­aránt hősies munkát végzett. Sokszor hallatlan nehézségek kö­zött olyan eredményeket tudtak el­érni, amely igen szép biztatás lehet a jö'vőre. Meggyőződésem, hogy ha csak valamit is javulnak az állapotok az iskolaelhelyezések, fűtés és fel­szerelések dolgában, akkor jövőre már olyan eredményeket várhatunk, amelyek teljesen megközelítik a bé­keévek legjobb szinvonalat. Arra a kérdésünkre, hogy általá­ban a leányok vagy fiuk értek-e ei jobb eredményeket a főigazgató ki­jelentette, hogy a leányok ugylátszik szorgalmasabbnak bizonyultak. Ez egyrészt természetüknél fogva is ért­hetőbb, másrészt ők hamarabb te­iezökkentek a mindennapi kerékvá­gásba. mint iá fiuk. A fiuk ellenben annál nagyobb értelmet mutattak és igen szép. sokszor kiemelkedő ered­ményeket értek el a gyakorlati tár­gyak terén. A matematika, fizika és kémia terén sokhelyen igen szépen bebizonyították önállóságukat is. A dolgozatok á talános eredményei­ről szólva megtudtuk Janson főigaz. gatótól, hogy az érettségi dolgozatok között aránylag nagyon kevés rossz volt és ezek sem annyira tárgyisme­ret szempontiából esnek kifogás alá, mint inkább a stiluskészság és ujab­ban sajnos az ismíét elég gyakori helyesírási hibák miatt. Amint láthatjuk tehát az idei ered­mények is mégis biztatók és re­mei j ük a magyar diákság megtalálja majd igazi útját a szellemi művelő­dés és tudományok terén. Az idei érettségik során egyébként örömmel állapithatjuk meg, hogy sok iskolá­ban törekedtek korszerűségre r z érett­ségi tételek megválasztásánál. Tör­ténelemből például -A magyar pa­„lapító" a sok közül... A mult bűnözői nem egy helyen az országban békésen lapítanak és ugy gon­dolják, hogy fátyol borult arra amit „nemzetvezető" érdekében tet'.ek, meri hiszen nemzetellenes tevékenykedésüket jelenlegi tartózkodási helyüktől messze követték el. Kiszomborban jelenleg nyu­godtan tevékenykedik Majorosi Dezső kán'or. Kevesen vannak Klszomzorban akik tudnának valamit a kántor ur éle­téről, ami a közsfg határain tul zajlott le. Szerkesztőségünket néhány katona­vizse't ember kereste fel és tudják, hogy a hadseregnél a háború alkalmával nagy fasiszta és németbarát volt. Majorosi különben bevonulásakor kezdetben az 55. légvédelmi Fóítüzérrosztálvnál. majd később a 2. légvédelmi tüzér dandárnál szolgált- Ausztriában pedig Landlnál érte a háború vége. Nem kívánjuk a katonák panaszait felsorolni, csak felhívjuk az igazoló bizottság figyelmét, hogy intéz­zenek kérdést azokhoz a katonákhoz, akik a kántorral együtt szolgáltak és megkapják az „uri" Magyarország kész­séges talpnyalójának tökéletes fényké­pét, aki a háborúban nem a nemzet, hanem a kiváltságos osztály érdekeli szolgálta. A kistolíkereskedők mozgalma a monopolkereskedelem ellen (Szeged, julius 6.) A negvtőke részéről állandó kiséiietezéiek történnek a parag­rafusok megkerülésével monopol, sztikus előjogok szerzésére, Több mint egy éve alakult meg a Ma­gyar Tollkereskedok Országos S-övetsége, Már egy éve „működik" a szövetség, mind a mai napig 72 tagja van, annak ei enere, hogy tö b mint ezer iparengedély van az országban. A közelmúltban alakult meg az Orszá­gos Magyar Tollértékesitö Szövetkezet, amelynek alapszabályszerint monopolisz­tikus joga van a magyar toll exportjára. A szövetkezeti tagság alapfeltétele a Ma­gyar Toilkereskeaők Országos Szövetsé­gének tagsága. Ezen kivül a Különféle tag­díj járulékok mellett, kötelezi az uj tago­kat 2 ezer kilogram iibaíoll vagy 400 kiló pehely leadására hatósági áron. A szövet­kezet megalakulását és monopolisztikus jogait 25 tollkereskedő szavazta meg. A kiskereskedők részéről ez természe­tesen ellenmozgalmat váltott! ki és a mult hónapban a Magyar Dolgozó Tollkereske­dók határozati javaslatot terjesztettek elő az illetékes tényezőknek. Határozati javas­latukban tiltakoztak minden monopolisz­tikus alapon való megkötöttség ellen, hogy a múltban rosszul levizsgázott néhány ember a demokrácia állal felszabadult kis embereket ismét béklyóba verje. Szegedről Bozókl László, a Délvidéki Iparosok és Kereskedők Szövetsége kép­viseletében, valamint Nemes Béla járlak el az illetékeseknél és igérétet kaptak, hogy a toll kereskedelemben uralkodó ál­datlan állapotnak véget veinek. SZÉCHENYi FILMSZÍNHÁZ Hétfőn premier I Csak 3 napig I Két sláger egy műsorban , RÉMÜLET AZ ALVILÁGBAN Izgalmas nyomozás a gangszterek sötét világában Főszereplő a gyorsöklü Richárd Tálmsdgs a MEGÉRTÉS Az örök szerelem himnusza Főszereplök: Fosco Giaccbettl és Paola Barbala Figyelem! Az előadások s hosszú műsor miatt hétfőtől 4, 6 és 8 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom