Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-07 / 150. szám

Mlág prolgiárjai egyesüljetek! szegeimé juiius 7t vasárnap, in.frf. 150. sz. m: 2C.QQQ adópengő(24 lila) A MAGYA R K O M M UN1ST A FART GÉLM AOTARO RSZÁG1 NAPILAPJA Van bátorságuk — Vannak emberek! akik csodálatot, elképedést, megdöbbenést és ki tudja még mit váltanák ki társaikból bátor­ságukkal. De milyen bátorságukkal? Nem olyan hőstettekről van szó, ame­lyekkel az elmúlt viharos években va­lami emberit, feltűnőt cselekedtek vol­na a közösség! vagy akár egyének ér­dekében. Ezúttal nem is az újjáépítés hősoiről akarunk bsezélni. Ugy mond­hatnánk, az uj bátrakról emlékezünk meg, akikkel lépten-nyomon találko­zunk a közéletben, különböző munka­helyeken, hivatalokban, még, a mozi elő­csarnokában is. Van egy- rétege a tár­sadalomnak, amelyik it tmaradt a mult rendszer hagyatékaként, mint az utcá­kon a szemét, vagy mint a magyar cí­meren a korona. Ezek először balálra­váltan kuksoltak odahaza, nem tudták mi- lesz, megmarad-e legalább az éle­tük. Később már csak egyszerűen fél­tek. Rájöttek, hogy nem is olyan rossz ez a demokrácia, nem volt igaza a pro­pagandának, mégis csak érdemes volt .ttmaradni. Kezdték jól érezni magu­kat, ki lehet ezt birni, mondogatták egymásnak. Egész elviselhető ez a ... kicsit nehezükre esett, mégis kimond­ták a szót: demokrácia. Csak ne lenme népbiróság, meg az a Béke-utca, a kom­munisták ne volnának olyan erőszako­sak, ne követelnék minden keretlegény­nek, népnyuzó háborús bűnösnek a meg­büntetését. Miért keli a „régi jó em­bereket bántani?" Kicsit féltek még ösztönös öntudattal a munkásoktél, a ' földet lw\ctc ő !-. •-.•foktői, ogyszova' a néptől, de -azért egyre jobban kezd­ték érezni magukat. Egészen jó lenne ez a demokrácia, ha... a- régi helyeken ott volnának a régi barátok, sógorok, komák. Ha .. nem volna annyi kom­munista, azazhogy- talán nem is baj, hogy vannak kommunisták, Legalább van kit szidnunk a drágaság miatt, még hogy nagyon meleg van, nincs eső, egy­szóval mindenért, ami baj és kellemet len. Igen, igen. Jó hogy- van Kommunista Párt, mert ugy-e szórakozni is kell. A legjobb politikai szórakozás pedig; a rémhírterjesztés, de csak a kommunis­tákkal kapcsolatban. Azért van persze aggasztó, ciszomoritó jelenség is. Néha szomorkodnak a távollevők miatt. Nem, nem a hadi foglyok sorsa aggasztja ókei. Hát Istenem-, azok majd hazajönnek va­lahogy, de mi lehet azokkal-, akiit „sze­gények" elhitték a propagandát és el­mentek nyugatra és mi lesz a „szegé­nyekkel" akkor, ha hazajönnek? Ez a fájó seb lassan, na nem is olyan- las­san, hegedni kezdett, megindultak a „propagandától félrevezetettek" haza­felé. A népnek, a demokráciának nem hiányoztak, mégis gyorsabban érkez­tek, min-t az elhurcolt arany és gazda­sági javaink. Igen, hát örökké nana ma­radhattak odakint. Elfogytak a maguk­kal vitt közpénzek, értékek, eszükbe kel-lett jutni, hogy nekik van „hazájuk" is. Sorban,' rendben hazakerül min­denki-. Hogy igy együtt va-nnafc, majdnem mind a „régiek", megállapíthatják, most már félni sem kell. Nem is félnek, ugyan mitől, vagy kitől? Vég-e a fasiszta vi­lágnak, demokrácia van itt. A nyulszivü gyávák felbátorodnak és egyre szemte­len, bbé válnak. Nem politikai bátor­ságról van szó. Régi „eszményeiket", el­veiket gondosan elrejtik. Másképp nyil­vánul mog bátorságuk. Kiállnak a köz­élet porondjára, esetleg egyszer-kétszer pártot is cserélnek. Kiabálnak, szóno­kolnak, felelősségre vonnak, kikiáltják magjukat a demokratikus erkölcs őré­nek. Van bátorságuk közéleti szerepet vállalni. Sokszor a- gyengébb idegze­',tüek megborzongan-ak, milyen akrobata­ügyességgel tornásznak erősen kifogá­solható multjukból egyre nagyobb és fontosabb pozíciók felé. Miért ez a nagy gyekezet, miért a verejtékes küzde­lem? Nagyon egyszerű a felelet: igy akarják elvonni a figyelmet múltjuk­ról és igazi törekvéseikről. Persze, nem mindegyik vágyódik közéleti szereplésre, vannak akik meg­elégszenek -a bölcsnek vélt kritizál ás­sak Egy-egy megjegyzésük elárulja, mennyire barátaik a népnek, mihez van bátorságuk. A Péter-Pálnapi ünnepsé­gen, amikor a felvonulás elkezdődött, a rendezők figyelmeztették a- kocsin ülő gazdákat, hogy vegyék le a kalapju­kat. Sok nem vette le -a- kalapját. Az egyik tribünön elhelyezkedő „urin-ök" jól mulattak ezen. Az egyik kocsin a gazda! a lovat hajtotta, előbb vette le Ica lapját és mikor a dísztribünhöz ért, már fel is tette. Az „urinők" haho­tája közben az egyik megjegyezte: — Milyen buta paraszt. Ezen is nevettek, nem pergett le a festék az arcukról, a rúzs a szájukról. Van bátorságuk -az önérzetbe vágó, os­toba megjegyzésen ízléstelenül mu­latni. Egyik na-po-n a Korzó Mozi utolsó előadása előtt hatalmas tömeg vá-rt a pénztár előtt. Oldalról, ahogy az lenni szokott, egymás után duródnak be „pro­tekciósok", hogy soronkivül megkapj ák jegyüket. AMk a sorban- állnak, azok természetesen zúgolódnak. Egy csinos, jól öltözött nő a rendőrt okolja ai sza­i bályta-tanság miatt. — A régiek mások voltak. Persze, ez sorban beengedi az „elvtársakat" — mondja „bátran" és gunyo-san. — Miért nem állnak sorba — kiált­ják többen is —, maguknak sem- jár protekció, demokrácia van. — Viszont balról jönnek — jegyzi meg „szellemesen" egy ficsúr. Kik jöttek „halról"? A bátor szelle­meskedőkhöz hasonló dámák és ficsu­rok. Vannak hát bátor emberek, akikben nincs elég erkölcsi erő, becsületes ön­érzet leszámolni a behn-ük sűrűsödő ar­cátlansággal. Van bátorságuk izzadtan törtetni, egy-egy megjegyzéssel szúrni, becsmérelni mindent és mindenkit, aki más-, mint öle. Van bátorságuk. Lehet, mert a demokrácia türelme óriási De szerencsére nem vég-telen. Komócsin Zoltán A belpolitikai helyzet legkésőbb keddre (Budapest, juiius 5.) A Baloldali Blokk végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt megbeszélést tartott. A tárgya­lások a küszöbönálló pártközi értekez­let napirendjére vonatkoztak és ennek sorári megállapították, hogy elsősorban a stabilizáció biztosításával kell fog­lalkozni. Ki keli küszöbölni a politikai életből minden olyan momentumot, amely alikalma® lehet a stabilizáció- elő-l * ' - Áilet-fint-1,! nifto '••<•! r«'.sá»"> » ' Pénteken dékrtám Szakosíts Árpád,1 Nagy Ferenc, Rákos), Mátyás és Veres Péter © köztársaság elnökénél folytat­tak megbeszélést és megállapították a Baloldali. Blokk és a Kisgazdapárt ér­tekezletének napir endi pontj-ait. Ezen a napirenden is kizárólag a stabilizációt akadályozó politikai és szellemi kérdé­sek megoldása szerepelt. A Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt valószínűleg szombaton,, de legkésőbb hétfőn ül ösz­' r n •./, '•->- -sjö; áll f., ' U I állapitól, napirendé! letárgyalja. tisztázása várható Minden remény megvan arra, hogy z a tanácskozás teljes eredménnyel végződik és a rffagyar politikai élet az elhatározandó változások folytán meg­nyugszik. A politikai helyzet tisztázása legkésőbb keddre várható és azután sor kerülhet a nemzetgyűlés összehívására is. Keddig eldől a részleges kormány­átalakítás ügye is. Hir szerint néhány • •.:••. *•-. . .i vb. m - •• : jónak. Dénes elvtárs polgármester táviratilag kérte Szeged pénzzel való folyamatos ellátását Szigorú felhívás az üzleti záróra bei arfására — Ha kell, akár 200 rendőr­rel ellenőrizteti az uj gazdasági rendőrség a piaci irányárakat (Szeged, juiius 6.) Foglalkoztunk vele, hogy Szegied az utóbbi időben­nem kap megfelelő mennyiségű pénzel­látmányt, igy napok óta nincs a város­ban elegendő pénz, ez pedig súlyos za­varokat okoz a város gazdasági életé­ben. A munkások és tisztviselők nem tudják rendesen megkapni a fizetésükei-, igy nem bírnak vásárolni sem. Ezért szombaton Dénes Leó elvtárs polgár­mester táviratban kérte a kormányfil­nököt és a pénzügyminisztériumot, uta­sítsák a Nemzeti Bankot, a legsürgő­sebben küldjön szegedi fiókjának pénzt, mert csak igy lehet biztosítani továbbra is a gazdasági élet zavartalanságát Sze­geden. Kérte a polgármester azt is, hogy Szeged pénzellátása folyamatos legyen. Á nagyfontosságú gazdasági intézke­désekhez tartozik az is, hogy a város közigazgatási hatós-ágja szigora felhí­vással fordul a kereskedőkhöz az üz­leti zárórák betartása érdekében. Amint ismeretes, Dénes Leó elvtárs polgármes­ter nemrég megállapította a nyiltárusi­tási üzletek záróráját Eszerint az üzle­tek 8-tól délután 3-ig kötelesek egyfoly­tában nyitvataxtanL Az élelmiszerüzle­tek árusítási ideje 8-tól l-ig és délután 3-tól 5 óráig tart. Amióta- az adópengő­zavarok vannak, az üzletek nem tartják be zár-órát, hanem legtöbb esetben már délben bezárnak. A hatóság eddig nem tudott megfelelő rendszabályokkal fel­lépni, mert a zárórára vonatkozó pol­gármesteri határozatot a belügyminisz­ter eddig nem- hagyta jóvá. Most azon­ban ez a határozat belügyminiszteri jó­váhagyással szombaton Szegedre érke­zett és ennek alapján a polgármester nyomatékosan felhívja, különösen az élelmiszer üzlet eket, de minden egyéb nyiltárusitási üzletet is, hogy a zárórát pontosan tartsák be. Az élelmiszerüz­letek tehát ezután minden délután is kötelesek nyílva tartani 3-tól 5-ig és a vevőket kötelesek kiszolgálni bármi­lyen érvényben levő pénzzel vagy- adó­jeggyel fizetnek. Aki ezt a rendeletet nem tartja be, azt a közigazgatási ha­tóság a rendőrségen feljelenti és a gaz­dasági rendőrség a legszigorúbban jár el vele szembem Az erre vonatkozó polgármesteri hivatalos hirdetmény a lapok pénteki számában jelenik meg, de már most érvényben lesz és hétfőn már be kell tartani. Dr. Drégely József rendőrezredes, a gazdasági rendőrség vezetője kijelen­tette, hogy a záróramegszegőket inter­náltatni fogja, ezenkívül iparengedé­lyüket is megvonja. Kijelentette azt is, hogy hétfőtől kezdve akár 200 rendőr is rendelkezésére áll a piacrendészeti hatóságoknak, hogy az irányárakra vo­natkozó rendelkezéseknek minél na­gyobb érvényt szerezzenek. A külügyminiszterek kidolgozták a békeértekezlet ideiglenes irányvonalait (London, juiius 6) Az angol rádió a külügyminiszterek péntek esti ta­nácskozásáról beszámolva megia! la­pítja, hogy váratlanul nehézségek merültek fel. A miniszterek majdnem 6 órán át tárgyalták a július 29-i békeértekezletre szóló meghívók kér­dését. Molotov ragaszkodott hozzá, Mirogy a négy nagyhatalom a béke­értekezlet ügyvitelét még a meghívók kiküldése előtt állapicsa meg. Hatá­rozottan ellenez-e Kína felvételét az összehívó nagytalamak közé. Byrnes kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy szabályokat jelöniek a békeértekezlet számára, természetes­nek tartja azonban, hogy az értekez­letnek meg keli adni a jogot saját el­járási szabályainak megalkotására. Hangsúlyozta, hogy a moszkvai egyezmény érteimében Kinának ia meghívókat kibocsájtó nagyhatalmak között kell lennie. Különböző egyeztető megoldásokat javasoltak, d-e Molotov ezeket elle­nezte. Bevin osztotta Byrnes állás-1 pontját és kijelentette, hogy a világ- i béke ügyit nem akaszthatja meg az} ügyrend feletti vita. Molotov ezután javasolca, hogy tér­jenek át Németország ügyére, mert ezzel kapcsolatoson fontos bejelenté­seket akar tenni. Bevin hajlandónak nyilatkozott -az első pontként a meg­hívókat, második pontként pedig Né­metország kérdését a 'szombati ügy­rendre felvenni, ha beleegyeznek' hogy a német kérdést nem tárgyalják addig, amig az elsőben nem egyez­tek meg. Az ülést ezután elnapolták. A londoni rádió jelentése szerint i kü'lüg. mmisztí ahelyett esek kidolgoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom