Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-06 / 149. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, tm juiius c, szombat ifi. évt m sz. ara: 20.000 adópengő (78 kék) MAGYAR KOMMUNISTA PART D & LM AOT ARORSZÁGI NAPILAPJA Áz első parasztforradalom Szabad ország szabad parasztjai min­dig nagy ünnepnek, emléknapnak kell hogy tartsák juiius 6-át. 1437-ben ezen a napon kötöttek egyességet Kolozsmo­nostoron az első nagyszabásúnak nevez­hető parasztforradalom vezetői uraik­kal. Az elnyomott jobbágyság azelőtt is megmozdult itt-ott, amikor az eüen­tétek feltartózhatatlaniul felkelésbe sű­rűsödtek össze, de szervezett, nagyobb tömegekben ekkor léptek fel először, mégpedig Erdélyben Budai Nagy Antal zászlaja alatt, A Felvidéken, Pozsony környékén ugyancsak ebben az időben Balázs bíró, a Nyírségben pedig Már­ton bíró szervezte a parasztságot. Maga a forradalom Alsó-Fehérmegyéből in­dult ki, rohamosan terjedt tovább és az oláh jobbágyok is hamarosan csatla­koztak az egyre dagadó seregelvhez, szinte már előre bizonyítva Ady sza­vait, hogy „macjyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad". Támogat­ták őket a köznemesek és a városi pol­gárok is, belátva, hogy az ő érdekük is elsősorban a parasztság, az elnyomot­tak mellé kötelezi őket. Bábolna hegyénél megtörtént azután az összecsapás, amikor előzőleg az egyez­kedésre kész jobbágyok követeit a föl­desurak táborában gálád módon legyil­kolták. Az igazság azonban mégis győ­zött! A hadiszerencse a parasztság tábo­ranak kedvezett és hajlandók voltak még ezután ás az egyezkedésre. Így született meg 1437 juiius 6-án a koiozs­. UionosUHv egyesseg; zv parasztok nem kívántak sokat, pusztán legalapvetőbb emberi jogokat akarták biztosítani. Nem használták ki győzelmüket, mint uraik tették hasonló esetekben, hanem csak a püspöki tized kérdését akarták tisztázni — amit Lépes György erdélyi püspök jogaival visszaélve csúnyán ki használt ellenük — továbbá szabad köl­tözködés! jogukat és végrendelkezési •jogukat akarták biztosítani. Ennyi és semmi több nem volt a követelésük. Ennek ellenében továbbra is hajlan­dók voltak az akkor „jogos" szolgáltatá­sokra földesuraiknak, csupán- a föl­desúri önkény egyszersmindenkori Kizárását kívánták. Acsády Ignác nem­rég elhunyt kiváló történészünk megál­lapítása szerint ez az egyesség Erdély gazdasági életét a legüdvösebben befo­lyásolta volna. A földesurak, főneme­sek. azonban ezzel is csak időt akartak nyerni, hogy kijátszhassák a becsüle­tesen és őszintén megegyezni kívánó pa­rasztságot. Az egyesség pontjait eszük agában sem volt betartani és Budai Nagy Antallal ezért újból felkeltek a parasztok. Most azonban csatát vesz­tettek és Budai Nagy Antal sorsa is az Hett, mint a többi parasztforradal­máré: testét darabokra vágták, társait Karóba húzták. De mozgalmukat nem tudták megölni, mert utánuk is szület­tek még Dózsák, akik harcoltak az el­nyomottak smberi jogaiért, a társadal­mi egyensúly gondolatáért, hogy végül is hosszú idők után 1945-ben megvaló­üulhaáson a földreform Magyarországon és szabad parasztság éljen saját föld­jén, szabad országban. A kolozsmonostori egyezménynek van egy ma is időszerű és érdekes pontja, még pedig a népparlament gon­:lolatának felvetése. Legutóbb meg­egyeztek ugyanis abban, hogy az egyes tanyák, uradalmak, községek népe két­két szavahihető embert választ és ezek az ugyancsak a nép által választott ka­pitányokkal évenkint a Bábolna hegyén összegyűlnek, hogy elmondják esetle­ges sérelmeiket és megbeszéljék tenni­valóikat. Budai Nagy Antalék leveré­sével természetesen ez a szép terv is . meghiúsult. Emlékezzünk tehát a mai napon több mint 500 év távlatából az első ko­moly ügyességre, amely a parasztság és urai között létrejött. Igaz ugyan, hogy ez az egyesség is az ős „balek" magyar nép kijátszásával végződött, mert föl­desuraink és az ország főnemesei meg­szegték szavukat, de az emberi szabad­ság gondolata mégis továbbélt a magyar nép széles rétegeiben és évszázadok I feledjük: éljünk mindig szigorúan és alatt végül is győzelmesen kjtexebélye-, következetesen azokkal a jogainkkal, eedett. I amiket -a Budai Nagy Antalok, a Dó­Most, amikor ennek a kiterabéiye-1 zsák és utódaik a kommunista mártírok sedésnek korszakát kezdjük élni, sose»vérhullása szerzett számunkra. Juiius 29-én kezdődik a békeértekezieí A külügyminiszterek megállapodtak az olasz jóvátétel kérdésében (London, juiius 5) Miután a négy külügyminiszter szerdán este 'Mesz­es az olasz gyarmatok ügyében meg­egyezésre jutott, csütörtök, délután a békeértekezlet végleges időpontjáról és az olasz jóvátételről tárgyalt. Csütörtökön délelőtt a külügy mi­niszterhelyetteséit; felbecsülték meny­nyi ideig tartana a békeértekezlet végleges tervének kidolgozása. Min­denesetre annyi bizonyos, hogy a négy külügyminiszter a volt csatlós­államokkai kötendő békeszerződés előkészítésié után Németország és Ausztria problémáit is megvi.atja. Az angol sajtó és közvélemény igen elé­gedett az elmúl c két nap előrenaladá­sával és erősen bizik abban, hogy még a megoldatlan kérdésedben is rövidesen sikerül megállapodásra jut­ni, ugy hogy ezzel az utolsó akadá­lyok is eltűnnek a békeértekeziet út­jából. A juiius végén megtartandó béke­értekezleten előreláthatólag a követ­kező nemzetek vesznek részt: Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybritánnia, Kina, Franciaország, Ausztrália, Belgium, Fehérorosz Szov­jet Szociálisa Köztársaság, Brazilba, Görögország, Hollandia, India, Kana^ da, Uj-Zeeland, Norvégia, Lengyelor­szág, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Csehszlovákia, Etiópia, Jugoszlávia és Délafrikai Unió. Illetékes körökből szerzett értesül's szerint a négy külügyminiszter ju­iius 29-ét tűzte ki a 21 nemzet béke­ertekez eténeii uezao napjaui. Ezután az olasz jóvátételi kérdé­sekre tértek át. Molotov kijelentette, hajlandó elfogadni Bevin által javasolt 'pótzáradékot, a három pontból álló jó­vátételit, ha a külügyminiszterek meg­állapodnak a következő három -alap­vető pontban: 1. Olaszország 100 millió dollárt fizet Oroszországnak, 2. Ez az összeg egy része a folyó olasz termelés­ből kerül iki 3. A kifizetés időtartama, figyelembévéve a fizetési haladékkal szemben emelt orosz ellenvetést. Bevin kijelentette, hogy a kölcsönös engedékenység kedvéért elfogadja Mo­lotov első két pontját, noha a máso­diktól erősen idegenkedik. További en­gedményképpen hajlandó a fizetési ha­ladék ideiét 3 esztendőről kettőre le­•száJlitani. A külügyminiszteri értekezlet végű! megállapodott az olasz jóvátétel kérdé­sében. Csupán a végleges szövegezés részletkérdéseinek megoldását halasz­tották el. Az ülést péntek délután 7 órakor folytatják. Juiius 15-től fokozatosan forgalomba kerül a forint (Budapest, juiius 5.) Legkésőbb- ju- j viszonyát. Juiius 15-től kezdve, fokoza­Iius 15-én megállapítják a sknapengő- | tosan forgalomba hozzák a forintot. nek és az ad'ópengőnek a forinthoz való Politizálhatnak a diákok Tizennégyéven felöl minden tagja lehet valamely párt ifjúsági csoportjának (Budapest, juiius 5.) Nagy Miklós vallás- és közoktatásügyi államtitkár közlésé szerint az 1943—49. iskolaév vé­géig lehetőleg minden magyar nevelő résztvesz olyan tanfolyamokon, amelyek demokratikus szellemben tájékoztatnak a politikai, szociológiai és a közgazda­ságtudomány kérdéséről. A tanulóifjúság demokratikus neve­lése érdekében az 1946—47. iskolaév elején, de legkésőbb 1046 december 31-ig minden iskolában, amely tiz vnél idősebb tanulók nevelésével foglalko­zik, módot kell adni arra, hogy a ta­nulóifjuság megalakíthassa demokrati­kus jellegű önkormányzati szerveit. A tanulóifjúság 14 éves korig csak társa­dalmi jellegű egyesületekben vehet részt, 14 éven tul tagja lehet a pártok ifjúsági csoportjának. A vallás- és közoktatásügyi minisz­térium a politikai pártok vezetőségének bevonásával gondoskodni fog arról, hogyi a 15 évesnél idősebb ifjúság szá­mára minél előbb jelenjenek meg ol­csó füzetek a demokrácia aktuális kér­déseiről. A munkáspártok tiltakoznak az ipartestületi demokratikus tisztviselők elbocsátása miatt Ha létszámcsökkentésre van szükség, az igazoló bizottságok aital reakciósnak minősített tisztviselőket kell elbocsátani (Szeged, juiius 5.) A Délmagyaror­szág hirt adott arról a felháborító ese­ményről, amely az ipartestületben tör­tént. Az ipartestület jobboldali vezető­sége fittyet hányva a demokrácia leg­elemibb követelményedre, az elmúlt rendszerben kipróbált demokratikus gondolkodású, az iparosság balszámyát támogató tisztviselőinek felmondott. Ezzel mintegy menedéket nyújtott Aczél (Alth) Irén és társainak, akiknek a jobboldalisága közismert minden sze­gedi előtt. ' Ezzel a felháborító igazságtalanság­gal szemben a munkáspártok és a Dél­vidéki Iparosok és Kereskedők Szahad­szervezete egyöntetűen lép fel. Levelet juttattak el az ipartestület elnökségé­hez, amelyben kérték a felmondások visszavonását. Kihangsúlyozzák a le­vélben azt is, hogy anyag szem­pontból létszámcsökkentésre van szük­ség, mondjanak fel a jobboldali tiszt­viselőknek, Aczél (Alth) Irénnek, a nyilas Veres Károlynak és a többiek­nek. Tiltakozik a munkáspártok levele az ellen is, hogy a demokratikus! tiszt­viselők öten csak kétharmadát kapják a vezető állásban levő három jobbol­dali tisztviselő fizetésének. A munkáspártok levele remélhetőleg jobb belátásra bírja- az ipartestület el­nökségét és n-ern várják meg! hogy a demokratikusan gondolkodó iparostár­sadalom mozduljon meg szervezetten az ipartestületi reakció kisöprésére. Tagadnak a kunmadaras* vádlottak (Budapest, juiius 5) A • budapesti népbiróság ötöstanácsa pénteken foíytatta a kunmadariasi program* ügyében a íőtárgyalást. Elsőnek Tóth Zsigmond könyvelőt, mkjd T háta Gergelyt hallgatták ki, akiknek í«­bujtására gyilkolt a tömeg. Mindket­ten arcátlanuí tagadták bűnösségü­ket. Nagy János volt tanító szintén tgaadta bűnösségét. Az esedékesség után is felvehetik dijaikat a nyugdijasok (Budapest, juiius 5.) A postahivata­lokhál tapasztalható rendkívül nagy torlódás elkerülése végett a pénzügyi kormányzat ugy rendelkezett, hogy a nyugdíjasok ellátási dijaikat az esedé­kességet követő bármely napon felve­hetik. A kifizstendő összeget az aznapi adópengö szorzószám alkalmazásával köteles a- postahivatal kifizetni. Az általános iskola továbbfejlesztése (Budapest, juiius 5.) A vallás- és közoktatásügy i miniszter juiius 1-én aláirta az általános iskola továbbfejlesz­tése tárgyában kiadott rendeletet, amely szerint'1. az 1346—47. iskolai évtől kez­dődően a -gimnáziumok és polgári isko­láié másodosztálya helyett az általános iskolai hatodik osztályt, 2. azokban a népiskolákban, amelyekben az 1945— 46. tanévben általános iskola működött és az 1—4. osztályban osztály tanítás, az 5—6. osztályban pedig szakrendszer sze­rint va-ló tanítás személyi és tárgyi fel­tételei megvannak, illetve biztosithatók, a népiskolai 2., 3. és 6. osztály helyett az általán-os iskolai 2., 3., 4. és 6. osz­tályt, 3. azokban a népiskolákban-, ame­lyekben áz 1945—46. tanévben általá­nos iskola működött, de az 1—41 osz­tályban osztálytanitás, az 5—6. osztály­ban pedig szakrsndszer szerint való ta­nítás személyi és tárgyi feltételei meg­vannak, iiletve biztosithatók, a népis­kolai 5—6. osztály helyett az általános iskolai 1—6. osztályt meg kell nyitni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom